111. Munkaügyi Levelek / 2015. január 12.
TARTALOM

Ha október 1-jétől alkalmazunk egy munkavállalót, részére az idei évre arányosan csak három munkanap betegszabadságot kell biztosítanunk. Ezek szerint a tárgyévi, előző munkahelyen igénybe nem vett betegszabadság "elvész" a munkavállaló szempontjából, mivel az új munkahelyén "csak" időarányosan illeti az meg. Vagy jár ilyenkor valamilyen kompenzáció?

A munkáltatónál jogutódlás következtében megváltoztak az "erőviszonyok" a szakszervezetek között. A beolvadt cég kollektív szerződése megszűnt, mert az átvevő munkáltatónak volt saját kollektív szerződése, már 9 év óta. A beolvadt munkáltatónál egy másik szakszervezet rendelkezett jelentős képviselettel, olyannyira, hogy az egyesült (átvevő, jogutód) munkáltatónál is eléri a tagjai száma a 10%-ot (korábban az átvevő munkáltatónál nem volt ennyi e szakszervezet taglétszámának az aránya). Készülve a jövő évi bértárgyalásokra, ez a szakszervezet szeretne részt venni a kollektív szerződés bértarifa-mellékletének meghatározására irányuló tárgyalásokban. Ha jól olvassuk az Mt.-t, akkor erre nincs lehetősége?

A 90-es évek óta fennálló munkáltatónál üzemi tanács, valamint választási bizottság mindenkori létrejöttének hiányában az átvevő munkáltató eleget tesz a kötelezettségének azzal, ha felhívja a munkavállalók figyelmét arra vonatkozóan, hogy az üzemi tanács létrehozásának feltételei fennállnak, és ehhez igény esetén biztosítja a tárgyi feltételeket? Amennyiben az erre vonatkozó felhívást helyben szokásos módon közli, és a választási bizottság megalakulásáról tájékoztatást nem kap, a figyelemfelhívásra való esetleges kötelezettségének a munkáltató teljes mértékben eleget tett?

Az Mt. 53. és 57. §-a értelmében kollektív szerződés alapján az Mt. 53. §-ának (2) bekezdésében rögzített időtartamnál (negyvennégy beosztás szerinti munkanap vagy háromszázötvenkét óra) hosszabb ideig foglalkoztatható a munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen, munkakörben vagy munkáltatónál. A jogszerű munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás felső határát azonban nem rögzíti a törvény. Az eddigi bírói gyakorlat szerint (BH2006.300) a kollektív szerződésnek az átirányítás éves maximális időtartamát időkorlát nélküliként szabályozó rendelkezése semmis. Mi tehát jelenleg az a felső határ, amely még megfelel a jogintézmény rendeltetésének, valamint az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak? Álláspontunk szerint ugyanis egy féléves időtartamot, azaz hozzávetőlegesen 1464 órát meghaladó mértékű időtartam már olyan mértékű, amely felvethet aggályokat.

A törvény szerint a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli lehet, ha a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen az adott tevékenység másként nem folytatható. Elegendő-e ehhez, ha ezt a munkáltató egy felkért mérnök szakértő nyilatkozatával igazolja?

A vasárnapi pótlék megítélése kapcsán a megszakítás nélküli tevékenység értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Mi minősül a termelési technológiából fakadó objektív gazdaságossági szempontoknak megfelelő és rendeltetésszerű, másként nem folytatható tevékenységnek? Ha például egy termelő- vagy gyártóüzemnek a megrendelések teljesítéséhez folyamatos, három-négy műszakban, pár órás, maximum 4-5 órás karbantartási szünettel kell üzemelnie, akkor az minősülhet rendeltetésszerűen másként nem folytatható tevékenységnek? Értelmezhető az gazdaságossági szempontnak, hogy a kisebb kapacitás (mely a termelési technológiával összefüggésben állhat) miatt szükséges a megszakítás nélküli üzemelés, míg egy kisebb megrendelésállomány esetén a termelés megoldható napi két műszak alkalmazásával is?

Mit lehet tenni abban az esetben, ha a munkaszerződésben 16 hét felmondási idő van kikötve (bármelyik fél is kezdeményezi a felmondást), de a jövendőbeli munkáltató legfeljebb 15 napot vár a munkakezdésig, ezért a munkavállaló szeretne hamarabb elmenni? Mit tehet a jelenlegi munkáltató, ha a 16. napon nem jelenik meg a munkavállaló, és nem veszi fel a munkát? Hogyan kell kezelni ilyenkor a felmondási időre járó díjazást? Hivatkozhat-e arra a munkavállaló, hogy az Mt.-ben általános szabály szerint 30 nap a felmondási idő, ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondást, és ettől eltérni csak a munkavállaló javára lehet?

Egy munkavállalónk kétéves munkaviszony után az idei éves értékelő megbeszélést követően másnap reggel egysoros írásos nyilatkozatot tett az ügyvezető asztalára: "A munkámmal kapcsolatban tegnap tett észrevételekre tekintettel munkaviszonyomat felmondom, felmondási időre nem tartok igényt." Hogyan járjunk el a munkavállaló kiléptetése kapcsán? Úgy tudjuk, hogy pár nappal később már az egyik versenytársunknál helyezkedett el. Követelhetünk erre tekintettel valamilyen kártérítést a munkavállalótól?

Napi 8 órás teljes munkaidő esetén emelhető-e a teljes napi munkaidő pótlék fizetése nélkül 10 órára abban az esetben, ha egy adott "A" Kft. által alapított másik "B" Kft.-ben az alapító "A" Kft. tagja, akinek az "A" Kft.-ben 100%-os tulajdoni hányada van, az alapított "B" Kft.-ben munkavállalóként tevékenykedik?

A munkahelyemen 12 órás váltott munkarendben dolgozom. Továbbá havi 3-4 alkalommal helyettesítenem kell, ekkor este 7-től akár reggel 8-ig vagy délig is dolgozom. Kértem helyettesítési díjat, mire a munkáltató azt válaszolta, hogy ha több a fizetésük azoknak, akiket helyettesítek, mint nekem, akkor talán kaphatok valamennyivel többet, de ha nem, akkor nem. (Munkakörükben külön pótlék is jár az általam helyettesített kollégáimnak.) Van-e jogom helyettesítési díjra?

Van arra lehetőség, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel akként módosítsák a munkaszerződést, hogy a jövőben a munkáltató a munkavállalót egyszerre két munkakörben, de különböző időszakokban alkalmazza? Például a munkavállaló a téli hónapokban csak karbantartó munkakörben, a többi időszakban pedig csak raktáros munkakörben dolgozik.

2014 augusztusától hatórás részmunka­időben dolgoztam. A munkámért teljesítménybért kaptam, a garantált bér a minimálbér fele volt a cégnél. 2014. november 30-ával megszüntetésre került a munkaviszonyom. Megkaptam a béremet és a ki nem adott, összesen négy nap szabadságom megváltását is, de szerintem a munkáltató rosszul számolta ki a szabadságom megváltását, mert a négy napért csak 8560 Ft-ot kaptam, holott 2014 novemberében 55 000 Ft volt a bérem, így a novemberi 20 munkanappal számolva, ha a novemberi béremet elosztom a 20 munkanappal, nekem 11 000 Ft szabadságmegváltás járna. Jól gondolom, hogy a munkáltató tévesen számolta a szabadságom megváltását, és követelnem kellene a különbözetet?

Az egyik vezető állású munkavállalónknak idén nem tudunk prémiumot fizetni. Munkaszerződése szerint a prémiumra minden évben a számára meghatározott feladatok teljesítése esetén jogosult, amelyet a teljesítményértékelés alapján igazolnak. Az idei évben a prémiumfeladatok számára is kiírásra kerültek. Ám esetében a teljesítményértékelésre a társaság közgyűlése jogosult, amelyben több külföldi személy is szavazati joggal bír. Az év végi közgyűlés programja nagyon túlterhelt volt, a prémiumokat levették a napirendről, így erről döntés azóta sem született. Egyelőre nem látjuk, mikor lehet összehívni újra a közgyűlést. Mit kell tennünk ebben a helyzetben, hogy a vezetőnket ne károsítsuk?

Munkaszerződésben megfelelő-e a munkaidő meghatározása havidíjas munkavállalók esetében abban a formában, hogy a munkáltató meghatározott munkakörök esetében heti 40 órás munkaidőben, más munkakörök esetében heti 40 órás munkaidőben alkalmazza, amely munka­idő a munkaszerződés rendelkezései alapján havi munkaidőkeretben kerül ledolgozásra? Tehát a munkaszerződés alapján nem kerül megállapításra a napi, csak a heti munkaidő, mely bizonyos esetekben munkaidőkeretben kerül ledolgozásra.

Ruházati bolthálózatot működtető munkáltatóként az általunk foglalkoztatott boltvezetők esetében többször előfordult, hogy gyermekük születése után hosszabb időre távol voltak a munkahelyüktől. Visszatérésükkor nem tudtuk őket tovább vezetőként foglalkoztatni, munkaszerződésük módosítása vált szükségessé. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, ha a visszatérő munkatárs vezetőként történő továbbfoglalkoztatására nincs mód, hogy egyoldalúan megváltoztassa a munkakört, illetve milyen egyéb módon oldható meg ez a helyzet?

Ha van több, azonos munkakörben, nagyjából azonos feltételek mellett dolgozó munkavállalónk, akkor részükre azonos bért is kell fizetnünk? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállalók az állásinterjúkon eltérő jövedelmi igényt jelölnek meg, és így eltérő összegekben is állapodunk meg velük? Ez ilyenkor sérti az egyenlő bér elvét?

Munkavállalónknak munkabérelőleget folyósítottunk, melyet havi fix összegben vonunk vissza (a levonás már 3 hónapja van folyamatban). A napokban kaptunk két végrehajtói letiltást is az adott munkavállaló bérére vonatkozóan. A Vht. 65. §-a alapján 50%-ot vonnánk az adott dolgozó nettó béréből. Kérdésünk: az 50%-ba bele kell számolni a munkabérelőleg levonását, vagy az 50% a két letiltás, és ezen felül lehet vagy kell a bérelőleget levonni? Kell-e alkalmazni ebben az esetben a levonásmentes munkabérrészre vonatkozó szabályt? Amennyiben ez alkalmazandó, miből kell kevesebbet vonni?

Egyik munkavállalónk eddig GYES-en volt, de most szeretne visszatérni dolgozni. Kérte, hogy amíg a gyermeke hároméves nem lesz, addig hadd dolgozzon 4 (négy) órás részmunkaidőben. Mi ezt nem ellenezzük, de először szeretnénk kiadni neki a felgyűlt szabadságnapjait. Úgy tudjuk, hogy ha részmunkaidőre módosítjuk a szerződését, akkor a szabadság kiadása során is már a részmunkaidős díjazása alapján kell kiszámolnunk a szabadság díjazását. Esetleg a szülési szabadság előtti teljes munkaidős bérét kellene alapul vennünk?

Az elmúlt hat évben három gyermekemmel otthon voltam, de most, hogy a legkisebb is kétéves lett, szeretnék munkába állni. Ezt jeleztem is a munkáltatómnak. Mivel azonban a legkisebbet még most szoktatjuk a bölcsődébe, ezért az első hónapokban csak heti 2-3 napot szeretnék dolgozni. A munkáltatóm azt javasolta, hogy ebben az esetben egyezzünk meg úgy, hogy a felgyűlt több mint 60 nap szabadságomat nem egyben veszem ki, hanem minden héten 2-3 napot, amíg el nem fogy. Azt olvastam, hogy a ki nem vett szabadságomat vagy egyben ki kell adnia, vagy megváltania a munkáltatónak, és nincs lehetőség ilyen részletekben történő kiadásra, pedig tetszett a javaslata. A kérdésem, hogy elfogadhatom-e a munkáltató javaslatát, nem lesz belőle később problémám, hogy nem egyben vettem ki az egészet, vagy nem fizette ki nekem?

Iskolánk pedagógusa 2005. szeptember 1. óta dolgozik nálunk. Első gyermeke 2008. március 27-én született, második és harmadik gyermeke pedig 2010. március 15-én és 2012. március 31-én. Mivel a pedagógus 2008 óta GYES-en, illetve GYED-en tartózkodik, ezért 2008 óta nem tudtuk kiadni a szabadságát. 2015. március 31-étől szeretne ismét munkába állni. A kérdéses időszakra mennyi nap szabadság illeti meg, és hogyan kell ezt kiszámolni?