Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]történő megállapodás sem szükséges, mivel a törvényi szabályoktól a munkavállaló javára tér el a munkáltatói gyakorlat [Mt. 15. § (3) bek., 17. § (1) bek.]. Azt, hogy az összeg bérelőlegként, és nem munkabérként került kifizetésre, a munkáltatónak kell tudni bizonyítania, figyelemmel arra, hogy amennyiben a munkavállaló számára nem egyértelmű, milyen jogcímeken és milyen összegeket kap, a kifizetett összeg jogalap nélkül kifizetett munkabérként minősülhet, amelyet 60 napon túl már nem lehet visszakövetelni (Mt. 164. §).A munkáltatót terheli az a kötelezettség, hogy a munkavállaló számára a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást adjon. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követelés utáni kamatkedvezményt, ha a munkabérelőleg folyósítása maximum hathavi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított előleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható [Szja-tv. 72. § (4) bek. g) pont].Amennyiben tehát a munkavállaló a - folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó - munkabérelőleget hat hónapon belül visszafizeti, akkor az nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]összeg vagy az Erzsébet-utalvány - az Mt. szerint nem minősülnek munkabérnek. Ez alól egyedül az egyenlő bánásmód (egyenlő bér) elve képez kivételt, ahol ezeket a juttatásokat is munkabérnek kell tekinteni [Mt. 12. § (2) bek.]. A közvetlen levonásnak azért sincs helye ilyen esetekben, mert a juttatások nem egyenlő értékűek, nem egyneműek. Az érték pénzben történő levonása ugyanis hátrányosabb a munkavállalónak, mintha a juttatást a kapott formában - például utalványként - kellene visszaadnia.A juttatás egy része a kérdés szerinti esetben jogalap nélkülivé válik a munkaviszony év közbeni megszűnése miatt, azonban a jogalap nélkül felvett munkabérre vonatkozó különös visszakövetelési szabály (Mt. 164. §) - az előbb említett fogalmi probléma miatt - nem lesz alkalmazható. Ugyancsak nem alkalmazhatók a Ptk. jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályai (6:579.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kielégítésére, a levonásmentes munkabérrészt meghaladóan is [Mt. 161. § (1)-(2) bek.].A levonásmentes munkabérrész a Vht. alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész [Mt. 294. § (1) bek. j) pont]. A munkavállaló a Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján "nettósított" munkabéréből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen - így például gyermektartásdíj esetén is - legfeljebb 50%-ot lehet levonni [Vht. 61. § (2) bek., 65. § (2) bek. a) pont]. Az így teljesített levonások után fennmaradt munkabér az Mt. szerinti levonásmentes munkabérrész.A munkáltató helyesen járt el akkor, amikor a munkavállaló munkabéréből először levonta a gyermektartásdíjat, majd az így fennmaradó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]olyan kamatkedvezménnyel (kamatmentesen) kapott munkabérelőlegből szerzett,- amelynek folyósítása legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett,- legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik,azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható [Szja.-tv. 72. § (4) bek. g) pont].Biztosan nem alkalmazható tehát az adómentességi szabály akkor, ha a munkavállaló a korábban felvett munkabérelőleget egy újabb munkabérelőlegből fizeti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]161. § (1) bek.]. A letiltások foganatosítása ilyenkor a Vht. alapján történik, és minden esetben megelőzi a munkáltató saját, elő­legnyújtásból eredő követelését. Azt, hogy a letiltások közül melyiket milyen sorrendben és milyen arányban kell kielégíteni, a Vht. szabályai határozzák meg [Vht. 64. §, 164-167. §]. Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet [Vht. 65. § (3) bek.]; ezen túl - szűk kivétellel - a levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (Vht. 62. §).A munkáltatónak tehát első lépésben foganatosítania[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hogy a munkavállaló részére nem kerül ténylegesen kifizetésre (nettó) munkabér. Amennyiben ezt követően is marad fenn tartozása, akkor azt a munkáltató a munkajogi igényekre irány­adó szabályok szerint, fizetési felszólítással vagy bírói úton érvényesítheti [Mt. 285. § (1)-(2) bek.]. Felhívjuk a figyelmet, hogy a levonásmentes munkabérrészre 2014. március 15-től külön fogalmat tartalmaz a törvény, amely szerint a levonásmentes munkabérrész a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli [Ebtv. 42/A. § (1) bek.]. Nem jár azonban gyermekgondozási díj többek között abban az esetben, ha - a gyermekgondozási díjra jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja; - a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj; - a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az[…] részlet vége a válaszból.