Gondozói munkakör betöltése szakképesítés nélkül

Kérdés: Idősek otthona közalkalmazotti jogviszonyba szeretne felvenni két embert. Mindketten azt mondták, hogy elkezdték a szociális gondozói képzést. Az intézmény nem támogatja a képzést, de a munkaidő rugalmasan alakítható ehhez. Az egyikük rendelkezik igazolással arról, hogy hol kezdi meg szeptemberben a tanulmányokat, a másik ilyet nem tud bemutatni, szeptemberben sem. Hogyan soroljuk be őket és milyen munkakörre? Megkezdett képzéssel szakképzetteknek járó bér adható, az ágazati szabályok figyelembevételével? Milyen munkaköri leírást kell kapniuk? Még nem rendelkeznek elegendő tudással, és nagy felelősség a gondozói munka. Meddig kell megszerezniük a végzettséget? Kiköthető-e bármilyen kötelezettség a végzettség belátható időn belüli megszerzésére, vagy jogkövetkezmény, amennyiben mégsem szerzik meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az 1/2000. SzCsM rendelet 3. melléklete tartalmazza a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben foglalkoztatottakra vonatkozóan a munkakörük betöltéséhez szükséges képesítésiminimum-előírásokat. A táblázatban a gondozói munkakör betöltési feltételeként a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Segédmunkás-besorolás – ha nem hasznosítható a szakképesítés

Kérdés: Integrált szociális intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, segédmunkás-munkakörben foglalkoztatott OKJ 31 5237 01 kerékpárszerelő szakképesítéssel rendelkező dolgozót be lehet-e sorolni B fizetési osztályba? Munkaköri leírása jelenleg nem tartalmaz olyan munkafolyamatot, melyhez hasznosítani tudná ezt a szakképzettséget.
Részlet az állásfoglalásából: […] A 257/2000. Korm. rendelet 2. melléklete a segédmunkás-munkakört a nem ágazatspecifikus munkakörök közé, ezen belül az ún. kisegítő munkakörök csoportjába sorolja, és „A”–„C” fizetési osztályba sorolását teszi lehetővé. Az 1/2000. SzCsM rendelet 3. melléklete,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Illetménykiegészítés differenciált megállapítása

Kérdés: A Kttv. 234. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében illetménykiegészítés állapítható meg a felsőfokú, illetve a középfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselők részére. Esetünkben ennek megállapítása minden évben megtörténik, amellett, hogy köztisztviselőink jelentős százaléka személyi illetménnyel rendelkezik. Általánosságban szeretne átállni hivatalunk a besorolás szerinti illetményre, de különböző illetményalapokkal számítva is túl nagy szakadék keletkezik a felsőfokú és a középfokú végzettséggel rendelkezők illetménye között. Szerintünk a Kttv. fenti rendelkezése megengedi, hogy az illetménykiegészítés csak a középfokú, vagy csak a felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselők részére legyen megállapítva. Helyes a fenti gondolatmenet? Megállapítható az adott évben egyedül a középfokú végzettségű köztisztviselőknek a százalékos illetménykiegészítés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 234. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek a tárgyévre illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményéneka) a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Illetménykiegészítés érettségi végzettségű köztisztviselőnek – akár határozatlan időre is

Kérdés: A Kttv. 234. §-a alapján illetménykiegészítés adható a köztisztviselők részére. E paragrafus nagykommentárjában szerepel egy félreérthető mondat, amelynél nem találok kapcsolatot, visszautalást a fent említett paragrafusban: „Ezenfelül az érettségi végzettségű köztisztviselők részére legfeljebb 20%-os mértékű, időhatár nélküli illetménykiegészítés is megállapítható.” Ez alapján a 234. § (4) bekezdésén felül az érettségi végzettségű köztisztviselők részére megállapítható további 20% illetménykiegészítés, ami határozatlan időre szól?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 234. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek a tárgyévre illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményéneka) a megyei...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Kérdés: Kollégánk az alábbi munkáltatóknál és időszakokban dolgozott: Európai Közgazdasági Szakközépiskola 2000. 03. 02-tól 2001. 12. 31-ig, munkaviszonyban pedagógusként, de pedagógusdiploma nélkül. Athéné Szakközépiskola 2002. 01. 01-től 2008. 10. 01.-ig, munkaviszonyban pedagógusként, de diplomáját csak 2004. 06. 14. napján szerezte meg. Általános Vállalkozási Főiskola 2011. 09. 01-től 2013. 12. 31-ig, munkaviszonyban tanárként. Ha csak abból indulok ki, hogy mindhárom helyen pedagógusként dolgozott, mindhárom munkaviszony figyelembe vehető a szakmai gyakorlati idő számításánál. De ha hozzátesszük a diplomaszerzés időpontját, akkor az Európai Közgazdasági Szakközépiskolában töltött teljes időtartam és az Athéné Szakközépiskolában 2002. 01. 01. – 2004. 06. 13-ig terjedő időtartam mellőzhető, azaz ezek az évek nem vehetők figyelembe a számításnál. Továbbá az Általános Vállalkozási Főiskola teljes időtartamával sem számolhatunk, mert itt nem folytattak pedagógusképzést, valamint a tanárnő informatikatanár volt a teljes pályafutása alatt, így nem oktatott idegen nyelvet semmilyen jogviszony keretében. Ha a jogszabályokat jól értelmezem, a jogviszonyok közül csupán 4 év 3 hónap és 18 nap vehető figyelembe a szakmai gyakorlati idő számításánál (Athéné Szakközépiskola 2004. 06. 14. – 2008. 10. 01).
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Oktatási Hivatal honlapján a köznevelés információs rendszerének (KIR) intézménytörzsi nyilvántartásában való keresés alapján valószínűsíthető, hogy a két szakközépiskola pontos elnevezése a következő volt: egyaránt az Útban Európához Alapítvány által...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Egészségi alkalmatlanság – megállapítása és a jogviszony megszüntethetősége

Kérdés: Szociális szolgáltató központunknál az egyik közalkalmazott takarító táppénzjogosultsága 2026. október 10-én lejárt. 2026. szeptember 8-án visszamenőlegesen 2026. február 1-jétől rokkantsági ellátást állapítottak meg számára D minősítési kategória szerint. Értelmezésünk szerint ebben a kategóriában már csak folyamatos támogatással foglalkoztatható a közalkalmazott. Ha az intézményvezető alkalmatlannak tartja a munkavégzésre a rokkantsági ellátás megállapítása miatt, a táppénz alatt megszüntethető-e valamilyen formában a közalkalmazotti jogviszonya? Másik munkakört sem a munkáltató, sem a fenntartó más intézménye nem tud felajánlani számára. Mindenképpen kötelező az üzemorvosi vizsgálat az alkalmatlanság megállapításához? Amennyiben az üzemorvos alkalmasnak találja a munkavégzésre, de az intézményvezető nem, utóbbi élhet-e a fellebbezési jogával? Amennyiben az üzemorvos alkalmatlannak tartja a munkavégzésre, milyen formában szüntethető meg a jogviszonya? Felmentésen kívül van-e más lehetőség? Felmentés esetén minden esetben megilleti őt a felmentési idő, valamint a végkielégítés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mmtv. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően a rehabilitációs ellátás, illetve a rokkantsági ellátás. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kérdés: Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött szakvizsga-kötelezettség? Hivatalunknál minden köztisztviselő személyi illetményben részesül, befolyásolja-e ez a személyi illetményt, vagy nem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 228. §-a előírja, hogy a köztisztviselőt a Kttv.-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén egyrészt iskolai végzettségének, másrészt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A Kttv. 226. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Kérdés: Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként került kinevezésre. A munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi szint szerint történt a besorolása „E” fizetési osztályba. A közalkalmazott legmagasabb iskolai végzettsége főiskolán szerzett ápoló szakképzettség. A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklet I. számú táblázat 1. és 2. pontja szerint a terápiás munkatárs munkakör középfokú és felsőfokú végzettséghez egyaránt köthető feladatellátás alapján. Az irányadó jogszabállyal (Kjt.) ellentétben a 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklet V. pontja alatt található megjegyzés rovatának tartalma szerint a terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatottakat a szakképzettségi szintjüknek megfelelően kell besorolni, ugyanis a hivatkozott előírás szerint azon munkakörök esetén, amelyek főiskolai, egyetemi, illetve középfokú végzettséggel egyaránt betölthetők, a szakképzettségi szintnek megfelelő közalkalmazotti besorolást kell alkalmazni. A közalkalmazott 2026. január 1. napjától „F” fizetési osztályba került átsorolásra a fenti jogszabály alapján. A helytelenül történt besorolása miatt 2024. október 15. napjától 2025. december 31. napjáig terjedő időszakra szociális ágazati összevont pótlékkülönbözet illeti meg jogszabály-értelmezésünk alapján. A közalkalmazott munkakörében ellátott feladatok nem igényelnek felsőfokú szakképesítést. Jól jártunk el, amikor átsoroltuk a közalkalmazottat „E” fizetési osztályból „F” fizetési osztályba? Ha igen, milyen jogcímen jogosult a közalkalmazott az elmaradt pótlék összegére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak [Kjt. 61. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Kérdés: Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93. §-ait olvasva próbáltuk meghatározni a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság időtartamát, de nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy a felsorolt iskolákban eltöltött pedagógusi éveket be kell/lehet-e számítani. Ráadásul az ezeknél az intézményeknél eltöltött idő egy részében a kolléganő még nem rendelkezett pedagógusdiplomával. A törvényi és a rendeleti helyeket olvasva nem számítanánk hozzá a jogosultsági évekhez ezt a hozzávetőlegesen 10 évet.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az említett három munkáltató tekintetében először azt kell megállapítani, hogy az érintett közalkalmazotti kinevezéssel vagy Mt. szerinti munkaszerződéssel végzett-e munkát náluk. Ha közalkalmazott volt, akkor ez az időszak a betöltött munkakörtől függetlenül beszámít a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Támogató szolgáltatást ellátó gondozók besorolása

Kérdés: Támogató szolgálatban alkalmazott gondozónak a legmagasabb iskolai végzettsége a kisgyermekgondozó és -nevelő szakképesítés (54 761 02). Melyik kategóriába kell besorolni a munkavállalót, D vagy E?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Szoc-tv. 56. §-ának (2) bekezdése, valamint 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján személyes szolgáltatás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatásnak minősülő támogató szolgáltatás ellátására alkalmazott gondozók képesítési előírásaira az 1/2000....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.
1
2
3
…
34