Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

12 találat a megadott napi pihenőidő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Napi és heti pihenőidő-beosztás - egy AB határozat következményei

Kérdés: A munkavállalóinkat általános munkarendben, három műszakban, 5+2-es munkarendben foglalkoztatjuk. Az első műszak hétfő reggel 6-kor kezd, az utolsó pénteken este 22-kor (és szombaton reggel 6-kor fejezi be); a két pihenőnapjuk hétfő reggel 6-ig kerül kiadásra. A forgás akként történik, hogy a délelőttös műszak forog délutánosba, a délutános éjszakásba, az éjszakás pedig délelőttösbe. Elrendelhető ez, beosztható így a munkaidő?
Részlet a válaszból: […]nap reggel 6-ig tart. A munkavállalót a heti pihenőnapok mellett napi pihenőidő is megilleti. Ennek értelmében részére a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, ami több műszakos tevékenység esetében - a kérdés szerinti esetben ez az Mt. 90. §-ának b) pontja alapján fennáll - lehet legalább 8 óra is, de a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra kell, hogy legyen ilyen esetben is [Mt. 104. § (1)-(3) bek.].A beosztás általánosan elfogadott és alkalmazott volt a bírói gyakorlatban is; azonban egy, a Kúria által meghozott ítélet elleni alkotmányossági panasz alapján az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a Kúriának az az értelmezése, miszerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben kiadható, nem egyeztethető össze az Alaptörvény XVII. cikkének (4) bekezdésével, mivel abból - a pihenőidők eltérő rendeltetésére tekintettel - az következik, hogy a napi és heti pihenőidő önálló jogcímen illeti meg a munkavállalókat [12/2020. (VI. 22.) AB határozat].Az Alkotmánybíróság döntése alapján ez a beosztás nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3944

2. találat: Készenlét és napi pihenőidő - rendkívüli munkavégzéssel megszakítva

Kérdés: A cégnél, ahol dolgozom, a munkavállalók beosztás szerint hétfőtől péntekig 08.00-16.30-ig dolgoznak (nem készenléti jellegű munkakörben, és a munkanap megegyezik a naptári nappal). Munkaidőn kívül számunkra készenlétet rendelnek el 16.30-tól másnap 08.00 óráig, hétvégénként pedig péntek 16.30 órától hétfő 08.00 óráig. Az én esetemben, ha a "hétvégi" időszakban készenlétet rendeltek el, szabályosnak tekinthető-e, hogy a munkáltató a következők szerint rendelte el a rendkívüli munkavégzéseket? Péntek: 20-21, szombat: 06.00-07.00 és 17.00-21.00, vasárnap 06.00-07.00 és 17.00-21.00, hétfő: 07.00-08.00. Ezt követően hétfőn a napi pihenőidő miatt már nem kellett munkát végeznem. A kérdésem arra irányul, hogy hosszabb időtartamú készenlét alatt hogyan értelmezendő a napi pihenőidő? Hiszen a példában szereplő esetben nincs meg a 11 óra egybefüggő időtartam sem a pénteki és a szombati munkavégzés, sem szombati és a vasárnapi munkavégzés között. Ugyanakkor az elrendelt rendkívüli munka - megítélésem szerint - nem veszélyezteti a pihenésemet, azonban előfordulhat, hogy többször néhány órát kell dolgoznom a "hétvégi" készenlét alatt, ami viszont már nehezíti a regenerálódást, vagy néha az is, hogy három egymást követő pihenőnapon vagyok készenlétben, amikor a fenti "séma" szerint rendelik el a rendkívüli munkavégzéseket.
Részlet a válaszból: […]napi pihenőideje le nem telt. Ha emiatt másnap nem kezdheti el a munkáját a beosztás szerinti munkaidő kezdetén, ez nem érinti a munkabér iránti igényét, azaz a kiesett időre (amíg le nem telik a napi pihenőidő) az alapbére illeti meg, valamint - ha egyébként jogosult - az egyes bérpótlékok is [állásidő, Mt. 146. § (1) bek. és 147. §, MK 17.]. A kérdés szerinti eset sajátossága, hogy Ön pénteken 16.30-tól hétfőn 08.00-ig készenlétet teljesít, és tényleges munkavégzésre éppen úgy kerül sor, hogy a pénteki munka befejezése és a hétfői munkakezdés között egyetlenegyszer sincs meg a 11 óra egybefüggő napi pihenőidő. Ilyenkor valóban az a helyes eljárás, hogy az utolsó munkavégzés befejezésével (ez itt hétfő 08.00) indul[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3786

3. találat: Munkavégzés a napi pihenőidő alatt

Kérdés: A több műszakos munkarendben dolgozó munkavállaló eredeti beosztása szerint az adott napon 5 és 17 óra között végzett volna munkát, de az előző napon a munkavégzés elhúzódott, és 19 óra helyett 23 órakor ért véget. A napi pihenőidő (8 óra) miatt a munkavállaló legkorábban csak másnap 7 órakor állítható munkába, az első két óra így alapbérrel fizetett állásidő lesz. A munkavállaló az adott napon dolgozhat-e 17 óra helyett 19 óráig? Vagy a 12 órás napi korlát miatt 17 órakor mindenképpen be kell fejezni a munkavégzést, függetlenül attól, hogy az aznapi munkaidő első két órájában ténylegesen nem történt munkavégzés? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló úgy végez (nyilvánvalóan jogellenesen) munkát, hogy nincs meg a minimális napi pihenőidő (adott esetben 8, egymást követő napok esetében a 22 óra)? Mi történik akkor, ha az állását féltő munkavállaló a munkáltató utasítására mégis megkezdi másnap a munkát a napi pihenőideje letelte előtt? Ismeri-e a munkajog a napi pihenőidőben végzett munka fogalmát? Az ilyen módon ledolgozott munkaórákat lehet-e rendes munkaidőnek tekinteni, vagy ezt a pihenőnapon végzett munkavégzéshez hasonlóan rendkívüli munkaidőnek kell minősíteni? Ha a munkavállaló tényleges munkaideje a 12 órát túllépi, a 12 óra feletti rész rendkívüli munkaidő lesz?
Részlet a válaszból: […]beosztás szerinti munkaidő része lesz, akkor is, ha az 5-7 óra között állásidő miatt tényleges munkavégzés nincs. Ezért a 17-19 óra közötti további munkavégzéssel a munkáltató már átlépné a napi beosztás szerinti munkaidő 12 órás korlátját, ami jogellenes. A napi pihenőidőben vagy a napi beosztás szerinti munkaidő maximumát meghaladóan végzett munka rendkívüli munkaidőként számolandó el, abból a logikából eredően, hogy ilyen munkaidő-beosztást a munkáltató eleve nem jogosult alkalmazni, ezért ha ekkor mégis munkavégzés történik, ez az időtartam szükség szerint a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt jelenti [Mt. 107. §[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3601

4. találat: Napi pihenőidő értelmezése rendkívüli munkaidő teljesítése esetén

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) munkát végez, majd készenlétes 15.20-tól másnap reggel 7.00-ig, utána 7.00-tól 15.20-ig megint rendes munkaideje van. A készenlét alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 5.30-tól 7.00-ig. 7.00-kor ki kell-e adnom a 11 óra pihenőidejét? Álláspontunk szerint nem, mivel az előző napi munka befejezése (15.20) és a másnapi munkakezdés (5.30) között megvan a 11 óra pihenőidő. Továbbá aznap ő még dolgozhat 7.00-tól 15.20-ig, mivel még nem haladta meg a munkavégzése a maximális 12 órát.
Részlet a válaszból: […]teljesítés előtt legyen egy bizonyos időszak, amelyet nem szakít meg munkavégzés. Annak nincs jelentősége a szabály szempontjából, hogy a napi pihenőidőt milyen jogi minősítésű munkavégzés szakítja meg: eleve a legrövidebb pihenőidő letelte előtt már beosztják a munkavállalót, vagy rendkívüli munkaidő esik a pihenőidő tartamára. Ha a napi pihenőidő tartama alatt a munkavállalót akár rendes, akár rendkívüli munkaidőben munkavégzésre veszik igénybe, a pihenőidő újrakezdődik, és a munkavállaló addig nem állítható újra munkába, amíg az előírt legrövidebb pihenőidő tartama - megszakítás nélkül - meg nem valósul. Ha emiatt a munkavállaló nem állítható munkába a beosztása szerint, a kieső idő állásidőként számolandó el [Mt. 146. § (1) bek.]. A leírtakból az is következik, hogyha viszont a napi munka vége és a másnapi munka között[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3053

5. találat: Készenlét teljesítése napi pihenőidő alatt

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) rendes munkaidejében munkát végez, majd másnap reggel 7.00-ig készenlétes. 20.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát végez. 24.00-kor hazamegy, majd másnap hajnalban (de a készenlét alatt) ismét rendkívüli munkát rendelnek el neki 3.00-tól 4.00 óráig. Mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy pihenőidőt a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között kell biztosítani, ez a készenlétre is vonatkozik? Tehát ha ő 24.00-ig dolgozott, akkor behívhatom-e (másnap) hajnali 3.00-kor? Továbbá, mivel előző napon ledolgozta a 8 órát, és pluszban még 4 órát rendkívüli munkaként (összesen 12 óra), foglalkoztathatom-e még a készenlétben, ami (naptár szerint) másnapra esik, azaz a törvény által meghatározott maximális 12 órát már ledolgozta, de a következő túlóra ideje már másnapra esne?
Részlet a válaszból: […]pihenőidőt megszakítja, amely így hajnali 4 órától újrakezdődik, a munkavállaló pedig nem állítható újra munkába e második napon 15 óráig. A beosztása szerint kiesett órákat állásidőként kell részére elszámolni [Mt. 146. § (1) bek.]. A két rendkívüli munkavégzés között eltelt időtartamnak csak annyiban van jelentősége, hogy ha ez elérné a 11 órát, akkor a napi egybefüggő pihenőidő biztosítása megvalósulna, így nem lenne akadálya a másnap 7 órai munkakezdésnek, beosztás szerint (pl. ha a két rendkívüli munkavégzés 16-17 óra és másnap 4-5 óra között történne).A törvény szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra lehet, amelybe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt is be kell számítani [Mt. 99. § (2) és (5) bek.]. Mivel a készenlét alatt teljesített rendkívüli munkaidő fogalmilag a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzést jelent, annak tartamát a napi tizenkét órás korlát szempontjából figyelembe kell venni. E korlát azonban munkanaponként értelmezendő. A kérdés szerinti esetben a 3 és 4 óra között teljesített rendkívüli munkaidő így már a következő munkanapra esik, amelyet így nem kell egybeszámítani az előző munkanapon teljesített (jóllehet, azonos készenlét idejére eső) munkaidővel. Megjegyezzük, hogy a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3051
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Napi pihenőidő értelmezése

Kérdés: Az Mt. 104. §-ának bekezdése szerint, a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, de a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra. Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a munkavállalók készenlét alatt rendkívüli munkát végeznek, és a másnapi munkájukat a munkaidő-beosztás kezdetétől később kell kezdeniük, hogy biztosítva legyen a törvény által megállapított pihenőidő. Erre az időre állásidőt fizetünk a részükre. Ez rendben is van abban az esetben, ha a munka befejezése és a másnapi munkakezdés követi egymást. Azonban gyakran előfordul olyan eset, hogy például a munkavállaló rendes munkaideje pénteken 7.00-tól 15.20-ig tart (általános munkarendben dolgozik), ezután készenlétbe van beosztva hétfő reggel 7 óráig. Pénteken készenlét alatt 22.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát rendelnek el a részére, majd szombat-vasárnap nincs számára rendkívüli munkavégzés elrendelve a készenlét alatt, azaz pihenőnapját tölti. Ebben az esetben kell-e számolnunk a 11 óra pihenőidőt? Tehát péntek este 24.00 órától a 11 óra pihenőidőt elszámolhatom-e a pihenőnapján, vagy hétfőn 00.00-tól kell számolnom a 11 órát, vagyis a munkavállalót legközelebb csak hétfőn reggel 11.00-kor foglalkoztathatom? Mi a teendő abban az esetben, ha (hasonló példánál maradva) a munkavállaló kedden 7.00-15.20-ig rendes munkaidőben dolgozik, majd készenlétes, ami alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 20.00-tól 23.00-ig. Majd másnap újra 7.00-tól dolgozna, de reggel telefonál a munkáltatóhoz, hogy orvoshoz kell mennie, aki attól a naptól betegszabadságra/táppénzre írja a munkavállalót. Elszámolhatom-e egy jogcímen a pihenőidőt és a betegszabadság/táppénz időtartamát? Ugyanez a probléma, ha szabadságra megy a munkavállaló. Összegezve: ugyanazon jogcímen a pihenőidőt és a pihenőnapot, betegszabadságot, táppénzt, szabadságot elszámolhatom-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszból: […]biztosít. Láthatóan ennek a pihenőidőnek a napi munka vége és a következő munkanapi munkakezdés között kell eltelnie. A kötelezően előírt, megszakítás nélküli pihenőidőt tehát munkavégzéssel, illetve rendelkezésre állással töltött idő nem érintheti. Ha ez mégis megvalósul, akkor a pihenőidő újrakezdődik, és a munkavállaló addig nem állítható újra munkába, amíg az előírt legrövidebb pihenőidő tartama megszakítás nélkül meg nem valósul. Ha emiatt a munkavállaló nem állítható munkába a beosztása szerint, akkor a kieső idő - a kérdésben is leírtak szerint - állásidőként számolandó el [Mt. 146. § (1) bek.].Nem szakítja meg azonban a pihenőidőt az, ha ez egybeesik más jogcímen fennálló távolléttel, illetve munkavégzés alóli mentesüléssel. A kérdés szerinti példáknál maradva: ha a munkavállaló a napi munkája végeztével csak harmadnapon megy újra dolgozni, mert a következő két napján heti pihenőnapot kap, akkor a napi pihenőideje nem a második pihenőnap végétől, hanem az utolsó napi munka végeztével nyomban megkezdődik. Értelemszerűen a napi pihenőidő ilyenkor a heti pihenőnap tartama alatt fog lejárni. Ugyanúgy, ha a munkavállaló a napi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3050
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Napi pihenőidő számítása készenlét alatt

Kérdés: Ha a munkavállaló a készenlét alatt munkavégzést teljesít, akkor azt követően automatikusan elkezdődik a napi pihenőideje, vagy azt csak a készenlét alatti utolsó munkavégzés befejezésétől kell számítani?
Részlet a válaszból: […]a munkáltató utasítása szerint munkát végezni [Mt. 110. § (3) bek.]. A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidőt) kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bek.]. A készenlétet követően nem kell napi pihenőidőt beosztani, ha a munkavállaló munkát nem végzett [Mt. 105. § (5) bek.].A Kúria egy eseti döntésében kifejtette, hogy nincs olyan törvényi rendelkezés, amely szerint a készenlét alatt csak egy alkalommal kell munkát végezni, további munkavégzési kötelezettség a munkavállalót nem terheli. A napi pihenőidőre vonatkozó szabályokból következően a munka befejezettnek a készenlét alatt akkor tekinthető, ha további munkavégzés elrendelése nem történik. Ebben az esetben a törvényben meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2978
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Napi pihenőidő mértéke kollektív szerződésben

Kérdés: A napi pihenőidő mértékét úgy szeretnénk meghatározni a kollektív szerződésben, hogy ne csak a törvényben meghatározott munkakörökben lehessen elrendelni a 8 órás napi pihenőidőt, hanem egyéb, különleges esetekben is (pl. ha mindkét munkanapon csak képzésen vesz részt a munkavállaló, vagy kárelhárítás miatt kell behívni). Meg lehet ezt tenni?
Részlet a válaszból: […]időpontjára esik, legalább hét óra [Mt. 104. § (1)-(3) bek.]. Kollektív szerződés e rendelkezésektől kizárólag a munkavállaló javára térhet el [Mt. 135. § (2) bek. f) pont]. A munkavállaló javára történő eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni [Mt. 277. § (5) bek.]. Ebből következően, önmagában arra nincs lehetőség, hogy a munkavállaló számára a törvényben meghatározott eseteken kívül 11 óránál rövidebb napi pihenőidőt engedélyezzen a kollektív szerződés. Az említett eltérés csak akkor lehetséges, ha azzal összefüggő, olyan rendelkezés is meghatározásra kerül, amelyeket együttesen összehasonlítva a törvényi szabályokhoz képest a munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályozást állapít meg a kollektív szerződés.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2535
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Napi pihenőidő biztosítása

Kérdés: Élelmiszerüzlet vagyunk, a nyitva tartásunk alapján (mindennap 6-22 óráig) több műszakos munkarendben dolgoznak munkavállalóink. Rendkívüli esetben (mondjuk betegség miatt) elő­fordul, hogy a délutános műszakból, amely 22 óra 10 percig tart, délelőttös műszakba kellene visszajönnie a dolgozónak. A délelőttös műszak 5 óra 50 perckor kezdődik, de így nincs meg a 8 óra pihenőidő sem (kollektív szerződésünk nincs a dolgozókkal). Van valami lehetőség ebben az esetben, hogy a dolgozót mégis visszarendeljük? Ilyenkor utólag kellene megadni neki a pihenőidőt?
Részlet a válaszból: […]keretében foglalkoztatott munkavállaló tekintetében el lehet térni, és elegendő nyolc óra napi pihenőidőt biztosítani (Mt. 104. §). A kérdés szerinti példában a munkavállaló csak 7 óra 40 perc napi pihenőidőben részesül. Ez azt jelenti, hogy jogszerűen nem állítható munkába reggel 6 óra 10 percig. Ha a beosztása szerint már 5 óra 50 perctől munkába kellett volna állnia, a köztes 20 percet állás­időként kell elszámolni. A munkáltató terhére esik ugyanis, ha a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2339

10. találat: Készenlét, rendkívüli munkaidő és napi pihenőidő

Kérdés: Cégünk szolgáltatási - karbantartási - tevékenységet folytat. Karbantartói állományban dolgozó munkavállalóink általános munkarendben, fix munkaidőben dolgoznak. Tevékenységük a cég által üzemeltetett létesítmények karbantartására terjed ki. Esetenként - átlagban havi 2-3 alkalommal - előfordul, hogy hétköznap - munkaidő után -, illetve hétvégén valamilyen meghibásodás történik, amire saját állományú karbantartót küldünk ki. Ebben az esetben szükséges-e készenléti díjat fizetnie a cégnek, tekintettel arra, hogy ha a munkát nem tudja vállalni a karbantartó, akkor semmilyen jogi következményt nem fűz hozzá a cég? Az elvégzett rendkívüli munkáért járó díjazás a törvényben meghatározottak szerint van elszámolva. A pihenőidőre vonatkozóan, hogy ha éjszaka kell munkára kimenni, akkor pihenőidőnek az egybefüggő 11 órát kell tekintenem, vagy ezt a rendkívüli munkaidő megszakítása előtti és utáni pihenőidővel össze lehet-e vonni?
Részlet a válaszból: […]állapotban rendelkezésre állni, a rendkívüli munkaidő elrendelése érdekében elérhető maradni, és ilyen utasítás esetén a munkahelyén megjelenni. Amennyiben készenlét nem került elrendelésre, a munkavállaló szabadon választhatja meg munkaidején kívüli tartózkodási helyét, munkára képes állapotát nem köteles megőrizni, és nem köteles elérhető maradni - ez tehát a lényegi különbség a kérdésben írt esetben a készenléttel szemben. Ez ugyanakkor nem érinti azt, hogy amennyiben a munkáltató mégis sikeresen eléri a munkavállalót, és ő munkára képes állapotban van, a rendkívüli munkaidő elrendelhető számára. Ez viszont nem készenlét, mivel a rendelkezésre állási kötelezettség nem volt elrendelve, és ennélfogva külön díjazás sem jár a munkavállalónak - csak a rendkívüli munkaidőre, ha ilyet teljesít.A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bekezdés]. Munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott, megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik [Mt. 87. § (1) bekezdés]. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1719
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést