Elszámolási kötelezettség – meddig terheli a munkáltatót?
Kérdés
Egy munkavállaló 2002-ig visszamenőleg minden hónapra vonatkozóan kéri felülvizsgálni a részére kifizetett munkába járási költségtérítés helyességét és az elszámolt túlórákat. A kérését írásban nyújtotta be a munkáltatónak. Köteles-e a munkáltató a kérésnek eleget tenni, és ha igen, milyen időtartamra visszamenőleg, tekintettel arra, hogy a bérjegyzéken a munkavállalónak lehetősége volt és van az elszámolás ellenőrzésére?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. január 10-én (46. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 888
[…] Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az írásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét jogcímén kifizetett díjazást is (Mt. 160. §). A munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Ugyanakkor, ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra [Mt. 11. § (1)–(3) bek.]. Amennyiben a munkáltató valamilyen munkaviszonnyal kapcsolatos juttatást, költségtérítést nem fizetett ki, akkor a munkavállaló erre vonatkozó igényét az esedékességtől számított három évig érvényesítheti, ezt követően az elévül. Ha a munkavállaló nem kapott volna írásbeli elszámolást, ami alapján a kifizetés helyessége rögtön ellenőrizhető, akkor a munkavállaló esetleg hivatkozhatna a fentebb említett kimentési okra. Mivel azonban a munkavállaló minden hónapban tételesen ellenőrizhette a kifizetések helyességét, így álláspontunk szerint az elévülés ezen az alapon nem menthető ki. A három évnél nem régebben esedékes kifizetésekkel kapcsolatban […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. január 10-én (46. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 888
[…] Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az írásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét jogcímén kifizetett díjazást is (Mt. 160. §). A munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Ugyanakkor, ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra [Mt. 11. § (1)–(3) bek.]. Amennyiben a munkáltató valamilyen munkaviszonnyal kapcsolatos juttatást, költségtérítést nem fizetett ki, akkor a munkavállaló erre vonatkozó igényét az esedékességtől számított három évig érvényesítheti, ezt követően az elévül. Ha a munkavállaló nem kapott volna írásbeli elszámolást, ami alapján a kifizetés helyessége rögtön ellenőrizhető, akkor a munkavállaló esetleg hivatkozhatna a fentebb említett kimentési okra. Mivel azonban a munkavállaló minden hónapban tételesen ellenőrizhette a kifizetések helyességét, így álláspontunk szerint az elévülés ezen az alapon nem menthető ki. A három évnél nem régebben esedékes kifizetésekkel kapcsolatban […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
