Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

20 találat a megadott letiltás munkabérből tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Munkabérből levonás szabályai - ami megmarad

Kérdés: Munkabérből történő letiltás esetén a "nettó" munkabér megállapításánál hogyan kell figyelembe venni a fizetendő szja-csökkentő kedvezményeket (családi, személyi, első házas kedvezmény, NÉTAK), egyáltalán figyelembe kell-e venni azokat? A levonás során a havonta kifizetett munkabérből mikor és hogyan kell megállapítani a végrehajtás alól mentes részt, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének? Mikor és hogyan alkalmazható az a szabály a letiltásnál, hogy a mindenkori legkisebb nyugdíj ötszöröse feletti rész korlátlanul levonható? Gyermektartásdíj letiltása esetén, ha a nettó munkabérből nem elégíthető ki a levonandó összeg (a nettó munkabér kevesebb), az elmaradt összeget köteles-e a következő időszakban mint hátralékot levonni a foglalkoztató? A fentiekre adott válaszukat, ha lehet, példákkal is mutassák be.
Részlet a válaszból: […]minimumként. Ha például a munkavállaló nettósított bére 40 000 Ft, és annak 50%-át kellene levonni, a levonás akkor is csak az öregségi nyugdíjminimum, azaz 28 500 Ft (168/1997. Korm. rendelet 11. §) feletti összegre vonatkozhat, azaz legfeljebb 11 500 Ft lehet. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén, azok esetében a teljes 20 000 Ft követelést le lehet vonni. Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket a mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni. Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, ez a mentesség őt csak abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le - azaz a többi munkabérét akár 0 Ft kifizetésre kerülő összegig lehet csökkenteni [Vht. 62. § (2)-(3) bek.].A nettósított munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (142 500 Ft), korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható. Például a munkavállaló nettósított munkabére 300 000 Ft, és abból 1 000 000 Ft-os tartozást kell levonni, az általános szabályok szerint, ilyenkor először ki kell számolni a 33%-os általános levonási mértéket (99 000 Ft), és azt kell levonni, majd, mivel az így fennmaradó összeg (201 000 Ft) meghaladja a fenti összeget, további 58 500 Ft-ot le kell vonni a nettósított munkabérből.Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni (pl. az adott hónapban nem volt munkabére), az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4056

2. találat: Munkáltató megőrzési kötelezettsége a letiltás dokumentumaira

Kérdés: A munkavállaló munkabérét jogerős végrehajtói határozat alapján letiltás terhelte. Munkaviszonya megszűnésekor a tartozásigazolás kiállításra került, letiltási rendelvény csatolva lett hozzá, majd a végrehajtó is tájékoztatva lett a munkaviszony megszűnéséről. A munkaviszony megszűnését követően hat év elteltével most a végrehajtó iroda tájékoztatást kér a levont összegekről. Mennyi ideig kell őrizni a letiltással kapcsolatos adatokat a munkaviszony megszűnése után (letiltási rendelvény, végrehajtóval történő levelezés, utalási adatok)? Köteles-e a munkáltató hat évvel a munkaviszony megszűnését követően adatot szolgáltatni a volt munkavállalóról? Természetesen nem ellenállni szeretnénk a végrehajtó felé történő tájékoztatásnak, csak az adatvédelmi szempontoknak is szeretnénk megfelelni.
Részlet a válaszból: […]ha megszegi a végrehajtási szabályokat, és a kötelezettsége akkor válik esedékessé, amikor a teljesítésre a jogosult felszólítja [Ptk. 6:422 § (1) bek.]. Ha ez a felszólítás azt követően érkezik, hogy az alapkövetelés (azaz a munkavállalóval szembeni követelés) már elévült, akkor a munkáltató kézfizető kezessége alapján sem köteles helytállni. Az alapkövetelés azonban nyugodhat, illetve meg is szakadhat, amely tényről a munkáltatónak nem lesz információja, vagyis a mentesülésével nem tud számolni. A kezes ezért köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről [Ptk. 6:422 § (2) bek.].A Vht. nem határozza meg, hogy a munkáltató meddig köteles megőrizni a letiltások foganatosításával kapcsolatos dokumentumait, így azokat - a bennük szereplő személyes adatokra tekintettel - egyéb jogalapon lehet megőrizni. Ilyen lehet a munkáltatónak az esetleges kezességi felelősség alóli mentesüléshez fűződő jogos érdeke [GDPR 6. § (1) bek. f) pont], amely alapján az alapkövetelés megszűnéséig vagy elévüléséig tarthat a megőrzési idő (amely viszont bizonytalan, és a kérdés szerinti esetben feltehetően fenn sem áll, mivel a végrehajtás még mindig folyamatban van). Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy a kezességi felelősség beálltát a követelés jogosultjának kell bizonyítania. A fentiek alapján az tanácsolható, hogy legkésőbb az alapkövetelés megszűnéséig lehet indokolt megőrizni azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják a levonások teljesítését, és mentesíthetik a munkáltatót a kezességi felelősség beállta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3938

3. találat: Munkabért terhelő tartozás - az igazolás hiánya

Kérdés: Mi a teendő, ha a munkavállaló az előző munkahelyéről nem hoz igazolást, hogy van-e tartozása, letiltása?
Részlet a válaszból: […]tartozása nincs [Vht. 78. § (1)-(2) bek.]. Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni, és a végrehajtást folytatni. Amennyiben a munkavállaló az előző munkáltatójától tartozásigazolást nem kapott, annak hiányáról a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni [Vht. 78. § (3)-(4) bek.]. A munkáltatónak tehát mindenképpen nyilatkoztatnia kell a munkavállalót a tartozásigazolás hiányáról, illetve célszerű arról is nyilatkoztatni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3918

4. találat: Végrehajtói letiltás - foganatosítás a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: A bírósági végrehajtó által banki tartozás miatt korábban kiadott letiltást tovább kell-e folytatni a dolgozó munkabéréből a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet alatt?
Részlet a válaszból: […]kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart. A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen [47/2020. Korm. rendelet 1. § (1), (3) bek.].Az 57/2020. Korm. rendelet alapján meghatározott cselekmény végrehajtása iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint eljárási cselekményt foganatosítani - szűk kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy a vonatkozó határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődnek. Eljárási cselekménynek minősül a munkabér végrehajtói lefoglalása letiltás útján [Vht. 58. § (1) bek.], de nem tekintendő annak a letiltás foganatosítása, a munkáltató általi levonása és elutalása [Vht. 58.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3917

5. találat: Kamatszámítás letiltás esetén

Kérdés: A munkavállalóval szembeni végrehajtási letiltásnál kamat számítására kötelezik a munkáltatót, a kiszámításnál nem túl sok információ van a "kifizetés napjáig a tőkére járó Ptk.-ban meghatározottakon" kívül. Hogyan kell kiszámítani? Milyen megoldást ajánlanak a pontos kiszámításhoz több letiltás esetén is? Valóban van ilyen kamatkiszámítási kötelezettsége a munkáltatónak? A végrehajtó a határozatában nem hivatkozik semmilyen jogszabályra.
Részlet a válaszból: […]kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére [Ptk. 6:48. § (1), (3) bek.].A késedelmi kamatot tehát naptári félévenként, a naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat figyelembevételével kell kiszámítani (forintban meghatározott tartozás esetén). Így például, ha a tartozás 100 000 Ft, a késedelem 2019. január 1-jétől áll fenn, és 2019. július 31-én kerül sor a teljes összeg kifizetésére, akkor a késedelmi kamatot az alábbiak szerint kell meghatározni:- 2019. január 1. és június 30. közötti időszakban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3667
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Letiltás foganatosítása munkaviszony megszüntetése esetén

Kérdés: Havi fix összegű gyermektartásdíj letiltása esetén hány havi tartásdíjat kell levonni a munkáltatónak, ha 8 havi végkielégítést és 2 havi felmentési időre járó távolléti díjat fizet ki egyszerre a távozó munkavállalónak?
Részlet a válaszból: […]munkabérnek minősül a munkáltató által, az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél [Vht. 65. § (4) bek.] - így idetartozik a végkielégítés és a felmentési időre járó távolléti díj is.A munkabérből letiltás során az a tény, hogy a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésekor nem a "szokásos" havi díjazásában, hanem felmentési időre járó díjazásban és végkielégítésben is részesül, nem arra ad lehetőséget, hogy többhavi levonás teljesüljön, hanem arra, hogy a "nettósított" munkabér 33%-os, illetve 50%-os mértékét meghaladóan, korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható legyen a havonta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3598

7. találat: Végrehajtás foganatosítása akadályának bejelentése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetésletiltásáról kapott a cégem levelet. Az érintett munkavállalót heti egy órában foglalkoztatjuk, a fizetése bőven a bizonyos 28 500 Ft alatt van. Ebben az esetben mi a teendőm? Milyen formában kell a végrehajtót tájékoztatnom? Van erre hivatalos formanyomtatvány?
Részlet a válaszból: […]munkaviszonyra), ezért érdemes írásban nyilatkoztatni a munkavállalót, van-e más munkaviszonya, amelyből munkabért kap, és hogy ott figyelembe vették-e már a mentességet, mivel ha igen, akkor a tartozás jogcímétől függetlenül is érintheti a levonás a végrehajtás alól egyébként mentes összeget.A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és - a letiltásban foglalt felhívás szerint - kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára. A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapona) értesítse az adóst a letiltásról,b) intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára,c) értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet [Vht. 76. § (1) bek.].A kérdés szerinti esetben ez az akadály állhat fenn, ha a végrehajtás alól mentes öregségi nyugdíj mértékét nem haladja meg a munkavállaló munkabére. Az értesítésre kötelező[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3185
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Munkabérből letiltás mellett az inkasszó alkalmazhatósága

Kérdés: Ha már 2 éve vonják az aktuális levonást (bank felé fennálló tartozásom van, lakáshitelt vettem fel), akkor inkasszózhatják a számlámat? Az 50%-os folyamatos levonási összeget inkasszózhatja így a végrehajtó?
Részlet a válaszból: […]általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen, az alábbi követelések fejében legfeljebb 50%-ot lehet levonni:a) tartásdíj,b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés,c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.Ezek mellett több letiltás esetén is a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet [Vht. 61. § (2) bek., 65. § (2)-(3) bek.].A "nettósított" munkabér összegéből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, ami 2017-ben 142 500 Ft (Vht. 63. §). Ez nem zárja ki, hogy az adósnak a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre is vezessenek végrehajtást ("inkasszót"). Ilyen esetben abból az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese (114 000 Ft) feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható. Az ez alatti összegből pedig az öregségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3142
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

9. találat: Adóhatósági letiltással szembeni kifogás

Kérdés: A NAV jogtalanul letiltotta a fizetésem egy részét. Igazolni tudom, hogy a részletfizetési kötelezettségemnek minden hónapban eleget teszek. Hogyan igényelhetem vissza ezt az összeget?
Részlet a válaszból: […]intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított 6 hónap elteltével végrehajtási kifogás nem nyújtható be, a határidő jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs. Az elkésett vagy nem a jogosulttól származó végrehajtási kifogást az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el [Art. 159. § (1) bek.]. A végrehajtási kifogásban az adós bejelentheti, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették vagy egyébként megszűnt; ezt okirattal (pl. a részletfizetést igazoló banki kivonatokkal, csekkek másolatával stb.) kell valószínűsítenie [Vht. 41. § (1) bek.]. Amennyiben a végrehajtást foganatosító adóhatóság a kifogásban foglaltakat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3111
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Tartozásigazolás bekérésének kötelezettsége

Kérdés: Az adós megszüntette a munkaviszonyát, a munkáltató kiadta a tartozásigazolást az adósnak. Viszont az új munkáltatója nem kérte be a munkáltatói igazolást; az adós három hónapon belül megszüntette a munkaviszonyát, és a munkáltató nem adott ki a munkavállalónak tartozásigazolást, mert nem tudott arról, hogy a munkavállalójuk adósként szerepel. Ezzel a trükkel sokan élnek, és meg tudnak szabadulni a bérből letiltás folytatásától. Kinek a feladata az, hogy feltárja, melyik munkáltató vette fel szabálytalanul a munkavállalóját úgy, hogy nem kérte be a tartozásigazolást, és lehet-e az ilyen munkáltató felelős?
Részlet a válaszból: […]határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni, ideértve azt is, ha a munkavállalónak ilyen tartozása nincs [Vht. 78. § (1)-(2) bek.]. Az új munkaviszony létesítésekor- az adós köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni;- az új munkáltató köteles a tartozásigazolást a munkavállalótól bekérni, és a végrehajtást folytatni. A tartozásigazolás hiányáról az adós (munkavállaló) a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni [Vht. 78. § (3)-(4) bek.].A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek [Vht. 79. § (1) bek.]. Mivel a munkáltatónak is külön nevesített[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3099
| 1 - 10 | 11 - 20 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést