Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Rugalmas munkaidő-beosztás

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A válaszadás időpontja: 2008. május 19. (Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) 1. szám, 12. kérdés)

Olvasói kérdés A kötelezően a munkahelyen töltendő törzsidőből és a munkavállaló döntése alapján a peremidő alatt szabadon beosztható munkaidőből álló munkarend esetén minősíthető-e a peremidőben történő munkavégzés rendkívüli munkaidőnek, vagy csak a peremidő kezdete előtti, illetve végét követő időszakra, illetve a heti pihenőnapra eső munkavégzés minősül ilyennek? Kell-e ilyenkor munkaidőkeretet alkalmazni, vagy elegendő egy, a rugalmas munkarendre vonatkozó munkáltatói szabályzatban meghatározott elszámolási időszak? Korlátozhatja-e a munkáltató annak mértékét, hogy az egyes elszámolási időszakokra eső többletmunkaidőből mennyi az a legmagasabb mérték, amelyre a munkavállaló a következő elszámolási időszakban mentesülhet a munkavégzési kötelezettsége alól? Illetve - fordítva - előírhatja-e, hogy mennyi az a maximum időtartam, amely átvihető a következő elszámolási időszakra?

ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
ha nem előfizetőnk a teljes választ elküldjük e-mailen évente egyszeri alkalommal
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.
Válasz (részlet): […]minősül rendkívüli munkavégzésnek. A peremidőn túlterjeszkedő munkaidő azonban már ebbe a kategóriába tartozik, hiszen ez már valóban a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésnek minősül, ami a rendkívüli munkavégzés egyik esete az Mt. 126. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A munkaidőkeret a munkáltató általi munkaidő-beosztáshoz kapcsolódik, amikor a napi munkaidő ingadozása a munkáltatói utasításon alapul, s így - megfelelő garanciák nélkül - sértheti a munkavállalók érdekeit. Az elszámolási időszak viszont a munkavállaló saját döntésén - közvetve természetesen a munkáltató által adott munkamennyiségen - alapuló munkaidő-beosztási lehetőséget szorítja keretek közé, hogy a rugalmasság ne jelentsen teljes kötetlenséget, illetve hogy az egyes munkavállalók által letöltött munkaidő között ne jöjjön létre feltűnő aránytalanság. Ennek érdekében nincs akadálya annak, hogy a munkáltató meghatározza az átvihető "mínusz" vagy "plusz" órák számát. Mindez azonban már munkaidő-beosztási szabálynak tekintendő, ha tehát a munkavállaló az adott elszámolási időszakban többet dolgozik, mint amennyi a rendes munkaidőn felül átvihető órák száma, akkor[…]

Figyelmébe ajánljuk

Egy kereskedelmi cég vagyunk, a munkakezdés előtt és végezte után átöltöznek a dolgozók. Az átöltözési idő munkaidő-e vagy sem? Kb. 15-15 percről van szó.

Tovább a teljes cikkhez

Vállalkozásunk az üzemzavar és kisebb hibák elhárítása érdekében karbantartókat alkalmaz. Leterheltségük változó, van, hogy egész nap nincs munkavégzési kötelezettségük, pusztán "készenlétben" állnak. A recepción folyamatos portaszolgálat működik, de a portások...

Tovább a teljes cikkhez

Társaságunk egyik munkavállalója 2019-ben eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és a nyugdíját igénybe is kívánja venni. Ugyanakkor a határozatlan idejű munkaszerződése ezzel az időponttal nem fog megszűnni, mert más munkakörben és más munkaidővel továbbra is...

Tovább a teljes cikkhez

A munkáltatóm kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatja a dolgozóit, 5/2 munkarendben. A dolgozók napi munkaideje reggel 6 órától 14 óra 5 percig tart, ebből 30 perc a munkaközi szünet, amelyet a munkáltató nem fizet ki, és ledolgoztatja minden hónapban 1 szombaton (sima bérért),...

Tovább a teljes cikkhez

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést

Kérdésfeltevés Kérdésfeltevés Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére