Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott heti pihenőidő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Napi és heti pihenőidő-beosztás - egy AB határozat következményei

Kérdés: A munkavállalóinkat általános munkarendben, három műszakban, 5+2-es munkarendben foglalkoztatjuk. Az első műszak hétfő reggel 6-kor kezd, az utolsó pénteken este 22-kor (és szombaton reggel 6-kor fejezi be); a két pihenőnapjuk hétfő reggel 6-ig kerül kiadásra. A forgás akként történik, hogy a délelőttös műszak forog délutánosba, a délutános éjszakásba, az éjszakás pedig délelőttösbe. Elrendelhető ez, beosztható így a munkaidő?
Részlet a válaszból: […]nap reggel 6-ig tart. A munkavállalót a heti pihenőnapok mellett napi pihenőidő is megilleti. Ennek értelmében részére a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, ami több műszakos tevékenység esetében - a kérdés szerinti esetben ez az Mt. 90. §-ának b) pontja alapján fennáll - lehet legalább 8 óra is, de a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra kell, hogy legyen ilyen esetben is [Mt. 104. § (1)-(3) bek.].A beosztás általánosan elfogadott és alkalmazott volt a bírói gyakorlatban is; azonban egy, a Kúria által meghozott ítélet elleni alkotmányossági panasz alapján az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a Kúriának az az értelmezése, miszerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben kiadható, nem egyeztethető össze az Alaptörvény XVII. cikkének (4) bekezdésével, mivel abból - a pihenőidők eltérő rendeltetésére tekintettel - az következik, hogy a napi és heti pihenőidő önálló jogcímen illeti meg a munkavállalókat [12/2020. (VI. 22.) AB határozat].Az Alkotmánybíróság döntése alapján ez a beosztás nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3944

2. találat: Heti pihenőidő - egyenlőtlenül beosztva

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban a heti pihenőidő kiadását egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén [Mt. 106. § (3) bek.]? A törvényben előírt "hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő" szövegrész alatt azt is lehet érteni, hogy például: munkavégzést követő 8 óra pihenőidő, majd munkavégzés, utána 14 óra pihenőidő, majd megint munkavégzés, utána egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli, vagyis 22 és 7 óra közötti időintervallumtól induló 24 óra pihenőidő = 46 óra heti pihenőidő? A heti pihenőidőt gyakorlatilag így három részletben is ki lehet adni, és a munkavégzéseket követő pihenőidők (8-14 óra) valójában a 48 (40) órás heti pihenőidő részei is lehetnek? A törvényt úgy kell értelmezni, nem előírás az, hogy ahány alkalommal munkát végzett a munkavállaló, annyi alkalommal jogosult lesz egyrészt a 11 órás napi pihenőidőre és másrészt ezenfelül még külön, hetenként 48 órát kitevő heti pihenőidőre, vagyis a napi pihenőidő és a heti pihenőidő kiadása tekintetében a gyakorlatban átfedések is lehetnek? Ellentétben a heti pihenőnap kiadásának szabályaival [Mt. 105. § (1) bek.], a heti pihenőidő nem osztható be egyenlőtlenül, vagyis az nem jogszerű megoldás, hogy a munkavállaló az egyik héten 24 óránál kevesebb megszakítás nélküli pihenési lehetőséget kap, majd egy másik héten kompenzálásként pedig kétszer 24 órát? Ha egy négyhetes munkaidőkeretben a munkavállalónak kiadnak négy alkalommal 8 órás, négy alkalommal (22-8) = 14 órás pihenőidőt, és négy alkalommal (ebből 1 vasárnap) pedig egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli pihenőidőt, vagyis minden héten 46 órát, és ezenfelül az egyik héten még + 8 órát, akkor az előírt heti 48 órás heti pihenőidő 13 részben történő kiadása megfelel a törvényben foglaltaknak, mert a 4 × (8+14+24) + 8 = 192 ugyanannyi, mint 4 × 48=192?
Részlet a válaszból: […]munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani (Mt. 106. §). A kérdésben leírt értelmezés azonban nem helyes, a szabály ugyanis világosan úgy rendelkezik, hogy a heti pihenőidőnek megszakítás nélkülinek kell lennie (szemben a heti pihenőnapokkal, amelyeket nem kell egymást követő napokra beosztani, lásd Mt. 105. §). A megszakításnélküliség az egész heti pihenőidőre vonatkozik, nem csak az egy naptári napra, amit magában foglal, hiszen az "egy naptári nap" önmagában fogalmilag egybefüggő időszakot jelent. A heti pihenőidő és egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén tehát minden héten egyszer egy legalább 40 órás egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3784

3. találat: Heti pihenőnap/pihenőidő beosztása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Több műszakos tevékenységű munkáltató munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatja egyes munkavállalóit. Vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozás (kereskedelmet kiszolgáló nagykereskedelem) alapján elrendelhető. Eltérő munkanap került meghatározásra, mivel a munkaidő kezdete és befejezése nem azonos napra esik. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának közlésekor - az eltérő munkanap-meghatározás miatt - a dátum mellett az óra-percet is fel kell tüntetni? Azonos munkaidőkereten belül lehet-e váltogatva kiadni a heti pihenőnapot és a heti pihenőidőt? Heti pihenő- vagy munkaszüneti napon 21 órától kezdődhet-e a műszak? Ha igen, akkor a 21 és 22 óra közötti 1 óra milyen időnek minősül, és milyen pótlékkal kell elszámolni? Heti pihenőidő alkalmazása esetén a hét és huszonkét óra közötti tartamot miként kell kezelni?
Részlet a válaszból: […]minősül [Mt. 107. § a) pont], így nincs jelentősége annak, hogy az a pihenőnapon belül mikorra van beosztva - tehát akár 21 órakor is elkezdődhet. A pihenőnapi rendkívüli munkaidőben teljesített munkavégzésre (az alapbéren felül) 100% pótlék, vagy 50% pótlék és másik pihenőnap/pihenőidő jár [Mt. 143. § (4) bek.].A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni, és közzé kell tenni [Mt. 93. § (1)-(4) bek.]. A munkaidőkeretről szóló tájékoztatóban a kezdő és befejező napot akként kell megjelölni, hogy a munkavállaló számára egyértelmű legyen, melyik munkavégzése lesz az, amelyik már, illetve még a munkaidőkeretben kerül figyelembevételre. Így, ha a munkavégzés február 28-án este 22 órakor úgy kezdődik, hogy az a március 1-jei munkanap kezdete is egyben, akkor megadható a március 1. a keret kezdőnapjaként, de mellé - valamilyen formában - tájékoztatni kell a munkavállalót arról is, hogy ez a beosztás már nem a február 28-i, hanem a március 1-jei munkanapjának számít.Bár a törvény nem tartalmaz tételes szabályt arra vonatkozóan, hogy a heti pihenőnapokat (Mt. 105. §) és a heti pihenőidőt (Mt. 106. §) egy munkaidőkereten belül lehet-e felváltva alkalmazni, vagy sem, álláspontunk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3557

4. találat: Gépjárművezetők heti pihenőideje

Kérdés: Munkavállalóink tehergépjármű-vezetők, akiknek a heti pihenőidejét az 561/2006/EK rendelet hat nap után 45 órában, illetve csökkentett 24 órában (melyet meghatározott időn belül vissza kell adni) határozza meg, ezzel szemben az Mt. 106. §-ának (3) bekezdése szerint csak a legalább heti 40 órát kitevő megszakítás nélküli idő számít heti pihenőnek. Melyik rendelkezésnek kell megfelelni? Hogyan kell helyesen számfejteni, amennyiben az EK rendeletnek megfelelünk, de ha az Mt. szerint a lerövidített pihenőidőt (ha nem éri el a 40 órát) nem számoljuk pihenőidőnek, akkor a munkavállaló a munkaidőkeret alatt nem kapja meg a hetenkénti átlagban a 48 órát, mert a 40 óra feletti pihenőidőket összeadva ez kevesebb, holott vannak heti 38-39 órás pihenőidők is?
Részlet a válaszból: […]állandó átalakítása folytán a járművezetővel együtt kilencnél több személy szállítására alkalmas, és erre a célra szolgál [561/2006/EK rendelet 2. cikk (1) bek.]. Az uniós rendeletek közvetlen hatállyal rendelkeznek, a magyar jogrendszerben történő alkalmazásukhoz nem szükséges a jogharmonizáció, a jogszabály általi magyar (belső) jogba történő átültetés. Ezért az 561/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó munkavégzés esetén nem az Mt. mint általános, hanem e rendelet, mint speciális szabály irányadó. Elegendő ezért az 561/2006/EK rendeletben foglaltaknak megfelelni. Megjegyezzük, hogy az Mt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2875
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Heti pihenőidő számítása - az egybefüggő minimális tartam

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 116. számában a 2284-es számon feltett kérdésre azt a választ kaptam, hogy az abban leírt beosztás nem felel meg a jogszabályoknak. Most aziránt érdeklődnék, hogy amennyiben ezt a beosztást kéthavi munkaidőkeret mellett szeretnénk alkalmazni, akkor sem lehetne beszámítani a hétfői munkakezdés időpontjáig rendelkezésre álló 14 órát? Ha igen, úgy megfelelnénk a törvénynek.
Részlet a válaszból: […]Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ez az egybefüggő mérték heti negyven órára csökkenthető, feltéve hogy egy naptári napot magában foglal, illetve hogy a munkavállaló a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőben részesül [Mt. 105. § (1) bek., 106. §].A kérdés szerinti példában ugyan szombat 13 óra és hétfő 14 óra között eltelik 48 óra egybefüggően, ám ez nem egy hétre esik. A törvény szerint hét alatt naptári hét, vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra értendő, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik [Mt. 87. § (3) bek.]. A naptári[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2372