Oltatlanok visszatérése a munkahelyükre

Kérdés: Amennyiben a Vmtv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt munkáltatói döntés értelmében a fizetés nélküli szabadság meghosszabbodik (mert a munkáltató az oltatlanokat nem kívánta visszavenni), és ugyanezen szakasz (16) bekezdése értelmében a döntés valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában alkalmazandó (tehát nem vehet fel új - oltatlan - munkavállalót), akkor súlyos létszámhiány miatt lehetőség nyílhat-e a munkáltatói döntés megváltoztatására annak érdekében, hogy a jövőben oltatlanok is alkalmazhatóak legyenek? Ha igen, milyen feltételekkel? Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, akkor mely időponttól valósulhat meg az oltatlanok foglalkoztatása a munkáltatónál?
Részlet a válaszából: […] A Vmtv. értelmében 2022. június 15-én általános szabály szerint - a munkáltató eltérő döntése hiányában - megszűnt a 599/2021. Korm. rendelet alapján korábban elrendelt vagy alkalmazott fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadság. Az 599/2021. Korm. rendelet hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Bérszámfejtéshez szükséges szakképesítés

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú termelő és szolgáltató kft. ügyvezetőjének "általános közgazdász" főiskolai végzettsége (diploma) megfelelő képzettséget nyújt-e ahhoz, hogy ő maga végezze a társaság 11 munkavállalója (alkalmazottak és közfoglalkoztatottak) számára a havi bérszámfejtési feladatokat? A társaság nem tb-kifizetőhely, a bérszámfejtő programmal és annak ismeretével rendelkezünk. Fenti végzettség elfogadható-e a teljes bérszámfejtési tevékenység elvégzéséhez?
Részlet a válaszából: […] Az Szvt. számviteli szabályainak hatálya kiterjed a gazdasági társaságként működő gazdálkodókra. A törvény határozza meg a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét (Szvt. 1-2. §). Az Szvt. 150. §-ának (1) bekezdése szerint számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Változás a munkáltató személyében - a vállalkozó esete

Kérdés: Egyéni vállalkozó által gazdasági tevékenységéhez használt telephelyet (üzlethelyiséget) felvásárol egy gazdasági társaság, és ott a saját szervezeti keretei között ugyanazon gazdasági tevékenységet folytatja tovább, amelyet az egyéni vállalkozó korábban végzett. Az egyéni vállalkozó erre figyelemmel a tevékenységét nem folytatja tovább, azt megszünteti, ő a többi munkavállalóval egyezően az üzlethelyiség vevőjénél, a megvásárolt üzlethelyiségben végezne a továbbiakban munkát, ugyanazt, amit egyéni vállalkozói minőségében is végzett. Az egyéni vállalkozónál korábban foglalkoztatott munkavállalók esetében változás következik be a munkáltató személyében, de hogyan kell megítélni a "továbbfoglalkoztatott" egyéni vállalkozó mint természetes személy helyzetét az átszállással összefüggésben? Az egyéni vállalkozó ugyanis az átszálláskor nem munkavállaló, de csak azért nem, mert saját magával nem állhat munkaviszonyban, valójában azonban ténylegesen ugyanazt a munkát végzi majd az átvevő munkáltatónál, amit egyéni vállalkozói minőségében évekig ellátott. Át kell-e vennie a munkavállalókhoz hasonlóan az átvevő munkáltatónak az egyéni vállalkozót, figyelembe kell-e vennie - többek között - a végkielégítés szempontjából a korábbi egyéni vállalkozói jogviszonya idejét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Agora területe és annak határai

Kérdés: A Kultv. és a végrehajtására kiadott 39/2020. EMMI rendelet értelmezésében kérnénk állásfoglalásukat. Megyei jogú városban kizárólagos önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozására került sor, melynek nevében szerepel az agora és a kulturális központ elnevezés is. Tevékenységét tekintve alapító okirata tartalmazza, hogy a kulturális tevékenységen túl ellát többek között sport-, szabadidő-tevékenységet is.
1. A Kultv. 78/I. §-ának (1a) bekezdése ismeretében is tartozhat-e ez az intézmény a Kultv. 78/C. §-a hatálya alá, vagy csak a 78/B. § hatálya alá? A kérdés azért merül fel, mivel az ügyvezető megbízása lejár, és kérdéses, hogy reá alkalmazandó-e feltételként a szakirányú mesterfokozatú szakképzettség megléte.
2. Ezen gazdasági társaság ügyvezetőjére alkalmazandó-e a Kultv. 94. §-ának (3) bekezdése, miszerint az intézményvezetői feladatok ellátására pályázatot kell kiírni? Amennyiben igen, a 39/2020. EMMI rendelet 1. mellékletének 9. pontja szerinti végzettség elegendő-e - ha alkalmazható a törvény 78/C. §-a -, vagy nem is kell pályázati eljárás, és nem is szükséges semmilyen képesítési előírásnak megfelelnie az ügyvezetőnek - csak az adott kulturális közművelődési terület belső szervezeti egysége vezetőjének -, tekintettel arra, hogy széles tevékenységi köre van a gazdasági társaságnak?
Részlet a válaszából: […] A Kultv. 78/I. §-ának (1a) bekezdése értelmében megyei jogú városban és a főváros kerületeiben a települési önkormányzat a közművelődési alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége érdekében a Kultv. 77. §-a (5) bekezdésének a), b) vagy c) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Tanári feladatok ellátása a felsőoktatásban

Kérdés: Köthet-e felsőoktatási intézmény óraadási tevékenységre, tanári feladatok ellátására, osztályfőnöki teendőre betéti társasággal vagy kft.-vel, illetve egyéni vállalkozóval szerződést? Megfelel a cégként kötött szerződés az Nftv. VIII. fejezetében foglaltaknak? Vagy ezek a tevékenységek csak munkaviszony, illetve megbízási jogviszony alapján láthatók el (azaz bérszámfejteni kell őket)?
Részlet a válaszából: […] Az Nftv. 25. §-ának (3) bekezdése szerint megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha a tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő 60%-át (a továbbiakban: óraadó oktató)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Köztulajdonban álló munkáltatóvá válás - hatás a kollektív szerződésre

Kérdés: 2011-ben kötöttünk kollektív szerződést, ami abban az évben hatályba is lépett, és azóta is alkalmazzuk. Idén várhatóan köztulajdonban álló munkáltatókká válunk, mivel a helyi önkormányzat többségi tulajdont fog szerezni a cégünkben. Mi történik majd a kollektív szerződéssel? Marad hatályban, vagy egyes részei hatályon kívül kerülnek?
Részlet a válaszából: […] Köztulajdonban álló munkáltató - egyebek mellett - az a gazdasági társaság, amelyben a helyi önkormányzat többségi befolyással rendelkezik. Többségi befolyás az a kapcsolat, amelynek alapján a befolyással rendelkező jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Közalkalmazott felmentése létszámcsökkentés és átszervezés esetén

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény tevékenysége, amelyben a közalkalmazottakat foglalkoztatták, megszűnt, a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az érintett közalkalmazottaknak felajánlásra került másik jogviszony, egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, illetve önkormányzati fenntartású intézménynél (mindkét munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik). A közalkalmazottak rövid ideje állnak közalkalmazotti jogviszonyban az érintett intézménynél, 8 órás, határozatlan idejű kinevezésük van. Az egyik esetben határozott időre és 6 órás munkaviszonyra, a másik esetben határozatlan, 8 órás munkaviszonyra változna a foglalkoztatás. Munkakörük azonos lenne a mostanival. Hogyan jár el helyesen, a jogszabályoknak megfelelően, illetve humánusan a foglalkoztató, amennyiben nem vállalják az esetlegesen számukra hátrányos foglalkoztatást? Fenntartani a jogviszonyukat nem tudják, mivel a tevékenység megszűnt. Amennyiben a munkáltatói felmentés előtt vagy közben keresőképtelen állományba kerülnek, az hogyan befolyásolja a közalkalmazotti jogviszony megszűnését?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben írottak alapján abból indulunk ki, hogy valamennyi érintett Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban áll, és e jogviszonyok a vázolt okokból kerülnek felmentéssel megszüntetésre. A Kjt. értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Munka és nyugdíj - a jogviszonyválasztás lehetősége

Kérdés: Hivatali köztisztviselő nyugdíjba vonul. Milyen módon lehet továbbfoglalkoztatni úgy, hogy a nyugdíját ne kelljen szüneteltetni? Van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzatnál az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóként foglalkoztassuk?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas - egyebek mellett - közszolgálati jogviszonyban áll [Tny. 83/C. § (1) bekezdés]. Ebből következően a nyugdíj folyósítása mellett az érintett kollégának közszolgálati jogviszonya nem állhat fenn. Van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Egészségügyi szolgáltató mint duális képzőhely

Kérdés: Egyházi fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltató intézményünk az Szkt. 82. §-ának (2) bekezdése, valamint a 12/2020. Korm. rendelet 245. §-ának (1) bekezdése alapján a duális képzőhely nyilvántartásába vételéhez nyújtott be kérelmet az illetékes kamarához annak érdekében, hogy gyakorlati képzőhelyként az egészségügyi szakképzésben részt vevő, ágazati vizsgát tett tanulókat, a felnőttképzésben részt vevőt a képzési program szerinti gyakorlati órák teljesítéséhez fogadni tudja. Intézményünk költségvetésében a szakképzési munkaszerződések fedezete nem áll rendelkezésre (munkabér, egyéb juttatások). Kizárólag szakképzési munkaszerződéssel van lehetőség arra, hogy intézményünkben mint gyakorlati képzőhelyen, a képzési program szerinti gyakorlatokat teljesíthesse a tanuló/felnőttképzésben részt vevő? Van-e más lehetőség a szakképzési munkaszerződésen kívül arra, hogy az ágazati vizsgát tett tanuló/felnőttképzésben részt vevő a szakmai gyakorlatát intézményünknél teljesíthesse? Ebben az esetben alanya-e a szakképzési hozzájárulásnak az egyházi fenntartású egészségügyi szolgáltató intézmény? Mint egyházi fenntartású egészségügyi intézmény, mentesül-e intézményünk a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól? Jogosult-e intézményünk az Szkt. 107. §-ának (4) bekezdése alapján adó-visszaigénylés keretében a szakképzési munkaszerződésből eredő költségeit érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szkt. 80. §-ának (1) bekezdése szerint szakirányú oktatást a duális képzőhely, illetve a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: szakirányú oktatást folytató szervezet) folytathat. A 77. § (1) bekezdése értelmében a szakirányú oktatása) a tanítási évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Kilépés az önkormányzati társulásból - a következmények

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben több tényállási elem is nyitott, ezért ennek megfelelően a választ is csak ezek feltételezése alapján adhatunk. A tényállás szerint több önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások - ez esetben a szociális feladatok - ellátására költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.
1
2
3
14