Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

17 találat a megadott munkavédelem tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Képernyő előtti munkavégzés - időkorlátok, kivételek, problémák

Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.
Részlet a válaszból: […]napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként - a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával - szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő 75%-át [50/1999. EüM rendelet 4. § (1) bek.].Technológiai okból tehát el lehet tekinteni az óránként 10 perces megszakításoktól. Tág értelmezés mellett ebbe beletartozhat, hogy a munkavállaló otthon, kötetlen munkarendben dolgozik, és a megszakítások nyomon követése, ellenőrzése amúgy sem lenne lehetséges. Ám ebben az esetben sem lehet megszakítás nélkül huzamosan képernyő előtt dolgozni, és ez nem haladhatja meg összességében a munkaidő 75%-át. Ezek a szabályok nem a munkaidő mértékét érintő rendelkezések, amelyeket az Mt. állapít meg, hanem munkavédelmi célú előírások, amelyek a munkaidőn belül az adott tevékenységgel eltölthető időre tartalmaznak rendelkezéseket (expozíciós idő). Ezért az ezektől való eltérés a felek megállapodásával nem lehetséges, a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3904

2. találat: Kézi tehermozgatás - kockázatértékelés és intézkedések

Kérdés: Egy mezőgazdasági vállalkozó termékeit csomagoló részlegnél dolgozom. Nekünk, nőknek nehezebb a tele üvegeket, dobozokat emelgetni és arrébb rakni, mikor előkészítjük a teherautókba való bepakoláshoz. Kértük a vállalkozót, hogy biztosítson férfi munkatársakat, de kérésünk süket fülekre talált. Milyen jogaink vannak?
Részlet a válaszból: […]hátsérülést okozhatnak. Más sérülések is keletkezhetnek (pl. a végtagok vagy fej sérülése), ezek kiküszöbölése is a munkáltató kötelezettsége.A 25/1998. EüM rendelet szerint alapvető elvárás, hogy a munkáltató elsődlegesen - műszaki, illetve szervezési intézkedések megvalósításával - a kézi tehermozgatás kiküszöbölésére köteles például targoncát, futószalagot biztosítani. Csak ha ez nem oldható meg, akkor kerülhet sor az alábbi tényezők mérlegelésével a kézi tehermozgatás feltételeinek biztosítására. Ennek során szem előtt kell tartani, hogy az intézkedéseket mindig az adott munkát végző személyhez kell igazítani, hiszen ugyanaz a teher az egyéni adottságok szerint más és más hatással, kockázattal lehet az egyes dolgozókra. Ezért a rendelet nem ad meg abszolút értékeket például a teher maximális súlyára vonatkozóan, hanem szempontokat sorol fel, amelyek alapján a munkáltatónak el kell végeznie a kockázatértékelést, és meg kell tennie azokat az intézkedéseket, amelyeket az adott helyzetben szakmailag szükségesnek ítél. Például úgy kell kialakítania a munkakörnyezetet, hogy elkerülhető legyen a teher alacsony szintről történő felemelése, egyéni védőeszközöket (kesztyűt, derék megtámasztására szolgáló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3615

3. találat: Kármegosztás kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén

Kérdés: A munkavállalónk súlyos balesetet szenvedett, amikor a munkautasításokat és a munkavédelmi szabályokat megsértve a mozgó gépbe benyúlt. A baleset következményeként várhatóan nagyon nehezen talál majd munkát, mivel maradandó munkaképesség-csökkenést szenvedett, fizikai munkavégzésre várhatóan nem lesz alkalmas. Felajánlottunk egy munkakört, hogy próbáljunk neki segíteni, de nem fogadta el; ehelyett járadékként elmaradt munkabérét kéri. Nem lehet a kártérítésnél figyelembe venni, hogy ajánlottunk neki másik munkát, amivel a bérkiesést kompenzálni lehetett volna?
Részlet a válaszból: […]kell azonban megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [Mt. 167. § (1)-(2) bek.]. Kártérítésként rendszerint járadékot kell megállapítani, ha az a munkavállaló tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja [Mt. 173. § (1) bek.].A kérdésben írt esetben a munkáltató felelőssége feltehetően meg fog állni, kármegosztás mellett járadék megállapításának lehet helye. A Kúria egy elvi döntésben ugyanakkor kifejtette, a kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén előfordulhat, hogy a munkáltató a munkavállaló elmaradt jövedelmét nem teljes mértékben, avagy a balesetben történő közrehatás mértékétől eltérően köteles megtéríteni. A kárenyhítési kötelezettség körében ugyanis vizsgálni kell, hogy a nem teljesen munkaképtelen munkavállaló az alperes által felajánlott megfelelő munkakört miért utasítja el, különösen, ha más munkáltatónál elhelyezkedésére komoly esély nincs. Ez szakkérdés, amely keretében vizsgálni kell, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3472

4. találat: Munkavédelmi szemüveg megtérítésének kötelezettsége

Kérdés: Képernyő előtti munkavégzés keretében foglalkoztatunk közalkalmazottakat, akik jelezték, hogy igényt tartanak munkavédelmi szemüvegre. A fenntartónk azonban nem engedélyezi a költséget, mivel nem volt előirányozva, és nincs rá fedezet. Ebben az esetben mit tehetünk mint munkáltató?
Részlet a válaszból: […]képernyő előtti munkavégzés keretében foglalkoztatott közalkalmazott esetében a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a közalkalmazott által egyébként használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a közalkalmazottat ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel (50/1999. EüM rendelet 5-6. §), ami a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencsét, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3280

5. találat: Munkavédelmi cipő

Kérdés: Nyomdaipari gépmester vagyok. A zárt munkavédelmi cipő kötelező-e?
Részlet a válaszból: […]56. §-a szerint az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. A munkáltató saját maga dönthet - előzetes kockázatértékelés alapján - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának konkrét, az adott munkahely sajátosságaihoz igazodó módjáról. Ezzel kapcsolatos utasításait a munkavállaló köteles betartani. Az Mvt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállaló köteles - többek között - a munkavégzéshez az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3149
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Munkahelyi balesettel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek

Kérdés: Csonkolásos munkahelyi baleset ért, a munkáltatónál azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet, mentőt se hívtak, és nem tájékoztattak arról sem, hogy mi a teendőm. Milyen jogaim vannak, mit tehetnék?
Részlet a válaszból: […]hivatala felé [Mvt. 64. § (5) bek., 5/1993. MüM rendelet 7. § (1) bek.] A munkáltató a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet, a kivizsgálás eredményét az ún. munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni [Mvt. 64. (1) bek., 5/1993. MüM rendelet 5. § (1) bek., 4/a. melléklet], melyet köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig - mely határidő súlyos munkabaleset esetén 30 nappal meghosszabbítható - megküldeni többek között a sérültnek, a munkavédelmi hatóságnak, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának [5/1993. MüM rendelet 9. § (1) bek. a)-b) és d) pont]. A kivizsgálás megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni - többek között - a tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait a 3. számú melléklet tartalmazza [5/1993. MüM rendelet 6. § (1) bek.].Súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi hatóság megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő, vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni [5/1993. MüM rendelet 7. § (3) bek.]. A kivizsgálás megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát is tájékoztatni kell, súlyos munkabaleset esetén a szolgálat orvosának is részt kell vennie a kivizsgálásban [Mvt. 64. (4) bek.]. A munkabaleset kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek megelőzésére [Mvt. 65. § (1) bek.].Ha Ön a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, lehetősége van arra, hogy az Mvt. 1. melléklete szerinti bejelentőlapon elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz forduljon. A bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le [Mvt. 68. § (1) bek.], és köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet - a közúti közlekedéssel kapcsolatos munkabalesetet kivéve - maga is kivizsgálni a balesetet [Mvt. 84. § (2) bek.]. A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyvkészítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja vagy feltárását megakadályozza [Mvt. 82/D. § (1) bek. b) pont]. A munkavédelmi hatóság arra is jogosult, hogy a balesetet munkabalesetnek minősítse, és elrendelje a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását, amennyiben ezeket elmulasztották, nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, illetve ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek [Mvt. 84. § (1) bek. i) pont].Ezen túlmenően a munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát, ha ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell [Mvt. 23. § (2) bek. a) pont], valamint az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset esetén köteles elvégezni a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását [Mvt. 54. § (3) bek. c) pont].Önt a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset esetén - feltéve hogy ennek jogosultsági feltételei fennállnak - baleseti ellátásként baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék is megilletheti [Ebtv. 51. § (2) bek.]. A társadalombiztosítási jogszabályok szerint üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül többek között az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2990

7. találat: Láthatósági mellény használata az iparban

Kérdés: Mik a láthatósági mellény használatának szabályai a munkahelyen, az iparban?
Részlet a válaszból: […]szükségessé teszik, a védőeszközön egy vagy több, megfelelően és helyesen elhelyezett anyagot, illetve eszközt kell alkalmazni, amelyek közvetlenül látható fénysugarakat bocsátanak ki, vagy fényvisszaverő tulajdonságúak, fényerejük, valamint fotometriai és kolorimetriai tulajdonságaik megfelelőek (18/2008. SZMM rendelet 3. melléklet 2.13. pont). Fényvisszaverő ruha szükséges olyan munkák esetén, ahol a munkavállalónak tisztán láthatónak kell lennie (65/1999. EüM rendelet 3. melléklet 8. pont). A láthatósági mellény használatának pontos szabályait a munkáltatónak kell kialakítania a kockázatértékelése alapján, amelyben értékeli a munkavállalók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2974
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Diákmunkások munkaruhája

Kérdés: Diákszövetkezetként tagjainkat munkavégzésre a szolgáltatás fogadójához helyezzük ki. A diákok címkézési, csomagolási, takarítási, gépkiszolgálási, anyagmozgatási feladatokat végeznek. A kihelyezésük előtt kapott tájékoztatóban kívánjuk szerepeltetni a következőket: "Ajánlott munkaruha: a munkaterületen 20-25 ℃ van, ezért a javasolt munkaruha póló, zárt cipő csúszásmentes talppal, hosszú szárú nadrág. Gyűrű, karkötő, nyaklánc viselése szigorúan tilos". Megfelel-e ez a megoldás az előírásoknak?
Részlet a válaszból: […]megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel, illetve kártérítési kötelezettség is terheli, ha a munkavállaló saját ruhája a munkavégzéssel összefüggésben károsodik. Így ezen feltétel fennállása esetén a munkaruha biztosítása célszerű lehet.A gyűrű, nyaklánc viselésének tilalma viszont munkavédelmi szabály. Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a munkáltató feladata, és ebbe nem csupán az ékszerviselési tilalom előírása tartozik bele, hanem például a védőruha, egyéni védőeszköz biztosítása is. A védőruha és az egyéni védőeszköz a munkavédelmi szabályok alapján az egészséges és biztonságos munkavégzés (tehát a munkavállaló személyének védelme) céljából viselendő, és biztosítása - egyéb előírt munkavédelmi intézkedések megtétele mellett - a munkáltató kötelezettsége. Diákmunka esetén a munkáltatói munkavédelmi kötelezettségek a szolgáltatás fogadóját terhelik [Mt. 224. § (3) bek. a) pont]. Ezek megtartása attól függetlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2608
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Munkahely hőmérséklete

Kérdés: A 3/2002. SZCSM-EüM együttes rendelet szabályozza a munkahelyeken megengedhető levegő-hőmérsékleti értékeket. Milyen teendője van a munkáltatónak, ha a léghőmérséklet meghaladja a rendeletben előírt, rá vonatkozó értéket? Szükséges-e a hőség miatt munkaközi szüneteket beiktatni, vagy az csak a maximálisan megengedhető effektív hőmérséklet felett szükséges? Van-e toleranciahatár? Továbbá hogyan mérhető a korrigált effektív hőmérséklet?
Részlet a válaszból: […]munkavégzés időtartama alatti hőmérséklete vonatkozásában kimondja, hogy annak az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. Mindennek biztosítását (pl. napsugárzás hatását kiküszöbölő ablakokkal, falakkal, megfelelő fűtőtestekkel, munkaszervezési intézkedésekkel) szintén a rendelet szabályozza.A hőség miatti munkaközi szünetekről a 3/2002. SZCSM-EüM együttes rendelet 7. §-ának (8) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárt téri munkahelyen a 24 °C (K) EH-értéket meghaladja. Az (5) bekezdés szerint pedig a munkahelyek klímájának mérését és értékelését a rendelet 2. számú mellékletében szereplő fogalmi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1720

10. találat: Zajhatás - próbaidő alatt is jár a védőeszköz

Kérdés: Strandfürdőt üzemeltető, önkormányzati cég vagyunk. A nyári idényre felvettünk 4 hónapra egy karbantartó munkatársat, 1 hónap próbaidővel. Karbantartóink a gépházban fülvédőt viselnek, mert a magas zajhatás megköveteli. A próbaidős munkavállalónknak bizalom hiányában a művezető nem adott ki fülvédőt, mivel egy-egy ilyen készülék kb. 15 000 Ft-ot ér. A munkavállaló az igazgatóságon tett panaszt emiatt. Jogi szempontból igazat adhatunk a művezető kollégának?
Részlet a válaszból: […]adott egészségügyi kockázat felmerülése esetén minden esetben köteles megtenni. Ebből eredően a művezető eljárása nem jogszerű, a próbaidejét töltő kollégának is biztosítani kell a szükséges zajvédő felszerelést, ha ezt a munkakörülmények megkívánják. A kérdésből kitűnően a művezető a fülvédő viszonylag magas értéke és a bizalom hiánya miatt nem akarta kiadni a fülvédőt. Természetesen a munkáltató dönthet úgy, hogy a próbaidő alatt nem bíz értékes munkaeszközt vagy munkavédelmi felszerelést a kezdő kollégákra. Így viszont nem is utasíthatja olyan munkavégzésre őket, amelyhez az adott (munkavédelmi) eszközre szükség lenne. Ha vagyonbiztonsági okokból nem kívánnak fülvédőt biztosítani, úgy próbaidős munkavállalójukat nem is utasíthatják a gépházban való munkavégzésre. A munkavállaló jogosult megtagadni az utasítás teljesítését, ha olyan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1095
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 17 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést