Közterület-felügyelő munkarendje

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó, a Kttv. hatálya alá tartozó közterület-felügyelő bizonyos napokon éjszaka és hétvégén is dolgozik. Esetében milyen munkarendet/munkaidő-beosztást lenne célszerű alkalmazni, figyelembe véve a pihenőidőt is? A Kttv. szerinti általános munkarend szerinti, vagy a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás lehet opció?
Részlet a válaszából: […] Az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkaidő hétfőtől csütörtökig 8.00–16.30 óráig, pénteken 8.00–14.00 óráig van beosztva [Kttv. 89. § (1) bek.]. A kérdés szerinti esetben ez nem megfelelő, hiszen a közterület-felügyelő éjszaka és hétvégén is dolgozna....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Készenlét elrendelése – nem készenléti jellegű munkakör

Kérdés: 2025-ben bevezetésre kerül intézményünkben a készenléti munkavégzés. A munkavállalók többsége vállalja a készenlétet (az általános munkarendben és a háromhavi munkaidőkeretben dolgozók is), de nem mindenki. A készenléti munkavégzés bevezetése milyen munkaügyi dokumentumok (munkaszerződés, munkaköri leírás) módosítását vonja kötelező jelleggel maga után? A munkáltató részéről elegendő-e az Mt. készenlétre vonatkozó pontjaira hivatkozva [Mt. 91. §, 110. § (4) bek., 112. §, 144. §] egy munkáltatói utasítás elkészítése, melyet mindkét fél aláír? Vagy milyen megállapodás szükséges munkáltató és munkavállaló között, hogy munkajogi szempontból ne legyen kifogásolható a készenléti munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] A készenlét elrendelése a munkáltató utasítása alapján történik, ehhez tehát nem szükséges a felek megállapodása, vagy e lehetőség munkaszerződésbe foglalása. A munkaköri leírásnak sincs e tárgykörben jelentősége. A készenlétet azonban előre, írásban kell elrendelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Rendkívüli munkavégzés – munkanap-áthelyezéssel érintett héten

Kérdés: Egy 5/2-es munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében heti hány órát lehet dolgozni 2025. 04. 28. és 05. 04. között, azzal, hogy 05. 02. pihenőnap volt? Illetve a munkanap-áthelyezéssel érintett másik héten (2025. 05. 12. – 05. 18.)? Lehet a „hosszú héten” több mint 48 órát dolgozni, például hétköznap még 4-4 óra túlórát elrendelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti munkanap-áthelyezés azt jelenti, hogy egy miniszteri rendelet az általános (5/2-es) munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztását a munkaszüneti napok miatt megváltoztatja. 2025-ben ez egyebek mellett azt jelenti, hogy május 2., péntek pihenőnap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Időarányos alapbérszámítás – hóközi munkába lépésnél

Kérdés: Havibéres munkavállalónk munkaviszonya 2025. 04. 07-én kezdődött, teljes munkaidőben, havi munkaidőkeretben (az első munkaidőkeret 04. 07-től 04. 30-ig tartott) foglalkoztatjuk. A munkaidőkeretben a ledolgozandó óraszáma 128 óra volt áprilisban, az ünnepnapokra nem volt munkaidő-beosztása. Mekkora időarányos alapbért kell részére fizetnünk áprilisban, ha például a havi alapbére 500 000 Ft?
Részlet a válaszából: […] A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Két cég egy igazgatóval

Kérdés: Két kapcsolt vállalkozás az ügyvezetőt (mindkét társaságban tag és ügyvezető is) foglalkoztathatja-e munkaviszony keretében közös foglalkozásban 1210 FEOR kóddal [gazdasági, költségvetési szervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató)] minimális munkaórában?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg. A munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabérfizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti, a munkáltatók a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Mezőőrök munkaidő-beosztása és díjazása

Kérdés: Cégünknél a mezőőröket a számfejtő rendszerben általános munkarend szerint vitték fel, de összevissza járnak dolgozni. Szombat, vasárnap, reggel, este. A 18-tól 6 óráig tartó időszakra bérpótlékot kapnak. A mezőőri szabályzatban viszont az szerepel, hogy megszakítás nélküli rendben kell dolgozniuk, így a vezetőnk szerint nem jár nekik pótlék. Jogszabály szerint mi lehet a munkarendjük, és jár-e nekik bérpótlék?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztásról a munkáltató maga dönthet, azt adott munkakörre a jogszabály nem írja elő kötelezően. A munkáltató maga állapíthatja meg a munkaidő-beosztást, tehát annak ütemezését, hogy a munkavállaló miként teljesítse a munkaszerződése szerinti munkaidőt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Helyettesítési és kirendelési díj alapja a közegészségügyben

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban a kirendelés díjazása az annak időtartamára eső illetmény 10%-a. Helyettesítés esetén a helyettesítő személy (orvos) illetményének max. 30%-a. Mi a helyes számítási mód? A dolgozó illetményét az adott hónap kötelező óraszámával (pl. 168 óra, 176 óra) visszaosztom, megkapom az egy órára eső illetményét, és azt megszorzom az adott százalékkal, illetve a teljesített óraszámmal, vagy minden esetben minden hónapban az általános 174 órával kell kiszámolni a díjazás mértékét?
Részlet a válaszából: […] A kirendelésre és a helyettesítésre járó díjazást az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában az 1/2024. OKFŐ utasítás határozza meg. A többi munkáltatónál e díjazások szabályait az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Rendkívüli munkavégzés egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Ha egy fagyizóban egyszerűsített foglalkoztatással kerül alkalmazásra egy munkavállaló napi 10 órára, a napi nyolc óra utáni két órára már túlórapótlékot is kell számolni?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyban az Mt. egyes szabályait nem kell alkalmazni [Mt. 203. §]. Ugyanakkor e körből a napi munkaidőre, illetve a rendkívüli munkaidőre és annak díjazására (pótlékára) vonatkozó szabályok nincsenek kizárva. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Igazolatlan távollét elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát az Mt. 78. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapított azonnali hatályú felmondással szüntettük meg 03. 19-én reggel, műszakkezdés előtt, a munkaidejének a kezdetét megelőzően. Előző nap, 03. 18-án egy órát dolgozott, majd engedély nélkül távozott, így egyórányi munkaidőt számoltunk el arra a napra. Az Mt. 95. §-ának (5) bekezdése tartalmazza, hogy munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell az Mt. 95. §-ának (1)–(4) bekezdéseiben foglaltakat. A bérprogramunk az ún. „munkáltatói azonnali hatályú felmondás” kilépési módot úgy paraméterezte, hogy állásidővel egészítse ki a dolgozó bérét, ha kevesebbet dolgozott, mint az általános munkarend és napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidő. Az Mt. 95. §-ának (3) bekezdése viszont nem sorolja fel az Mt. 78. §-ának (1) bekezdése szerinti munkáltatói azonnali hatályú felmondást, mint állásidőre jogosító megszüntetési módot, ha a munkavállaló nem dolgozta le a teljes munkanapját. Ebből kiindulva szerintem csak a ténylegesen teljesített munkaidőre járó bért kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a dolgozó igazolatlanul volt távol 7 órát, vagy ha – mondjuk – 1 óra munkavégzés után, műszak közben közöltük volna vele az azonnali hatályú felmondást. Ebben nem egyezünk a program ügyfélszolgálatával, az Mt. 95. §-ának (5) bekezdésére hivatkoznak.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be [Mt. 97. § (1) bek.]. A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Előadóművészek munkaideje

Kérdés: Intézményünk önkormányzati költségvetési intézményként működő színház, a művészeti munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál az Mt. szabályait az Eatv. sajátosságait figyelembe véve kell alkalmazni. A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál az Eatv. 32. §-a alapján a munkaidőkeret legfeljebb hat hónap lehet, az Mt. 92. §-a szerinti napi munkaidő tartalmának alapulvételével. Az előadó-művészeti munkavégzés sajátos szabályai alapján a tánckari tag és az énekkari tag havi szolgálatszáma legfeljebb 28, évadonként 286 szolgálat lehet.
1. A tánckar és énekkar hathavi munkaidőkeretben van alkalmazva, ebben az esetben a havi szolgálatszámot hogyan kell értelmezni? A havi 28 szolgálatszám túlléphető a következő hónap terhére, vagyis a 6 havi munkaidőkeret esetén havi átlagban van 28 szolgálat? Az Eatv. 38. §-ának (9) bekezdését hogyan kell értelmezni ebben az esetben?
2. A havi 28 szolgálat elérése után rendkívüli munkavégzés elrendelhető-e az Mt. 109. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján? A rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék munkaidőegységeként lehet-e a szolgálatszámmal számolni, vagyis az alapbért a kötelező 28 szolgálatszámmal elosztva megállapítani a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot, vagy az alapbért 174 órával osztva kell megállapítani az órabért, ami a pótlékszámítás alapja?
Részlet a válaszából: […] Az Eatv. bizonyos munkakörökre, így a kérdés szerinti tánckari és énekkari tagok esetén is, meghatározza a hónapra, illetve az évadra irányadó maximális szolgálatok számát. Az énekkari és a tánckari tag havi szolgálatszáma legfeljebb 28 szolgálat, évadonként legfeljebb 286...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.
1
2
3
62