143. Munkaügyi Levelek / 2017. január 9.
TARTALOM

Alkalmi munkásokat foglalkoztatunk, de sajnos többször előfordul, hogy hetente hat napot is dolgoznak. Ilyenkor másik cégre jelentjük be őket, hogy ne lépjük túl a heti öt napot. Milyen megoldás lehet arra, hogy a jelenléti ívet a lehető legprecízebben vezessék a dolgozók, vagy milyen fajta jelenléti ívet használjunk, hogy a hatodik napot ne ugyanarra a jelenléti ívre írják rá? A sok adminisztráció miatt a lehető legegyszerűbb megoldás érdekelne, amibe az ellenőrök sem kötnek bele. Mi a gyakorlat erre a problémára?

A munkáltató egyik gyáregységének három üzemében a technológiához tartozó daruzási munkákat részben kölcsönzött, részben saját állományú munkavállalók végzik. A kölcsönzött állományban dolgozó munkavállalók egy része mind a három üzemben 2016. november 30-án elérte az ötéves egybefüggő kölcsönzési időt. Ebben az esetben számukra két lehetőség nyílt: a kölcsönbevevő átveszi őket saját állományába, vagy a kölcsönző vállalkozás az ötéves időtartamra tekintettel megszünteti a munkaviszonyukat. Jelen esetben egy nagyon érdekes – eddig a mi gyakorlatunkban példa nélküli – megoldás született. A hivatkozott gyáregységben már két év óta tevékenykedik egy másik vállalkozás, amely a munkáltató véleménye szerint munkáját kifogástalanul végzi. A munkáltató úgy döntött, hogy mind a három üzem területéről a kölcsönzött munkavállalókat nem veszi át saját állományába, a kölcsönzést a kölcsönbeadóval felmondja, és azt a tevékenységet, amelyet a kölcsönzött munkavállalók végeztek, mintegy "kiszervezi", eladja a külső vállalkozásnak. A kölcsönzött munkavállalók munkaviszonyát a törvényben előírtak szerint 2016. november 30-án, felmondási idő és végkielégítés kifizetésével együtt megszüntették, egyben felajánlották nekik, hogy az előbb említett külső vállalkozással – amelyhez a "kiszervezés" történt – köthetnek munkaszerződést. Ebben az esetben a korábban kölcsönzött munkavállalók gyakorlatilag ugyanott dolgoznak, mint eddig, ugyanazt a munkát végzik, mint korábban. Mi lesz azokkal a munkakörökkel, amelyekben eddig mint kölcsönzött munkavállalók dolgoztak? A munkáltató hivatalos közlése szerint ezek a munkakörök betöltetlenül maradnak, amely elméletileg azt jelenti, hogy a későbbiekben bármikor felvehetnek ezekbe a munkakörökbe munkavállalókat. Az új helyzetben az következik be, hogy egymás mellett fognak dolgozni a munkáltató saját és egy külső cég munkavállalói. Olyan álláspont is felmerült, hogy a munkáltató fenti eljárása színlelt szerződést is takarhat. A kölcsönzött munkavállalóknak munkaviszonyuk megszüntetése után szabad választásuk van abban, hogy hajlandók-e a korábban említett külső vállalkozásnál dolgozni vagy máshol elhelyezkedni. A munkavállalókat nem kényszerítették. Az kétségtelen tény, hogy a kölcsönzöttek állományában a munkavállalók ugyanazon juttatásokat kapták meg, mint a munkáltató belsős munkavállalói, most viszont a külső vállalkozónál információink szerint már csak csökkentett mértékű béren kívüli juttatásban fognak részesülni. Abban az esetben, ha a munkáltató úgy döntött volna, hogy az öt év eltelte után átveszi őket, akkor a társaságcsoport kollektív szerződése – annak összes juttatásával – vonatkozna rájuk. Vélelmezhető-e a tudatosan alkalmazott színlelt szerződés esete? Követett-e el jogvitára alkalmat adó intézkedést a munkáltató, és érdemes-e a munkavállalónak jogvitát indítani?

Intézményünknél közfoglalkoztatási jogviszonyra jelentkezett egy GYES-en lévő álláskereső. Közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatható-e az ellátás mellett?

Összeférhetetlen-e, ha főállású közalkalmazotti jogviszony mellett – munkaidőn kívül – munkaügyi, pénzügyi, számviteli, bérügyi ügyintézőként másik közalkalmazotti jogviszonyt is létesít a közalkalmazott, vagy a főállású közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízással látja el a másik munkáltatónál ugyanazt a feladatot? Ha nem összeférhetetlen, milyen feltételekkel lehetséges ez? Elegendő esetleg mindkét munkáltató részére titoktartási nyilatkozattétel? Szintén ügyintézői – tehát nem vezetői – munkakör esetében főállásúközalkalmazotti jogviszony mellett egyéni vállalkozói, vagy más, gazdasági társasági forma (kft., bt.) is létesíthető-e ugyanazon tevékenységre? Tehát a főállású közalkalmazotti jogviszony mellett más-más munkáltatónál munkaidőn kívül, pluszkereset céljából végezhető-e ugyanaz a feladat?

6 órás munkaidőre, egy évben mennyi szabadság jár egy 58 éves munkavállalónak?

A köztisztviselő 2018 első félévében éri el az öregségi nyugdíj korhatárát. A korábbi évek során sok (kb. 200 nap) ki nem adott szabadsága halmozódott fel. Van-e arra törvényi lehetőség, hogy a felhalmozódott szabadságokat a korhatár elérését megelőzően kiadjuk? A fentiek alapján így közel 1 évig fizetett szabadságon lenne a köztisztviselő.

3 órás munkaidőben alkalmazott nyugdíjas lehet-e közalkalmazott?

Szórakoztatóegységeket működtető, heti 80 óra üzemelési időt elérő, rendeltetése szerint vasárnap és munkaszüneti nap is működő foglalkoztató vagyunk. Dolgozóink munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, teljesen változó munkakezdéssel és munkabefejezéssel dolgoznak (pl. 8-16, 10-18, 10-20, 18-06, 20-04, 22-06, 22-04 stb.). A napi munkaidő kezdete és befejezése nem mindig esik azonos naptári napra.
1. Beosztható-e a dolgozó a hónapban minden szombat éjszakára? Ebben az esetben a szombaton kezdődő és vasárnapra legkésőbb reggel 6-ig átnyúló műszak szombati munkavégzésnek számít-e, a vasárnapot tekinthetem-e vasárnapi pihenőnapnak? Tehát megvalósul-e esetükben a havi egy vasárnapra eső pihenőidő?
2. Ha munkaszüneti napot is érint az áthúzódó műszak (pl. október 22-én 22-04, illetve október 23-án 22-04-ig dolgozik a munkavállaló), akkor hány órára kell fizetni neki bérpótlékot a munkaszüneti napon történt munkavégzésért az egyik, illetve a másik esetben?
3. Részmunkaidős lemezlovasunkat az esetenként hétköznapra eső 00-04 beosztás mellett beoszthatjuk-e minden vasárnap 00-04-ig? Szerintem nem, mert esetében nem húzódik át szombatról vasárnapra a munkaideje, tehát nála adott, hogy melyik napon végez munkát (vasárnap). Ugyanakkor beoszthatjuk-e minden szombaton 23-04-ig? Ebben az esetben ő is az 1. pontban említettek szerint dolgozna. Kérdésem ugyanaz, hogy megvalósulna-e esetében a havi egy vasárnapra eső pihenőidő ilyen beosztás mellett?

Egyéni védőeszköz viselése esetére a pihenőidőt melyik törvény határozza meg?

A munkavállaló reggel ötkor indul a repülőtérre, az ügyfélhez a célállomásra 9 órakor érkezik meg. Nyolc óra tárgyalás után 17 órakor indul vissza, majd hazaér 22 órakor. Az utazással töltött kilenc óra minek minősül, és hogyan kell elszámolni? Más-e a helyzet a tartós, egy-két napos kiküldetések esetén? Ha munkaidőnek tekintjük az utazási időt, akkor lehetnek, lesznek olyan esetek, amikor az Mt. 104. §-ának (1) bekezdése szerinti 11 óra egybefüggő pihenőidő nem fog teljesülni. A külföldi kiküldetések során a reptéri várakozás is munkaidőnek számít? Esetleg csak a fuvarosoknál, szállítmányozóknál jöhet szóba munkaidőnek az utazási idő? Mi van akkor, ha a munkavállaló először bemegy a munkahelyére, és onnan megy a kiküldött helyre? A külföldi, EGT-tagállamban székhellyel rendelkező társaságokat, ha Magyarországon magyar munkavállalókat foglalkoztatnak, milyen bejelentési vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli? Szükség esetén milyen nyilatkozatot vagy bejelentést kell kitölteni, hogy eleget tudjanak tenni az előírásoknak?

Felsőoktatásban alkalmazott oktató kollégák túlóráját, túlmunkáját mi módon lehet elszámolni? Az Nftv. az oktatói munkakörökhöz előírja a kötelező óraterhelést, illetve azt, hogy attól eltérni két félév átlagában -25%-ban és +40%-ban lehet. A munkaidőátlag számításánál adódik a munkaidőkeret intézménye, de az Mt. maximálisan csak 4 hónapi keretet engedélyez. Többletfeladat díjazása csak olyan feladat meghatározásánál lehetséges, amit nem tartalmaz az oktató munkaköri leírása, ezért ez sem alkalmazható.

Egy munkavállalónk háztartásában olyan gyermek található, aki a 16. életévét már évekkel ezelőtt betöltötte (28 éves), és súlyosan fogyatékosnak minősül. Családi pótlékot a gyermek saját jogán kap. A munkavállaló álláspontja, hogy számára jár az Mt. gyermek utáni pótszabadsága, annak ellenére, hogy gyermeke a 16. életévét már betöltötte, hiszen súlyosan fogyatékos. Egy internetes cikkre hivatkozik, amely szerint Fogytv. 4. §-a alapján fogyatékos személy az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. Ez az ő gyermeke esetében így van. A mi értelmezésünk szerint viszont, mivel az Mt. 118. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata így kezdődik: "A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb...", ezért sorrendben először az életkorról kell meggyőződnünk, utána lehet tovább vizsgálni azt, hogy a Cst. szerint "gyerek-e vagy sem", továbbá hogy a Fogytv. szerint fogyatékos-e a gyermek vagy sem. Mivel az életkora meghaladja a 16. évet, így álláspontunk szerint munkatársunk pótszabadságra ezen gyermeke után nem jogosult.

Munkaadómnál 2 hete megszűnt a munkaviszonyom. A munkaviszony egy kölcsönbeadó cég által jött létre, ők jelentettek be engem 8 órás munkaviszonyra, miközben a kölcsönvevő cégnél több mint 11 órát dolgoztam átlagosan. A felmondásom után a kölcsönvevő tulajdonosa nem akarta kifizetni a fennmaradt béremet, majd hosszas vita után megegyeztünk abban, hogy nem a napi 11 órás béremet fizeti ki, mint ahogy eddig, hanem csak a 8 órásat. A kölcsönbeadó cég még aznap jelentkezett, hogy készen vannak a kilépőpapírjaim, és átvehetem a fizetésemet, 116 100 Ft-ot. Másnap elmentem az említett papírokért és a fizetésért, átvettem azokat, és aláírtam egy e-mailt, melyet a kölcsönvevő küldött a kölcsönbeadónak, melyben az volt, hogy megegyeztünk abban, hogy csak a 8 órás béremet fizeti ki. Ennek a papírnak az aljára ráírtuk, hogy sem részemről, sem a kölcsönvevő részéről nem áll fenn további követelés. Pár napja a kölcsönvevő cég egyik asszisztense felhívott, hogy én 24 300 Ft-tal többet kaptam, mivel félreértés történt köztük és a kölcsönbeadó között, és vigyem vissza ezt az összeget a kölcsönbeadóhoz. Kérdésem, hogy ezt jogosan követeli-e tőlem a kölcsönvevő cég? A kilépőpapíron 116 100 Ft-os összeget sehol nem látok, azon az van, hogy a 8 órás bejelentett béremet vettem át.

34,5 éves (egy munkahelyen eltöltött) közalkalmazotti jogviszonyomat a fenntartó önkormányzat – új kft. létrehozása miatt – megszünteti. 2022-ben lesz 40 éves munkaviszonyom, jogosultságom a nyugellátásra és a jubileumi jutalomra. Ebben az esetben végkielégítésre számíthatok-e, illetve, mivel 5 év múlva tölteném a 40. évet, jelent-e ez valamit? Mindenképpen szeretnék a jubileumi jutalmamhoz ragaszkodni, amit csak egy másik közalkalmazotti állás betöltésével tudok elérni. Arra van-e lehetőség, hogy ha a kft.-ben maradok, időarányosan kifizessék a jubileumi jutalmat?

Most kaptam meg a munkaköri leírásomat, de itt dolgozom már pár éve. A papíron 2014-es dátum szerepel. Köteles vagyok aláírni? Ha nem írom alá, mi lesz a következménye?

A mai napon fegyelmivel elküldtek, mert tegnap este nem tudtam felvenni a munkát. Éjszakás műszakban lettem volna, de a munkát a magas lázam és felső légúti fertőzésem miatt nem tudtam felvenni, mivel ápoló vagyok, és nem akartam az idős betegeket megfertőzni. A kolléganőmmel szóváltásba keveredtünk, én felhívtam a főnővért, hogy keressen éjszakára embert, mert így nem tudok dolgozni. Közöltem vele, hogy felmondok, és hazaindultam a munkaidőm vége előtt. Másnap hívtam a főnökasszonyomat, hogy fel szeretnék mondani, mire az ő válasza az volt, hogy fegyelmivel ki vagyok rúgva, minden papíromat elpostázza. Hat munkanapot dolgoztam le, ebből kettő van beírva a jelenléti ívbe. Csak azt a két napot fizetik ki. Mi a teendőm ebben az esetben?

A Munkaügyi Levelek 141-es számában megjelent 2794-es számú kérdésre adott válasszal kapcsolatban az alábbiak merültek még fel: Jól értjük, hogy a régi Mt. alapján megkötött, de időközben a hatályos Mt. szerint módosított, illetve hatályosított munkaszerződésben alkalmazható az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése? A fix 2 hónapos felmondási idő kikötése esetén azon esetekben, amikor a munkáltatói felmondás okán a felmondási idő az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint 2 hónapnál hosszabb, a fix 2 hónap helyett az Mt. szerinti (2 hónapnál hosszabb) felmondási idő lesz irányadó, míg azon esetekben, amikor a munkáltatói felmondás okán a felmondási idő az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint 2 hónapnál rövidebb, a munkaszerződésben kikötött, fix 2 hónapos felmondási idő alkalmazandó? Jól értjük, hogy 90 napos vagy 90 napnál hosszabb, de legfeljebb 6 hónapos felmondási idő kikötésénél a válaszukban jelzett "probléma" – miszerint fix 2 hónapos felmondási idő munkaszerződésben történő kikötése esetén a munkáltatói felmondásos helyzetekben vannak olyan esetek, amikor a kikötés ellenére az Mt. szerinti felmondási idő lesz az irányadó – nem merül fel?