121. Munkaügyi Levelek / 2015. szeptember 1.

TARTALOM

2365. kérdés Felmentett intézményvezető munkavégzés alól történő mentesítése
A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Az intézményvezető november 23-ával nyugdíjba megy, négy hónappal ezelőtt megkezdte 8 hónapos felmentési idejét. Annak második felé­re mentesíteni kell őt a munkavégzés alól, ami most jött el. Feladatait a helyettese fogja ellátni. Az intézményvezető akkor is kapja az intézményvezetői pótlékot, amikor már a munkavégzés alól felmentett lesz? A helyettese a saját intézményvezető-helyettesi pótlékán felül a többletmunkáért milyen ellenszolgáltatásban részesülhet?
2366. kérdés Adószám törlésének hatása a munkaviszonyra
Munkáltatóm egyéni vállalkozó, akinek adószámát a NAV felfüggesztette. Az erről kiadott határozatot interneten lekérdezhető forrásból tudom. Tudomásom szerint ez után 180 nappal megtörténik az adószám törlése is. Kérdésem, hogy hogyan hat ki ez a munkaviszonyomra? Az adószám törlésével a munkáltatóm is automatikusan megszűnik?
2367. kérdés Üzemorvosi vizsgálat elmulasztása
A munkáltató milyen jogi eszközökkel élhet abban az esetben, ha a munkavállaló részére egy meghatározott időpontot állapít meg a kötelező üzemorvosi vizsgálat elvégzésére vonatkozóan, de a munkavállaló a részére többször megadott időpontban sem megy el a vizsgálatra, és az adott időpontban nem volt részére távollét (szabadság) engedélyezve? Amennyiben az orvosi alkalmassági igazolás lejárt, a munkáltató az ezt követő naptól élhet-e a fizetés nélküli szabadság mint egyoldalú nyilatkozat intézményével?
2368. kérdés Létszámcsökkentés munkavállalók felvételét követően
Egy kereskedelmi vállalatnál dolgoztam közel két évig, a munkáltatóm azonban felmondott nekem, arra hivatkozva, hogy a cégnél létszámcsökkentést kell végrehajtani. Rajtam kívül másnak is megszüntette a munkaviszonyát. Azt viszont nagyon furcsának találom, hogy most hirtelen csökkenteni kellett a létszámot, mivel a múlt hónapban hét új embert is felvett ugyanerre a munkakörre, melyet én is elláttam. Ilyen esetben alappal hivatkozhat a munkáltató létszámcsökkentésre? Fontolgatom, hogy keresetet indítok, mert szerintem ez nem volt jogszerű. Sikeresen perelhetem emiatt a munkáltatót?
2369. kérdés Határozott idejű munkaviszony felmondása - eltérés az Mt. rendelkezéseitől
Egyik munkavállalónkkal határozott idejű munkaszerződést kötöttünk, amiben figyelmetlenségből kikötésre került, hogy a szerződést bármelyik fél bármikor megszüntetheti felmondással, indokolás nélkül. Most a munkavállalónk fel akar mondani, de mi szeretnénk, ha itt maradna a határozott idő teljes tartama alatt. Érvényes lehet ez a szerződéses kikötés? Kötelesek vagyunk elengedni a munkavállalót a felmondási idő leteltével?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2370. kérdés Napi munkaidő emelése 12 órára
A társaságnál a fegyveres biztonsági őrség létszámát növelni szeretnénk. Ennek eredményeként minden műszakban többen lesznek bent, mint azt az intézkedések alapesetben megkövetelik. Ezzel összefüggésben a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott fegyveres biztonsági őröket a jövőben készenléti munkakörben kívánjuk foglalkoztatni. Ennek egyik követelménye, hogy a munkavállaló korábban napi 8 órában meghatározott munkaideje napi 12 óra legyen, amihez a munkavállalóval erről külön meg kell állapodni. Milyen formában kell ezt a megállapodást megkötni a munkaszerződés módosításaként? Ha a munkavállaló a törvény által számára biztosított határidővel később felmondja ezt a megállapodást, azt s munkaszerződés felmondásának kell tekinteni részéről? Ha a már állományban lévő munkavállaló nem fogadja el a munkakörére vonatkozó változtatást, mit tehet a munkaadó: két különböző munkarendet alkalmaz egy munkaterületen, vagy felmond a munkavállalónak, aki nem fogadja el a munkakörének készenléti jellegűre való változtatását?
2371. kérdés Létszámcsökkentés és létszámbővítés eltérő telephelyeken
Egy munkáltatónak az ország két végében van egy-egy telephelye. Mindkét telephelyen dolgoznak munkavállalók ügyfélszolgálatos munkakörben. A munkáltató létszámcsökkentésre hivatkozással az egyik telephelyen egy munkavállalónak a munkáltató működésével összefüggő okból felmondott, míg a másik munkahelyen, ügyfélszolgálati munkakörbe, egy másik munkavállalót felvett. Jogszerű volt ez esetben a munkáltató felmondása? Álláspontunk szerint igen, hiszen a munkáltató nem azon a telephelyen vesz fel újabb, azonos munkakörű munkavállalót, ahol a másik munkavállaló munkaviszonyát megszüntette.
2372. kérdés Heti pihenőidő számítása - az egybefüggő minimális tartam
A Munkaügyi Levelek 116. számában a 2284-es számon feltett kérdésre azt a választ kaptam, hogy az abban leírt beosztás nem felel meg a jogszabályoknak. Most aziránt érdeklődnék, hogy amennyiben ezt a beosztást kéthavi munkaidőkeret mellett szeretnénk alkalmazni, akkor sem lehetne beszámítani a hétfői munkakezdés időpontjáig rendelkezésre álló 14 órát? Ha igen, úgy megfelelnénk a törvénynek.
2373. kérdés Telephelyeket érintő átszervezés mint felmondási ok
A munkáltató elhatározta, hogy a különböző telephelyein és a székhelyén is működő, jól körülhatárolt feladatokat ellátó egységeket, azaz az ügyfélszolgálatot központosítja. Ezen egységeket a telephelyein megszünteti, és a székhelyén alakít ki egy egységesített központot. Ez az átszervezés azzal jár, hogy a telephelyeken az ügyfélszolgálati munkakört végző munkavállalók munkaviszonya a munkakörük telephelyeken való megszűnése miatt megszüntetésre kerül, míg a munkáltató székhelyén - a központosítás miatt - további munkavállalókat kell felvennie. Jól gondoljuk, hogy az átszervezésre mint munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondás jogszerű, és a munkáltató szabadon dönthet a működéséről, a szervezeti egységek átszervezéséről, azok racionalizálásáról?
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
2374. kérdés Pünkösdvasárnapi munkavégzés elszámolása
Ha a munkavállaló heti 40 órás általános munkarendben dolgozik, de elrendelnek neki pünkösdvasárnapra rendkívüli munkaidőt, akkor az alapbére mellett 100% rendkívüli és 100% munkaszüneti napi pótlékon kívül az 50% vasárnapi pótlékra is jogosult?
2375. kérdés Szabadságkiadás - az egybefüggő minimális időtartam
Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2376. kérdés Munkaközi szünet lerövidítése
A fiatal munkavállaló számára biztosítandó munkaközi szünet kiadásának mértékétől, a munkavállaló kérésére, írásban történő megállapodás alapján el lehet-e térni? Véleményünk szerint a fiatal munkavállalót hátrányosan is érintheti a munkaközi szünet mértéke, amennyiben azt nem fizeti a munkáltató, mivel adott műszakbeosztáson belül a napi ledolgozott munkaideje kevesebb (kevesebbet dolgozik a hosszabb szünet miatt). Például, 10-18 óráig van beosztva, amelyből 45 perc a munkaközi szünet, így csak 7 óra 15 perc lesz a fizetett munkaideje. Vagy a munkahelyen töltött idő a munkaközi szünet miatt hosszabb lesz, ha a munkában töltött időnek el kell érnie egy meghatározott mértéket. Például, 10.00-18.45-ig van beosztva azért, hogy teljesülhessen a 45 perc munkaközi szünet.
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2377. kérdés Munkaidőkereten felül végzett munka
A munkáltató 2 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, és gazdasági érdekei miatt folyamatosan, hetente 6-7 munkanapra hirdet ki beosztott munkaidőt, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályait alkalmazva, naponta 8, illetve 12 órára. Mindezt úgy, hogy előre tudja, az általános munkarend szerinti munkaórák felett képződött többletmunkaidőt nem fogja tudni pihenőidőben visszaadni a munkaidőkeret végéig. A munkaidőkeret végén így a többletidőtartamot 50%-os pótlékkal fizetve szabályosnak tekinthető-e ez az eljárás? Felvetődhet-e a joggal való visszaélés esete, mivel a munkáltató láthatóan csak a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó pótlékok kifizetésének elkerülése miatt osztotta be előre normál munkanapra a hétvégéket?
2378. kérdés Bérfizetés készenléti jellegű munkakörben
Cégünk a fegyveres biztonsági őr munkakört készenléti jellegűvé kívánja minősíteni. Egy műszakban egyszerre többen is bent vannak, így nem jelent akadályt az a rendelkezés, hogy a munkaidejük 1/3-ában ne legyen munkavégzés. A beosztás szerinti napi munkaidejük 24 óra lesz, így havonta átlagosan 240 órát töltenének a munkahelyükön, bár nem végeznek folyamatosan munkát. Milyen díjazásra lesznek jogosultak a munkatársak ebben a munkarendben? Havonta az átlag 174 óra után kell órabért számfejteni? A napi 24 órából annak 1/3-ára milyen juttatás jár az őröknek? Mivel a munkaidejük mindig ugyanakkor kezdődik, jogosultak műszakpótlékra? Hogyan kell a 24 órán belül azt az időszakot ütemezni és dokumentálni, amikor nem végeznek munkát? Ez a 24 órán belül több részletre is felbontható?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2379. kérdés Egészségkárosító kockázatok közötti munka - pótlék és pótszabadság az egészségügyben
A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.
2380. kérdés Átlagkereset a munkavédelmi képviselőnek
Az Mvt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt". Az átlagkereset fogalmát viszont nem definiálja e törvény. Az Mt. az "átlagkereset" fogalmát már nem használja, helyette a törvény szerinti távolléti díjjal kell számolni. A távolléti díj hátrányosabb a munkavédelmi képviselő munkavállalóknak, mint az átlagkereset-számítás. Melyiket kell vagy lehet a gyakorlatban alkalmazni, és van-e eltérés a köztulajdonban álló munkáltatóra vonatkozóan a díjazást illetően?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2381. kérdés Közalkalmazotti jubileumi jutalom összegének alapja
A 25 éves jubileumi jutalom kifizetésével kapcsolatban kérdezzük: a Kjt. 78. §-ának a) pontja alapján ilyenkor kéthavi illetménynek megfelelő összeg jár. Mi számít illetménynek ebből a szempontból? Véleményem szerint a Kjt. 66. §-a alapján a közalkalmazotti illetménytáblán plusz a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kell figyelembe venni. Ezenfelül az átmeneti időre (határozott időre járó) illetménykiegészítést is idesorolnám, hiszen ez is olyan havi illetmény, amit a közalkalmazott minden hónapban megkap. A pótlékokat és a többletmunkáért járó keresetkiegészítést figyelembe kell-e venni a jubileumi jutalom alapjaként?
2382. kérdés Szabadságra való jogosultság és munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés
Polgármesteri hivatalban a Kttv. 79. §-ának l) pontja alapján a munkáltató engedélye alapján mentesítenénk a munkavégzés alól egy köztisztviselőt 2015. szeptember 1-jétől 2016. február 29-ig, tehát 30 napot meghaladóan. A mentesülés időtartamára illetményre nem lesz jogosult. Mivel a távollét nem esik a Kttv. 100. §-ának hatálya alá, ebben az esetben a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára vagy annak első 30 napjára jogosult-e rendes szabadságra a Kttv. alapján?
2383. kérdés Iskolaszövetkezeteknek fizetendő minimális díjról
Úgy hallottuk, hogy elfogadtak egy új rendeletet, ami a minimálbérhez igazítja az iskolaszövetkezet diákjainak fizetendő díjazás összegét. Jól tudjuk, hogy ezt követően ki kell fizetnünk a minimálbér 1,178-szeresét a diákoknak?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2384. kérdés Passzív féléves, 25 év alatti diákok foglalkoztatása
Foglalkoztatható-e iskolaszövetkezeti munkaviszonyban a passzív féléves, 25 év alatti diák?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére