Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott telephely tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Üzemi tanács választása kis létszámú telephelyek esetén

Kérdés: Ha a 70 főt foglalkoztató munkáltatónak több telephelye, illetve részlege van, és az egyes telephelyek (részlegek) vezetői az üzemi tanács részvételi jogai tekintetében rendelkeznek jogkörrel, de az egyes telephelyek, részlegek létszáma nem éri el a 15 főt, akkor kell vagy sem egyáltalán üzemi tanácsot választani a munkáltatónál?
Részlet a válaszból: […]rendelkezik [Mt. 236. § (1)-(2) bek.]. A szabály értelmezésekor álláspontunk szerint első körben azt kell megvizsgálni, hogy a munkáltatónál - a létszám okán - megválasztható-e egyáltalán üzemi tanács, illetve üzemi megbízott. Amennyiben igen, akkor a következő lépés annak a vizsgálata, hogy van-e olyan önálló telephely, amely saját jogon - a részvételi jogokkal kapcsolatos vezetői jogkör okán - jogosult üzemi tanács vagy üzemi megbízott választására. Ez azonban véleményünk szerint nem vezethet el oda, hogy az üzemi tanács választásában a munkavállalók (vagy azok egyes csoportjai) végül azért nem vehetnek részt, mert a telephelyek "szétdarabolásával" olyan kis létszámú csoportok jönnek létre, amelyek önállóan még csak üzemi megbízottat sem tudnak választani. Ez ugyanis a szabály kiüresedéséhez vezetne, ami nem lehet az értelmezés célja. Ilyen esetben a részvételi jogokkal kapcsolatos vezetői jogkör meglétét eggyel magasabb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3611

2. találat: Telephelyek közötti utazás minősítése gépjárművezetők esetén

Kérdés: Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet az átpakolás után gépjárművezetőink "leterítenek". A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. Az Szja-tv. alapján a két telephely közötti utazás véleményem szerint kiküldetésnek tekintendő, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja az 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a Kt.-vel egyezően a munkahely változóként van megjelölve. Az Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető, mivel nem munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzésről van szó, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 munkanap korlátozás?
Részlet a válaszból: […]kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad (437/2015. Korm. rendelet 5. §).A munkajog szempontjából ugyanakkor más a helyzet. A kiküldetés fogalmát az Mt. nem határozza meg, és azt csak a 96/71/EK irányelv a 2014/67/EU irányelvvel összefüggésben használja. Ez utóbbi kiküldetés fogalom azonban nem vonatkozik az Ön által említett, és a munkaügyi gyakorlatban belföldi kiküldetésnek hívott jogintézményre, melyet az Mt. 53. §-a szabályoz a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás egyik eseteként. Az Mt. 53. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen foglalkoztatni.A kérdés megválaszolásánál elsőként azt kell tisztázni, hogy milyen hely vagy helyek minősülnek a kérdésben említett munkavállalók munkahelyének. Ebből a szempontból különös jelentősége van annak, hogy közúti áruszállítást végző gépjárművezetőkről van szó, akik a Kt. értelmében utazó munkavállalónak minősülnek, és akikre e törvény szabályai is kiterjednek. A Kt. 18/B. §-ának c) pontja értelmében munkahelynek a közúti személyszállítást, illetve árufuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végzéséhez használt jármű, továbbá bármely egyéb hely minősül, ahol a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik. Ebből következően a két telephely közötti utazás eleve nem minősülhet munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak, hiszen mind a Hajdú-Bihar megyei, mind a budapesti telephely a munkavállalók munkahelyének tekintendő, a munkaszerződés szerinti munkahely pedig változóként került megjelölésre. Ebből következően nem vonatkozik az utazásra a naptári évenkénti 44 munkanapos, illetve 352 órás felső korlát sem. Ez az utazás nem minősül munkába járásnak sem, mivel nem a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkavégzés helye között utazásról van szó [39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont].Megjegyezzük, hogy a hatályos rendelkezések értelmében jogszerűen nem lehetséges a munkaszerződésben kikötni olyan munkahelyet, amely önmagában "változóként" van megjelölve, mivel a munkahely csak egy vagy több konkrétan meghatározott hely lehet. Ezzel együtt nincs akadálya annak, hogy a felek például több megye vagy Magyarország területét határozzák meg munkahelyként, és az is lehetséges, hogy a munkaszerződés a munkáltató székhelyét, illetve valamennyi telephelyét jelölje meg. Ha a munkaszerződést az Mt. hatálybalépését, azaz 2012. július 1-jét megelőzően kötötték, és abban a munkahely megjelölése nélkül változó munkavégzési helyet határoztak meg, munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi [Mth. 4. § (1) bek., Mt. 45. § (3) bek.]. Mivel a munkavállalókra a Kt. rendelkezései vonatkoznak, a szokásos munkavégzési hely mindazon hely lehet, amelyet a Kt. - fentebb idézett - 18/B. §-ának c) pontja felsorol.A Kt. 18/B. §-a a) pontjának aa) alpontja szerint munkaidőnek minősül az Mt. 86. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel például a közúti árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja többek között a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2979

3. találat: Telephelybezárás - munkaszerződés-módosítási ajánlat és felmondás

Kérdés: Egy pénzintézeti fiókban dolgozom, amit 2016. december 31-ével bezártak. Szóban azt a tájékoztatást kaptam, hogy változatlan feltételekkel folytathatom a munkát egy 20 km-re lévő fiókban. Két nap múlva azt mondták, hogy határozott idejű szerződéssel foglalkoztatnak tovább. Szerződést még nem kaptam annak ellenére sem, hogy már többször kértem. Van-e arra határidő, hogy mennyi idővel hamarabb kell megkapnia a munkavállalónak az új szerződést? Közel 10 éve dolgozom ennél a pénzintézetnél határozatlan idejű szerződéssel. Ha nem írom alá az új szerződést, akkor automatikusan felmond a munkáltató? Ebben az esetben fizetnie kell végkielégítést, illetve felmentési időt?
Részlet a válaszból: […]legkésőbb annak hatálybalépésével egyidejűleg meg kell kötniük a módosító megállapodást. Az írásba foglalás elmaradása esetén annak elmulasztása miatt a munkaszerződés-módosítás érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat harminc napon belül (Mt. 58. § és 44. §). Ha azonban a felek szóban állapodnak meg, és az ellen egyikük sem tiltakozik (pl. Ön az új munkavégzési helyen dolgozna tovább), az akarategység miatt a munkaszerződés - írásba foglalás híján is - módosításra került.Mivel a munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható, ha Ön nem fogadja el a munkáltató által ajánlott feltételeket (akár az új munkavégzési helyet, akár a határozott idejű szerződést), nem jön létre a munkaszerződés-módosítás, erre Ön nem kötelezhető. A munkáltató felmondását köteles megindokolni [Mt. 66. § (1) bek.], viszont önmagában a munkaszerződés-módosítási ajánlat elutasítása jogszerű indok nem lehet. Azzal ugyanakkor indokolható a munkáltatói felmondás, hogy a jelenlegi munkavégzési hely megszüntetésre kerül, és a felajánlott másik munkavégzési hely elutasítása folytán nincs mód az Ön továbbfoglalkoztatására.A munkáltató felmondása esetén - kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkaszerződés eltérő kikötése hiányában - a 30 napos felmondási idő a munkáltatónál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2860

4. találat: Kiküldetésre járó napidíj telephelyen kívül végzett munka esetén

Kérdés: Mikor lesz szó kiküldetésről, és a munkavállalónak mikor jár az 500 Ft-os napidíj (költségtérítés-átalány) az alábbi esetekben, ha a munkáltató székhelyén/telephelyén kívüli foglalkoztatás a 6 órát minden esetben meghaladja?
1. Az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók reggel beérnek a munkáltató telephelyére, ahonnan kimennek az építési területre, és munkaidejüket ott dolgozzák le.
2. A könyvvizsgáló, aki a cég ügyfeleihez is kijár a munkaköréhez tartozóan.
3. A területi képviselő, aki a potenciális ügyfelekkel tárgyal azok székhelyén/telephelyén.
Részlet a válaszból: […]bek.]. A kiküldetés fogalma az Szja-tv. rendelkezéseire épül, amely szerint kiküldetés a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás (Szja-tv. 3. § 11. pont). Ez független attól, hogy munkajogi szempontból munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás vagy nagyobb földrajzi egységként megjelölt munkavégzési helyen belül történő munkavégzés valósul meg. A feltett kérdésekből nem állapítható meg, hogy melyik esetben melyik jogintézményt kell alkalmazni. A pontos válaszhoz a munkavégzési helyre vonatkozó munkaszerződésben foglalt rendelkezés ismerete lenne szükséges. Egyáltalán kikötötték-e a munkahelyet a munkaszerződésben?Véleményünk szerint a 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napidíj alapvetően akkor illeti meg a munkavállalót, ha a munkaszerződésében meghatározott munkavégzési helytől (helyektől) eltérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2809
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Telephelyeket érintő átszervezés mint felmondási ok

Kérdés: A munkáltató elhatározta, hogy a különböző telephelyein és a székhelyén is működő, jól körülhatárolt feladatokat ellátó egységeket, azaz az ügyfélszolgálatot központosítja. Ezen egységeket a telephelyein megszünteti, és a székhelyén alakít ki egy egységesített központot. Ez az átszervezés azzal jár, hogy a telephelyeken az ügyfélszolgálati munkakört végző munkavállalók munkaviszonya a munkakörük telephelyeken való megszűnése miatt megszüntetésre kerül, míg a munkáltató székhelyén - a központosítás miatt - további munkavállalókat kell felvennie. Jól gondoljuk, hogy az átszervezésre mint munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondás jogszerű, és a munkáltató szabadon dönthet a működéséről, a szervezeti egységek átszervezéséről, azok racionalizálásáról?
Részlet a válaszból: […]legkörültekintőbben megállapítani, különösen ha arra merülnek fel adatok, hogy a dolgozó munkaviszonyának felmondása a joggal való visszaéléssel is történhetett (BH1992. 555.). Ugyanakkor az eset körülményeinek vizsgálata során az MK 95. számú állásfoglalás értelmében a bíróság nem vizsgálhatja azokat a körülményeket, melyek kívül esnek a munkaügyi jogvita keretein. Például azt sem, hogy célszerű vagy gazdaságos volt-e az átszervezés, mely bizonyos munkavállalók munkaviszonyának megszüntetéséhez, illetve új munkaviszonyok létesítéséhez vezetett. Ezt erősíti a bírói gyakorlat is azáltal, hogy a munkavállaló a munkaviszonyának munkáltatói felmondással történő megszüntetése esetén nem hivatkozhat sikerrel arra, hogy a munkáltatónak a felmondás alapjául szolgáló intézkedése célszerűtlen vagy gazdaságtalan volt (BH2001.341.).Ugyanakkor ez természetesen nem jelenti azt, hogy az átszervezésre alapított felmondás támadhatatlan lenne, hiszen az átszervezés valósságát, tényleges, a munkaviszony fennállását okafogyottá tevő megtörténtét a bíróságnak vizsgálnia kell, különösen a kérdésben foglalt esetben, amikor ugyanarra a munkakörre más munkavállalókkal létesítettek munkaviszonyt más telephelyen. Felmerülhet ugyanis a jogellenesség például abban az esetben, ha ugyanazon nagyvárosban lenne két telephelye a munkáltatónak, és az egyik munkavállalóinak szüntetné meg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2373
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Létszámcsökkentés és létszámbővítés eltérő telephelyeken

Kérdés: Egy munkáltatónak az ország két végében van egy-egy telephelye. Mindkét telephelyen dolgoznak munkavállalók ügyfélszolgálatos munkakörben. A munkáltató létszámcsökkentésre hivatkozással az egyik telephelyen egy munkavállalónak a munkáltató működésével összefüggő okból felmondott, míg a másik munkahelyen, ügyfélszolgálati munkakörbe, egy másik munkavállalót felvett. Jogszerű volt ez esetben a munkáltató felmondása? Álláspontunk szerint igen, hiszen a munkáltató nem azon a telephelyen vesz fel újabb, azonos munkakörű munkavállalót, ahol a másik munkavállaló munkaviszonyát megszüntette.
Részlet a válaszból: […]telephelyet. Emellett ki kell emelni, hogy amennyiben valamely munkavállaló jogellenességre hivatkozással megtámadja a munkáltató létszámcsökkentésre alapított felmondását, a bíróság az eset összes körülményét vizsgálni fogja. Ez a vizsgálat azonban az MK 95. számú állásfoglalás értelmében nem terjedhet ki azokra a körülményekre, melyek kívül esnek a munkaügyi vita keretein. Így nem terjedhetnek ki gazdaságossági kérdésekre sem. A bírósági gyakorlat értelmében az országos hálózattal rendelkező gazdálkodó szervezet esetében kizárólag a gazdálkodás körébe eső tényként értékelhető, hogy más városban újabb üzletet nyit, és ezzel párhuzamosan a felmondással érintett üzletben a létszámot csökkenti (BH2002.113.).A hivatkozott ítélet azt is rögzíti, hogy a létszámcsökkentés okszerűségét nem érinti, hogy a munkáltató azzal egyidejűleg másutt nagyobb értékű beruházást hajt végre. A munkakörök összevonása a költségek csökkentése érdekében olyan intézkedés, amelynek indokoltságát a bíróság nem vizsgálhatja. Ebben az esetben az sem vizsgálható, hogy a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2371

7. találat: Szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme - a telephely önállósága

Kérdés: A cég számos áruházában, üzletében vannak szakszervezeti tagok, és ezek többségében szakszervezeti tisztségviselőt is választottak. Jellemzően egy fő tisztségviselő van az egységekben, a munkavállalói létszámtól függetlenül. Üzemi tanács nem működik a munkáltatónál. Kérdésünk a szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem helyzetére irányul. Az Mt. 273. §-ának (3) bekezdésében említett tisztségviselőket a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell önálló telephelyen foglalkoztatottnak tekinteni. Kell-e a jogszabályt úgy értelmezni, hogy csak akkor minősül önállónak a munkáltató telephelye, ha működik üzemi tanács, és a telephely vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogokkal rendelkezik? A gyakorlatunk szerint - és eddig a munkáltató sem kifogásolta - azokban az áruházakban, üzletekben, ahol a vezető rendelkezik például a munkarend meghatározásának jogával [264. § (2) bek. j), n) pontjai] vagy egyébbel, szakszervezeti tisztségviselő működik, részére biztosított a munkajogi védelem. A munkáltató egyébként nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá.
Részlet a válaszból: […]tanács választása nélkül is jár a védettség az adott számú tisztségviselőnek ott, ahol a telephely vezetőjének munkáltatói jogköre érintené az üzemi tanács hatáskörét.A szabály értelmezésében gondot okozhat, hogy az üzemi tanács részvételi jogai igen széles körűek, például a véleményezési jog a munkavállalók nagyobb csoportját érintő valamennyi munkáltatói intézkedésre kiterjed [Mt. 264. § (2) bek.]. Nem következik a törvényből, hogy csak azt a telephelyet kellene önállónak tekinteni, amelynek vezetője valamennyi részvételi jog kapcsán kompetens. Így az is megalapozhatja a telephely önálló minőségét a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme szempontjából, ha egyetlen részvételi jogot érintő hatásköre van a telephely vezetőjének.A fentiek alapján a kérdésben leírt gyakorlatuk szabályos. Mindazonáltal, mivel a törvény e ponton meglehetősen változatosan értelmezhető, a feleknek érdemes egyeztetni, milyen értelmezést tudnak kölcsönösen elfogadni. Azaz mely szervezeti egységeket tekintik önállónak,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2095

8. találat: Központi üzemi tanács megszűnése

Kérdés: Átalakulás folytán megszűnt az egyik telephelyünk, ahol önálló helyi üzemi tanács létezett; valamennyi munkavállaló el lett bocsátva. Ennek következtében már csak egy helyen, a központban van helyi üzemi tanács. A központi üzemi tanáccsal ilyen esetben mi történik; fennmarad vagy megszűnik?
Részlet a válaszból: […]törvényben meghatározott üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltatói jogok az önálló telephely (részleg) vezetőjét részben vagy egészében megilletik [Mt. 43. § (3) bek.]. Ha ennek értelmében a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik, az üzemi tanácsok megválasztásával egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni [Mt. 44. § (1) bek.]. A központi üzemi tanácsra és tagjaira az üzemi tanácsra, illetve az üzemitanács-tagokra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók [Mt. 44. § (3) bek.]. Minthogy a központi üzemi tanács működésének alapját az képezi, hogy a munkáltatónál több helyi üzemi tanács is van,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1075
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Megfelelő telephely munkaerő- kölcsönzés engedélyezéséhez

Kérdés: Újonnan alapított cégünkben munkaerő-kölcsönzési tevékenységet szeretnénk folytatni. Úgy tudjuk, hogy a munkaügyi központ az engedélyezésnél azt is vizsgálja, hogy rendelkezünk-e megfelelő irodahelyiséggel a tevékenység végzéséhez. Mivel a bejelentett székhelyünk székhelyszolgáltató cégnél van, nem tudjuk, hogy az megfelel-e a követelményeknek. Ha viszont nem, akkor be kell-e jelentenünk egy fióktelepet, hogy megkapjuk az engedélyt?
Részlet a válaszból: […]gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel, továbbá - a rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja [118/2001 Korm. rendelet 4. § (1) bek.]. Amennyiben a cég a tevékenységét több telephelyen akarja folytatni, akkor megfelelő képesítéssel rendelkező személlyel és megfelelő irodahelyiséggel valamennyi telephelyén rendelkeznie kell [118/2001 Korm. rendelet 4. § (2) bek.]. A hivatkozott rendelet nem határozza meg pontosan, hogy mikor minősül megfelelőnek egy irodahelyiség. Általánosságban elmondható, hogy az irodát mindenképpen fel kell szerelni az alapvető kellékekkel (pl. irodabútorokkal, számítógéppel, telefonnal). Mindezek a berendezések egy székhelyszolgáltató cégnél is megtalálhatók lehetnek, azonban székhelyszolgáltatás esetén tipikusan nem a székhelyen végzi tevékenységét a vállalkozás, ott csupán a postáját veszik át. Ez esetben pedig a székhelyszolgáltatónál található iroda nem tekinthető a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiségnek. A munkaügyi központ ezen feltétel szempontjából azt a részére a kérelmen bejelentett irodát fogja vizsgálni, ahol valójában végzik a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet. A 118/2001. Korm. rendelet nem írja elő, hogy a tevékenység gyakorlásának helyszínéül szolgáló irodának a cégnyilvántartásba bejegyzett telephelynek vagy fióktelepnek kellene lennie. Ezt az engedélyezést végző munkaügyi központok sem követelik meg. Azt azonban vizsgálják,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1045