Keresés eredménye

14 találat a megadott napi munkaidő tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Rendkívüli munkaidő díjazása havibér esetén
Kérdés: Egy állásfoglalás szerint, ha a munkáltató eleve kevesebb rendes munkaidőt osztott be, mint a munkaidőkeret időtartama, vagy egyáltalán nem osztott be munkaidőt a munkavállaló részére, akkor egy esetleges munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén az azért jogszerűen járó időarányos alapbért is bele lehet számítani a havibérbe, és csak a bérpótlékot kell kifizetni a munkavállalónak. Munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén az időarányos alapbér kifizetésére csak a munkaidőkeret óraszámának túllépése esetén van törvényes lehetőség. "A havibérrel díjazott munkavállaló rendkívüli munkaidőben történő munkavégzése esetén - a »túlórapótlékon« felül - külön díjazásra csak akkor jogosult, ha ezzel egyidejűleg a szerződésben kikötött munkaidejét meghaladóan teljesített munkaidőt [Mt. 143. § (1)-(5) bek.]. Havibérezés esetén ugyanis a havibér - feltéve, hogy a teljesített munkaidő tartama a szerződéses munkaidőt még nem haladta meg - tartalmazza a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó alapbért is, mert mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló által teljesített munkaidőként kell számításba venni, hiszen az Mt. 86. §-a semmi különbséget nem tesz a munkaidő rendes vagy rendkívüli jellege tekintetében." Álláspontom szerint a rendkívüli munkavégzésért megillető időarányos alapbér minden esetben - a munkaidőkeret tényleges teljesítésétől függetlenül - megilleti a munkavállalót, a havi alapbéren felül. Jól gondolom? Az Mt. melyik paragrafusa alapozhatná meg az én álláspontomat?
Részlet a válaszból: […]munkaidőben, napi nyolc órában dolgozó munkavállaló egy adott napra hat órára van beosztva, aminek teljesítése után a munkáltató további két óra rendkívüli munkaidőre is igénybe veszi. Jól láthatóan az adott napi munkaidő meghaladja a beosztás szerinti munkaidőt két órával, amit a fentiek szerint alapbérrel és az alapbér 50%-ának megfelelő összegű, időarányos rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékkal kell elszámolni. E szempontból semmi jelentősége nincs, hogy a szóban forgó napon a végzett munka ideje nem haladta meg a munkaszerződés szerinti napi munkaidőt. Hangsúlyozzuk,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3270
2. találat: Munkaóra vagy tanóra
Kérdés: A 20/2012. EMMI rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint az elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje 45 perc, de az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy az óra hossza 35-135 perc között mozoghat, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat 45 perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. A pedagógusok munkaidejére vonatkozóan az Nkt. 62. §-ának (5)-(6) bekezdései azt írják elő, hogy a pedagógus a heti teljes munkaidejének 80%-át (ún. kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő 55-65%-ában (ún. neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. Az Mt. 92. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8, heti 40 óra. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő a 40 óra alapulvételével heti 22-26 óra. Ezen 60 vagy 45 perces tanórát kell érteni?
Részlet a válaszból: […]neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A törvényi rendelkezés tehát a tanórákhoz köti a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő célját, s ebből következően mértékét is. Így a heti munkaidő 55-65%-aként meghatározott 22-26 óra valójában 22-26 tanórát jelent, amelynek mértékét a 20/2012. EMMI rendelet szerint, egybevont órák esetén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3089
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: 16 éves munkavállaló iskolaszövetkezeti foglalkoztatása
Kérdés: Gyermekem 16 éves, iskolaszövetkezeten keresztül kapott állást egy nagy élelmiszer-áruházban. A szövetkezet nem adott a szerződéséből példányt, mert állítólag kérni kellett volna. Elment "betanulni", csak az áruházban derült ki, hogy már dolgozik. Fél kettőre hívták, ott közölték vele, hogy 10-ig kell dolgoznia. A gyermekem szólt, hogy neki akkor már nincs busza. Egy előző napon kezdett diák mellé osztották be. 20 perc munkaközi szünetet biztosítottak számára. Jól gondolom, hogy több ponton is megsértették a törvényt?
Részlet a válaszból: […]tevékenységi kategória, hanem a munkavégzés részét képezi.Ami a munkaidőt illeti: a Szöv. tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az iskolaszövetkezet tagja a 18. életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére - ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzés esetét is -, az Mt.-ben foglalt, a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor. Az Mt. 4. §-a is rögzíti, hogy a 18. életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására az Mt.-nek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.Az Mt. 114. §-a előírja, hogy a fiatal munkavállaló számára[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3032
4. találat: Műszakpótlékra jogosultsági feltételek vizsgálata
Kérdés: A 148. számban megjelent, 2942. számú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel az alábbi kérdésem. A műszakpótlék alapjául szolgáló munkaidő-beosztás kapcsán nem kell figyelembe venni, hogy a munkaidő kezdete között 5 napot figyelembe véve csak 1 óra eltérés van? A munkaidő-beosztás az alábbiak szerint alakul: a munkavállaló 4 napig dolgozik 06-18 óra között, 6 nap dolgozik 18-06 óra között, míg 5 nap dolgozik 19-06 óra között. Így a 18-06 és a 19-06 órák közötti munkavégzés lényegében egy műszaknak tekinthető, azaz kevesebb mint a munkanapok egyharmada esetében van eltérő kezdési időpont.
Részlet a válaszból: […]eltérés van [Mt. 141. § (2) bek.].A szóban forgó esetben mindkét feltétel teljesül, mert a munkavállalónak a 15 napból legalább 9 nap esetében máskor kezdődik a beosztás szerinti munkaideje. A 18 órás és a 19 órás kezdő időpontok közötti mindössze egyórás különbség eltérő kezdetű munkaidő-beosztásoknak minősül. Ezáltal az eltérés meghaladja a munkanapok egyharmadát; ezt pedig havonta kell vizsgálni, nem hetente vagy 5 naponta. A második feltétel kapcsán ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az Mt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3014
5. találat: Napi munkaidő éjszakai munkavégzésnél a közúti közlekedésben
Kérdés: Áruszállító cég naponta romlandó élelmiszert szállít közúton. A megrendelő érdekének megfelelően a fuvar éjfél után indul, és a tehergépkocsi vezetője 00.00-04.00 között vezet, az "időkapu" miatt. Ezen esetekben a napi vezetési idő nem haladhatja meg a 10 órát, de egy tájékoztató szerint a dolgozó munkaszerződésében foglaltak alapján el lehet térni a napi 10 órás korláttól, tekintettel az élelmiszer szállítására. Mit kell tartalmaznia a dolgozó szerződésének, ha a kapott információ megfelel a hatályos közúti áruszállítási előírásoknak?
Részlet a válaszból: […]szerinti 15%-os éjszakai bérpótlék illeti meg (Kkt. 18/G. §, Mt. 142. §). A napi tízórás munkaidőkorlát alól tehát a felek akár munkaszerződés, akár kollektív szerződés alapján eltérhetnek. A törvény nem ír elő külön feltételt a megállapodáshoz, tehát érvényes az a kikötés, amelyben a felek az éjszakai időszakban végzett munka esetére nem korlátozzák a teljesíthető napi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3012
6. találat: Napi munka- és pihenőidő két műszakban
Kérdés: Két műszakban dolgozom, délelőtt és délután. Bejelentették, hogy a jövő héten szerdán és csütörtökön 12 órában dolgozunk, a délelőttös műszak reggel 6-tól este 6-ig, a délutános pedig este 6-tól reggel 6-ig. Pénteken reggel azonban csak 5.30-ig dolgozunk, mert 14 órára már vissza kell menni újra, és így lesz meg a 8 óra napi pihenőidő. Ez így szabályos? Nem elég, hogy két napig 12 órázunk a melegben (állómunka), de 8 óra pihenőidő után megyünk vissza újra 8 órát dolgozni?
Részlet a válaszból: […]biztosítani. Ugyanakkor több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében (mint a kérdés szerinti esetben is) elegendő 8 órát beosztani. 2017. január 1-jétől viszont azt is megköveteli a törvény, hogy a 11 órásnál rövidebb napi pihenőidő alkalmazása esetén is a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra legyen (Mt. 104. §). Például, ha a kérdéses esetben Ön a pénteki munkanapján csak 8 óra napi pihenőidőben részesült, a pénteki munkaidő vége (22.00) után legkorábban 14 óra elteltével állítható újra munkába. Így lesz 22 órányi a két egymást követő napi pihenőidő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3011
7. találat: Naptári napon áthúzódó munkanap kérdései
Kérdés: Szórakoztatóegységeket működtető, heti 80 óra üzemelési időt elérő, rendeltetése szerint vasárnap és munkaszüneti nap is működő foglalkoztató vagyunk. Dolgozóink munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, teljesen változó munkakezdéssel és munkabefejezéssel dolgoznak (pl. 8-16, 10-18, 10-20, 18-06, 20-04, 22-06, 22-04 stb.). A napi munkaidő kezdete és befejezése nem mindig esik azonos naptári napra.
1. Beosztható-e a dolgozó a hónapban minden szombat éjszakára? Ebben az esetben a szombaton kezdődő és vasárnapra legkésőbb reggel 6-ig átnyúló műszak szombati munkavégzésnek számít-e, a vasárnapot tekinthetem-e vasárnapi pihenőnapnak? Tehát megvalósul-e esetükben a havi egy vasárnapra eső pihenőidő?
2. Ha munkaszüneti napot is érint az áthúzódó műszak (pl. október 22-én 22-04, illetve október 23-án 22-04-ig dolgozik a munkavállaló), akkor hány órára kell fizetni neki bérpótlékot a munkaszüneti napon történt munkavégzésért az egyik, illetve a másik esetben?
3. Részmunkaidős lemezlovasunkat az esetenként hétköznapra eső 00-04 beosztás mellett beoszthatjuk-e minden vasárnap 00-04-ig? Szerintem nem, mert esetében nem húzódik át szombatról vasárnapra a munkaideje, tehát nála adott, hogy melyik napon végez munkát (vasárnap). Ugyanakkor beoszthatjuk-e minden szombaton 23-04-ig? Ebben az esetben ő is az 1. pontban említettek szerint dolgozna. Kérdésem ugyanaz, hogy megvalósulna-e esetében a havi egy vasárnapra eső pihenőidő ilyen beosztás mellett?
Részlet a válaszból: […]a naptári naptól eltérő. Például az október 23-i munkaszüneti napnak tekinthető az október 22. 22 órától október 23. 22 óráig terjedő 24 órás időtartam. Ilyenkor az október 23-án 22 órakor műszakját kezdő, és október 24-én hajnali négykor végző munkavállaló hiába dolgozik két órát a naptár szerint október 23-án, ez nem minősül munkaszüneti napon végzett munkának, ezért pótlék sem jár rá. Ugyanakkor, ha ugyanez a munkavállaló október 22-én 22 órától október 23-án 04 óráig dolgozik, akkor a teljes műszakja a munkaszüneti napra esik.Amennyiben a munkáltató a naptártól eltérően határozta meg a munkanapot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2827
8. találat: Napi munkaidő emelése 12 órára
Kérdés: A társaságnál a fegyveres biztonsági őrség létszámát növelni szeretnénk. Ennek eredményeként minden műszakban többen lesznek bent, mint azt az intézkedések alapesetben megkövetelik. Ezzel összefüggésben a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott fegyveres biztonsági őröket a jövőben készenléti munkakörben kívánjuk foglalkoztatni. Ennek egyik követelménye, hogy a munkavállaló korábban napi 8 órában meghatározott munkaideje napi 12 óra legyen, amihez a munkavállalóval erről külön meg kell állapodni. Milyen formában kell ezt a megállapodást megkötni a munkaszerződés módosításaként? Ha a munkavállaló a törvény által számára biztosított határidővel később felmondja ezt a megállapodást, azt s munkaszerződés felmondásának kell tekinteni részéről? Ha a már állományban lévő munkavállaló nem fogadja el a munkakörére vonatkozó változtatást, mit tehet a munkaadó: két különböző munkarendet alkalmaz egy munkaterületen, vagy felmond a munkavállalónak, aki nem fogadja el a munkakörének készenléti jellegűre való változtatását?
Részlet a válaszból: […]megállapodását a munkáltatóval. A munkavállalóval tehát ez egy újabb megállapodás; az első a hosszabb teljes munkaidőre szól, és a munkaszerződés módosítását jelenti, míg a második a hosszabb beosztás szerinti munkaidőre szól, és nem képezi a munkaszerződés részét. Ez utóbbit mondhatja fel a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára, tizenöt napos határidővel [Mt. 99. § (2)-(3) bek.]. Ennek a felmondása nem jelenti a munkaviszony felmondását. A munkáltató pedig kizárólag abból az indokból nem mondhatja fel a munkaviszonyt, mert a munkavállaló felmondta a hosszabb beosztás szerinti munkaidőre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2370
9. találat: Műszakpótlékra való jogosultság - a rendszeresség kérdése
Kérdés: A munkavállaló havi munkanapjainak száma 22. Beosztás szerinti munkaidejének kezdete egyszer reggel 7, négyszer reggel 8, tizenötször délelőtt 10, és kétszer délután 14 óra. Jogosult-e műszakpótlékra? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló hosszas betegsége miatt a fenti beosztás mellett a tárgyhónapban összesen 5 munkanapot dolgozott?
Részlet a válaszból: […]kérdés. Az egyik feltételnek a munkavállaló megfelel, mivel a reggel 7 és délután 14 óra között több mint 4 óra az eltérés. A másik feltétel szempontjából a munkanapok legalább egyharmada 22 munkanap esetén legalább 7 nap (pontosabban 7 és 1/3 nap). Tekintve, hogy a 22 egyharmada, azaz a 7 és 1/3 nem éri el a 7,5-öt, ebben az esetben nem alkalmazható az Mt. 121. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon kerekítési szabály, miszerint a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít - vagyis 8-ra nem lehet felkerekíteni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2234
10. találat: Beosztás szerinti munkaidő alkalmi munkában
Kérdés: Alkalmi munkában egymást követő két napon 17-17, azaz összesen 34 órában foglalkoztatható-e munkavállaló a vendéglátásban?
Részlet a válaszból: […](teljes napi munkaidő esetén) naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, amely mértéket arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre (Mt. 109. §).A fentiekből kitűnően a 2 napra létesített alkalmi munkára irányuló munkaviszony esetén legfeljebb 2x12 óra rendes, valamint 1,36 órányi rendkívüli munkaidő rendelhető el, azaz a munkavállaló összesen legfeljebb 25,36 órát dolgozhat.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2107
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés