Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

181. Munkaügyi Levelek / 2019. május 27.

TARTALOM

3589. kérdés Határozott idejű munkaviszony megszűnése
A munkáltató hosszabb ideje határozott idejű szerződésekkel foglalkoztat, a mostani szerződésem május 31-én jár le. Egyelőre semmilyen tájékoztatást nem adtak, hogy el akarnának bocsátani. Jól gondolom, hogy ha ilyen szándéka lenne a munkáltatónak, akkor előre szólnia kellene, és megfelelő felmondási időt biztosítania, esetleg végkielégítést is?
3590. kérdés Közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel
Közfoglalkoztatási jogviszonyban álló munkavállaló közfoglalkoztatási jogviszonya közös megegyezéssel megszüntethető-e, ha a munkavállaló azért kéri a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését, mert igénybe kívánja venni a NYES-t (nyugdíj előtti álláskeresési segélyt)?
3591. kérdés Felmentés kérelemre - amikor nem jár végkielégítés
Ha igényeltem a nők 40 évi munka után járó nyugdíjazását, ilyenkor jár-e 17 év után végkielégítés? Ha február 1-jétől számolták a felmentési időmet, és 2019. április 16-tól felmentés alatt vagyok a munkavégzés alól, ebben az esetben az alapilletményen kívül a munkáltató fizethet részemre más juttatást is, például pénzt illetményemelés formájában?
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
3592. kérdés Kormánytisztviselő végkielégítése - a jogszerző idők összeszámíthatósága
Jól értelmezzük, hogy a Kit. értelmében gyakorlatilag nemcsak az adott kormányzati igazgatási szervnél eltöltött időt, hanem más szerveknél, illetve más jogviszonyokban eltöltött időt is figyelembe kell venni a végkielégítésre való jogosultság, illetve annak mértéke megállapításánál?
3593. kérdés Közalkalmazott emelt összegű végkielégítésre való jogosultsága
A Kjt. 37. §-ának (7) bekezdése alapján a közalkalmazottat megillető végkielégítés négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a közalkalmazotti jogviszony az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Amennyiben a közalkalmazottat a foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat alkalmatlannak minősítette, illetve a munkáltató által felajánlott munkakörben is alkalmatlannak minősült, jár-e a közalkalmazott részére a plusz négyhavi végkielégítés, ha három év múlva éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik a jogosultsági idővel? A közalkalmazott közel egy évig táppénzen volt, a táppénzkeretet kimerítette, és azért kezdeményezte a felmentését, hogy a rokkantsági ellátást igénybe tudja venni.
3594. kérdés Gyakorlati oktató besorolása
Szakképző iskolában foglalkoztatott gyakorlati oktató rendelkezik egy főiskolai szintű szakirányú, műszaki-szakoktató szakképesítéssel, valamint egy olyan, mesterfokozatú tanári diplomával, amelynek szakiránya nem felel meg az általa oktatott szakma szakirányának. A Szakt. 30. §-a szerint a köznevelési törvény végzettségi, képesítési előírásait a szakképzési törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Melyik diploma alapján kell a besorolást elvégezni?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3595. kérdés Munkáltatói teendők a próbaidő lejártakor
Olvastam egy cikket, amely arról szólt, hogy a próbaidő eredményes elteltéhez kapcsolódóan nem elegendő erről a munkavállaló munkáltató általi egyoldalú értesítése - egy munkáltatóijogkör-gyakorló által aláírt és a munkavállaló részéről átvett "értesítőlevél" formájában -, hanem a munkaszerződés-módosítás szükséges. Igaz ez?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3596. kérdés Szociális segítő besorolása - nincs felmentés a képzettségi követelmény alól
Óvodai iskolai szociális segítő munkakörbe új dolgozót vettünk fel, aki az alábbi végzettségekkel rendelkezik: főiskolai szintű művelődésszervező (2003), szakirányú továbbképzési oklevél szakvizsgázott pedagógus (2005), andragógia mesterképzési szak (2011). A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete II. részének I. Alapellátások 1/a pontja írja le az óvodai és iskolai szociális segítő munkakörhöz szükséges szakképesítéseket, mely értelmében az alábbi végzettségek elfogadottak a munkakör betöltéséhez: felsőfokú szociális szakképzettség, iskolai szociális munkás, család- és gyermekvédő tanár, család- és gyermekvédő pedagógus vagy család- és gyermekvédelem szakos pedagógus. Ezek hiányában gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, pszicho-pedagógus, okleveles emberierőforrás-tanácsadó, mentálhigiénés, óvodapedagógus, tanító vagy gyógypedagógus szakképzettség fogadható el. Ezt az előírást figyelembe véve, az érintett a szükséges szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért is végzi el az iskolai szociális munkás szakirányú továbbképzési szakot. Addig is melyik fizetési osztályba kell besorolnunk a fenti végzettségei alapján? El kell fogadjuk az andragógia egyetemi végzettségét (mely az iskolai szociális munka képzésének feltétele)? Vagy a főiskolai végzettséget kell hogy elfogadjuk, és ha megszerzi a szakirányú továbbképzési szakot (iskolai szociális munkás szak), akkor a G fizetési osztályba kell sorolnunk?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3597. kérdés Letiltási sorrend és végrehajtás alá vonható munkabér
A Vht. 63. §-a szerint, amikor valakinek a nettó bére meghaladja a minimálnyugdíj ötszörösét, az összeg feletti rész korlátlanul végrehajtható. Ez a korlátlan végrehajtás csak a 65. §-on kívüli végrehajtásokra vonatkozik? Ha van több várakozó végrehajtás, 2019-ben a 142 500 feletti részből a harmadik végrehajtást kell elkezdeni utalni, vagy az elsőt, esetleg elosztva az első kettőt kell 33:17 arányban?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3598. kérdés Letiltás foganatosítása munkaviszony megszüntetése esetén
Havi fix összegű gyermektartásdíj letiltása esetén hány havi tartásdíjat kell levonni a munkáltatónak, ha 8 havi végkielégítést és 2 havi felmentési időre járó távolléti díjat fizet ki egyszerre a távozó munkavállalónak?
3599. kérdés Havibér arányosítása munkaszüneti nap okán
Havibéres munkavállalók tört hónapra járó munkabérének számításában szeretnék segítséget kérni abban az esetben, ha az adott hónapban munkaszüneti nap van. Ebben az esetben a munkaszüneti nappal is osztani kell a teljes havi munkabért, és aztán a szorzásnál is figyelembe kell venni, vagy ellenkezőleg, sem osztásnál, sem szorzásnál nem kell figyelembe venni a munkaszüneti napot? Például 2019. március 6-án belépő munkavállaló esetén, ha a havi munkabére 200 000 Ft, hogyan számoljuk ki a március hónapra járó munkabérét?
3600. kérdés "Visszavont szabadság" tartamára elrendelt munkavégzés elszámolása
Az adott hónapban a munkanapok száma 20, a teljesítendő munkaidő 160 óra. A munkavállaló - aki hétfőtől péntekig 8 és 16.20 között végez munkát - a hónap 3. hetének hétfőjétől a 4. hét péntekéig szabadságon lett volna, de a munkavállalónak a 2. hét pénteken reggel 8 órakor szóltak, hogy súlyos eset következett be, és a szabadságnapokat a munkavállalónak munkával kell eltöltenie. Melyik megoldás a helyes ebben az esetben?
1. Rendes munkaidő: az első két hét (80 óra) és a 3. hét keddtől a 4. hét péntekig (72 óra); beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő: a 3. hét hétfő (8 óra); állásidő: 160-(80+72) = 8 óra?
2. A szabadság teljes időtartama szükségszerűen rendkívüli munkavégzés lesz, és nem érvényesül a 96 órás beosztásmódosítási határidő, ezáltal a rendes munkaidő, a rendkívüli munkaidő és az állásidő is 80-80-80 óra lesz, valamint a munkavállaló 240 óra alapbérre és 80 óra bérpótlékra jogosult? A bérpótlék mértéke mindkét esetben 50% vagy 100% lesz?
3601. kérdés Munkavégzés a napi pihenőidő alatt
A több műszakos munkarendben dolgozó munkavállaló eredeti beosztása szerint az adott napon 5 és 17 óra között végzett volna munkát, de az előző napon a munkavégzés elhúzódott, és 19 óra helyett 23 órakor ért véget. A napi pihenőidő (8 óra) miatt a munkavállaló legkorábban csak másnap 7 órakor állítható munkába, az első két óra így alapbérrel fizetett állásidő lesz. A munkavállaló az adott napon dolgozhat-e 17 óra helyett 19 óráig? Vagy a 12 órás napi korlát miatt 17 órakor mindenképpen be kell fejezni a munkavégzést, függetlenül attól, hogy az aznapi munkaidő első két órájában ténylegesen nem történt munkavégzés? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló úgy végez (nyilvánvalóan jogellenesen) munkát, hogy nincs meg a minimális napi pihenőidő (adott esetben 8, egymást követő napok esetében a 22 óra)? Mi történik akkor, ha az állását féltő munkavállaló a munkáltató utasítására mégis megkezdi másnap a munkát a napi pihenőideje letelte előtt? Ismeri-e a munkajog a napi pihenőidőben végzett munka fogalmát? Az ilyen módon ledolgozott munkaórákat lehet-e rendes munkaidőnek tekinteni, vagy ezt a pihenőnapon végzett munkavégzéshez hasonlóan rendkívüli munkaidőnek kell minősíteni? Ha a munkavállaló tényleges munkaideje a 12 órát túllépi, a 12 óra feletti rész rendkívüli munkaidő lesz?
3602. kérdés Bölcsődei dajka joga a garantált bérminimumra
Intézményünknek 2017. december 31-éig kellett gondoskodnia a bölcsődei dajka munkakör bevezetéséről. A korábban technikai/takarítói munkakörben dolgozó személyek munkakörét ennek megfelelően módosítottuk. Őket A-D fizetési osztályba lehet sorolni. Mivel a nálunk dolgozó két bölcsődei dajka szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik, így a B fizetési osztályba soroltuk őket. A garantált bérminimum is megilleti őket?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3603. kérdés Hozzátartozó otthoni ápolása
Kötelesek vagyunk-e fizetés nélküli szabadságot adni a munkavállalónknak, ha az édesanyját szeretné otthon ápolni? A belső szabályzatunk szerint csak az mehet el fizetés nélküli szabadságra, aki már elhasználta az éves fizetett szabadságát.
3604. kérdés Munkaidőkeret elszámolása a kikölcsönzés megszűnésekor
Az Mt. XVI. fejezete szerinti kölcsönbe adó olyan kölcsönvevőkkel áll kapcsolatban, akiknél munkaidőkeret van érvényben. Értelmezésünk szerint ilyen esetben a kölcsönzött munkavállalóra is irányadó a kölcsönvevőnél alkalmazott munkaidőkeret. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkaidőkeret lejárta előtt átmegy a kölcsönzött munkavállaló egy olyan munkáltatóhoz, amelyiknél szintén munkaidőkeret van érvényben? Hogyan kell elszámolni/lezárni a munkaidőkeretet? Van-e törvényi kizáró ok a fentiekre?
3605. kérdés Rendkívüli munka egyszerűsített foglalkoztatás keretében
Ha munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatás keretében napi bejelentéssel foglalkoztatunk, akkor a 8 óra feletti munkavégzést ki kell fizetni túlóraként?
3606. kérdés Önként vállalt túlmunka munkaszüneti napon
A munkáltató tevékenysége alapján az Mt. szerint nem oszthatna be munkaidőt munkaszüneti napra. Lenne-e ennek ellenére lehetőség arra, hogy a munkavállaló önként vállalt túlmunka keretében, teljesen önkéntesen (jelentkezve a meghirdetett munkalehetőségre) munkát végezzen munkaszüneti napon? Természetesen a munkaszüneti napra járó járandóságok megfizetésre kerülnének.
3607. kérdés Bérszámfejtési hiba korrekciója
A munkáltató a munkavállaló bérét 2016. december 1-jétől megemelte, azonban bérszámfejtési hiba miatt azóta is a korábbi bérét folyósította a munkavállalónak, és a pótlékokat, egyéb járandóságokat is a korábbi bér alapulvételével számította ki. A hibát 2019 márciusában ismerte fel, azt korrigálnia szükséges. Hogyan járjon el?
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
3608. kérdés Személyiségi jogi per a volt munkáltatóijogkör-gyakorló ellen
Bírósági tárgyaláson a tanú azt nyilatkozta, hogy a felperes "lopott" a munkahelyén, és mint a munkáltatója ezért mondott fel neki. Ezt az állítást a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve bizonyítja. A tanú ezen nyilatkozatát semmivel nem tudta bizonyítani, a bíróság azonban helyt adott a tanú nyilatkozatának. Kártérítési pert indítottam a tanú ellen a lopás elkövetésére vonatkozó nyilatkozatáért. A tanú - az eljárásban alperes - nem tudta bizonyítani állítását, arra hivatkozott, hogy ez azért kerülhetett be a jegyzőkönyvbe, mert a bíróság nem szó szerinti jegyzőkönyvet készített. Alperes azzal védekezett, hogy a "lopással történő vádolás" nem meríti ki a személyiségi jog sérelmét. Az elsőfokú bíróság osztotta az alperes véleményét e körben, álláspontom szerint mindenféle bizonyítást nélkülözve. A felperes által bemutatott hatósági erkölcsi bizonyítványt a bíróság szintén figyelmen kívül hagyta. Érdemes-e az ügyben az ítélőtábla előtt fellebbezéssel élni?
3609. kérdés Munkavállalói járadékigény - ha már elévült
20 éven keresztül rokkantsági ellátásban részesültem, mert a munkáltató "egészségrosszabbítást" okozott, amit igazságügyi orvosszakértői vélemény bizonyít, viszont a korábbi pereimben ezt nem vették figyelembe a bíróságok és a Kúria sem. Van-e lehetőségem bírósági úton igényelnem a munkáltatómtól kártérítésként (járadékként) a jelenlegi rokkantsági ellátásom és annak az öregségi nyugdíjnak a különbözetét, amelyet a KSH által megadott átlagkeresetek alapján megkaphattam volna, ha tudok dolgozni?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére