Szociális ágazati pótlék összege és az illetményemelés

Kérdés: Szociális ágazatban a kollégák 2026. I. 1-jétől fizetési fokozatot lépnek, melynek következtében emelkedik a szociális ágazati összevont pótlék. A kormány valamilyen formában emeli a bért 15%-kal. Jól gondoljuk, hogy a béremelést a már magasabb pótlékra tesszük rá?
Részlet a válaszából: […] rendelet 5. számú melléklete tartalmazza [257/2000. Korm. rendelet 15/A. § (1) bek.]. A szociális ágazati összevont pótlék tételes összegű, amelynek mértéke a közalkalmazott illetményétől teljesen független, kizárólag a közalkalmazott munkakörének besorolása, fizetési osztálya és közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje határozza azt meg. Ebből következően, ha a közalkalmazott illetménye megemelésre kerül, akkor attól függetlenül, továbbra is a munkakör fizetési osztályba történt besorolása és közalkalmazotti jogviszonyban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címkék:      

Közalkalmazotti jubileumi jutalom – a kifizetés esedékessége

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban lévő kolléganő 2027 májusa folyamán éri el a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges időt. A Kjt. szerint 60 nap + 4 hónap felmentési idő jár, amit a munkáltató a közalkalmazottnak maximálisan biztosítani szándékozik. A felmentési idő tervezett kezdete 2027. november 5. A közalkalmazott 2027. augusztus 1-jén éri el a 25 éves jubileumi jutalomra jogosító időt. Megkaphatja-e a felmentési ideje megkezdésekor, vélhetően 2026 októberében, vagy legkésőbb 2027. május 8-ig az utolsó munkában töltött napjáig a 25 éves jubileumi jutalmát? Vagy csak akkor jár a 25 év után a jubileumi jutalom, ha 2027. augusztus 1-jén még állományban van, és a közalkalmazotti jogviszonya még nem szűnt meg?
Részlet a válaszából: […] közalkalmazottnak, ha a törvényben előírt időtartamú közalkalmazotti jogviszonyt elérte. Kivételes esetekben rendelkezik a Kjt. a jubileumi jutalom előrehozott kifizetéséről is, ilyenkor, ha csak rövid idő hiányozna a jogosító időből, ez méltányos megoldást jelent a közalkalmazott számára is.Eszerint egyrészt, ha a közalkalmazott jogviszonyát a nyugdíjasnak minősülése miatt szünteti meg a munkáltató felmentéssel, részére a megszüntetés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. A felmentésnek a feltétele, hogy a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősüljön, így például, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesüljön [Kjt. 78. § (3) bek., Kjt. 30. § (1) bek. d) pontja, Mt. 294. § (1) bek. g) pont, gb) alpont].A kérdés szerint az érintett közalkalmazott a felmentési idő leteltével (2027 májusában) fogja csupán elérni a negyven év jogosultsági időt. Amennyiben tehát a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján meg is igényelné az öregségi nyugdíjat, legkorábban 2027 májusában – vagyis a tervezett felmentési idő leteltével – minősülhetne nyugdíjasnak, ezért ez a kivételi esetkör nem vonatkozik rá.Az előrehozott jogszerzés másik esete a legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkező közalkalmazottakra vonatkozik [lásd a Kjt. 78. § (4) bekezdését!], így ez az előrehozott kifizetési szabály sem alkalmazható az érintett közalkalmazott tekintetében.Mindebből következően, a jubileumi jutalomra való jogosultsága akkor nyílik meg a kérdés szerinti közalkalmazottnak, ha a Kjt.-ben előírt huszonöt éves közalkalmazotti jogviszony időtartammal ténylegesen rendelkezik, vagyis 2027. augusztus 1-jén.Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő közalkalmazott kérheti akár későbbi időpontban is a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése szerinti felmentését. Eszerint jogosult a közalkalmazott olyan időponttal is kérni a felmentését, amely alapján 2027. augusztus 1. napján (ekkor válik jogosulttá a huszonöt éves jubileumi jutalomra) még közalkalmazotti jogviszonyban áll. Ebben az esetben a felmentési idő időtartamára is figyelemmel kell lenni, tekintettel arra, hogy a törvény szerinti minimális hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött huszonöt év után már öt hónappal fog meghosszabbodni [Kjt. 33. § (1) bek. és (2) bek. e) pont].Felmerülhet még egy esetleges további jogviszony-megszüntetési lehetőség is, amelyre a jubileumi jutalom előrehozott kifizetésénél utaltunk már röviden. A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. Eszerint nyugdíjasnak minősül, aki például az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül. A közalkalmazott akkor részesül öregségi nyugdíjban, ha részére az ellátást jogerősen megállapították [Mt. 294. § (1) bek. g) pont, gb) alpont, (2) bek.]. Ekként lehetőség van arra, hogy az érintett közalkalmazott már a közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt igényelje, hogy részére a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíját – a nyugdíj folyósításának szüneteltetése mellett – 2027 májusában állapítsák meg. A nyugdíj igénylésének, megállapításának ugyanis nem előfeltétele a jogviszony megszüntetése, ugyanakkor általános szabály szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától a jogviszony megszűnése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címkék:        

Köztisztviselői besorolás és jubileumi jutalomra való jogosultság – a főiskolai tanulmányok tartama

Kérdés: A köztisztviselő 2021. VI. 1-jén lépett be hivatalunkhoz, diplomája nincs, bemutatott legmagasabb iskolai végzettsége: érettségi. A köztisztviselő a nyugdíjbiztosítási hatóságnál adategyeztetési eljárást kezdeményezett. Az erről készült értesítést 2025. december elején leadta, és kérte a szolgálati idejének felülvizsgálatát. A belépéskor leadott jogviszonyokhoz képest, a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban feltüntetésre került a Kossuth Lajos Katonai Műszaki Főiskola az alábbi adatokkal: Jogviszony kezdete: 1987. VIII. 26.; jogviszony vége: 1990. II. 28. Jogviszony megnevezése: egyetemi/főiskolai hallgató. Figyelembe vehető napok száma: 918. 1990. III. 1-jétől a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál kezdett dolgozni. A közszolgálati jogviszonyba történő besorolásakor és a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításakor fenti időszak jogszerző időnek minősül-e? Ha igen, akkor a főiskolán töltött tanulmányi időt egészében be kell-e számítani, vagy csak bizonyos időszakot (6 hónap)?
Részlet a válaszából: […] speciális rendelkezést a szolgálati idők vonatkozásában. Ugyanis mind az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet, mind a régi Hszt., mind pedig a Hszt. speciális, a Kttv.-től eltérően beszámított szolgálati időket is jogszerző időnek tekint bizonyos jogintézmények vonatkozásában.Az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet szerint a szolgálati időt a hivatásos állományba vétel napjától kell számítani. Ezen túl – a szolgálatiidő-pótlék, a szabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából – be kell számítani a szolgálati időbe minden olyan időt, amely a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó szabályok szerint munkaviszonyban töltött időnek számít (így például a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét). Ebből a szempontból továbbá a fegyveres erők és fegyveres testületek főiskoláin töltött időnek kell tekinteni a más főiskola (egyetem) nappali tagozatán töltött tanulmányi időt is [lásd az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 33. § (1) bekezdését és a (2) bekezdés a) pontját és a (4) bekezdést!].Így akár a kérdésben írt teljes főiskolai tanulmányi idő beszámíthatott az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet szerinti szolgálati időbe az ott meghatározott jogintézmények tekintetében, figyelemmel arra, hogy az idézett jogszabályhelyek együttes értelmezése szerint az egyetemek, főiskolák nappali tagozatán töltött tanulmányi időt kell figyelembe venni, vagyis a beszámításnak nem feltétele az iskolai végzettség, illetve az adott szakképzettség megszerzése, csupán a nappali tagozatos felsőfokú iskolai tanulmányok folytatásának ténye.Ez a beszámítás pedig – a rendvédelmi szervek vonatkozásában – a mai napig figyelembe veendő, figyelemmel a régi Hszt. és a Hszt. vonatkozó szabályaira. Eszerint a régi Hszt. 326. §-ának (1) bekezdése – az 1996. szeptember 1-jével, vagyis a régi Hszt. hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezett 1971. évi 10. törvényerejű rendelet szabályaira visszautalva – szintén úgy rendelkezett, hogy bizonyos jogintézmények, így a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából a régi Hszt. hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt (így a felsőfokú tanulmányok idejét is) szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni.Az itt felsorolt jogintézmények köre az idők során változott, jelentős módosítás volt például, hogy 2012. január 1-jétől az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt szolgálati nyugdíj megállapítására már nem kerülhetett sor, azóta ún. szolgálati járandóságra lehet jogosult az érintett személy. A „nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke” kifejezések ennek megfelelően ki is kerültek a fenti felsorolásból.A Hszt. 280. §-a (1) bekezdésének g) pontja szintén megőrzi a jogfolytonosságot a fenti beszámítással kapcsolatban, ugyanis úgy szabályoz, hogy ahol ez a törvény hivatásos szolgálati időről rendelkezik (pl. felmentési időnél, végkielégítésnél, pótszabadságnál), szolgálati időként kell figyelembe venni a Hszt. hatálybalépése előtt a régi Hszt. rendelkezései alapján elismert és beszámított időt (így a felsőfokú tanulmányok idejét is). Mindebből következően megállapítható, hogy a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati jogviszonyban álló személyek tekintetében akár a teljes, 1987 és 1990 közötti főiskolai képzési idő szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősülhet a fentebb ismertetett jogszabályokban meghatározott feltételek teljesülése esetén. Ezek a jogszabályok azonban nem általánosságban, a szolgálati jogviszonyban állók szolgálati jogviszonyba történő besorolása tekintetében írják elő a beszámítási kötelezettséget, hanem csak a jogszabályokban felsorolt jogintézmények tekintetében. Így – megítélésünk szerint – a Kttv. besorolási szabályai tekintetében nem alkalmazhatóak ezek a speciális beszámítási szabályok.A Kttv.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címkék:            

Foglalkoztatás az általános munkarendtől eltérő beosztásban

Kérdés: Művelődési házban általánostól eltérő munkarendben dolgozó (kedd–szombat munkanap, vasárnap–hétfő pihenőnap), teljes munkaidős, az Mt. hatálya alatt álló munkavállalók munkaidejével kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni.
1. Áthelyezett munkanap esetén az általános munkarendben foglalkoztatottak szombaton dolgoznak le olyan napot, ami egy-egy ünnepnap miatt pihenőnapnak minősül. A művelődési ház alkalmazásában állók szombaton eleve dolgoznak. Az ő esetükben hogyan működik például a december 24-i nap „ledolgozása”? Mikor kellene ezt teljesíteniük?
2. A művelődési ház szombaton 9–15 óra között van nyitva. Ha nincs rendezvény, akkor a munkavállalók is ebben az időintervallumban dolgoznak, azaz 6 órát. Ebben az esetben lesz olyan nap, amikor 10 órát kellene dolgozniuk? A heti/havi óraszám meg kell, hogy egyezzen az általános munkarendben dolgozók óraszámával?
3. Sok esetben a rendezvények miatt akár késő este/éjszaka is dolgoznak a munkavállalók. Az így keletkezett túlóra akár szabadidő formájában is biztosítható?
4. Megfelelő, ha a munkavállalók az általánostól eltérő munkarendben vannak foglalkoztatva? Vagy az ő esetükben célszerű lenne a más munkaidő-beosztás szerinti foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] hétfőtől péntekig osztja be [Mt. 97. § (2) bek.]. A kérdés alapján tehát az érintett munkavállalók nem az általános munkarendben dolgoznak, ezért a „munkanap-áthelyezés” hatálya nem is terjed ki rájuk. Így nincs akadálya, hogy számukra a munkáltató december 24-én munkanapot osszon be, vagy ha ez pihenőnapjuk lenne, akkor egy hétfői napon dolgozzanak, ami az esetükben pihenőnap szokott lenni.2. A nem általános munkarendben dolgozóknak is a munkaszerződésben kell meghatározni a munkaidejük mértékét, illetve külön kikötés hiányában úgy kell tekinteni, hogy az általános teljes munkaidőben, tehát napi 8 órában dolgoznak [Mt. 45. § (4) bek., 92. § (1) bek.]. A munkáltató a foglalkoztatási kötelezettsége alapján nemcsak jogosult, de köteles is foglalkoztatni a munkavállalót a szerződés szerinti munkaidőben. Ha ezt megszegi, állásidőről beszélünk, amelyre a munkavállalót alapbére illeti meg – ideértve az adott munkaidő-beosztás szerint járó bérpótlékot is [Mt. 51. § (1) bek. és 147. §]. Ha tehát egy adott héten – a szombati hatórás nyitvatartás miatt – a munkavállaló csak 38 órát dolgozik (nincs több órára beosztva), ez nem érinti a bérigényét, azaz ekkor is a szerződés szerinti 40 órára jár az alapbére. Nem tilos tehát, hogy a munkáltató ne használja fel az összes szerződés szerinti munkaórát, ám a be nem osztott munkaidőre járó alapbért is ki kell fizetnie.3. A felek megállapodása alapján mód van arra, hogy a rendkívüli munkaidőért a munkavállaló ne 50%-os bérpótlékban részesüljön, hanem szabadidőben. A szabadidő nem lehet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címkék:                    

Képesítés hiánya – az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása

Kérdés: Szociális család- és gyermekjóléti központ vagyunk, ahol 2021. I. 9-én belépett (akkor 59 éves) pedagógiai felsőfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazottnak az intézményvezető 2026. VII. hó végéig a munkakör betöltéséhez szükséges, óvodai és iskolai szociális segítő képesítés megszerzéséig felmentést adott. A közalkalmazott 2025. VII. hónaptól jogosulttá vált a „nők40” öregségi nyugdíjra, amit továbbfoglalkoztatás mellett igénybe is vett felmentési idő letöltése nélkül. A képzést eddig nem teljesítette. Előzetes bejelentése alapján, a szakképesítés megszerzési idejének végéig tervezett nyugdíjasként dolgozni intézményünknél. Mi a teendő abban az esetben, ha mégis tovább szeretne nálunk dolgozni mint nyugdíjas, van-e mód a szakképesítés megszerzése alóli felmentésére a nyugdíjkorhatár betöltéséig? Amennyiben a szakképesítését nem szerzi meg a jelenlegi felmentési idő alatt (ami 2026. VII. 31-ig tart), tudjuk-e továbbfoglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] gyermekjóléti központokra alkalmazandó 257/2000. Korm. rendelet 2021-ben hatályos 10. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint aa) gyermekotthonban a gyermekvédelmi asszisztens, a gyermekfelügyelő és a kisgyermeknevelő munkakörre,b) javítóintézetben a gyermekfelügyelő munkakörre,c) bölcsődében, minibölcsődében a kisgyermeknevelő munkakörre,d) gyermekek átmeneti otthonában a gyermekfelügyelő munkakörre,e) a Biztos Kezdet Gyerekházban a vezetői és a nem vezetői munkakörremeghatározott képesítési előírás alól a felmentés abban az esetben adható meg, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan – a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű – személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését.A képesítési előírás alól a felmentést a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, legfeljebb három évre adhatja meg. Amint olvasható, a gyermekjóléti ágazatban egyfelől csak a felsorolt munkáltatóknál és munkakörökben, másfelől 5 helyett csak 3 évre volt megadható a mentesítés.A Gyvt. 40/A. §-ának (1) bekezdése szerint család- és gyermekjóléti központnak az a járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat minősül, amely önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működik. A normaszöveg alapján egyértelmű, hogy a 257/2000. Korm. rendelet 10. §-ában sem a gyermekjóléti szolgálat, sem a család- és gyermekjóléti központ nincs felsorolva azon munkáltatók között, amelyek esetében a munkáltatónak lehetősége lett volna a képesítési feltételek alóli mentesítésre, így a szóban forgó esetben a foglalkoztatás már 2021 óta jogellenes.A jogszabályellenes foglalkoztatásra az Mt. érvénytelenségre vonatkozó szabályai alkalmazandók.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címkék:            

Munkavállalók – a köztisztviselőknél kedvezőbb díjazási helyzetben

Kérdés: Az önkormányzatnál a Kttv. alá tartozó köztisztviselők és az Mt. alá tartozó munkavállalók illetménye, munkabére évente a törvény szerinti garantált bérminimummal és a képviselő-testület döntése alapján, a költségvetés elfogadásával módosul, ami az eddigi gyakorlat alapján emelkedett. Az illetményalap is magasabb, mint a költségvetési törvényben meghatározott 38 650 forint. A képviselő-testület dönthet-e úgy, hogy a már évek óta magasabb összegű illetményalapot „visszaveszi”, és ezáltal csökken az illetmény, illetve a munkabér? A munkáltatói jogkör gyakorlója dönthet-e úgy, hogy az eddig garantált bérminimum feletti – munkáltatói döntésen alapuló – illetménykiegészítést elveszi, így a köztisztviselők, munkavállalók illetménye, munkabére csökken? Ez a kérdés felmerült a 1232/2025. Korm. határozat és a 219/2025. Korm. rendelet alapján 2025. július 1. napjától megállapított illetményemelésre vonatkozólag is. Összességében lehetséges-e, hogy a köztisztviselők és a munkavállalók illetménye, illetve munkabére az előző évhez képest csökkenjen, minimum a kötelező garantált bérminimum szintjére?
Részlet a válaszából: […] növekményét az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja –, a legfeljebb 30 000 fő lakosságszámú települési székhelyű önkormányzati hivatalokra kell alkalmazni [219/2025. Korm. rendelet 2. §].A képviselő-testület dönthet úgy, hogy a magasabb összegű illetményalapot csökkenti, és a köztisztviselőket ez alapján sorolja be. Ez értelemszerűen azzal a következménnyel jár, hogy ténylegesen csökken az illetményük. A Kttv. 48. §-ának (1) bekezdése értelmében a kinevezés tartalmát módosítani csak a munkáltató és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet, ám ettől eltérően nem kell a köztisztviselő beleegyezése egyebek mellett a köztisztviselő illetményének Kttv. szerinti megállapításakor [Kttv. 48. § (2) bek. a) pont]. Ha az alapilletmény változik, ennek megfelelően kell besorolni a köztisztviselőt, így ha a köztisztviselők esetében az alapilletmény illetménykiegészítéssel számított összege eléri a mindenkor hatályos garantált bérminimum összegét, a köztisztviselő illetménye az ezt követő besorolás után valóban csökkenhet.A Kttv. 234. §-a alapján a helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú és érettségi végzettségű köztisztviselőnek a tárgyévre illetménykiegészítést állapíthat meg a törvényi rendelkezések keretei között. Mivel a kérdés az illetménykiegészítésről szól, az előző mondatban idézett jogintézménnyel azonosítjuk a kérdező által említett „garantált bérminimum feletti – munkáltatói döntésen alapuló – illetménykiegészítést”. Ha a helyi önkormányzati rendelet módosítja az illetménykiegészítésre vonatkozó szabályokat, ennek eredményeként az illetményalap csökkentéséhez hasonlóan a köztisztviselő illetménye is csökkenhet, ám ekkor is irányadó, hogy az alapilletmény illetménykiegészítéssel számított összege el kell, hogy érje a mindenkor hatályos garantált bérminimum összegét. Ebből következően jogszerűen előállhat olyan helyzet, melyben az illetményalap csökkentésre, illetve az illetménykiegészítés megszüntetésre kerül, ugyanakkor a köztisztviselő illetménykiegészítése és alapbére együttesen el kell, hogy érje a hatályos szabályozás szerinti garantált bérminimumot. Összegezve: a köztisztviselők illetménye az előző évi illetményükhöz képest csökkenhet, akár a garantált bérminimum szintjére is.A munkaviszonyban álló munkavállalók[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címkék:                  

Pedagógusbesorolás és az ukrán szakképesítés honosítása

Kérdés: 2025. XI. 1. napjával önkormányzati óvodában nevelést és oktatást segítő óvodapedagógust helyettesítő pedagógiai asszisztensként neveztünk ki egy hölgyet, aki 2017. évben Ukrajnában államilag elismert óvodai nevelő felsőfokú szakképesítést igazoló oklevelet szerzett óvodapedagógia szakon. A Púétv. és a 401/2023. Korm. rendelet szerint a pedagógus-munkakörbe történő besorolás- és illetménymegállapítás feltétele a pedagógus-szakképzettség igazolása. Mivel a munkavállaló a kinevezés időpontjában még nem rendelkezett a magyar jog szerint elismert pedagógus-szakképzettséggel, a Pedagógus fokozatba sorolásnak akkor nem állt fenn a jogalapja, ezért a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakör és illetmény alkalmazása jogszerűnek tekinthető? A külföldi szakképesítésének elismerését az Oktatási Hivatalnál 2025. XI. 13-án kérelmezte. A külföldi képesítés elismerésére vonatkozó határozat 2025. XI. 28. napján került kiállításra. Véleményünk szerint a szakképzettség e naptól tekinthető igazoltnak. A szakképzettség elismerését igazoló határozat kézhezvételét követően a pedagógusbesorolás feltételei teljesültek, ezért a „Gyakornok” fokozatba sorolása a határozat kiállítását követő időponttól (általában a következő hónap első napjától) jogszerűen végrehajtható. Hogyan járunk el helyesen: ha 2025. XII. 1-jétől módosítjuk a besorolását Gyakornok fokozatba, vagy visszamenőlegesen ezt már 2025. XI. 1-jétől megtehetjük?
Részlet a válaszából: […] szakképzettséggel, vagy korábbi óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal (1996. IX. 1. napjáig szerzett legalább 7 év szakmai gyakorlat mellett) látható el, illetve óraadóként utolsó évfolyamos hallgatóként [401/2023. Korm. rendelet 2. melléklet 2. sor, 9. § (4) bek., 18. § (1) bek. a) pont, Púétv. 131. § (4) bek.]. Ha az óvodapedagógus diplomát külföldön szerezték, annak elismertetése is szükséges ahhoz, hogy az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez figyelembe vehető legyen. Az elismerés annak hivatalos megállapítása, hogy a külföldön megszerzett bizonyítvány vagy oklevél jogi hatálya a Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával azonos. A jogi hatály azonossága alapján a bizonyítvány, oklevél hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető egyetemi vagy főiskolai végzettségnek megfelelő, azzal egyenértékű végzettséget, illetve szakképzettséget tanúsít. Az elismert oklevél jogosít Magyarországon jogszabályban meghatározott tevékenység, foglalkozás gyakorlására, illetőleg a tanúsított végzettségi szinthez és szakképzettséghez igazodó továbbtanulásra [Elism.tv. 3. § (1) bek.]. Ehhez kapcsolódóan a 401/2023. Korm. rendelet 23/A. §-a még azt is lehetővé teszi, hogy óraadóként foglalkoztassák az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központja (MEIK) határozatában foglalt alkalmazkodási időszakot teljesítő vagy szakmai gyakorlatot végző személyt. Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony azonban nem jöhet létre olyan munkakörre, amelyhez szükséges iskolai végzettség, szakképzettség még nincs a MEIK által elismerve.Jelen esetben tehát a kolléganő 2025. XI. 28-tól rendelkezik a MEIK által elismert, az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel. Ez alapján egyfelől ettől az időponttól tölthet be óvodapedagógus munkakört, addig csak NOKS-feladatokat láthatott el. Másfelől ekkortól rendelkezik a besorolásra alapot adó pedagógus-szakképzettséggel is. Hacsak nincs más pedagógus-szakképzettsége (pl. Magyarországon szerzett tanító), akkor ezt megelőzően NOKS-munkakört betöltőként sem tartozhatott a pedagógus-előmenetel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címkék:              

Pedagógus-teljesítményértékelés és -illetményemelés

Kérdés: A Púétv. 98. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus-szakképesítéssel vagy -szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. A 2024/2025. tanévi teljesítményértékelés alapján történő illetmény kifizetéséről és egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 182/2025. Korm. rendelet 3. §-a értelmében a Púétv. 98. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával a 2024/2025-ös teljesítményértékelés eredményeként az illetményt 2025. szeptember 1-jétől kell megállapítani, az erre vonatkozó kinevezésmódosítást legkésőbb 2025. szeptember 20-ig kézbesíteni kell. Amennyiben egy pedagógust értékelnek, és ez alapján illetménye módosul, tekintettel arra, hogy a pedagógus 2025. szeptember 1. napja előtt már CSED-ben részesül (augusztus hónaptól), meg kell-e állapítani az új illetményét és módosítani kell-e a kinevezését?
Részlet a válaszából: […] lefolytatásra került a teljesítményértékelés, fel kellett emelni az érintett illetményének összegét, ettől teljesen független az a körülmény, hogy a kérdésben érintett jogviszonyának szünetelése miatt ténylegesen nem kerülhet sor annak kifizetésére. Ez az illetmény akkor „éled[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címkék:          

Helyettesítés – a határozott idejű munkaszerződés meghosszabbítása

Kérdés: Jelenleg a munkavállalónk gyermeke születése miatt fizetés nélküli szabadságon van. Helyére új munkavállalót vettünk fel, akinek 2025. december 31-én jár le a szerződése. A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló nem kíván visszajönni gyermeke hároméves koráig, de a felhalmozódott szabadságát is ki szeretné majd venni. Hogyan célszerű a helyettesítő munkavállaló munkaszerződését meghosszabbítani? Konkrét naptári nap szerint határozzuk-e meg a határozott idejű munkaviszony időtartamát (azt azonban, hogy mely időpont lesz ez valójában, nem lehet biztosan tudni), vagy van-e lehetőség arra, hogy a határozott időt akként határozzuk meg a munkaszerződésben, hogy az „XY távollétének idejére” szól? Ebben az esetben alkalmazható a helyettesítő személy a régi munkavállaló szabadságának ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] december 31. napjáig). A meghosszabbítás során ugyanakkor figyelemmel kell lenni egyfelől arra, hogy e határozott idejű munkaviszony tartama általános szabály szerint az öt évet nem haladja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is [Mt. 192. § (2) bek.]. Másfelől a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása, vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges, az ilyen megállapodás pedig nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására [Mt. 192. § (4) bek.].A bírói gyakorlat elfogadja azt, hogy a határozott idejű munkaviszony tartamát a felek akként határozzák meg a munkaszerződésben, hogy az a helyettesített munkavállaló gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságának megszűnéséig tartson, vagy ilyen jogcímen történő távollétének idejéig szóljon. Ezen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címkék:        

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom – a nem jogszerző munkaviszonyok

Kérdés: A köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító idő kiszámításához a szakmai gyakorlati időket kell beszámítani. Ebbe a körbe tartozik többek között minden, a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél fennállt munkaviszony is, ezen szervek csoportjába beletartozik a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására történő foglalkoztatás is. Jogosító időnek számítanak-e azok az évek is, amikor egy intézmény, az óvoda konyhai dolgozói át lettek csoportosítva a településüzemeltetési kft.-be? További kérdés, hogy a Magyar Postánál 1992 előtt munkaviszonyban töltött évek beleszámítanak-e?
Részlet a válaszából: […] intézménnyel vagy közvetlenül az önkormányzattal (polgármesteri hivatallal) közalkalmazotti jogviszonyban – ezek időtartama jogszerző. Amikor azonban kiszervezték a feladatellátást egy korlátolt felelősségű társasághoz – még ha ez a kft. részben vagy egészében önkormányzati tulajdonban állt is –, ettől a pillanattól már nem a Kjt. vagy a Kttv. hatálya alá tartozó szervvel álltak munkaviszonyban, hanem egy gazdasági társasággal. Ezt az esetet a Púétv. nem nevesíti, így az itt jogviszonyban töltött idő nem számít jogszerzőnek.A Magyar Posta a rendszerváltozás előtt állami vállalatként működött. Az állami vállalat gazdálkodó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
…
7