×

64. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2012. február 6.
TARTALOM

logo
     
1211. kérdés  
Folyamatos munkarendben dolgozom, gondozónő vagyok egy idősek otthonában. Ha vasárnapra esik egy ünnep, akkor jár-e az ünnepért járó magasabb bér, mert eddig kaptuk? Most azt mondták, hogy ha az ünnep vasárnapra esik, akkor nem fizetnek ünnepi pénzt.
1212. kérdés  
Mekkora összeget vonhatunk le a munkabérből abban az esetben, ha a nettó kifizetésre kerülő bér kb. 230 000 Ft? Ennek a 33%-a 75 900 Ft. A végrehajtási törvény 63. §-a szerint azonban korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. Ez 142 500 Ft, ezek szerint az e fölötti rész teljesen letiltható. De mi történik a 142 500 forintnyi résszel? Azt már teljes egészében megkapja a munkavállaló, vagy az is tiltható 33%-ig? Mert a nettó 230 000 Ft és 142 500 Ft közötti különbség 87 500 Ft, amely a nettó bér mintegy 38%-a. Tehát meghaladja a legfeljebb 33%-os mértéket. Ilyenkor a 142 500 Ft már tovább nem tiltható?
Kapcsolódó címkék:  
1213. kérdés  
Milyen korlátai vannak a nyugdíjas munkavállalásának?
1214. kérdés  
Játék-, ajándék-, illatszerbolthoz követelmény-e az egészségügyi alkalmassági vizsgálat elvégeztetése?
1215. kérdés  
A munkaadók által devizahitel végtörlesztéséhez nyújtható, 7,5 millió Ft összegű támogatásról szóló rendelkezés jogszabályi hátteréről kérem tájékoztatásukat!
Kapcsolódó címkék:  
1216. kérdés  
Az elvárható jövedelem összegébe mit kell beszámítani? Idetartozik az őstermelői vállalkozásból befolyó összeg is?
1217. kérdés  
Az orvosszakértői véleményben az szerepel, hogy a munkáltató is hozzájárulhatott a munkavállaló balesetéhez, de a hozzájárulás aránya tudományos módszerekkel nem meghatározható. Ez esetben a munkáltató a teljes kárért felelősséggel tartozik a munkavállalójának? Az ezt követően nem a balesettel összefüggő betegségekért felelősséggel tartozik-e a munkáltató?
1218. kérdés  
Mi történik abban az esetben, ha a munkáltató megszünteti a tevékenységét, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie, és egy másik névvel tovább folytatja munkáltatói szerepét, de nem jogutódként? Ez ügyben milyen jogi lehetőségek adottak? Ha a munkáltató tudott a munkavállaló egészségi állapotának romlásáról, és mégsem szólította fel a károk előterjesztéseire, akkor a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözet igényét jogszerűen mely időponttól lehet igényelni? Egyetlen kártérítési perben van-e arra mód, hogy a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözetét 2002. évtől kamataival igényeljem a munkáltatótól, amiért értesült a rokkantnyugdíjazásomról, mégsem szólított fel káraim előterjesztésére; egyben járadék megállapítását is igényelhetem három évre visszamenőlegesen?
1219. kérdés  
Cégünk kereskedelemmel foglalkozik. Előfordul nálunk olyan eset, hogy egy értékesítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya megszűnik, de csak a munkaviszony megszűnése után realizálódik egy üzlet, melyet még az érintett munkavállaló indított el, de a munkaviszony megszűnése után már egy másik kolléga fejezett be. Ilyen esetben jár-e a jutalék vagy annak egy része annak a munkavállalónak, akinek megszüntetésre került a munkaviszonya? A törvény szerint a munkaviszony utolsó napján el kell számolni a munkavállalóval, viszont nálunk maradnak nyitott projektek. Volt munkavállalóink reklamáltak, hogy a projektet elindították, sőt döntően elvégezték a munkát, a munkaviszony megszűnését követően a projektet átvevő kolléga pedig csak befejezte azt, így álláspontjuk szerint őket illeti meg a jutalék. Kell-e ilyen esetben a volt munkavállalónak jutalékot fizetni, vagy a munkaviszony megszüntetésekor történő elszámolással végleg rendeztük az ebből eredő igényt is?
1220. kérdés  
Egyesített szociális intézmény munkavállalója vagyok mint szociális gondozó és ápoló. Munkaidőm 7-től 15 óráig tart. 15 óra után másik munkát szeretnék vállalni, mely során ugyanazokat a feladatokat végezném, mint jelenlegi munkahelyemen, csak másik cégnél. Ehhez szükséges-e a munkáltatómtól engedélyt kérni? Fennállhat-e összeférhetetlenség, ugyanis a fennálló munkahelyemen a kliensek fizetnek a szolgáltatásért a munkáltatómnak, míg a létesítendő munkáltatónál mindez ingyenes.
1221. kérdés  
2008. év közepétől öregségi nyugdíjamat kérelmemre folyósítják. Köztisztviselői jogviszonyom folytonos, határozatlan idejű kinevezésemmel továbbra is fennállt. 2010 áprilisában végleges áthelyezéssel egy másik minisztériumba kerültem, ahol 2010 júliusában kormánytisztviselő lettem. Köztisztviselőként a 40 éves jubileumi jutalmam 2010. november elején lett volna esedékes, így a Ktv. 14. § (3) bekezdésére hivatkozva - a nyugdíjba vonult köztisztviselőnél, illetve a végleges áthelyezés esetén követendő eljárás alapján - kértem, hogy úgy járjanak el, "mintha a közszolgálati jogviszonyom megszűnt volna". Erre figyelemmel a ki nem vett szabadságot 2010 októberében kifizették, de kérésemet egyebekben elutasították, mivel kormánytisztviselőként már más szabályok vonatkoznak rám. Így ugyanis még nem értem el a 20 éves jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időt sem. Van-e esély arra, hogy az "elveszett" 5 havi illetményemnek megfelelő jubileumi jutalom összegét a végleges áthelyezésemre vagy a korábbi nyugdíjba vonulásomra tekintettel megkapjam?
1222. kérdés  
GYES-en lévő munkavállaló helyére lettem felvéve határozott időre, míg ő vissza nem tér, de a munkáltató közben bejelentette, hogy jogutód nélkül megszűnik. Nekem, mint helyettesítő munkavállalónak, jár-e a megszűnéskor a felmentési időre járó díjazás? A munkaszerződésemben két hónap felmondási idő van megjelölve!
1223. kérdés  
Az egyik munkavállalónk munkaviszonyát közös megegyezéssel szüntettük meg, de nem készítettünk írásbeli megállapodást, csak a kilépő papírokat írta alá. A munkavállaló bírósághoz fordult, a bíróság pedig azt állapította meg, hogy a munkaviszony nem szűnt meg, és kötelezett, hogy fizessük ki mostanáig a munkavállaló munkabérét. Helyesen döntött a bíróság?
1224. kérdés  
Súlyos munkaadói visszaélések után a problémáimat jeleztem a Munkaügyi Főfelügyelőségnek. Hét hónap után kaptam tőlük egy semmitmondó választ, melyből világosan kiderül számomra egy vezetői szintű, korrupciógyanús ügyintézés. Amennyiben nem akarom az ügyet szó nélkül hagyni, melyik az a felettes szerv, amelyikhez fordulhatok a bizonyítékaimmal a korrekt ügyintézés érdekében? Természetesen az OMMF nem jöhet szóba ezek után.
1225. kérdés  
40 évi munkaviszony elérése előtt van-e felmondási védettség? Rendes felmondásnál ilyen esetben jár-e a munkavállalónak a plusz 3 havi végkielégítés?
1226. kérdés  
A jogirodalomban olvastam, ha az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkező közalkalmazott jogviszonya nem felmentéssel (hanem közös megegyezéssel, lemondással stb.) szűnik meg, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszony alapján járó jubileumi jutalom nem illeti meg. Dolgozónk jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, másnaptól megállapították a nyugdíját. A bíróság viszont kötelezett a 40 éves jubileumi jutalom kifizetésére. Melyik álláspont a helyes? Másik kérdésem: a közalkalmazott jogviszonya munkaköri alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnt meg. Rendelkezik 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal, a jogviszony megszűnését követő naptól előrehozott öregségi nyugdíjat vett igénybe. Jogszabály szerint jár-e részére a 40 éves jubileumi jutalom?
1227. kérdés  
Az Mt. alapján folytatjuk oktatási és szociális területen tevékenységünket. Oktatási intézményünkben kinevezéssel rendelkező intézményvezetőre vonatkozik-e összeférhetetlenségi szabály, ha a szociális intézménynél szintén intézményvezetői feladatokra kapott kinevezést? Elláthat-e két intézményvezetői feladatot egy fenntartó alá eső intézménynél?
1228. kérdés  
Hogyan számolódik a 40 éves szolgálati viszony? Ha a szolgálati időt a büntetés-végrehajtásban alkalmazott 1,2-szeres szorzóval állapítjuk meg, akkor 33 éves szolgálati viszonnyal rendelkezem. 48 éves vagyok, és van három gyermekem.
Kapcsolódó címkék:  
1229. kérdés  
Ha a munkaadó értesül a munkavállaló rokkantnyugdíjazásáról, 15 napon belül fel kell hívnia a munkavállalót a kárigény érvényesítésére. Úgy tudom, ha ezt elmulasztja a munkaadó, nemcsak az elévülési időn (3 év) belül áll fenn a felelőssége, hanem a rokkantnyugdíjazás időpontjától. Ez mit jelent, és hogyan érvényesíthető a bírósági eljárásban? Sajnos a bírák nem így ítélkeznek, csak maximum 3 éven belüli káreseményre állapítanak meg kártérítést. Szerintem ez jogi ellentmondás.
1230. kérdés  
"6+2"-es munkarendben dolgozom, naponta 8 órában, így hétvégén is igen keveset vagyok otthon, ha úgy jön ki a két pihenőnap. Ilyen munkarendben jár-e részemre a folyamatos műszakpótlék? Tudomásom szerint volt ilyen. Helyesen gondolom?