Keresés eredménye
17 találat a megadott munkavédelem tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Képernyő előtti munkavégzés - időkorlátok, kivételek, problémák
Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.
Részlet a válaszból: […]napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként - a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával - szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő 75%-át [50/1999. EüM rendelet 4. § (1) bek.].Technológiai okból tehát el lehet tekinteni az óránként 10 perces megszakításoktól. Tág értelmezés mellett ebbe beletartozhat, hogy a munkavállaló otthon, kötetlen munkarendben dolgozik, és a megszakítások nyomon követése, ellenőrzése amúgy sem lenne lehetséges. Ám ebben az esetben sem lehet megszakítás nélkül huzamosan képernyő előtt dolgozni, és ez nem haladhatja meg összességében a munkaidő 75%-át. Ezek a szabályok nem a munkaidő mértékét érintő rendelkezések, amelyeket az Mt. állapít meg, hanem munkavédelmi célú előírások, amelyek a munkaidőn belül az adott tevékenységgel eltölthető időre tartalmaznak rendelkezéseket (expozíciós idő). Ezért az ezektől való eltérés a felek megállapodásával nem lehetséges, a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3904
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3904
2. találat: Kézi tehermozgatás - kockázatértékelés és intézkedések
Kérdés: Egy mezőgazdasági vállalkozó termékeit csomagoló részlegnél dolgozom. Nekünk, nőknek nehezebb a tele üvegeket, dobozokat emelgetni és arrébb rakni, mikor előkészítjük a teherautókba való bepakoláshoz. Kértük a vállalkozót, hogy biztosítson férfi munkatársakat, de kérésünk süket fülekre talált. Milyen jogaink vannak?
Részlet a válaszból: […]hátsérülést okozhatnak. Más sérülések is keletkezhetnek (pl. a végtagok vagy fej sérülése), ezek kiküszöbölése is a munkáltató kötelezettsége.A 25/1998. EüM rendelet szerint alapvető elvárás, hogy a munkáltató elsődlegesen - műszaki, illetve szervezési intézkedések megvalósításával - a kézi tehermozgatás kiküszöbölésére köteles például targoncát, futószalagot biztosítani. Csak ha ez nem oldható meg, akkor kerülhet sor az alábbi tényezők mérlegelésével a kézi tehermozgatás feltételeinek biztosítására. Ennek során szem előtt kell tartani, hogy az intézkedéseket mindig az adott munkát végző személyhez kell igazítani, hiszen ugyanaz a teher az egyéni adottságok szerint más és más hatással, kockázattal lehet az egyes dolgozókra. Ezért a rendelet nem ad meg abszolút értékeket például a teher maximális súlyára vonatkozóan, hanem szempontokat sorol fel, amelyek alapján a munkáltatónak el kell végeznie a kockázatértékelést, és meg kell tennie azokat az intézkedéseket, amelyeket az adott helyzetben szakmailag szükségesnek ítél. Például úgy kell kialakítania a munkakörnyezetet, hogy elkerülhető legyen a teher alacsony szintről történő felemelése, egyéni védőeszközöket (kesztyűt, derék megtámasztására szolgáló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3615
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3615
3. találat: Kármegosztás kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén
Kérdés: A munkavállalónk súlyos balesetet szenvedett, amikor a munkautasításokat és a munkavédelmi szabályokat megsértve a mozgó gépbe benyúlt. A baleset következményeként várhatóan nagyon nehezen talál majd munkát, mivel maradandó munkaképesség-csökkenést szenvedett, fizikai munkavégzésre várhatóan nem lesz alkalmas. Felajánlottunk egy munkakört, hogy próbáljunk neki segíteni, de nem fogadta el; ehelyett járadékként elmaradt munkabérét kéri. Nem lehet a kártérítésnél figyelembe venni, hogy ajánlottunk neki másik munkát, amivel a bérkiesést kompenzálni lehetett volna?
Részlet a válaszból: […]kell azonban megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [Mt. 167. § (1)-(2) bek.]. Kártérítésként rendszerint járadékot kell megállapítani, ha az a munkavállaló tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja [Mt. 173. § (1) bek.].A kérdésben írt esetben a munkáltató felelőssége feltehetően meg fog állni, kármegosztás mellett járadék megállapításának lehet helye. A Kúria egy elvi döntésben ugyanakkor kifejtette, a kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén előfordulhat, hogy a munkáltató a munkavállaló elmaradt jövedelmét nem teljes mértékben, avagy a balesetben történő közrehatás mértékétől eltérően köteles megtéríteni. A kárenyhítési kötelezettség körében ugyanis vizsgálni kell, hogy a nem teljesen munkaképtelen munkavállaló az alperes által felajánlott megfelelő munkakört miért utasítja el, különösen, ha más munkáltatónál elhelyezkedésére komoly esély nincs. Ez szakkérdés, amely keretében vizsgálni kell, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3472
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3472
4. találat: Munkavédelmi szemüveg megtérítésének kötelezettsége
Kérdés: Képernyő előtti munkavégzés keretében foglalkoztatunk közalkalmazottakat, akik jelezték, hogy igényt tartanak munkavédelmi szemüvegre. A fenntartónk azonban nem engedélyezi a költséget, mivel nem volt előirányozva, és nincs rá fedezet. Ebben az esetben mit tehetünk mint munkáltató?
Részlet a válaszból: […]képernyő előtti munkavégzés keretében foglalkoztatott közalkalmazott esetében a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a közalkalmazott által egyébként használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a közalkalmazottat ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel (50/1999. EüM rendelet 5-6. §), ami a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencsét, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3280
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3280
5. találat: Munkavédelmi cipő
Kérdés: Nyomdaipari gépmester vagyok. A zárt munkavédelmi cipő kötelező-e?
Részlet a válaszból: […]56. §-a szerint az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. A munkáltató saját maga dönthet - előzetes kockázatértékelés alapján - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának konkrét, az adott munkahely sajátosságaihoz igazodó módjáról. Ezzel kapcsolatos utasításait a munkavállaló köteles betartani. Az Mvt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállaló köteles - többek között - a munkavégzéshez az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3149
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3149
6. találat: Munkahelyi balesettel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek
Kérdés: Csonkolásos munkahelyi baleset ért, a munkáltatónál azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet, mentőt se hívtak, és nem tájékoztattak arról sem, hogy mi a teendőm. Milyen jogaim vannak, mit tehetnék?
Részlet a válaszból: […]hivatala felé [Mvt. 64. § (5) bek., 5/1993. MüM rendelet 7. § (1) bek.] A munkáltató a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet, a kivizsgálás eredményét az ún. munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni [Mvt. 64. (1) bek., 5/1993. MüM rendelet 5. § (1) bek., 4/a. melléklet], melyet köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig - mely határidő súlyos munkabaleset esetén 30 nappal meghosszabbítható - megküldeni többek között a sérültnek, a munkavédelmi hatóságnak, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának [5/1993. MüM rendelet 9. § (1) bek. a)-b) és d) pont]. A kivizsgálás megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni - többek között - a tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait a 3. számú melléklet tartalmazza [5/1993. MüM rendelet 6. § (1) bek.].Súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi hatóság megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő, vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni [5/1993. MüM rendelet 7. § (3) bek.]. A kivizsgálás megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát is tájékoztatni kell, súlyos munkabaleset esetén a szolgálat orvosának is részt kell vennie a kivizsgálásban [Mvt. 64. (4) bek.]. A munkabaleset kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek megelőzésére [Mvt. 65. § (1) bek.].Ha Ön a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, lehetősége van arra, hogy az Mvt. 1. melléklete szerinti bejelentőlapon elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz forduljon. A bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le [Mvt. 68. § (1) bek.], és köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet - a közúti közlekedéssel kapcsolatos munkabalesetet kivéve - maga is kivizsgálni a balesetet [Mvt. 84. § (2) bek.]. A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyvkészítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja vagy feltárását megakadályozza [Mvt. 82/D. § (1) bek. b) pont]. A munkavédelmi hatóság arra is jogosult, hogy a balesetet munkabalesetnek minősítse, és elrendelje a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását, amennyiben ezeket elmulasztották, nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, illetve ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek [Mvt. 84. § (1) bek. i) pont].Ezen túlmenően a munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát, ha ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell [Mvt. 23. § (2) bek. a) pont], valamint az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset esetén köteles elvégezni a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását [Mvt. 54. § (3) bek. c) pont].Önt a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset esetén - feltéve hogy ennek jogosultsági feltételei fennállnak - baleseti ellátásként baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék is megilletheti [Ebtv. 51. § (2) bek.]. A társadalombiztosítási jogszabályok szerint üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül többek között az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2990
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2990
7. találat: Láthatósági mellény használata az iparban
Kérdés: Mik a láthatósági mellény használatának szabályai a munkahelyen, az iparban?
Részlet a válaszból: […]szükségessé teszik, a védőeszközön egy vagy több, megfelelően és helyesen elhelyezett anyagot, illetve eszközt kell alkalmazni, amelyek közvetlenül látható fénysugarakat bocsátanak ki, vagy fényvisszaverő tulajdonságúak, fényerejük, valamint fotometriai és kolorimetriai tulajdonságaik megfelelőek (18/2008. SZMM rendelet 3. melléklet 2.13. pont). Fényvisszaverő ruha szükséges olyan munkák esetén, ahol a munkavállalónak tisztán láthatónak kell lennie (65/1999. EüM rendelet 3. melléklet 8. pont). A láthatósági mellény használatának pontos szabályait a munkáltatónak kell kialakítania a kockázatértékelése alapján, amelyben értékeli a munkavállalók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2974
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2974
8. találat: Diákmunkások munkaruhája
Kérdés: Diákszövetkezetként tagjainkat munkavégzésre a szolgáltatás fogadójához helyezzük ki. A diákok címkézési, csomagolási, takarítási, gépkiszolgálási, anyagmozgatási feladatokat végeznek. A kihelyezésük előtt kapott tájékoztatóban kívánjuk szerepeltetni a következőket: "Ajánlott munkaruha: a munkaterületen 20-25 ℃ van, ezért a javasolt munkaruha póló, zárt cipő csúszásmentes talppal, hosszú szárú nadrág. Gyűrű, karkötő, nyaklánc viselése szigorúan tilos". Megfelel-e ez a megoldás az előírásoknak?
Részlet a válaszból: […]megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel, illetve kártérítési kötelezettség is terheli, ha a munkavállaló saját ruhája a munkavégzéssel összefüggésben károsodik. Így ezen feltétel fennállása esetén a munkaruha biztosítása célszerű lehet.A gyűrű, nyaklánc viselésének tilalma viszont munkavédelmi szabály. Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a munkáltató feladata, és ebbe nem csupán az ékszerviselési tilalom előírása tartozik bele, hanem például a védőruha, egyéni védőeszköz biztosítása is. A védőruha és az egyéni védőeszköz a munkavédelmi szabályok alapján az egészséges és biztonságos munkavégzés (tehát a munkavállaló személyének védelme) céljából viselendő, és biztosítása - egyéb előírt munkavédelmi intézkedések megtétele mellett - a munkáltató kötelezettsége. Diákmunka esetén a munkáltatói munkavédelmi kötelezettségek a szolgáltatás fogadóját terhelik [Mt. 224. § (3) bek. a) pont]. Ezek megtartása attól függetlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2608
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2608
9. találat: Munkahely hőmérséklete
Kérdés: A 3/2002. SZCSM-EüM együttes rendelet szabályozza a munkahelyeken megengedhető levegő-hőmérsékleti értékeket. Milyen teendője van a munkáltatónak, ha a léghőmérséklet meghaladja a rendeletben előírt, rá vonatkozó értéket? Szükséges-e a hőség miatt munkaközi szüneteket beiktatni, vagy az csak a maximálisan megengedhető effektív hőmérséklet felett szükséges? Van-e toleranciahatár? Továbbá hogyan mérhető a korrigált effektív hőmérséklet?
Részlet a válaszból: […]munkavégzés időtartama alatti hőmérséklete vonatkozásában kimondja, hogy annak az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. Mindennek biztosítását (pl. napsugárzás hatását kiküszöbölő ablakokkal, falakkal, megfelelő fűtőtestekkel, munkaszervezési intézkedésekkel) szintén a rendelet szabályozza.A hőség miatti munkaközi szünetekről a 3/2002. SZCSM-EüM együttes rendelet 7. §-ának (8) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárt téri munkahelyen a 24 °C (K) EH-értéket meghaladja. Az (5) bekezdés szerint pedig a munkahelyek klímájának mérését és értékelését a rendelet 2. számú mellékletében szereplő fogalmi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1720
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1720
10. találat: Zajhatás - próbaidő alatt is jár a védőeszköz
Kérdés: Strandfürdőt üzemeltető, önkormányzati cég vagyunk. A nyári idényre felvettünk 4 hónapra egy karbantartó munkatársat, 1 hónap próbaidővel. Karbantartóink a gépházban fülvédőt viselnek, mert a magas zajhatás megköveteli. A próbaidős munkavállalónknak bizalom hiányában a művezető nem adott ki fülvédőt, mivel egy-egy ilyen készülék kb. 15 000 Ft-ot ér. A munkavállaló az igazgatóságon tett panaszt emiatt. Jogi szempontból igazat adhatunk a művezető kollégának?
Részlet a válaszból: […]adott egészségügyi kockázat felmerülése esetén minden esetben köteles megtenni. Ebből eredően a művezető eljárása nem jogszerű, a próbaidejét töltő kollégának is biztosítani kell a szükséges zajvédő felszerelést, ha ezt a munkakörülmények megkívánják. A kérdésből kitűnően a művezető a fülvédő viszonylag magas értéke és a bizalom hiánya miatt nem akarta kiadni a fülvédőt. Természetesen a munkáltató dönthet úgy, hogy a próbaidő alatt nem bíz értékes munkaeszközt vagy munkavédelmi felszerelést a kezdő kollégákra. Így viszont nem is utasíthatja olyan munkavégzésre őket, amelyhez az adott (munkavédelmi) eszközre szükség lenne. Ha vagyonbiztonsági okokból nem kívánnak fülvédőt biztosítani, úgy próbaidős munkavállalójukat nem is utasíthatják a gépházban való munkavégzésre. A munkavállaló jogosult megtagadni az utasítás teljesítését, ha olyan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1095
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1095
Kapcsolódó összes tárgyszó: képernyő előtti munkavégzés, munkaközi szünet, munkavédelem, új Mt., munkaköri alkalmassági vizsgálat, munkaszervezés, tehermozgatás, kárenyhítési kötelezettség, kármegosztás, munkavállalói kárfelelősség, közalkalmazotti jogviszony, munkaruha, munkavédelmi képviselő, munkahelyi baleset, munkáltató, munkáltatói kötelezettség, védőeszköz, diákmunka, munkavédelmi célú pihenőidő, próbaidő