Munkaszüneti napi pótlék - a naptári napon átnyúló műszak

Kérdés: A két műszakos beosztásban foglalkoztatottak részére fizetendő munkaszüneti napi pótlékkal kapcsolatos a kérdésünk. A műszakok az alábbiak szerint alakulnak: a nappalos műszak 8-20 óra között, az éjjeles műszak 20-8 óra között dolgozik.
1. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot nem csúsztatja el a naptártól (tehát egy munkanap/munkaszüneti nap 0-24 óra közötti időszak), mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár neki munkaszüneti napi bérpótlék, mivel nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8-tól este 8-ig), akkor 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
c) Ha a munkaszüneti nap előtti napon kezd dolgozni a munkavállaló (április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig dolgozik), 8 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 8 órát dolgozott munkaszüneti napon.
d) Ha a munkaszüneti napon kezd dolgozni a munkavállaló (május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig dolgozik), 4 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 4 órát dolgozott munkaszüneti napon.
2. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot elcsúsztatja a naptártól az Mt. 87. § (1) és (2) bekezdések alapján, mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A példa kedvéért az eltolt napok: az első április 30. reggel 8-tól május 1. reggel 8-ig tart, a második május 1. reggel 8-tól május 2. reggel 8-ig tart.
A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár bérpótlék a munkavállalónak, mert nem lóg át május 1-jére a munkavégzés, tehát nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. reggel 8-tól este 8-ig), 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár neki, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
Ebben az esetben megítélésünk szerint figyelembe kell venni azt a szabályt, hogy a munkanap/munkaszüneti nap elcsúsztatása esetén a 7-22 közötti időintervallumot nem lehet "kettévágni", ez tehát mindenképpen munkaszüneti napnak minősülne (a példában mégis ketté van vágva, mert reggel 8-tól másnap reggel 8-ig tart a munkanap/munkaszüneti nap).
c) Ha tehát április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig), akkor - szerintünk - 1 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mert reggel 7 és reggel 8 között már 1 munkaóra átlóg a május 1-jei munkanapra (munkaszüneti napra).
d) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig), akkor 11 órányi bérpótlék jár, mivel a reggel 7 és reggel 8 között átlógó egy óra már nem munkaszüneti napra esik, így ezt le kell vonni a 12 órából.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt elszámolások - egy kivételével - helyesek. A törvénynek azt a rendelkezését kell alapul venni, miszerint munkanapnak a naptári napot kell tekinteni, vagy egy megszakítás nélküli 24 órás időszakot, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Szabadság elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: 40 órás heti munkaidőnk van, napi 30 perc ebédidővel, ami a munkaidő része. Hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig, pénteken pedig 7.30-tól 13.30-ig tart a munkaidő. Ha hétfőn vagy pénteken elmegyünk szabadságra, mindegyik egy nap szabadságnak számít, holott pénteken csak 6 órát dolgozunk. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a munkavállaló általános teljes munkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, ahol hétfőtől csütörtökig 8,5 óra, pénteken 6 óra a teljesítendő napi munkaidő, ami összesen heti 40 órát jelent. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Ittas munkavállaló eltiltása a munkavégzéstől

Kérdés: El lehet tiltani igazolatlan távollétre a munkavállalót a munkavégzéstől a vérvizsgálat eredményéig (ami több nappal később érkezik meg), ha az alkoholszonda pozitív értéket mutat a megfújáskor?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, és munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni [Mt. 52. § (1) bek. a)-b) pontok]. A munkavállaló ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: A bérszámfejtő programunk a hétköznapra eső munkaszüneti napot úgy számolja el, hogy a munkaidőkeretben beosztható munkaórák számánál figyelembe veszi azt, viszont nem számol el fizetett ünnepet rá. Ezáltal ledolgozhatóvá válik ez az óraszám. Feltételezem, nem helyes ez a számítás, de mivel jár pontosan, ha az így meghatározott összes órát ledolgozza a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a keret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Kisgyermeket nevelő munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása

Kérdés: Munkavállalónk vezető állásúnak minősül. Két évet töltött gyermekével fizetés nélküli szabadságon. Jelezte, hogy szeptember 1-jével szeretne visszatérni a munkába, ám élve a törvényben biztosított lehetőséggel, csak részmunkaidőben. Ezt nagyon nehezen tudnánk megoldani egy vezetői munkakörben (logisztikai igazgatóról van szó). Kötelesek vagyunk-e a kisgyermekes munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztatni, akkor is, ha vezetőről van szó? Ha igen, milyen hosszú ideig?
Részlet a válaszából: […] A szóban forgó szabály szerint, a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig (három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig) köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Munka- és pihenőidő a "vízen"

Kérdés: A munkáltató rendeltetése folytán az év minden napján működő komp- és révhajózási tevékenységet folytat. A komp- és révhajózás két településrész között bonyolódik, a Duna folyamon. A munkavállalók háromhavi munkaidőkeretben, készenléti jellegű munkakörben dolgoznak. Értelmezésünk szerint a Vktv. hatálya alá tartozik, ezért az ezen ágazatban dolgozók munka- és pihenőidejére annak szabályai irányadóak. Ennek alapján hány óra lehet a napi munkaidő, illetve hány nap pihenőnapot kell kiadni, és milyen módon kell beosztani?
Részlet a válaszából: […] A Vktv. eltérő munkajogi szabályait a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója tekintetében kell alkalmazni. Utazó munkavállaló az a munkavállaló, akit egy belvízi hajózási tevékenységet végző munkáltató az utazó személyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Naptári naptól eltérő munkanap és munkahét

Kérdés: Három műszakban dolgozó munkavállalóink részére a havi munkaidő-beosztást az alábbi formában, táblázatban megszerkesztve tesszük közzé a csarnok hirdetőtábláján. Példaként az I. műszak nevű csoport június havi beosztása így néz ki (külön készül a II. és a III. nevű műszakoknak is). A június havi munkaidő-beosztás:
"I. műszak 2022. 06. 05 .- 07. 03. Figyelem! Az éjszakás műszak 06. 26-án vasárnap indul.
Hét Dátum Műszak Pihenőnapok
23. 2022. 06. 06. munkaszüneti nap 2022. 06. 07. - 06. 10.
éjszakai 2022.06.11. - 06. 12.
24. 2022. 06. 13. - 06. 17. délutáni 2022. 06. 18. - 06. 19.
25. 2022. 06. 20. - 06. 24. délelőtti 2022. 06. 25. - 06. 26.
26. 2022. 06. 26. - 06. 30. éjszakai 2022. 07. 01. - 07. 03.
Délelőtti: 06.00 - 14.00 óra; délutáni: 14.00 - 22.00 óra; éjszakai: 22.00 - 06.00 óra
Kifüggesztve: "X" telephelyen, 2022. 05. 30-án 14:00 órakor; Aláírás: ...
Ebben a formában helyes a munkahét kezdetének és végének, illetve a pihenőnapok dátumának a megadása? Tekintve, hogy a három műszakos működés miatt a munkanap naptári napon átnyúlik, illetve esetenként az éjszakás műszak vasárnap 22.00 órakor indul, így a munkahét se hétfőn reggel 6 órakor kezdődik. Szükséges-e még ezekkel a meghatározásokkal kiegészíteni a havi beosztási közléseket?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint munkanapnak a naptári napot kell tekinteni, vagy egy megszakítás nélküli 24 órás időszakot, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Ez megfelelően irányadó a heti pihenő- vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Rendkívüli munkaidő a munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Ha egy napon 8 óra helyett 10 órát kell dolgoznia, azt le lehet csúsztatni a munkaidőkeretben, vagy rendkívüli munkavégzésnek számít?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be [Mt. 97. § (1) bek.]. Amunkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Munkavégzés szabadság alatt "rugalmas" munkarendben

Kérdés: Igazgatóságunk dolgozói valamilyen szinten "rugalmas" munkarendben dolgoznak, ami annyit jelent, hogy kártyás beléptetőrendszer méri a munkahelyen töltött időt, és a napi munkaidő feletti esetleges túlórák tetszőleges későbbi időpontban "elhasználhatók" (például úgy, hogy korábban megy haza, vagy reggel később érkezik). Illetve az esetleges mínuszórákat később le kell dolgozni. Szabályszerű-e, ha a dolgozó bejön a szabadsága alatt munkát végezni, de nem egész napra, hanem például 3-4 órára, viszont aznapra nem törlődik a szabadsága, hanem jóváíródik a kártyáján a bent töltött 3-4 óra, amit későbbi tetszőleges időpontban természetesen el tud használni? Fontos, hogy mindez nem a munkáltató utasítására, hanem a dolgozó kérésére történik. Szabályos-e ez így, vagy ilyen esetben az Mt. szabadságmegszakításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Egy adott napon ezért vagy szabadságon van a munkavállaló, vagy teljesíti a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségét, ám az nem lehetséges, hogy egy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Műszakpótlékra jogosultság - távollétek esetén

Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Főszabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 nap 18.00-06.00 és 2 nap 06.00-18.00 végez munkát, és 14 napon a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-14.00 (heti 2 pihenőnap kiadásával). Műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? (Példa: 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie?)
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munka­idő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
1
2
3
52