Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként - a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával - szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő 75%-át [50/1999. EüM rendelet 4. § (1) bek.].Technológiai okból tehát el lehet tekinteni az óránként 10 perces megszakításoktól. Tág értelmezés mellett ebbe beletartozhat, hogy a munkavállaló otthon, kötetlen munkarendben dolgozik, és a megszakítások nyomon követése, ellenőrzése amúgy sem lenne lehetséges. Ám ebben az esetben sem lehet megszakítás nélkül huzamosan képernyő előtt dolgozni, és ez nem haladhatja meg összességében a munkaidő 75%-át. Ezek a szabályok nem a munkaidő mértékét érintő rendelkezések, amelyeket az Mt. állapít meg, hanem munkavédelmi célú előírások, amelyek a munkaidőn belül az adott tevékenységgel eltölthető időre tartalmaznak rendelkezéseket (expozíciós idő). Ezért az ezektől való eltérés a felek megállapodásával nem lehetséges, a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hátsérülést okozhatnak. Más sérülések is keletkezhetnek (pl. a végtagok vagy fej sérülése), ezek kiküszöbölése is a munkáltató kötelezettsége.A 25/1998. EüM rendelet szerint alapvető elvárás, hogy a munkáltató elsődlegesen - műszaki, illetve szervezési intézkedések megvalósításával - a kézi tehermozgatás kiküszöbölésére köteles például targoncát, futószalagot biztosítani. Csak ha ez nem oldható meg, akkor kerülhet sor az alábbi tényezők mérlegelésével a kézi tehermozgatás feltételeinek biztosítására. Ennek során szem előtt kell tartani, hogy az intézkedéseket mindig az adott munkát végző személyhez kell igazítani, hiszen ugyanaz a teher az egyéni adottságok szerint más és más hatással, kockázattal lehet az egyes dolgozókra. Ezért a rendelet nem ad meg abszolút értékeket például a teher maximális súlyára vonatkozóan, hanem szempontokat sorol fel, amelyek alapján a munkáltatónak el kell végeznie a kockázatértékelést, és meg kell tennie azokat az intézkedéseket, amelyeket az adott helyzetben szakmailag szükségesnek ítél. Például úgy kell kialakítania a munkakörnyezetet, hogy elkerülhető legyen a teher alacsony szintről történő felemelése, egyéni védőeszközöket (kesztyűt, derék megtámasztására szolgáló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell azonban megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [Mt. 167. § (1)-(2) bek.]. Kártérítésként rendszerint járadékot kell megállapítani, ha az a munkavállaló tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja [Mt. 173. § (1) bek.].A kérdésben írt esetben a munkáltató felelőssége feltehetően meg fog állni, kármegosztás mellett járadék megállapításának lehet helye. A Kúria egy elvi döntésben ugyanakkor kifejtette, a kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén előfordulhat, hogy a munkáltató a munkavállaló elmaradt jövedelmét nem teljes mértékben, avagy a balesetben történő közrehatás mértékétől eltérően köteles megtéríteni. A kárenyhítési kötelezettség körében ugyanis vizsgálni kell, hogy a nem teljesen munkaképtelen munkavállaló az alperes által felajánlott megfelelő munkakört miért utasítja el, különösen, ha más munkáltatónál elhelyezkedésére komoly esély nincs. Ez szakkérdés, amely keretében vizsgálni kell, hogy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]képernyő előtti munkavégzés keretében foglalkoztatott közalkalmazott esetében a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a közalkalmazott által egyébként használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a közalkalmazottat ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel (50/1999. EüM rendelet 5-6. §), ami a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencsét, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]56. §-a szerint az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. A munkáltató saját maga dönthet - előzetes kockázatértékelés alapján - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának konkrét, az adott munkahely sajátosságaihoz igazodó módjáról. Ezzel kapcsolatos utasításait a munkavállaló köteles betartani. Az Mvt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállaló köteles - többek között - a munkavégzéshez az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hivatala felé [Mvt. 64. § (5) bek., 5/1993. MüM rendelet 7. § (1) bek.] A munkáltató a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet, a kivizsgálás eredményét az ún. munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni [Mvt. 64. (1) bek., 5/1993. MüM rendelet 5. § (1) bek., 4/a. melléklet], melyet köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig - mely határidő súlyos munkabaleset esetén 30 nappal meghosszabbítható - megküldeni többek között a sérültnek, a munkavédelmi hatóságnak, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának [5/1993. MüM rendelet 9. § (1) bek. a)-b) és d) pont]. A kivizsgálás megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni - többek között - a tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait a 3. számú melléklet tartalmazza [5/1993. MüM rendelet 6. § (1) bek.].Súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi hatóság megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő, vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni [5/1993. MüM rendelet 7. § (3) bek.]. A kivizsgálás megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát is tájékoztatni kell, súlyos munkabaleset esetén a szolgálat orvosának is részt kell vennie a kivizsgálásban [Mvt. 64. (4) bek.]. A munkabaleset kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek megelőzésére [Mvt. 65. § (1) bek.].Ha Ön a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, lehetősége van arra, hogy az Mvt. 1. melléklete szerinti bejelentőlapon elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz forduljon. A bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le [Mvt. 68. § (1) bek.], és köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet - a közúti közlekedéssel kapcsolatos munkabalesetet kivéve - maga is kivizsgálni a balesetet [Mvt. 84. § (2) bek.]. A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyvkészítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja vagy feltárását megakadályozza [Mvt. 82/D. § (1) bek. b) pont]. A munkavédelmi hatóság arra is jogosult, hogy a balesetet munkabalesetnek minősítse, és elrendelje a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását, amennyiben ezeket elmulasztották, nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, illetve ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek [Mvt. 84. § (1) bek. i) pont].Ezen túlmenően a munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát, ha ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell [Mvt. 23. § (2) bek. a) pont], valamint az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset esetén köteles elvégezni a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását [Mvt. 54. § (3) bek. c) pont].Önt a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset esetén - feltéve hogy ennek jogosultsági feltételei fennállnak - baleseti ellátásként baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék is megilletheti [Ebtv. 51. § (2) bek.]. A társadalombiztosítási jogszabályok szerint üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül többek között az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szükségessé teszik, a védőeszközön egy vagy több, megfelelően és helyesen elhelyezett anyagot, illetve eszközt kell alkalmazni, amelyek közvetlenül látható fénysugarakat bocsátanak ki, vagy fényvisszaverő tulajdonságúak, fényerejük, valamint fotometriai és kolorimetriai tulajdonságaik megfelelőek (18/2008. SZMM rendelet 3. melléklet 2.13. pont). Fényvisszaverő ruha szükséges olyan munkák esetén, ahol a munkavállalónak tisztán láthatónak kell lennie (65/1999. EüM rendelet 3. melléklet 8. pont). A láthatósági mellény használatának pontos szabályait a munkáltatónak kell kialakítania a kockázatértékelése alapján, amelyben értékeli a munkavállalók[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel, illetve kártérítési kötelezettség is terheli, ha a munkavállaló saját ruhája a munkavégzéssel összefüggésben károsodik. Így ezen feltétel fennállása esetén a munkaruha biztosítása célszerű lehet.A gyűrű, nyaklánc viselésének tilalma viszont munkavédelmi szabály. Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a munkáltató feladata, és ebbe nem csupán az ékszerviselési tilalom előírása tartozik bele, hanem például a védőruha, egyéni védőeszköz biztosítása is. A védőruha és az egyéni védőeszköz a munkavédelmi szabályok alapján az egészséges és biztonságos munkavégzés (tehát a munkavállaló személyének védelme) céljából viselendő, és biztosítása - egyéb előírt munkavédelmi intézkedések megtétele mellett - a munkáltató kötelezettsége. Diákmunka esetén a munkáltatói munkavédelmi kötelezettségek a szolgáltatás fogadóját terhelik [Mt. 224. § (3) bek. a) pont]. Ezek megtartása attól függetlenül[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavégzés időtartama alatti hőmérséklete vonatkozásában kimondja, hogy annak az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. Mindennek biztosítását (pl. napsugárzás hatását kiküszöbölő ablakokkal, falakkal, megfelelő fűtőtestekkel, munkaszervezési intézkedésekkel) szintén a rendelet szabályozza.A hőség miatti munkaközi szünetekről a 3/2002. SZCSM-EüM együttes rendelet 7. §-ának (8) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárt téri munkahelyen a 24 °C (K) EH-értéket meghaladja. Az (5) bekezdés szerint pedig a munkahelyek klímájának mérését és értékelését a rendelet 2. számú mellékletében szereplő fogalmi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adott egészségügyi kockázat felmerülése esetén minden esetben köteles megtenni. Ebből eredően a művezető eljárása nem jogszerű, a próbaidejét töltő kollégának is biztosítani kell a szükséges zajvédő felszerelést, ha ezt a munkakörülmények megkívánják. A kérdésből kitűnően a művezető a fülvédő viszonylag magas értéke és a bizalom hiánya miatt nem akarta kiadni a fülvédőt. Természetesen a munkáltató dönthet úgy, hogy a próbaidő alatt nem bíz értékes munkaeszközt vagy munkavédelmi felszerelést a kezdő kollégákra. Így viszont nem is utasíthatja olyan munkavégzésre őket, amelyhez az adott (munkavédelmi) eszközre szükség lenne. Ha vagyonbiztonsági okokból nem kívánnak fülvédőt biztosítani, úgy próbaidős munkavállalójukat nem is utasíthatják a gépházban való munkavégzésre. A munkavállaló jogosult megtagadni az utasítás teljesítését, ha olyan[…] részlet vége a válaszból.