Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

177. Munkaügyi Levelek / 2019. február 25.

TARTALOM

3506. kérdés Szabadságkiadás és egyszeri megváltás a közigazgatásban
Egy költségvetési szervnél dolgozom mint kormánytisztviselő. 2013. március 5-én megszületett az első gyermekem, majd 2016. február 8-án a második is, akikkel folyamatosan otthon voltam (CSED-en, GYED-en és GYES-en) megszakítások nélkül. 2018 szeptemberében kezdeményeztem a második gyermekem után igényelt GYES idejére járó fizetés nélküli szabadságom megszakítását a munkáltatóijogkör-gyakorlómnál, aki ezt engedélyezte is 2018. október 23-ával. Közös megegyezésünknek megfelelően egy kinevezésmódosításban 2018. október 24. napjával munkavégzésre beosztott úgy, hogy a távollétem ideje alatt felhalmozódott 77 munkanap és a 2018. évi időarányosan járó 7 munkanap szabadságomat (összesen 84 munkanap) 2018. október 24. napjától 2019. február 24. napjáig részemre kiadja, és így tényleges munkavégzésre csak 2019. február 25. napján kellene megjelennem. Kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy a Kit. alapján mondhatják-e azt, hogy 2019. január 2-án már munkába kellett volna állnom (tekintettel a Kit. 289. §-ára, a 2018. évi szabadságmegváltásokról), és ezzel egyidejűleg kifizetik nekem a benn maradó 38 munkanap szabadságomat, illetve adhatnak-e nekem erről visszamenőleg egy kinevezésmódosítást?
3507. kérdés Rendkívüli munkaidő rugalmas munkarendben
Cégünk dolgozói rugalmas munkarend szerint dolgoznak. A munkaszerződés mellékletében szerepel a törzsidő. Hétfőtől péntekig a teljes munkaidőt háromhavi munkaidőkeretben kell teljesíteni, a napi munkaidő hossza minimum 5 óra, maximum 12 óra lehet. A periódus kezdete mindenkor a tárgyév január 1-je. Elrendelhető-e a dolgozóknak a heti nyolc óra túlóra visszavonásig, ha a túlóra nem a hirtelen megnövekedett megrendelés miatt kötelező, hanem jelentős mértékű létszámleépítésből adódik? A túlórákra vonatkozó egyéb megállapodás nincs a két fél között.
3508. kérdés Önként vállalt túlmunka elrendelése és nyilvántartása
Az önként vállalható túlórával együtt évi 400 óra túlórát rendelhetünk el, amivel majdnem minden hétre 48 óra munkaidőt írhatunk elő. Ez így jogszerű? Ezeket az órákat külön kell feltüntetnünk? Kell-e írásbeli elrendelés a túlórához?
3509. kérdés Munkaidő nyilvántartása és beléptetőrendszer
A cégnél, ahol sofőrként dolgozom, beléptetőrendszer lett telepítve. Adott esetben nekem hajnali 4 órától 12 óráig tart a munkaidőm. 4 óra előtt érkezem a munkahelyemre, de hiába rögzíti ezt a beléptetőrendszer, csak 4-től kezdik számolni a munkaidőt. Pedig 4-re már túl vagyok az autó megpakolásán és akkor indulok el. 12 óra után érkezem vissza, de hiába ekkor rögzíti a rendszer a belépésemet, csak 12-ig számolják el a munkaidőmet. Sőt levonnak belőle 20 perc munkaközi szünetet, amit pedig napközben nem is veszek igénybe. A hónap végére ezért, hiába rögzít a rendszer naponta 8 óránál több időt, mégis akár 1 nap szabadságot is levonnak órahiány miatt. Tanácsukat kérném, hogy jogos-e ez az egész.
3510. kérdés Műszakok fogalmának értelmezése
Az egy-két-három műszakos munkarend mettől meddig tart munkaidőben? Például, az egy műszakos munkarend reggel 6-tól 14 óráig tart és így tovább?
3511. kérdés Munkaidő-beosztás mint jelenléti ív
Az adott hónap megkezdése előtt 168 órával rendelkezésre áll nyomtatott formában a rendes munkaidőt tartalmazó, egész hónapra előre, géppel kitöltött jelenléti ív. A munkavállaló egy adott napra csak akkor jegyez be tollal bármit, ha a megadott időponttól eltérő volt a munkavégzés ideje. A jelenléti ívet a hónap végén, egyszer írja alá minden munkavállaló. Ez így megfelelő? Az így vezetett jelenléti íven a túlórát és az önként vállalt túlórát el kell különíteni?
3512. kérdés Szakképesítés és besorolás a közigazgatásban
Milyen szakképesítéseket lehet elfogadni közszolgálati másodfokú szakképesítésként? Elfogadhatjuk-e I. besorolású közterület-felügyelőnek a rendészeti szervező (tiszt) OKJ-szakképesítést? (A szakképesítést 2000-ben szerezte a munkavállaló.)
3513. kérdés Nyugdíjasnak minősülő munkavállaló fogalmának értelmezése
A női munkavállalót az Mt. hatálya alatt foglalkoztatjuk általános munkarendben, irodai munkakörben. A munkavállaló idén nyáron tölti be 61. életévét, munkaviszonya a munkáltatónál 19 éve áll fenn. A munkavállaló többször közölte már szóban, hogy ő jogosult lesz a nyár folyamán a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjra a 40 év szolgálati ideje miatt, és ő ezt meg is fogja "igényelni". Ezt az elképzelését a munkavállaló megváltoztatta, és most már úgy nyilatkozik, hogy inkább még a 2019-es évet végigdolgozza. A munkáltató szeretné a munkaviszonyt felmondással megszüntetni, de ezt az Mt. 66. §-ának (9) bekezdésére alapítaná, élve az Mt. 77. §-ának (5) bekezdésében biztosított lehetőséggel. Megalapozza-e az Mt. szerinti "nyugdíjasnak minősül" kitételt a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése, és ha igen, hogyan tud erről hivatalosan, ténylegesen meggyőződni a munkáltató, vagy kénytelen megvárni a Tny. 18. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti 65. életév betöltését?
3514. kérdés Próbaidő egyoldalú "törlése" a munkáltató által
Módosítható-e a munkaszerződés úgy, hogy a munkáltató kitörli a próbaidőt, hogy azáltal megakadályozza a próbaidő alatti felmondást?
3515. kérdés Felmondási jog kizárásának érvényessége
Az előző ügyvezető idejében a cégünk olyan munkaszerződést kötött az egyik határozatlan időre alkalmazott munkavállalóval, melyben a felek kizárták a felmondás jogának gyakorlását. A rendelkezés értelmében a felek megállapodtak abban, hogy egyik fél sem jogosult megszüntetni a munkaviszonyt felmondással. A kikötés nem tartalmaz időhatározást, ezért az - legalábbis úgy tűnik - általánosságban zárja ki a felek felmondási jogát. Létszámcsökkentést kívánunk végrehajtani, és ennek keretében e munkavállalótól is megválnánk. Mit tudunk tenni, jogszerű-e az ilyen korlátozás?
3516. kérdés Felmondás kézbesítése "elköltözött" munkavállalónak
A munkavállaló korábban megadott címére kézbesített felmondásunk "elköltözött" jelzéssel jött vissza. Ezt követően felhívtuk telefonon, és kiderült, hogy elköltözött, de korábban elmulasztotta megadni az új lakcímét. Miután megtudta, hogy mit tartalmazott a levél, megtagadta, hogy elárulja azt a címet, ahová elküldhetnénk ismét neki. Bejönni a céghez nem tud, mivel keresőképtelen. Mit tehetnénk?
3517. kérdés Munkaszerződés-módosítás az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését követően
Társaságunk egyik munkavállalója 2019-ben eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és a nyugdíját igénybe is kívánja venni. Ugyanakkor a határozatlan idejű munkaszerződése ezzel az időponttal nem fog megszűnni, mert más munkakörben és más munkaidővel továbbra is foglalkoztatni fogjuk. Mivel megváltozott a nyugdíjasok biztosítási státusza, milyen igazolásokat kell számára kiadnunk, hogy el tudja indítani a nyugdíját, illetve hogyan kell a munkaszerződését módosítani, vagy kell-e újat kötni, hogy a munkaviszonya ne változzon?
3518. kérdés Foglalkoztatási lehetőségek rövid időtartamra
Cégünk tulajdonosának van egy másik kft.-je is. A nálunk főállásban dolgozó szakmunkások (kb. 30 fő) a munkaidő letelte után a másik cégben, ugyanazon munkaterületen, rendszeresen, heti egyszer-kétszer hogyan foglalkoztathatók? Hogy tudjuk ezt lepapírozni, hogy ne kelljen minden napra külön munkaszerződést készíteni nekik?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3519. kérdés Tévesen megállapított jubileumi jutalomra jogosító idő
Óvodai dolgozónk nyugdíjba vonulásakor a munkaviszonyok felülvizsgálata során megállapításra került, hogy a 2014. március 31-i kinevezésekor a jubileumi jutalom és a felmentés kezdő időpontja tévesen került megállapításra, mivel a 2000. szeptember 1.-2005. szeptember 5. közötti, nem közalkalmazotti jogviszonyát is figyelembe vettük, amikor "A Vasút a gyermekekért" Alapítvány Diákotthon, Óvoda és Általános Iskolával fennálló munkaviszonyban dolgozott. Így a kinevezésekor tévesen megállapított jubileumi jutalom és felmentés kezdő időpontja 1980. július 16-ról 1985. július 26-ára módosult. Ez alapján a 40 éves jubileumi jutalomra nem 2020-ban, hanem 2025. július 26. napjával lenne jogosult. Közalkalmazotti jogviszonya 2018. november 30. napján szűnt meg, a felülvizsgálattal megállapított jogosultsági idő alapján ekkor még nem rendelkezett legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal, így részére a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalom sem került kifizetésre, mivel - véleményünk szerint - a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerinti feltétel nem teljesült. Kérem tájékoztatásukat, hogy helyesen jártunk-e el, és a felülvizsgálat miatti módosítás jogszerűen történt-e?
3520. kérdés Betéti társaság munkaviszonya saját kültagjával
Egy betéti társaság kültagja lehet-e munkaviszonyban állóként havi 20 órában bejelentve a saját cégében?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3521. kérdés Jubileumi jutalomra jogosító idő számítása
Az alapítványi és az egyházi fenntartású oktatási intézményben töltött munkaviszony tartama beleszámít a jubileumi jutalmak éveinek számításába?
3522. kérdés Honvédelmi alkalmazottak 35 éves jubileumi jutalma
A Hajt. alkalmazásával kapcsolatban felmerülő problémámra szeretnék választ kérni. A munkáltatónál 1982. július 15-től dolgozom folyamatosan. A közalkalmazotti 25, illetve 30 év után megkaptam a jubileumi jutalmat. A fenti törvény szerint honvédelmi alkalmazottként már 25, 35, illetve 40 év után jár jubileumi jutalom. Mivel nekem 37 évi, honvédelmi alkalmazottként elismert jogviszonyom van, a 35. év utáni jubileumra jogosult vagyok-e?
3523. kérdés Különböző mértékű költségtérítés
Vállalatunk 15 Ft/km munkába járás költségtérítést fizet minden munkavállaló számára, akik nem tudják tömegközlekedéssel megoldani a napi munkába járást. Ezenfelül minden érintett dolgozó részére fizetünk adóköteles munkábajárás-térítést is, az adómentes költségtérítéssel megegyezően kilométeralapon. Az adóköteles költségtérítésként adott összeg tekintetében köthetünk-e eltérő összegről szóló megállapodást a munkavállalókkal?
3524. kérdés Munkáltató dolgainak elvitele bértartozás fejében
Az egyik munkavállalónk bejelentette, hogy megszünteti a munkaviszonyát, és mivel szerinte a munkáltató tartozik neki a túlórák kifizetésével, ezért elvitte magával a kéziszerszámokat és a munkavédelmi felszereléseket is, "váltságba", ahogy mondta. Mit tehetünk ezen munkavállaló esetében? Levonhatjuk a béréből az eszközök értékét mint kárt?
3525. kérdés Bérpótlék számítási alapjának meghatározása
Az interneten találtunk egy cikket, amelyben arról írtak, hogy a munkaszerződésben a bérpótlékok alapját le lehet csökkenteni az alapbér mértéke alá. Kérnénk a megerősítésüket, hogy ez valóban így van-e!
3526. kérdés Munkáltató és szakszervezet összefonódása
Jogszerű-e az, hogy a főnököm és a szakszervezeti bizalmi egy és ugyanazon személy?
3527. kérdés Eljárás szakszervezeti tagdíj levonásánál
Újonnan alakult munkáltató vagyunk, ahol már működik szakszervezet is, melynek vezetősége azt kérte, hogy 2019-től a tagjaik munkabéréből a szakszervezeti tagdíjakat a munkáltató vonja le és utalja át az ő számlájukra. Tudtommal a munkáltató csak a saját követelését vonhatja le a munkabérből, másnak a javára nem élhet levonással. Hogyan járhatunk el szabályosan?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére