12 találat a megadott munkaszüneti nap körüli munkarend tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy- baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor [Mt. 102. § (2)-(3) bek.].A fentiek alapján a kérdés szerinti esetben nincs lehetőség a munkaszüneti napra rendes munkaidőt beosztani, legfeljebb ha a felsorolt rendkívüli körülmények alapján lenne kivételesen indokolt. A munkaügyi hatóság jogosult ellenőrizni a munkaszüneti napi munkavégzés szabályait [Met. 3. § (1) bek. f) pont]. Szabályszegés esetén munkaügyi bírság kiszabására kerülhet sor, már akkor is, ha a jogsértés csupán egyetlen munkavállalót érint [Met. 7. § (1) bek.]. A munkaügyi bírság összegét a hatóság mérlegeléssel állapítja meg, legalább 30 000, legfeljebb 10 000 000 Ft lehet [Met. 7. § (3) bek.]. E rendkívül tág korlátok között a bírság megállapításánál a hatóságnak kötelező az alábbi tényezőket figyelembe vennie: a jogsértéssel okozott hátrány nagyságát, illetve a jogsértéssel elért előny[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (1)-(2) bek.]. Mivel általános munkarendben a munkaidőt egyenlően kell beosztani öt hétköznapra [Mt. 97. § (2) bek.], ezért a munkaidőkeretben a hétköznapi munkaszüneti napra (fizetett ünnepre) is a munkaszerződés szerinti heti munkaidő ötödét (általános teljes munkaidő esetén[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkarendben dolgozik. Ezért nincs akadálya, hogy a munkáltató a kérdés szerinti munkaidő-beosztással éljen, és a 28/2014. NGM rendelettől eltérve egy másik szombati napot jelöljön ki munkanapnak. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a munkaidő-beosztást a munkavállalóval - általános szabály szerint - legalább egy héttel korábban, egy hét vonatkozásában közölni kell [Mt. 97. § (4) bek.]. Megjegyezzük, hogy a 18/2015. NGM rendelet 1. §-a is a fentieknek megfelelően rendelkezik, kimondva, hogy a rendelet hatálya csak az általános munkarendben foglalkoztatottakra terjed ki.A munkáltatóra hatályos kollektív szerződés úgy fogalmaz, hogy a hétvégi munkavégzés minden esetben rendkívüli munkavégzésnek minősül. Nincs tehát jelentősége, hogy milyen okból kerül sor e napokon munkavégzésre, azt mindenképpen rendkívüli munkaidőként kell elszámolni, még abban az esetben is, ha a munkaidő-beosztás közlésére a törvényi határidő tiszteletben tartásával került sor. Az Mt. alapján a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […][NGM rendeletek 1. § (1)-(2) bek.]. Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban - azaz a nem hétfőtől péntekig, mindennap azonos mértékű rendes munkaidőben - foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét a munkáltató eltérően is meghatározhatja (NGM rendeletek 3. §), azaz az áthelyezett pihenőnapokat "visszacserélheti". Ezt viszont előzetesen, egy héttel korábban, hét napra előre kell közölni a munkavállalókkal [új Mt. 97. § (4) bek.].Amennyiben a munkáltató (és a munkavállaló) nem esik a fenti kivételek valamelyike alá, az NGM rendeletek szerinti munkanap-áthelyezések számára és az általa foglalkoztatott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]minősített szombaton szükséges a munkavállalóknak munkát végezniük, az általános munkarendben - jellemzően hétfőtől péntekig - foglalkozatott munkavállalók beosztásuk szerint hat munkanapon dolgoznak. Ezért ha nem alkalmaz munkaidőkeretet a munkáltató, és a munkavállalók napi 8 óra munkát végeznek, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak beosztás szerinti heti munkaideje ezen a naptári héten eleve 48 óra (6 nap x 8 óra) lesz. Így ha esetleg ezen a héten rendkívüli munkavégzést kellene elrendelni részükre, biztos, hogy - a szombati plusz 8 óra munkavégzés miatt - munkaidejük túllépi a heti 48 órás felső határt (pl. ha elrendel a munkáltató 3 óra túlórát valamelyik nap, akkor a munkavállaló heti munkaideje 51 óra lesz). Az Mt. 119. § (3) bekezdésének b) pontja alapján azonban a heti munkaidő - ha a munkáltató nem alkalmaz munkaidőkeretet - nem lehet több heti 48 óránál. Annak érdekében,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bíróság kimondta, hogy a munkanapban meghatározott és kiadott szabadság nyilvántartása is értelemszerűen csak munkanapban történhet, mert a nyilvántartás a munkavállaló szabadsága megállapításának és kiadásának szabályszerű voltát hivatott igazolni. Az ettől eltérő, órákban való nyilvántartás nem felel meg a törvény hivatkozott rendelkezéseinek és azok betartásának ellenőrizhetőségét nem biztosítja (EBH 2003. 972). Így ha a munkavállaló munkaidejének mértéke napi nyolc óra, függetlenül attól, hogy egyes napokon ténylegesen hány órát dolgozik (akár tizenkét órát), egy nap szabadság egy munkanapnak, vagyis a napi munkaidő mértékével alapul vett (nyolcórai) távollétnek felel meg. Ha tehát a munkáltató - a napi nyolc-, heti negyvenórás munkaidőmértéket alapul[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bekezdés]. Ezt a felhatalmazást a 16/2008. SZMM rendelet nem érinti, így a munkáltató - függetlenül attól, hogy egyébként általános munkarendben működik - a jogszabálytól eltérően is meghatározhatja a munkavállalók munkaidő-beosztását. A 16/2008. SZMM rendelet 3. §-ában foglalt, az általánostól eltérő munkaidő-beosztás esetére jó példa, ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz. Ha például az általános munkarendben működő munkáltató az érintett időszakban háromhetes munkaidőkeretet határoz meg (augusztus 10-től augusztus 30-ig), eltérhet a jogszabály szerinti munkarendtől, és beoszthatja úgy is a munkavállalókat, hogy számukra a 16/2008. SZMM rendelet szerint pihenőnappá nyilvánított nap, augusztus 21-e helyett a munkavégzést nem augusztus 29-én, hanem augusztus 15-én rendeli el. Az Mt. 119. § (2) bekezdésében foglaltakra azonban figyelemmel kell lennie a munkáltatónak. E szerint ugyanis a munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre az Mt. 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Mindebből következően ennek a megoldásnak az alkalmazása - egyebek mellett - akkor volt jogszerű a kérdésben írt esetben, ha a munkáltató be tudta tartani a munkaidő-beosztás közlésére az Mt.-ben vagy a kollektív szerződésben előírt határidőt. Ha az érintett munkáltató kollektív szerződése nem határoz meg az Mt. 119. § (2) bekezdése szerinti egy hétnél rövidebb határidőt, akkor - figyelemmel arra, hogy a munkarend átrendezéséről szóló, a 16/2008. SZMM rendelettől eltérő javaslat csak a kérdéses augusztus 15-ei szombatot megelőző hétfőn merült fel - a munkáltató jogszerűen nem választhatta ezt a megoldást. Ha egy általános munkarendben működő munkáltató nem a fent írt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]különös esetet nem határozza meg, így a gyakorlati tapasztalatok alapján a munkáltató a magasabb díjazás mellett egy nappal megelőzőleg - egyéb különös szabály hiányában - a heti pihenőnapra is elrendelheti a rendkívüli munkavégzést. Bonyolultabb a helyzet a külföldre utazó kolléga esetében, akinek már a munkáltató kiadhatta a szabadságát. Az Mt. szerint a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni [Mt. 134. § (5) bekezdés]. Azaz a törvény alapján ekkor is elrendelhető a "túlórázás". Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, a törvény azt is kimondja: a rendkívüli munka nem jelenthet a munkavállaló számára személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállalók munkarendjére. A 3. § szerint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje - az Mt. 118. § (1) bekezdése alapján - a 2. §-tól eltérően is meghatározható. Vagyis a munkáltató - az Mt. munka- és pihenőidő-szabályaival összhangban - az SZMM rendeletben írtaktól eltérően is meghatározhatja a munkavállalók munkarendjét. Az SZMM rendelet 2. § a) pontja szerint a 2009. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó - munkarend valóban a következő: január 2., péntek, pihenőnap, március 28., szombat munkanap. Ennek alapján, ha a munkáltató általános munkarendben üzemel, egyértelmű, hogy a munkavállalói részére március 28-án munkavégzést kell elrendelnie. Egy olyan munkavállaló esetében azonban, aki még nem állt munkaviszonyban 2009. január 2-án, a munkáltató a következőket teheti: a) A többi munkavállalóhoz hasonlóan - figyelemmel arra, hogy 2009. március 28. munkarend szerinti munkanapnak minősül - munkát biztosít. Ekkor a március 28-i munkavégzés - az SZMM rendelet alapján - beosztás szerinti munkaidőnek minősül. Ugyanakkor, ha túllépte a március 28-i héten a munkavállaló munkaideje a heti munkaidejének mértékét - és a munkáltató nem alkalmaz munkaidőkeretet - a munkáltató köteles részére a többletet az Mt. 147. §-ban írt, a rendkívüli munkavégzés díjazására[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezik, hogy szabályai nem érintik a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét. A megszakítás nélküli munkarendben üzemelő munkáltatókra tehát nem vonatkoznak a munkanap-áthelyezés szabályai. Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a munkarendet - kollektív szerződés rendelkezése hiányában - a munkáltató állapítja[…] részlet vége a válaszból.