Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

8 találat a megadott munkabérelőleg tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Bérelőleg kifizetésének igazolása
Kérdés: Szükséges-e megtartani a bérelőleg kifizetésére vonatkozó írásos munkavállalói kérelmet? Utalható a munkavállalónak bérelőleg akkor is, ha nem kéri? Mivel lehet bizonyítani azt, hogy a kifizetés bérelőlegként történt?
Részlet a válaszból: […]történő megállapodás sem szükséges, mivel a törvényi szabályoktól a munkavállaló javára tér el a munkáltatói gyakorlat [Mt. 15. § (3) bek., 17. § (1) bek.]. Azt, hogy az összeg bérelőlegként, és nem munkabérként került kifizetésre, a munkáltatónak kell tudni bizonyítania, figyelemmel arra, hogy amennyiben a munkavállaló számára nem egyértelmű, milyen jogcímeken és milyen összegeket kap, a kifizetett összeg jogalap nélkül kifizetett munkabérként minősülhet, amelyet 60 napon túl már nem lehet visszakövetelni (Mt. 164. §).A munkáltatót terheli az a kötelezettség, hogy a munkavállaló számára a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást adjon. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3373
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Munkabérelőleg kifizethetősége
Kérdés: Hányszor adható egy évben munkabérelőleg? Ha például a munkavállaló kér munkabérelőleget, és kap is, visszafizeti azt 3 hónap múlva, majd a visszafizetés után újra kér, ezt is visszafizeti 4 hónap múlva, és újból kér, akkor adható-e megint? Tehát ha csak a törvényi szabályozást nézzük, akkor egy évben többször is adható, ha az előzőt (akár lejárati idő előtt) visszafizette?
Részlet a válaszból: […]követelés utáni kamatkedvezményt, ha a munkabérelőleg folyósítása maximum hathavi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított előleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható [Szja-tv. 72. § (4) bek. g) pont].Amennyiben tehát a munkavállaló a - folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó - munkabérelőleget hat hónapon belül visszafizeti, akkor az nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2987
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Cafeteriajuttatás - nem lehet bérelőleg
Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?
Részlet a válaszból: […]összeg vagy az Erzsébet-utalvány - az Mt. szerint nem minősülnek munkabérnek. Ez alól egyedül az egyenlő bánásmód (egyenlő bér) elve képez kivételt, ahol ezeket a juttatásokat is munkabérnek kell tekinteni [Mt. 12. § (2) bek.]. A közvetlen levonásnak azért sincs helye ilyen esetekben, mert a juttatások nem egyenlő értékűek, nem egyneműek. Az érték pénzben történő levonása ugyanis hátrányosabb a munkavállalónak, mintha a juttatást a kapott formában - például utalványként - kellene visszaadnia.A juttatás egy része a kérdés szerinti esetben jogalap nélkülivé válik a munkaviszony év közbeni megszűnése miatt, azonban a jogalap nélkül felvett munkabérre vonatkozó különös visszakövetelési szabály (Mt. 164. §) - az előbb említett fogalmi probléma miatt - nem lesz alkalmazható. Ugyancsak nem alkalmazhatók a Ptk. jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályai (6:579.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2849
4. találat: Munkabérelőlegből eredő követelés levonása a munkabérből
Kérdés: Egyik munkavállalónknak korábban nagyobb összegben folyósítottunk munkabérelőleget. A munkaviszonya megszűnt, és az elszámolás során ezt érvényesítettük vele szemben. Ennek eredményeként nettó 40 000 Ft körüli összeg került átutalásra a számára, mivel gyermektartásdíjra vonatkozóan letiltása is van. Erre a munkaügyi hatósághoz fordult azzal a bejelentéssel, hogy jogszabálysértő módon jártunk el, mivel a munkabére 50%-át meghaladó mértékben vontunk le tőle bért. Valóban nem jártunk el helyesen?
Részlet a válaszból: […]kielégítésére, a levonásmentes munkabérrészt meghaladóan is [Mt. 161. § (1)-(2) bek.].A levonásmentes munkabérrész a Vht. alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész [Mt. 294. § (1) bek. j) pont]. A munkavállaló a Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján "nettósított" munkabéréből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen - így például gyermektartásdíj esetén is - legfeljebb 50%-ot lehet levonni [Vht. 61. § (2) bek., 65. § (2) bek. a) pont]. Az így teljesített levonások után fennmaradt munkabér az Mt. szerinti levonásmentes munkabérrész.A munkáltató helyesen járt el akkor, amikor a munkavállaló munkabéréből először levonta a gyermektartásdíjat, majd az így fennmaradó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2848
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Munkabérelőleg folyamatos fizetése
Kérdés: Mi a véleményük egy olyan szabályozásról, amikor a munkáltató évente háromszor adhat munkabérelőleget, legfeljebb a minimálbér ötszöröséig, 6 havi részletben történő visszafizetésre, akár olyankor is, ha az előző munkabérelőleg még nem került visszafizetésre, hanem az újabb felvételt közvetlenül megelőzően - illetve azzal egy időben, az újabb felvett összeggel megfinanszírozva - teljesítik a korábbi fennmaradó tartozást? Az aggályt az okozza, hogy ilyenformán 6 hónapot meghaladóan is lehet egy adott évben ugyanazon személynek munkabérelőleget nyújtani adómentesen.
Részlet a válaszból: […]olyan kamatkedvezménnyel (kamatmentesen) kapott munkabérelőlegből szerzett,- amelynek folyósítása legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett,- legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik,azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható [Szja.-tv. 72. § (4) bek. g) pont].Biztosan nem alkalmazható tehát az adómentességi szabály akkor, ha a munkavállaló a korábban felvett munkabérelőleget egy újabb munkabérelőlegből fizeti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2740
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6. találat: Munkabérelőleg levonása letiltások mellett
Kérdés: Munkavállalónknak munkabérelőleget folyósítottunk, melyet havi fix összegben vonunk vissza (a levonás már 3 hónapja van folyamatban). A napokban kaptunk két végrehajtói letiltást is az adott munkavállaló bérére vonatkozóan. A Vht. 65. §-a alapján 50%-ot vonnánk az adott dolgozó nettó béréből. Kérdésünk: az 50%-ba bele kell számolni a munkabérelőleg levonását, vagy az 50% a két letiltás, és ezen felül lehet vagy kell a bérelőleget levonni? Kell-e alkalmazni ebben az esetben a levonásmentes munkabérrészre vonatkozó szabályt? Amennyiben ez alkalmazandó, miből kell kevesebbet vonni?
Részlet a válaszból: […]161. § (1) bek.]. A letiltások foganatosítása ilyenkor a Vht. alapján történik, és minden esetben megelőzi a munkáltató saját, elő­legnyújtásból eredő követelését. Azt, hogy a letiltások közül melyiket milyen sorrendben és milyen arányban kell kielégíteni, a Vht. szabályai határozzák meg [Vht. 64. §, 164-167. §]. Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet [Vht. 65. § (3) bek.]; ezen túl - szűk kivétellel - a levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (Vht. 62. §).A munkáltatónak tehát első lépésben foganatosítania[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2182
7. találat: Munkabérelőleg levonásának korlátai
Kérdés: Amennyiben a leszerelő munkavállalónknak bérelőleg-tartozása van, azt teljes egészében levonhatjuk-e az elszámolásnál, vagy ebben az esetben is meg kell kapnia a minimum 28 500 Ft-ot? (Feltéve természetesen, hogy jár ennyi bér neki.)
Részlet a válaszból: […]hogy a munkavállaló részére nem kerül ténylegesen kifizetésre (nettó) munkabér. Amennyiben ezt követően is marad fenn tartozása, akkor azt a munkáltató a munkajogi igényekre irány­adó szabályok szerint, fizetési felszólítással vagy bírói úton érvényesítheti [Mt. 285. § (1)-(2) bek.]. Felhívjuk a figyelmet, hogy a levonásmentes munkabérrészre 2014. március 15-től külön fogalmat tartalmaz a törvény, amely szerint a levonásmentes munkabérrész a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2091
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Munkabérelőleg felvétele GYED alatt
Kérdés: Egy GYED-en lévő kismama felvehet-e munkabérelőleget?
Részlet a válaszból: […]segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli [Ebtv. 42/A. § (1) bek.]. Nem jár azonban gyermekgondozási díj többek között abban az esetben, ha - a gyermekgondozási díjra jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja; - a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj; - a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1289
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,