Részlet a válaszból: […]a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor [Mt. 102. § (2)-(3) bek.].A fentiek alapján a kérdés szerinti esetben nincs lehetőség a munkaszüneti napra rendes munkaidőt beosztani, legfeljebb ha a felsorolt rendkívüli körülmények alapján lenne kivételesen indokolt. A munkaügyi hatóság jogosult ellenőrizni a munkaszüneti napi munkavégzés szabályait [Met. 3. § (1) bek. f) pont]. Szabályszegés esetén munkaügyi bírság kiszabására kerülhet sor, már akkor is, ha a jogsértés csupán egyetlen munkavállalót érint [Met. 7. § (1) bek.]. A munkaügyi bírság összegét a hatóság mérlegeléssel állapítja meg, legalább 30 000, legfeljebb 10 000 000 Ft lehet [Met. 7. § (3) bek.]. E rendkívül tág korlátok[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelöljön ki munkanapnak. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a munkaidő-beosztást a munkavállalóval - általános szabály szerint - legalább egy héttel korábban, egy hét vonatkozásában közölni kell [Mt. 97. § (4) bek.]. Megjegyezzük, hogy a 18/2015. NGM rendelet 1. §-a is a fentieknek megfelelően rendelkezik, kimondva, hogy a rendelet hatálya csak az általános munkarendben foglalkoztatottakra terjed ki.A munkáltatóra hatályos kollektív szerződés úgy fogalmaz, hogy a hétvégi munkavégzés minden esetben rendkívüli munkavégzésnek minősül. Nincs tehát jelentősége, hogy milyen okból kerül sor e napokon munkavégzésre, azt mindenképpen rendkívüli munkaidőként kell elszámolni, még abban az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hétfőtől péntekig, mindennap azonos mértékű rendes munkaidőben - foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét a munkáltató eltérően is meghatározhatja (NGM rendeletek 3. §), azaz az áthelyezett pihenőnapokat "visszacserélheti". Ezt viszont előzetesen, egy héttel korábban, hét napra előre kell közölni a munkavállalókkal [új Mt. 97. § (4) bek.].Amennyiben a munkáltató (és a munkavállaló) nem esik a fenti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]foglalkozatott munkavállalók beosztásuk szerint hat munkanapon dolgoznak. Ezért ha nem alkalmaz munkaidőkeretet a munkáltató, és a munkavállalók napi 8 óra munkát végeznek, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak beosztás szerinti heti munkaideje ezen a naptári héten eleve 48 óra (6 nap x 8 óra) lesz. Így ha esetleg ezen a héten rendkívüli munkavégzést kellene elrendelni részükre, biztos, hogy - a szombati plusz 8 óra munkavégzés miatt - munkaidejük túllépi a heti 48 órás felső határt (pl. ha elrendel a munkáltató 3 óra túlórát valamelyik nap, akkor a munkavállaló heti munkaideje 51 óra lesz).[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mert a nyilvántartás a munkavállaló szabadsága megállapításának és kiadásának szabályszerű voltát hivatott igazolni. Az ettől eltérő, órákban való nyilvántartás nem felel meg a törvény hivatkozott rendelkezéseinek és azok betartásának ellenőrizhetőségét nem biztosítja (EBH 2003. 972). Így ha a munkavállaló munkaidejének mértéke napi nyolc óra, függetlenül attól, hogy egyes napokon ténylegesen hány órát dolgozik (akár tizenkét órát), egy nap szabadság egy munkanapnak, vagyis a napi munkaidő mértékével alapul[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]általánostól eltérő munkaidő-beosztás esetére jó példa, ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz. Ha például az általános munkarendben működő munkáltató az érintett időszakban háromhetes munkaidőkeretet határoz meg (augusztus 10-től augusztus 30-ig), eltérhet a jogszabály szerinti munkarendtől, és beoszthatja úgy is a munkavállalókat, hogy számukra a 16/2008. SZMM rendelet szerint pihenőnappá nyilvánított nap, augusztus 21-e helyett a munkavégzést nem augusztus 29-én, hanem augusztus 15-én rendeli el. Az Mt. 119. § (2) bekezdésében foglaltakra azonban figyelemmel kell lennie a munkáltatónak. E szerint ugyanis a munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre az Mt. 118/A. § (4) bekezdésében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabály hiányában - a heti pihenőnapra is elrendelheti a rendkívüli munkavégzést. Bonyolultabb a helyzet a külföldre utazó kolléga esetében, akinek már a munkáltató kiadhatta a szabadságát. Az Mt. szerint a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni [Mt. 134. § (5) bekezdés]. Azaz a törvény alapján ekkor is elrendelhető a "túlórázás". Ezzel kapcsolatban megjegyezzük,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a munkáltató - az Mt. munka- és pihenőidő-szabályaival összhangban - az SZMM rendeletben írtaktól eltérően is meghatározhatja a munkavállalók munkarendjét. Az SZMM rendelet 2. § a) pontja szerint a 2009. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó - munkarend valóban a következő: január 2., péntek, pihenőnap, március 28., szombat munkanap. Ennek alapján, ha a munkáltató általános munkarendben üzemel, egyértelmű, hogy a munkavállalói részére március 28-án munkavégzést kell elrendelnie. Egy olyan munkavállaló esetében azonban, aki még nem állt munkaviszonyban 2009. január 2-án, a munkáltató a következőket teheti: a) A többi munkavállalóhoz hasonlóan - figyelemmel arra, hogy 2009. március 28. munkarend szerinti munkanapnak minősül[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét. A megszakítás nélküli munkarendben üzemelő munkáltatókra tehát nem vonatkoznak a munkanap-áthelyezés szabályai. Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a munkarendet[…] részlet vége a válaszból.