20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Munkabérből levonás szabályai – ami megmarad
Kérdés: Munkabérből történő letiltás esetén a "nettó" munkabér megállapításánál hogyan kell figyelembe venni a fizetendő szja-csökkentő kedvezményeket (családi, személyi, első házas kedvezmény, NÉTAK), egyáltalán figyelembe kell-e venni azokat? A levonás során a havonta kifizetett munkabérből mikor és hogyan kell megállapítani a végrehajtás alól mentes részt, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének? Mikor és hogyan alkalmazható az a szabály a letiltásnál, hogy a mindenkori legkisebb nyugdíj ötszöröse feletti rész korlátlanul levonható? Gyermektartásdíj letiltása esetén, ha a nettó munkabérből nem elégíthető ki a levonandó összeg (a nettó munkabér kevesebb), az elmaradt összeget köteles-e a következő időszakban mint hátralékot levonni a foglalkoztató? A fentiekre adott válaszukat, ha lehet, példákkal is mutassák be.
2. cikk / 20 Munkáltató megőrzési kötelezettsége a letiltás dokumentumaira
Kérdés: A munkavállaló munkabérét jogerős végrehajtói határozat alapján letiltás terhelte. Munkaviszonya megszűnésekor a tartozásigazolás kiállításra került, letiltási rendelvény csatolva lett hozzá, majd a végrehajtó is tájékoztatva lett a munkaviszony megszűnéséről. A munkaviszony megszűnését követően hat év elteltével most a végrehajtó iroda tájékoztatást kér a levont összegekről. Mennyi ideig kell őrizni a letiltással kapcsolatos adatokat a munkaviszony megszűnése után (letiltási rendelvény, végrehajtóval történő levelezés, utalási adatok)? Köteles-e a munkáltató hat évvel a munkaviszony megszűnését követően adatot szolgáltatni a volt munkavállalóról? Természetesen nem ellenállni szeretnénk a végrehajtó felé történő tájékoztatásnak, csak az adatvédelmi szempontoknak is szeretnénk megfelelni.
3. cikk / 20 Végrehajtói letiltás – foganatosítás a veszélyhelyzet alatt
Kérdés: A bírósági végrehajtó által banki tartozás miatt korábban kiadott letiltást tovább kell-e folytatni a dolgozó munkabéréből a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet alatt?
4. cikk / 20 Munkabért terhelő tartozás – az igazolás hiánya
Kérdés: Mi a teendő, ha a munkavállaló az előző munkahelyéről nem hoz igazolást, hogy van-e tartozása, letiltása?
5. cikk / 20 Kamatszámítás letiltás esetén
Kérdés: A munkavállalóval szembeni végrehajtási letiltásnál kamat számítására kötelezik a munkáltatót, a kiszámításnál nem túl sok információ van a "kifizetés napjáig a tőkére járó Ptk.-ban meghatározottakon" kívül. Hogyan kell kiszámítani? Milyen megoldást ajánlanak a pontos kiszámításhoz több letiltás esetén is? Valóban van ilyen kamatkiszámítási kötelezettsége a munkáltatónak? A végrehajtó a határozatában nem hivatkozik semmilyen jogszabályra.
6. cikk / 20 Letiltás foganatosítása munkaviszony megszüntetése esetén
Kérdés: Havi fix összegű gyermektartásdíj letiltása esetén hány havi tartásdíjat kell levonni a munkáltatónak, ha 8 havi végkielégítést és 2 havi felmentési időre járó távolléti díjat fizet ki egyszerre a távozó munkavállalónak?
7. cikk / 20 Végrehajtás foganatosítása akadályának bejelentése
Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetésletiltásáról kapott a cégem levelet. Az érintett munkavállalót heti egy órában foglalkoztatjuk, a fizetése bőven a bizonyos 28 500 Ft alatt van. Ebben az esetben mi a teendőm? Milyen formában kell a végrehajtót tájékoztatnom? Van erre hivatalos formanyomtatvány?
8. cikk / 20 Munkabérből letiltás mellett az inkasszó alkalmazhatósága
Kérdés: Ha már 2 éve vonják az aktuális levonást (bank felé fennálló tartozásom van, lakáshitelt vettem fel), akkor inkasszózhatják a számlámat? Az 50%-os folyamatos levonási összeget inkasszózhatja így a végrehajtó?
9. cikk / 20 Adóhatósági letiltással szembeni kifogás
Kérdés: A NAV jogtalanul letiltotta a fizetésem egy részét. Igazolni tudom, hogy a részletfizetési kötelezettségemnek minden hónapban eleget teszek. Hogyan igényelhetem vissza ezt az összeget?
10. cikk / 20 Tartozásigazolás bekérésének kötelezettsége
Kérdés: Az adós megszüntette a munkaviszonyát, a munkáltató kiadta a tartozásigazolást az adósnak. Viszont az új munkáltatója nem kérte be a munkáltatói igazolást; az adós három hónapon belül megszüntette a munkaviszonyát, és a munkáltató nem adott ki a munkavállalónak tartozásigazolást, mert nem tudott arról, hogy a munkavállalójuk adósként szerepel. Ezzel a trükkel sokan élnek, és meg tudnak szabadulni a bérből letiltás folytatásától. Kinek a feladata az, hogy feltárja, melyik munkáltató vette fel szabálytalanul a munkavállalóját úgy, hogy nem kérte be a tartozásigazolást, és lehet-e az ilyen munkáltató felelős?