Készenlét melletti pihenőidők és díjazás

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?
Részlet a válaszából: […] A készenlét a munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelent, amit a munkavállaló által megválasztott helyen kell teljesíteni, azzal, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre kell állnia [Mt. 110. § (4) bek.]. Mivel a készenlét fogalmilag a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Munka- és pihenőidő a "vízen"

Kérdés: A munkáltató rendeltetése folytán az év minden napján működő komp- és révhajózási tevékenységet folytat. A komp- és révhajózás két településrész között bonyolódik, a Duna folyamon. A munkavállalók háromhavi munkaidőkeretben, készenléti jellegű munkakörben dolgoznak. Értelmezésünk szerint a Vktv. hatálya alá tartozik, ezért az ezen ágazatban dolgozók munka- és pihenőidejére annak szabályai irányadóak. Ennek alapján hány óra lehet a napi munkaidő, illetve hány nap pihenőnapot kell kiadni, és milyen módon kell beosztani?
Részlet a válaszából: […] A Vktv. eltérő munkajogi szabályait a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója tekintetében kell alkalmazni. Utazó munkavállaló az a munkavállaló, akit egy belvízi hajózási tevékenységet végző munkáltató az utazó személyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Munkaszerződés és hallgatói munkaszerződés

Kérdés: Van-e lehetősége arra a munkáltatónak, hogy a munkavállalójával a munkaszerződése mellett hallgatói szerződést kössön olyan szakmai gyakorlat letöltésére, amely a munkavállaló munkakörébe nem tartozik bele? Ebben az esetben a 230/2012. Korm. rendelet 17. §-ának (3) bekezdésében foglalt korlátozások hogyan fognak működni? Hogyan valósítható meg egymás mellett a munkaszerződés és a hallgatói munkaszerződés?
Részlet a válaszából: […] A 230/2012. Korm. rendelet 17. §-ának (1) bekezdése értelmében a szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A szakmai gyakorlaton történő munkavégzés során munkavállalón a hallgatót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Heti pihenőidő beosztása heti pihenőnap helyett

Kérdés: Egyik részlegünknél három műszakos munkarendre térünk át január 1-jével. Felmerült, hogy egyúttal változtatunk a heti pihenőnapok rendjén is. Eddig két naptári napot (jellemzően szombat és vasárnap) osztottunk be, de az új rendszerben áttérnénk a megszakítás nélküli (legalább) 48 órás pihenőidőre (azaz a nap közepén kezdődne a heti pihenés, és napközben érne is véget). Szükséges-e ehhez a munkaszerződéseket módosítani? A munkaidőkeretben elegendő-e átlagosan beosztani ezt a 48 órát, azaz lehetséges-e, hogy egy adott héten szombaton 18 óráig dolgozik a munkavállaló, hétfőn pedig reggel 6-kor kezd, feltéve, hogy az adott hónapban a többi héten péntek 22 órától hétfő reggel 6-ig biztosan nem kell dolgoznia? Az utazási idő beleszámít-e a heti pihenőidőbe?
Részlet a válaszából: […] Magáról a munkarendről, munkaidő-beosztásról nem kötelező rendelkezni a munkaszerződésben, és az írásos tájékoztatóban is csak a napi munkaidő mértékét kell megadni [Mt. 46. § (1) bek.]. Ez alól csak néhány kivétel van (pl. osztott munkaidő-beosztás alkalmazása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Pihenőnapok - rendszeresen túlórával töltve

Kérdés: Cégünknél a munkatársak az általános munkarendben és teljes munkaidőben dolgoznak. A következő időszak tervezésénél több részlegnél felmerült, hogy igény van a munkatársak heti pihenőnapi túlóráztatására is. Elrendelhetünk-e nekik szombatra és vasárnapra is túlórát úgy, hogy akár két hetet egybefüggően dolgoznak, szabadnap nélkül? Arra ügyelnénk, hogy egy hónapban legfeljebb három hétvégét érintsen munkavégzés, és lehetőleg ne napi nyolc órát dolgozzanak a hétvégén.
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya, hogy a munkáltató a heti pihenőnapokra rendkívüli munkaidőt rendeljen el. A rendkívüli munkaidővel érintett heti pihenőnap helyett nem kötelező egy másik pihenőnapot biztosítani, hanem az díjazható az alapbérrel és azonfelül további 100% bérpótlékkal is (Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Napi és heti pihenőidő-beosztás - egy AB határozat következményei

Kérdés: A munkavállalóinkat általános munkarendben, három műszakban, 5+2-es munkarendben foglalkoztatjuk. Az első műszak hétfő reggel 6-kor kezd, az utolsó pénteken este 22-kor (és szombaton reggel 6-kor fejezi be); a két pihenőnapjuk hétfő reggel 6-ig kerül kiadásra. A forgás akként történik, hogy a délelőttös műszak forog délutánosba, a délutános éjszakásba, az éjszakás pedig délelőttösbe. Elrendelhető ez, beosztható így a munkaidő?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak heti pihenőnapok biztosítása esetén hetenként két pihenőnapot kell beosztani [Mt. 105. § (1) bek.]; általános munkarendben ez a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. A munkavállaló munkanapja: a naptári nap vagy megszakítás nélküli 24 óra, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Heti pihenőidő - egyenlőtlenül beosztva

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban a heti pihenőidő kiadását egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén [Mt. 106. § (3) bek.]? A törvényben előírt "hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő" szövegrész alatt azt is lehet érteni, hogy például: munkavégzést követő 8 óra pihenőidő, majd munkavégzés, utána 14 óra pihenőidő, majd megint munkavégzés, utána egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli, vagyis 22 és 7 óra közötti időintervallumtól induló 24 óra pihenőidő = 46 óra heti pihenőidő? A heti pihenőidőt gyakorlatilag így három részletben is ki lehet adni, és a munkavégzéseket követő pihenőidők (8-14 óra) valójában a 48 (40) órás heti pihenőidő részei is lehetnek? A törvényt úgy kell értelmezni, nem előírás az, hogy ahány alkalommal munkát végzett a munkavállaló, annyi alkalommal jogosult lesz egyrészt a 11 órás napi pihenőidőre és másrészt ezenfelül még külön, hetenként 48 órát kitevő heti pihenőidőre, vagyis a napi pihenőidő és a heti pihenőidő kiadása tekintetében a gyakorlatban átfedések is lehetnek? Ellentétben a heti pihenőnap kiadásának szabályaival [Mt. 105. § (1) bek.], a heti pihenőidő nem osztható be egyenlőtlenül, vagyis az nem jogszerű megoldás, hogy a munkavállaló az egyik héten 24 óránál kevesebb megszakítás nélküli pihenési lehetőséget kap, majd egy másik héten kompenzálásként pedig kétszer 24 órát? Ha egy négyhetes munkaidőkeretben a munkavállalónak kiadnak négy alkalommal 8 órás, négy alkalommal (22-8) = 14 órás pihenőidőt, és négy alkalommal (ebből 1 vasárnap) pedig egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli pihenőidőt, vagyis minden héten 46 órát, és ezenfelül az egyik héten még + 8 órát, akkor az előírt heti 48 órás heti pihenőidő 13 részben történő kiadása megfelel a törvényben foglaltaknak, mert a 4 × (8+14+24) + 8 = 192 ugyanannyi, mint 4 × 48=192?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató döntése alapján a munkavállalónak a heti két pihenőnap helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Ez a 48 óra is beosztható egyenlőtlenül, azzal, hogy a munkavállalónak hetenként legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Készenlét és napi pihenőidő - rendkívüli munkavégzéssel megszakítva

Kérdés: A cégnél, ahol dolgozom, a munkavállalók beosztás szerint hétfőtől péntekig 08.00-16.30-ig dolgoznak (nem készenléti jellegű munkakörben, és a munkanap megegyezik a naptári nappal). Munkaidőn kívül számunkra készenlétet rendelnek el 16.30-tól másnap 08.00 óráig, hétvégénként pedig péntek 16.30 órától hétfő 08.00 óráig. Az én esetemben, ha a "hétvégi" időszakban készenlétet rendeltek el, szabályosnak tekinthető-e, hogy a munkáltató a következők szerint rendelte el a rendkívüli munkavégzéseket? Péntek: 20-21, szombat: 06.00-07.00 és 17.00-21.00, vasárnap 06.00-07.00 és 17.00-21.00, hétfő: 07.00-08.00. Ezt követően hétfőn a napi pihenőidő miatt már nem kellett munkát végeznem. A kérdésem arra irányul, hogy hosszabb időtartamú készenlét alatt hogyan értelmezendő a napi pihenőidő? Hiszen a példában szereplő esetben nincs meg a 11 óra egybefüggő időtartam sem a pénteki és a szombati munkavégzés, sem szombati és a vasárnapi munkavégzés között. Ugyanakkor az elrendelt rendkívüli munka - megítélésem szerint - nem veszélyezteti a pihenésemet, azonban előfordulhat, hogy többször néhány órát kell dolgoznom a "hétvégi" készenlét alatt, ami viszont már nehezíti a regenerálódást, vagy néha az is, hogy három egymást követő pihenőnapon vagyok készenlétben, amikor a fenti "séma" szerint rendelik el a rendkívüli munkavégzéseket.
Részlet a válaszából: […] A napi pihenőidő lényege, hogy a munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bek.]. Ha erre az időszakra a munkáltató munkavégzést rendel el - akár készenlét alatt -, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Naptári nap - ha eltér a munkanap

Kérdés: Meghatározható-e a munkanap a naptári nappal azonosan, ha a munkavállalók munkaidő-beosztása éjszakai műszakban két naptári napot is érint?
Részlet a válaszából: […] A munkanap a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható [Mt. 87. § (1) bek.]. A munkarend, azon belül a munkaidő-beosztás meghatározása valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Készenlét - beosztása és elszámolása

Kérdés: A munkáltatónál a dolgozók nap 8 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, háromhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, a beosztások mindig egy hónapra készülnek el, amelyet egy héttel korábban közlünk. Amennyiben egy tízórás műszakot követően ugyanazon dolgozó számára készenlétet rendelünk el négyórás időtartamban (este nyolctól éjfélig), és a készenlét alatt 10-től 12 óráig be kellett jönni dolgoznia, akkor a kétórás munkavégzés időtartamát a munkaidőkeretben el lehet számolni, és így a munkaidőkeretből még hátralévő időszakra ennyivel kevesebb munkaidőt lehet beosztani? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? Erre a két órára hogyan kell számolni a bért, és mennyi időn belül kell kifizetni? Az Mt. 112. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Mennyi időre lehet egyszerre a készenlétet megállapítani? 10 órás munkaidő után mennyi készenlét rendelhető el maximálisan?
Részlet a válaszából: […] A készenlét ideje nem minősül munkaidőnek, ehelyett egy olyan időtartamról van szó, amikor a munkavállaló a munkaidőn kívül áll a munkáltatója rendelkezésére. Lényege, hogy ez alatt az idő alatt köteles megőrizni munkára képes állapotát, és a munkáltató utasítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.
1
2
3
5