1. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2008. május 19.

TARTALOM

1. kérdés Mi számít munkaidőnek, túlléphető-e a napi 12 órás felső határ?
Cégünk megszakítás nélküli munkarendben üzemel, a munkavállalók 12 órás műszakokban dolgoznak. A 12 órára esik a munkaközi szünet egyórás időtartama is. Minden műszak előtt és után a különböző átadási-átvételi feladatok még kb. fél-fél órát vesznek igénybe. Az erre fordított idő ugyanúgy munkaidőnek minősül? Ha igen, a munkavállalók munkaidő-beosztás szerinti napi munkaideje 13 óra lenne, amely az Mt. 119. § (3) bekezdésében meghatározott 12 órás felső limitbe ütközne. Ebben az esetben hogyan tudnánk megoldani a munkavállalók jogszerű foglalkoztatását?
2. kérdés Bérkifizetés - a bankszámlára utalás két kérdése
Elrendelheti-e cégünk egyoldalúan, hogy a bérkifizetés bankszámlára történjen? A gyakorlatban ugyanis munkavállalóink bérét számlájukra utaljuk. Igaz-e, hogy ekkor meg kellene térítenünk számukra mindazt a költséget, amely a számlanyitással, a számlavezetéssel, illetőleg a bér bankszámláról történő felvételével kapcsolatban felmerül?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. kérdés Vasárnapi pótlék - három műszakos munkarendben
A három műszakos, de nem megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében a vasárnapi munkavégzés során, ha a műszak vasárnap 22 órától hétfő reggel 6-ig tart, kell-e vasárnapi pótlékot fizetni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. kérdés Munkaszüneti nap körüli munkarendváltozás
A közelmúltban, áprilisban az ünnepnapok miatti munkarendváltozást előíró jogszabály alapján munkanap-áthelyezés történt. Április 26-ából, szombatból munkanap lett, május 2-a, péntek pedig pihenőnappá "változott". Cégünk viszont ettől eltért, április 26-át pihenőnapként adtuk ki, a munkavállalók nem dolgoztak, ezzel szemben május 2-án munkát kellett végezniük. A napokban az egyik szakszervezeti titkár jelezte: a május 2-i, pénteki munka heti pihenőnapi munkavégzésnek tekintendő a jogszabályi munkarend változás okán, ezért erre a péntekre a munkavállalóknak bérükön felül még 100 százalékos pótlék is jár. Fizessünk vagy vitatkozzunk?
5. kérdés Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel
Munkáltatóm közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetést javasolt, amibe én bele is mentem. Azonban a megállapodást a munkáltató helyett az őt helyettesítő vezető írta alá, még mielőtt én aláírtam volna. A helyettesítés rendjéről csak a szervezeti és működési szabályzat tartalmaz rendelkezést, és mutattak egy felhatalmazást tartalmazó levelet. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlóját helyettesítő személlyel történt megállapodás az említett két dokumentum alapján jogszerű-e? A munkáltatóm azt is mondta, hogy ha nem írom alá a megállapodást, akkor rendkívüli felmondással távolít el. Nem minősül ez fenyegetésnek?
6. kérdés Több műszakos munkarend - ölelkező műszakok
Vállalkozásunknál 8 és 20 óra között az azonos munkakörű, teljes munkaidős alkalmazottak egyik része reggel 8-ra, másik része 12 órára jár dolgozni. Így munkaidejük kb. felében együtt dolgoznak. Akik egyik héten délelőtt kezdtek, a másik héten déli 12-re járnak, és fordítva, az adott héten délben kezdők a következő héten 8-kor állnak munkába. A beosztást hetente változtatjuk. Kérdésünk: mindez pusztán annyit jelent, hogy eltérően van meghatározva a munkaidő kezdete és vége a két alkalmazotti csoportra, vagy ez már több műszakos foglalkoztatás?
7. kérdés Készenléti jellegű munkakör - minősítő jegyek
Vállalkozásunk az üzemzavar és kisebb hibák elhárítása érdekében karbantartókat alkalmaz. Leterheltségük változó, van, hogy egész nap nincs munkavégzési kötelezettségük, pusztán "készenlétben" állnak. A recepción folyamatos portaszolgálat működik, de a portások leterheltsége is nagyon változó, éjjel, illetve hétvégén általában alig kell munkát végezniük. A kérdésünk az, hogy üzemi karbantartóink és portásaink munkavégzése megfelel-e az Mt. "készenléti jellegű munkakör" fogalmának, ebből következően pedig a munkaidejük felemelhető-e heti 60 órára?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. kérdés GYES utáni munkába állás
Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
9. kérdés Baleset az iroda lépcsőházában - fennáll-e a munkáltató kárfelelőssége?
Kft-nk - több más céggel együtt - egy irodaházban bérel irodákat. Egyik munkavállalónk a közös lépcsőházban, amire nincs bérleti jogunk, elesett munkából hazafelé menet, és eltörte a kezét. Kártérítést követel tőlünk. Jogosan?
10. kérdés Kényszerű távollét a munkahelyről sztrájk miatt
Fővárosi székhelyű cég vagyunk, a közelmúlt közlekedési sztrájkjai olyan kérdésekkel szembesítettek, amilyenekkel eddig nem kellett foglalkoznunk. Sztrájk esetén kötelezhetünk-e egyes munkavállalókat arra, hogy mindenképpen jöjjenek be a munkahelyükre? Milyen szabályok vonatkoznak a kiesett munkaidő elszámolására és díjazására?
Kapcsolódó tárgyszavak:
11. kérdés Fegyelmi szabályzat - büntetésként alapbércsökkentés
Egy munkavállalónkkal szemben a kollektív szerződésben foglalt házi fegyelmi szabályzat szerint 10 százalékos személyialapbér-csökkentést alkalmaztunk két hónapra. Kollektív szerződésünk a munkavállaló bérpótlékait a személyi alapbér százalékában adja meg. Ez azt jelenti, hogy a következő két hónapban a bérpótlékokat is a csökkentett összeg alapján kell kiszámolni? Ráadásul ugyanazon fegyelmi vétség miatt további két munkavállalóval szemben is ezt a büntetést szabtuk ki, de mivel ők nem műszakban dolgoznak, nem is jogosultak bérpótlékra. A munkavállaló azt sérelmezi, hogy "műszakosként" súlyosabb büntetést kapott (több bértől esett el) ugyanazért a vétségért. Érvényesíthet-e valamilyen igényt?
12. kérdés Rugalmas munkaidő-beosztás
A kötelezően a munkahelyen töltendő törzsidőből és a munkavállaló döntése alapján a peremidő alatt szabadon beosztható munkaidőből álló munkarend esetén minősíthető-e a peremidőben történő munkavégzés rendkívüli munkaidőnek, vagy csak a peremidő kezdete előtti, illetve végét követő időszakra, illetve a heti pihenőnapra eső munkavégzés minősül ilyennek? Kell-e ilyenkor munkaidőkeretet alkalmazni, vagy elegendő egy, a rugalmas munkarendre vonatkozó munkáltatói szabályzatban meghatározott elszámolási időszak? Korlátozhatja-e a munkáltató annak mértékét, hogy az egyes elszámolási időszakokra eső többletmunkaidőből mennyi az a legmagasabb mérték, amelyre a munkavállaló a következő elszámolási időszakban mentesülhet a munkavégzési kötelezettsége alól? Illetve - fordítva - előírhatja-e, hogy mennyi az a maximum időtartam, amely átvihető a következő elszámolási időszakra?
13. kérdés Külföldre szolgáltató munkáltató - foglalkoztatás munkaszüneti napon
Megalapozza-e a munkaszüneti napon történő foglalkoztatást, hogy munkáltatónk olyan országokban működő külföldi partnerekkel áll szerződéses kapcsolatban, ahol a magyar ünnepnap nem minősül munkaszüneti napnak?
14. kérdés Előzetesen befizetett utazás - adnak-e rá szabadságot?!
Még a munkaszerződésem megkötése előtt befizettünk egy kéthetes hajóútra, amelynek időtartama munkaviszonyom második hónapjára esik. Mikor a munkaszerződést kötöttük, jeleztem ezt a munkáltatónak, de most nem akarja kiadni a szabadságot, mondván, hogy nem köteles rá. Megteheti ezt?
15. kérdés Jogszerző idők a közalkalmazotti jubileumi jutalom és a fizetési fokozat megállapításakor
Közalkalmazottunk ugyan 1978 augusztusa óta rendelkezik munkaviszonnyal, azonban csak 1991 szeptembere óta dolgozik Magyarországon a Kjt. hatálya alá tartozó intézményben. Ezt megelőzően külföldön állt munkaviszonyban. Kérdésünk, hogy a közalkalmazott mely időponttól kezdődően jogosult jubileumi jutalomra, és hogyan kell megállapítani a fizetési fokozatát? A külföldi munkaviszonyt beszámíthatjuk-e?
16. kérdés Közalkalmazotti vezetői megbízás - a visszavonás indokolására nyitva álló határidő
Vezető beosztású közalkalmazottunk vezetői megbízását február 1-jei hatállyal visszavontuk. A közalkalmazott február 2-án levélben kérte a megbízás visszavonásának indokolását. A levél a közalkalmazott felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető titkárságára február 4-én érkezett meg. Tekintettel arra, hogy a vezető február 8-áig nem volt az irodában, az indokolást február 8-án, 4 nappal a levél beérkezését követően postáztuk a közalkalmazott részére. A közalkalmazott pert indított vezetői megbízása visszavonásának jogellenessége megállapítása iránt, arra hivatkozással, hogy a megbízás visszavonásának indokolására biztosított 3 napos határidő lejárta után küldtük meg részére az indokolást. Emiatt jogellenes a vezetői megbízás visszavonása?
17. kérdés -Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult köztisztviselő végkielégítése
Köztisztviselőként dolgozom, és előrehozott öregségi nyugdíjra ebben az évben szerzek jogosultságot. Köteles-e felmenteni a munkáltatóm ezen a jogcímen, és ha igen, akkor megillet-e végkielégítés?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére