15 találat a megadott napi munkaidő tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]állási és munkavégzési kötelezettséget. Az így meghatározott mértékű munkaidőt fogja a munkáltató beosztani akként, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi (rendes) munkaideje négy óránál rövidebb nem lehet, és legfeljebb tizenkét óra, amelybe viszont a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt [Mt. 107. § a) pont] is bele kell számítani [Mt. 99. § (1)-(2), (5) bek.]. A részmunkaidőre csak a napi beosztás szerinti munkaidő-minimumnál van eltérő szabály. E szerint nincs minimum, a részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a beosztott munkaidő bármilyen rövid lehet.Nincs arányosítási szabály, részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében is lehet élni az akár 12 órás beosztás szerinti napi munkaidő lehetőségével, azzal, hogy a rendes munkaidőben történő beosztás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]napra érvényes munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan teljesített időre rendelkezik emelt díjazásról. Például, az általános teljes munkaidőben, napi nyolc órában dolgozó munkavállaló egy adott napra hat órára van beosztva, aminek teljesítése után a munkáltató további két óra rendkívüli munkaidőre is igénybe veszi. Jól láthatóan az adott napi munkaidő meghaladja a beosztás szerinti munkaidőt két órával, amit a fentiek szerint alapbérrel és az alapbér 50%-ának megfelelő összegű, időarányos rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékkal kell elszámolni. E szempontból semmi jelentősége nincs, hogy a szóban forgó napon a végzett munka ideje nem haladta meg a munkaszerződés szerinti napi munkaidőt. Hangsúlyozzuk, hogy a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő minden esetben rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont]. A szabályozás lényege[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]döntése szerint beosztva felhasználható rész. Az Nkt. 62. §-ának (6) bekezdése szerint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A törvényi rendelkezés tehát a tanórákhoz köti a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő célját, s ebből következően mértékét is. Így a heti munkaidő 55-65%-aként meghatározott 22-26 óra valójában 22-26 tanórát jelent, amelynek mértékét a 20/2012. EMMI rendelet szerint, egybevont órák esetén is, 45 perces szakaszokra kell átszámítani. Bár a szabály lehetne egyértelműbben megfogalmazott, a következetesen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ugyanis alkalmazni kell a Ptk. szabályait is [Szöv. tv. 10/B. § (2) bek.], melynek 6:62. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a felek kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást a lényeges körülményekről. A megállapodás aláírása alapján a jogviszony létrejön, a betanulás nem külön tevékenységi kategória, hanem a munkavégzés részét képezi.Ami a munkaidőt illeti: a Szöv. tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az iskolaszövetkezet tagja a 18. életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére - ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzés esetét is -, az Mt.-ben foglalt, a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor. Az Mt. 4. §-a is rögzíti, hogy a 18. életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására az Mt.-nek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.Az Mt. 114. §-a előírja, hogy a fiatal munkavállaló számára éjszakai (22-06 óra közötti) munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet, és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. Számára legfeljebb egyheti munkaidőkeretet lehet elrendelni; négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet, valamint legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, és a heti pihenőidő mértéke legalább 48 óra kell, hogy legyen.E szabályok alapján a 13.30-tól 22 óráig tartó munkavégzés meghaladja[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkanapok legalább egyharmada esetében eltér; ezenkívül a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (2) bek.].A szóban forgó esetben mindkét feltétel teljesül, mert a munkavállalónak a 15 napból legalább 9 nap esetében máskor kezdődik a beosztás szerinti munkaideje. A 18 órás és a 19 órás kezdő időpontok közötti mindössze egyórás különbség eltérő kezdetű munkaidő-beosztásoknak minősül. Ezáltal az eltérés meghaladja a munkanapok egyharmadát; ezt pedig havonta kell vizsgálni, nem hetente vagy 5 naponta. A második feltétel kapcsán ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése alapján a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között havonta a munkanapok legalább egyharmadában[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]10 órát nem haladja meg. Az éjszakai időszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti 15%-os éjszakai bérpótlék illeti meg (Kkt. 18/G. §, Mt. 142. §). A napi tízórás munkaidőkorlát alól tehát a felek akár munkaszerződés, akár kollektív szerződés alapján eltérhetnek. A törvény nem ír elő külön feltételt a megállapodáshoz, tehát érvényes az a kikötés, amelyben a felek az éjszakai időszakban végzett munka esetére nem korlátozzák a teljesíthető napi munkaidőt, vagy azt 10 óránál magasabb mértékben határozzák meg. Természetesen az Mt. és a Kkt. további[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kevesebb lesz a teljesítendő napi munkaidő. A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ugyanakkor több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében (mint a kérdés szerinti esetben is) elegendő 8 órát beosztani. 2017. január 1-jétől viszont azt is megköveteli a törvény, hogy a 11 órásnál rövidebb napi pihenőidő alkalmazása esetén is a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra legyen (Mt. 104. §). Például, ha a kérdéses esetben Ön a pénteki munkanapján csak 8 óra napi pihenőidőben részesült, a pénteki munkaidő vége (22.00) után legkorábban 14 óra elteltével állítható újra munkába. Így lesz 22 órányi a két egymást követő napi pihenőidő együttes tartama.Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkáltatónak nem csak számszerűen kell megfelelnie az Mt. beosztási szabályainak. A törvény ugyanis[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]napnak kell tekinteni [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Tehát ha a munkáltató működése ezt szükségessé teszi, a munkanap, a pihenőnap és a munkaszüneti nap is lehet a naptári naptól eltérő. Például az október 23-i munkaszüneti napnak tekinthető az október 22. 22 órától október 23. 22 óráig terjedő 24 órás időtartam. Ilyenkor az október 23-án 22 órakor műszakját kezdő, és október 24-én hajnali négykor végző munkavállaló hiába dolgozik két órát a naptár szerint október 23-án, ez nem minősül munkaszüneti napon végzett munkának, ezért pótlék sem jár rá. Ugyanakkor, ha ugyanez a munkavállaló október 22-én 22 órától október 23-án 04 óráig dolgozik, akkor a teljes műszakja a munkaszüneti napra esik.Amennyiben a munkáltató a naptártól eltérően határozta meg a munkanapot (pihenőnapot, munkaszüneti napot), a díjazást is ennek megfelelően kell biztosítania. Hasonlóan, ha a munkanap reggel hat órától tart a következő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapján - napi 24, illetőleg heti 72 órára emelhető, ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló megkötötte a hosszabb teljes munkaidőre vonatkozó megállapodását a munkáltatóval. A munkavállalóval tehát ez egy újabb megállapodás; az első a hosszabb teljes munkaidőre szól, és a munkaszerződés módosítását jelenti, míg a második a hosszabb beosztás szerinti munkaidőre szól, és nem képezi a munkaszerződés részét. Ez utóbbit mondhatja fel a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára, tizenöt napos határidővel [Mt. 99. § (2)-(3) bek.]. Ennek a felmondása nem jelenti a munkaviszony felmondását. A munkáltató pedig kizárólag abból az indokból nem mondhatja fel a munkaviszonyt, mert a munkavállaló felmondta a hosszabb beosztás szerinti munkaidőre vonatkozó megállapodást [Mt. 66. § (3) bek. b) pont].Önmagában a munkaszerződés hosszabb teljes munka­időre történő módosításának, vagy a hosszabb beosztás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van.Jelen esetben a rendszeresség a kérdés. Az egyik feltételnek a munkavállaló megfelel, mivel a reggel 7 és délután 14 óra között több mint 4 óra az eltérés. A másik feltétel szempontjából a munkanapok legalább egyharmada 22 munkanap esetén legalább 7 nap (pontosabban 7 és 1/3 nap). Tekintve, hogy a 22 egyharmada, azaz a 7 és 1/3 nem éri el a 7,5-öt, ebben az esetben nem alkalmazható az Mt. 121. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon kerekítési szabály, miszerint a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít - vagyis 8-ra nem lehet felkerekíteni. Mivel a leggyakoribb, 10 órai munkakezdés eseteihez (15 db) képest a többi eltérő munkakezdésű munkanap száma összesen 7,[…] részlet vége a válaszból.