Vezetői "összeférhetőség" két óvodában

Kérdés: A Púétv. lehetővé teszi, hogy önkormányzati fenntartású óvoda igazgatóhelyettese egyidejűleg más településen lévő magánóvodában intézményvezetőként is létesítsen igazgatói jogviszonyt? Keletkeztethet összeférhetetlenséget az egyidejű, két helyen történő foglalkoztatás, illetve a munkaidőre vonatkozó szabályok betarthatóak?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenség szabályait a Púétv. 74. §-a tartalmazza. A vezető megbízással rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy esetében az összeférhetetlenség esetei a következők:– a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Üzemi tanács megválasztásának kötelezettsége

Kérdés: Milyen szankciókkal járhat a munkáltató számára, ha ugyan 50 fő feletti, de a munkavállalók részéről nincs semmilyen érdeklődés, kezdeményezés az üzemi tanács választásával kapcsolatban? Az eddigi tagok már nem akarják vállalni, új jelentkező pedig nincs. Érheti a munkáltatót valamilyen hátrány ebben az esetben? Azon jogszabályi előírások tekintetében mit kellene alkalmazni, ha esetlegesen nem kerülne megválasztásra új üzemi tanács, amikor a szerepe nevesítve van, például egy esetleges csoportos létszámleépítés esetén? Illetve a felügyelőbizottságban – mivel csak az üzemi tanács jelölhet munkavállalót – mi történik abban az esetben, ha nincs üzemi tanács?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél, ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző fél évre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Közvállalatok vezetőinek javadalmazása

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó közzétételi szabályok körében a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás fogalma álláspontunk szerint a jogszabályi környezet tükrében nem egyértelmű. Értelemszerűen a munkáltató kötelezettsége feltüntetni az alapbért, ezenfelül az esetleges olyan jellegű juttatásokat, melyeket a vezető állású munkavállaló folyamatosan, rendszeresen megkap a munkáltatótól. A jogalkotói szándék is arra vonatkozik, hogy – többek között – a rendszeres javadalmazás nyomon követhető legyen, illetőleg a nyilvánosság is megfelelően tájékozódhasson a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részletes működéséről. Azonban kétséges számunkra, hogy a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás körébe tartozik-e, ha a munkavállaló olyan kompenzációban részesül, amely az éves jövedelmét emeli ugyan, de az csak egyszeri juttatásként kerül számára kifizetésre. Konkrét példával élve, a munkáltató anyagi okok miatt nem tudja az adott évben az inflációs mértékkel követett béremelést végrehajtani, de a későbbiekben nem jövedelemként egyszeri esetben juttatásban részesíti a munkavállalóját. Ilyen esetben szükséges-e az egyszeri juttatás összegét is közzétennie a gazdasági társaságnak?
Részlet a válaszából: […] A köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, az Mt. 208. §-a szerinti vezető állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Polgármester – az óvodaigazgatókkal kapcsolatos munkáltatói jogkör

Kérdés: A Mötv. 67. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A Púétv. 73. §-ának (15) bekezdése szerint a köznevelési intézmény igazgatója felett az egyéb munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre tekintettel ki gyakorolja az önkormányzati fenntartású óvoda igazgatója felett az egyéb – a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más – munkáltatói jogokat? Az illetmény(emelés), jutalom, teljesítményértékelés megállapítása a képviselő-testület vagy a polgármester hatáskörébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] A köznevelési intézmény fenntartói az Nkt. 2. §-ának (3)-(4) bekezdései alapján a következők lehetnek: az állam, a nemzetiségi önkormányzat, valamint – kizárólag óvoda tekintetében – a települési önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási egyesület, más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Kisgyermekes munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása köztulajdonú munkáltatónál

Kérdés:

A munkáltató a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. Az Mt. 205. §-ának (3) bekezdése értelmében a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő – az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történő megállapítást kivéve – nem írható elő. Ezzel szemben az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Az Mt. 213. §-ának f) pontja tiltja a 200–207. §-okban foglaltaktól való eltérést. A gyermekgondozás után visszatérő munkavállaló, illetve új munkavállaló felvétele esetén alkalmazható-e a köztulajdonú munkáltatónál az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése?

Részlet a válaszából: […] Igen, a szabály alkalmazandó, mivel különbséget kell tenni a részmunkaidő és a rövidebb teljes munkaidő között. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat [Mt. 92. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Kölcsönzött munkavállalók joga a cafeteriajuttatásra

Kérdés:

Cafeteriaszabályzatban szeretnénk a saját állományban lévő munkavállalóinknak juttatást adni. Jogszerű-e, ha ebben a szabályzatban szabályozásra kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzésbe vett munkavállalóknak nem jár ez a juttatás, azaz őket ezen a jogcímen kizárnánk? Vagy esetleg, mivel nem saját állományban van, és nem mi vagyunk a kifizetők, így nem is szükséges ezzel a kérdéskörrel foglalkozni a szabályzatban? Ha ugyanabban a cégben van normál jogviszonyban lévő munkavállaló és kölcsönzés céljára felvett munkavállaló is, akit továbbadunk egy másik cégnek, akkor ebben az esetben előírható a cafeteriaszabályzatban, hogy a kölcsönzési céllal állományban lévő munkavállalók nem kapnak cafeteriajuttatást? Erre a jogviszonyra lehet hivatkozni jogszerűen a cafeteriaszabályzatban?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. előírja, hogy a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönzött munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. Ezek körébe tartoznak a munkabér összegére és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

A vezérigazgató helyettesítése

Kérdés: A cégnél van vezérigazgató és vezérigazgató-helyettes is, általános szabály szerint egymást helyettesítik. A vezérigazgató munkaviszonya megszűnt. Ki helyettesítheti a vezérigazgató-helyettest?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:283. §-a értelmében a zártkörűen működő részvénytársaság alapszabályának rendelkezése esetén az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja. Az Mt. és a Ptk. sem a vezérigazgató, sem a különböző gazdasági társaságok vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Közvállalat – a korábbi munkaviszonyban töltött idő elismerése

Kérdés:

Egy munkavállalónk korábban egy másik, szintén állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál dolgozott, de "átkértük"; így ott március 31-ével közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyát, és áprilisban már nálunk kezdett dolgozni. Ezt viszont csak azzal a feltétellel volt hajlandó megtenni, ha a munkaszerződésébe beleírjuk, hogy elismerjük az előző munkaviszonyában eltöltött időt a végkielégítés és a felmondási idő szempontjából, ha itt megszűnne a munkaviszonya. Egyébként ezt jogszerűen megtehettük?

Részlet a válaszából: […] Köztulajdonban álló munkáltató esetén sem kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el a felmondási időre jogosító idő, illetve a felmondási idő mértékének meghatározására, valamint a végkielégítésre vonatkozó törvényi szabályoktól [Mt. 205. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Fizetési kategória megállapítása egyházi iskolában

Kérdés:

Egyházi iskolánál 2015. augusztus 16-tól alkalmazunk felső tagozaton 5–6. osztályban angoltanárként egy kollégát, aki 1993-ban szerzett tanítói diplomát, aztán 5 évig egyetemre járt művelődési és felnőttképzési menedzserszakon, később, 2015-ben szerezte meg a tanítói diplomára épülő angol műveltségterület kiegészítő szakot. Őt 2015-ben Pedagógus I. fokozat 2-es kategóriájába soroltuk, hiszen nem volt ugyan szakmai gyakorlata, de rendelkezett legalább 6 év munkaviszonnyal. A pedagógus most azt állítja, hogy a Kjt. 87/A. §-a alapján 2015-ben úgy kellett volna besorolni, mintha 1993 óta folyamatosan pedagógus-munkakörben tanított volna. Életútja során 1998–2004 között, majd 2005–2015 fennállt munkaviszonyaiban nem a köznevelés területére tartozó gazdasági társaságoknál dolgozott. Véleményem szerint a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése egyházi intézmény esetében nem irányadó. A 2005. évi költségvetési törvényig a mindenkori költségvetési törvény írta elő, hogy a Kjt. 55–80. §-a vonatkozik az egyházi fenntartókra, ugyanis ez volt a normatív állami juttatás és a közoktatási kiegészítő támogatás igénybevételének feltétele (munkaidő, pihenőidő, illetmény-előmeneteli rendszer), de a 87/A. § nem szerepelt a felsorolásban.

Részlet a válaszából: […] A pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozók esetében a fizetési kategória megállapítására vonatkozóan az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése a következőket írja elő: "a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével – a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Oltatlanok visszatérése a munkahelyükre

Kérdés: Amennyiben a Vmtv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt munkáltatói döntés értelmében a fizetés nélküli szabadság meghosszabbodik (mert a munkáltató az oltatlanokat nem kívánta visszavenni), és ugyanezen szakasz (16) bekezdése értelmében a döntés valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában alkalmazandó (tehát nem vehet fel új – oltatlan – munkavállalót), akkor súlyos létszámhiány miatt lehetőség nyílhat-e a munkáltatói döntés megváltoztatására annak érdekében, hogy a jövőben oltatlanok is alkalmazhatóak legyenek? Ha igen, milyen feltételekkel? Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, akkor mely időponttól valósulhat meg az oltatlanok foglalkoztatása a munkáltatónál?
Részlet a válaszából: […] A Vmtv. értelmében 2022. június 15-én általános szabály szerint – a munkáltató eltérő döntése hiányában – megszűnt a 599/2021. Korm. rendelet alapján korábban elrendelt vagy alkalmazott fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadság. Az 599/2021. Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
1
2
3
15