Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott napi munkaidő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Részmunkaidő - a beosztás szerinti munkaidő nem arányosítandó

Kérdés: Részmunkaidős munkavállaló esetén a napi 12 órás beosztást kell-e arányosítani, azaz a 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót lehet-e napi 6 órát meghaladó munkára is beosztani?
Részlet a válaszból: […]állási és munkavégzési kötelezettséget. Az így meghatározott mértékű munkaidőt fogja a munkáltató beosztani akként, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi (rendes) munkaideje négy óránál rövidebb nem lehet, és legfeljebb tizenkét óra, amelybe viszont a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt [Mt. 107. § a) pont] is bele kell számítani [Mt. 99. § (1)-(2), (5) bek.]. A részmunkaidőre csak a napi beosztás szerinti munkaidő-minimumnál van eltérő szabály. E szerint nincs minimum, a részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a beosztott munkaidő bármilyen rövid lehet.Nincs arányosítási szabály, részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében is lehet élni az akár 12 órás beosztás szerinti napi munkaidő lehetőségével, azzal, hogy a rendes munkaidőben történő beosztás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3712

2. találat: Rendkívüli munkaidő díjazása havibér esetén

Kérdés: Egy állásfoglalás szerint, ha a munkáltató eleve kevesebb rendes munkaidőt osztott be, mint a munkaidőkeret időtartama, vagy egyáltalán nem osztott be munkaidőt a munkavállaló részére, akkor egy esetleges munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén az azért jogszerűen járó időarányos alapbért is bele lehet számítani a havibérbe, és csak a bérpótlékot kell kifizetni a munkavállalónak. Munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén az időarányos alapbér kifizetésére csak a munkaidőkeret óraszámának túllépése esetén van törvényes lehetőség. "A havibérrel díjazott munkavállaló rendkívüli munkaidőben történő munkavégzése esetén - a »túlórapótlékon« felül - külön díjazásra csak akkor jogosult, ha ezzel egyidejűleg a szerződésben kikötött munkaidejét meghaladóan teljesített munkaidőt [Mt. 143. § (1)-(5) bek.]. Havibérezés esetén ugyanis a havibér - feltéve, hogy a teljesített munkaidő tartama a szerződéses munkaidőt még nem haladta meg - tartalmazza a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó alapbért is, mert mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló által teljesített munkaidőként kell számításba venni, hiszen az Mt. 86. §-a semmi különbséget nem tesz a munkaidő rendes vagy rendkívüli jellege tekintetében." Álláspontom szerint a rendkívüli munkavégzésért megillető időarányos alapbér minden esetben - a munkaidőkeret tényleges teljesítésétől függetlenül - megilleti a munkavállalót, a havi alapbéren felül. Jól gondolom? Az Mt. melyik paragrafusa alapozhatná meg az én álláspontomat?
Részlet a válaszból: […]napra érvényes munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan teljesített időre rendelkezik emelt díjazásról. Például, az általános teljes munkaidőben, napi nyolc órában dolgozó munkavállaló egy adott napra hat órára van beosztva, aminek teljesítése után a munkáltató további két óra rendkívüli munkaidőre is igénybe veszi. Jól láthatóan az adott napi munkaidő meghaladja a beosztás szerinti munkaidőt két órával, amit a fentiek szerint alapbérrel és az alapbér 50%-ának megfelelő összegű, időarányos rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékkal kell elszámolni. E szempontból semmi jelentősége nincs, hogy a szóban forgó napon a végzett munka ideje nem haladta meg a munkaszerződés szerinti napi munkaidőt. Hangsúlyozzuk, hogy a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő minden esetben rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont]. A szabályozás lényege[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3270

3. találat: Munkaóra vagy tanóra

Kérdés: A 20/2012. EMMI rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint az elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje 45 perc, de az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy az óra hossza 35-135 perc között mozoghat, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat 45 perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. A pedagógusok munkaidejére vonatkozóan az Nkt. 62. §-ának (5)-(6) bekezdései azt írják elő, hogy a pedagógus a heti teljes munkaidejének 80%-át (ún. kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő 55-65%-ában (ún. neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. Az Mt. 92. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8, heti 40 óra. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő a 40 óra alapulvételével heti 22-26 óra. Ezen 60 vagy 45 perces tanórát kell érteni?
Részlet a válaszból: […]döntése szerint beosztva felhasználható rész. Az Nkt. 62. §-ának (6) bekezdése szerint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A törvényi rendelkezés tehát a tanórákhoz köti a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő célját, s ebből következően mértékét is. Így a heti munkaidő 55-65%-aként meghatározott 22-26 óra valójában 22-26 tanórát jelent, amelynek mértékét a 20/2012. EMMI rendelet szerint, egybevont órák esetén is, 45 perces szakaszokra kell átszámítani. Bár a szabály lehetne egyértelműbben megfogalmazott, a következetesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3089
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: 16 éves munkavállaló iskolaszövetkezeti foglalkoztatása

Kérdés: Gyermekem 16 éves, iskolaszövetkezeten keresztül kapott állást egy nagy élelmiszer-áruházban. A szövetkezet nem adott a szerződéséből példányt, mert állítólag kérni kellett volna. Elment "betanulni", csak az áruházban derült ki, hogy már dolgozik. Fél kettőre hívták, ott közölték vele, hogy 10-ig kell dolgoznia. A gyermekem szólt, hogy neki akkor már nincs busza. Egy előző napon kezdett diák mellé osztották be. 20 perc munkaközi szünetet biztosítottak számára. Jól gondolom, hogy több ponton is megsértették a törvényt?
Részlet a válaszból: […]ugyanis alkalmazni kell a Ptk. szabályait is [Szöv. tv. 10/B. § (2) bek.], melynek 6:62. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a felek kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást a lényeges körülményekről. A megállapodás aláírása alapján a jogviszony létrejön, a betanulás nem külön tevékenységi kategória, hanem a munkavégzés részét képezi.Ami a munkaidőt illeti: a Szöv. tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az iskolaszövetkezet tagja a 18. életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére - ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzés esetét is -, az Mt.-ben foglalt, a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor. Az Mt. 4. §-a is rögzíti, hogy a 18. életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására az Mt.-nek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.Az Mt. 114. §-a előírja, hogy a fiatal munkavállaló számára éjszakai (22-06 óra közötti) munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet, és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. Számára legfeljebb egyheti munkaidőkeretet lehet elrendelni; négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet, valamint legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, és a heti pihenőidő mértéke legalább 48 óra kell, hogy legyen.E szabályok alapján a 13.30-tól 22 óráig tartó munkavégzés meghaladja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3032

5. találat: Műszakpótlékra jogosultsági feltételek vizsgálata

Kérdés: A 148. számban megjelent, 2942. számú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel az alábbi kérdésem. A műszakpótlék alapjául szolgáló munkaidő-beosztás kapcsán nem kell figyelembe venni, hogy a munkaidő kezdete között 5 napot figyelembe véve csak 1 óra eltérés van? A munkaidő-beosztás az alábbiak szerint alakul: a munkavállaló 4 napig dolgozik 06-18 óra között, 6 nap dolgozik 18-06 óra között, míg 5 nap dolgozik 19-06 óra között. Így a 18-06 és a 19-06 órák közötti munkavégzés lényegében egy műszaknak tekinthető, azaz kevesebb mint a munkanapok egyharmada esetében van eltérő kezdési időpont.
Részlet a válaszból: […]munkanapok legalább egyharmada esetében eltér; ezenkívül a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (2) bek.].A szóban forgó esetben mindkét feltétel teljesül, mert a munkavállalónak a 15 napból legalább 9 nap esetében máskor kezdődik a beosztás szerinti munkaideje. A 18 órás és a 19 órás kezdő időpontok közötti mindössze egyórás különbség eltérő kezdetű munkaidő-beosztásoknak minősül. Ezáltal az eltérés meghaladja a munkanapok egyharmadát; ezt pedig havonta kell vizsgálni, nem hetente vagy 5 naponta. A második feltétel kapcsán ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése alapján a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között havonta a munkanapok legalább egyharmadában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3014

6. találat: Napi munkaidő éjszakai munkavégzésnél a közúti közlekedésben

Kérdés: Áruszállító cég naponta romlandó élelmiszert szállít közúton. A megrendelő érdekének megfelelően a fuvar éjfél után indul, és a tehergépkocsi vezetője 00.00-04.00 között vezet, az "időkapu" miatt. Ezen esetekben a napi vezetési idő nem haladhatja meg a 10 órát, de egy tájékoztató szerint a dolgozó munkaszerződésében foglaltak alapján el lehet térni a napi 10 órás korláttól, tekintettel az élelmiszer szállítására. Mit kell tartalmaznia a dolgozó szerződésének, ha a kapott információ megfelel a hatályos közúti áruszállítási előírásoknak?
Részlet a válaszból: […]10 órát nem haladja meg. Az éjszakai időszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti 15%-os éjszakai bérpótlék illeti meg (Kkt. 18/G. §, Mt. 142. §). A napi tízórás munkaidőkorlát alól tehát a felek akár munkaszerződés, akár kollektív szerződés alapján eltérhetnek. A törvény nem ír elő külön feltételt a megállapodáshoz, tehát érvényes az a kikötés, amelyben a felek az éjszakai időszakban végzett munka esetére nem korlátozzák a teljesíthető napi munkaidőt, vagy azt 10 óránál magasabb mértékben határozzák meg. Természetesen az Mt. és a Kkt. további[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3012

7. találat: Napi munka- és pihenőidő két műszakban

Kérdés: Két műszakban dolgozom, délelőtt és délután. Bejelentették, hogy a jövő héten szerdán és csütörtökön 12 órában dolgozunk, a délelőttös műszak reggel 6-tól este 6-ig, a délutános pedig este 6-tól reggel 6-ig. Pénteken reggel azonban csak 5.30-ig dolgozunk, mert 14 órára már vissza kell menni újra, és így lesz meg a 8 óra napi pihenőidő. Ez így szabályos? Nem elég, hogy két napig 12 órázunk a melegben (állómunka), de 8 óra pihenőidő után megyünk vissza újra 8 órát dolgozni?
Részlet a válaszból: […]kevesebb lesz a teljesítendő napi munkaidő. A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ugyanakkor több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében (mint a kérdés szerinti esetben is) elegendő 8 órát beosztani. 2017. január 1-jétől viszont azt is megköveteli a törvény, hogy a 11 órásnál rövidebb napi pihenőidő alkalmazása esetén is a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra legyen (Mt. 104. §). Például, ha a kérdéses esetben Ön a pénteki munkanapján csak 8 óra napi pihenőidőben részesült, a pénteki munkaidő vége (22.00) után legkorábban 14 óra elteltével állítható újra munkába. Így lesz 22 órányi a két egymást követő napi pihenőidő együttes tartama.Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkáltatónak nem csak számszerűen kell megfelelnie az Mt. beosztási szabályainak. A törvény ugyanis[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3011

8. találat: Naptári napon áthúzódó munkanap kérdései

Kérdés: Szórakoztatóegységeket működtető, heti 80 óra üzemelési időt elérő, rendeltetése szerint vasárnap és munkaszüneti nap is működő foglalkoztató vagyunk. Dolgozóink munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, teljesen változó munkakezdéssel és munkabefejezéssel dolgoznak (pl. 8-16, 10-18, 10-20, 18-06, 20-04, 22-06, 22-04 stb.). A napi munkaidő kezdete és befejezése nem mindig esik azonos naptári napra.
1. Beosztható-e a dolgozó a hónapban minden szombat éjszakára? Ebben az esetben a szombaton kezdődő és vasárnapra legkésőbb reggel 6-ig átnyúló műszak szombati munkavégzésnek számít-e, a vasárnapot tekinthetem-e vasárnapi pihenőnapnak? Tehát megvalósul-e esetükben a havi egy vasárnapra eső pihenőidő?
2. Ha munkaszüneti napot is érint az áthúzódó műszak (pl. október 22-én 22-04, illetve október 23-án 22-04-ig dolgozik a munkavállaló), akkor hány órára kell fizetni neki bérpótlékot a munkaszüneti napon történt munkavégzésért az egyik, illetve a másik esetben?
3. Részmunkaidős lemezlovasunkat az esetenként hétköznapra eső 00-04 beosztás mellett beoszthatjuk-e minden vasárnap 00-04-ig? Szerintem nem, mert esetében nem húzódik át szombatról vasárnapra a munkaideje, tehát nála adott, hogy melyik napon végez munkát (vasárnap). Ugyanakkor beoszthatjuk-e minden szombaton 23-04-ig? Ebben az esetben ő is az 1. pontban említettek szerint dolgozna. Kérdésem ugyanaz, hogy megvalósulna-e esetében a havi egy vasárnapra eső pihenőidő ilyen beosztás mellett?
Részlet a válaszból: […]napnak kell tekinteni [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Tehát ha a munkáltató működése ezt szükségessé teszi, a munkanap, a pihenőnap és a munkaszüneti nap is lehet a naptári naptól eltérő. Például az október 23-i munkaszüneti napnak tekinthető az október 22. 22 órától október 23. 22 óráig terjedő 24 órás időtartam. Ilyenkor az október 23-án 22 órakor műszakját kezdő, és október 24-én hajnali négykor végző munkavállaló hiába dolgozik két órát a naptár szerint október 23-án, ez nem minősül munkaszüneti napon végzett munkának, ezért pótlék sem jár rá. Ugyanakkor, ha ugyanez a munkavállaló október 22-én 22 órától október 23-án 04 óráig dolgozik, akkor a teljes műszakja a munkaszüneti napra esik.Amennyiben a munkáltató a naptártól eltérően határozta meg a munkanapot (pihenőnapot, munkaszüneti napot), a díjazást is ennek megfelelően kell biztosítania. Hasonlóan, ha a munkanap reggel hat órától tart a következő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2827

9. találat: Napi munkaidő emelése 12 órára

Kérdés: A társaságnál a fegyveres biztonsági őrség létszámát növelni szeretnénk. Ennek eredményeként minden műszakban többen lesznek bent, mint azt az intézkedések alapesetben megkövetelik. Ezzel összefüggésben a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott fegyveres biztonsági őröket a jövőben készenléti munkakörben kívánjuk foglalkoztatni. Ennek egyik követelménye, hogy a munkavállaló korábban napi 8 órában meghatározott munkaideje napi 12 óra legyen, amihez a munkavállalóval erről külön meg kell állapodni. Milyen formában kell ezt a megállapodást megkötni a munkaszerződés módosításaként? Ha a munkavállaló a törvény által számára biztosított határidővel később felmondja ezt a megállapodást, azt s munkaszerződés felmondásának kell tekinteni részéről? Ha a már állományban lévő munkavállaló nem fogadja el a munkakörére vonatkozó változtatást, mit tehet a munkaadó: két különböző munkarendet alkalmaz egy munkaterületen, vagy felmond a munkavállalónak, aki nem fogadja el a munkakörének készenléti jellegűre való változtatását?
Részlet a válaszból: […]alapján - napi 24, illetőleg heti 72 órára emelhető, ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló megkötötte a hosszabb teljes munkaidőre vonatkozó megállapodását a munkáltatóval. A munkavállalóval tehát ez egy újabb megállapodás; az első a hosszabb teljes munkaidőre szól, és a munkaszerződés módosítását jelenti, míg a második a hosszabb beosztás szerinti munkaidőre szól, és nem képezi a munkaszerződés részét. Ez utóbbit mondhatja fel a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára, tizenöt napos határidővel [Mt. 99. § (2)-(3) bek.]. Ennek a felmondása nem jelenti a munkaviszony felmondását. A munkáltató pedig kizárólag abból az indokból nem mondhatja fel a munkaviszonyt, mert a munkavállaló felmondta a hosszabb beosztás szerinti munkaidőre vonatkozó megállapodást [Mt. 66. § (3) bek. b) pont].Önmagában a munkaszerződés hosszabb teljes munka­időre történő módosításának, vagy a hosszabb beosztás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2370

10. találat: Műszakpótlékra való jogosultság - a rendszeresség kérdése

Kérdés: A munkavállaló havi munkanapjainak száma 22. Beosztás szerinti munkaidejének kezdete egyszer reggel 7, négyszer reggel 8, tizenötször délelőtt 10, és kétszer délután 14 óra. Jogosult-e műszakpótlékra? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló hosszas betegsége miatt a fenti beosztás mellett a tárgyhónapban összesen 5 munkanapot dolgozott?
Részlet a válaszból: […]eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van.Jelen esetben a rendszeresség a kérdés. Az egyik feltételnek a munkavállaló megfelel, mivel a reggel 7 és délután 14 óra között több mint 4 óra az eltérés. A másik feltétel szempontjából a munkanapok legalább egyharmada 22 munkanap esetén legalább 7 nap (pontosabban 7 és 1/3 nap). Tekintve, hogy a 22 egyharmada, azaz a 7 és 1/3 nem éri el a 7,5-öt, ebben az esetben nem alkalmazható az Mt. 121. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon kerekítési szabály, miszerint a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít - vagyis 8-ra nem lehet felkerekíteni. Mivel a leggyakoribb, 10 órai munkakezdés eseteihez (15 db) képest a többi eltérő munkakezdésű munkanap száma összesen 7,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2234
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést