154. Munkaügyi Levelek / 2017. szeptember 25.

TARTALOM

3052. kérdés Munkáltatói kezesi felelősség
Ha a munkáltató nem von le a munkabérből, akkor melyik jogszabály kötelezi őt mint kezest az elmaradt levonás kifizetésére a végrehajtást elrendelő felé?
3053. kérdés Napi pihenőidő értelmezése rendkívüli munkaidő teljesítése esetén
Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) munkát végez, majd készenlétes 15.20-tól másnap reggel 7.00-ig, utána 7.00-tól 15.20-ig megint rendes munkaideje van. A készenlét alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 5.30-tól 7.00-ig. 7.00-kor ki kell-e adnom a 11 óra pihenőidejét? Álláspontunk szerint nem, mivel az előző napi munka befejezése (15.20) és a másnapi munkakezdés (5.30) között megvan a 11 óra pihenőidő. Továbbá aznap ő még dolgozhat 7.00-tól 15.20-ig, mivel még nem haladta meg a munkavégzése a maximális 12 órát.
3054. kérdés Szabadság - minden munkaviszonyban jár
Munkaszerződés keretében vállaltam munkát, biztonsági és vagyonőr munkakörben. Ezen esetben az évi szabadság megillet-e, amennyiben nem, milyen indokkal utasítható el?
3055. kérdés Keresőképtelenség szabadság alatt
Cégünknél minden nyáron "leállás" van július utolsó hetétől 3 hétig, amely időtartamra a kollégák szabadságot vesznek ki. A július havi béreket a szabadság megkezdése előtt elutaljuk a dolgozók részére. Néhány kolléga a szabadság leteltét követő első munkanapon orvosi igazolást hozott arról, hogy ezen időszak alatt keresőképtelenné vált. Hogyan kell számfejteni a dolgozók járandóságait?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3056. kérdés Szabadság az egyszerűsített foglalkoztatásban
Az egyik szakmai portálon az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban azt írják, hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ne lenne jogosult szabadságra, amit a munkaviszony végén pénzben kell megváltani (hivatkoznak az NGM/14950/2017. számú állásfoglalásra). Önöknek mi a véleményük ezzel kapcsolatban? Ha egy céghez jönnek nyáron spárgát szedni, akár egy személy kb. 80 napot az évben, akkor az utolsó mezőgazdasági idénymunka napján ki kell számolni a 80 napra időarányosan járó éves szabadságát és meg kell váltani? Ebben az esetben a személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles jövedelem keletkezne, mert naponta a magánszemély csak a minimálbér nyolc órára járó összegét keresheti meg adómentesen. Mi a teendő egy hosszabb idejű, akár évi 90 napos alkalmi munka vagy 120 napos mezőgazdasági idénymunka esetén a szabadságmegváltásra való jogosultság tekintetében, jár-e szabadságmegváltás a munkaviszony utolsó napján?
3057. kérdés Biztosítási jogviszony megszakadása fizetés nélküli szabadságnál
A szolgálati időm alatt, ami kb. 44 év, többször voltam fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadságok időtartama csak egyszer haladta meg a 30 napot, a többi esetben ennél rövidebb idő volt. Tudomásom szerint csak a 30 napot meghaladó esetben szűnik meg a biztosítási jogviszony, és ez kiesik a szolgálati időből. Kérdésem az, hogy a 30 napot meghaladó napok kiesése minden egyes alkalomra, vagy mindig egy aktuális teljes évre, vagy a teljes munkaviszonyban eltöltött időre vonatkozik?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3058. kérdés Működési rend átalakításával kapcsolatos munkaidő-szervezés
Cégünk a készenléti jellegű munkakörben havibérrel foglalkoztatott munkavállalóit órabéresíteni szeretné az alábbiak szerint: a jelenlegi havibérüket 174-gyel osztva megállapított órabérrel a beosztás alapján havi óraszámmal teljesített órabérrel lennének kifizetve. Hogyan tudjuk a munkaidejüket helyesen megállapítani, a szerződésüket megírni, ha a munkavállalók megválaszthatják, hogy egy hónapban mennyi munkaórát akarnak dolgozni? A cég célja, hogy se állásidőt, se túlórát ne kelljen fizetni, csak a ledolgozott órára járó alapbért. Ebben az esetben mi lesz a munkaidőkeret, hiszen egyenlőtlen a beosztásuk?
3059. kérdés Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor
Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
3060. kérdés Munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezménye
Segítségüket kérném abban, hogy ha engem egy gimnáziumban munkavédelmi képviselőnek választottak (20 főnél több munkavállalót foglalkoztat), akkor jár-e nekem a havi 10%-os mértékű munkaidő-kedvezmény? Tehát a tanároknál ez órakedvezményben valósul meg, az én értelmezésem szerint. Az igazgatóhelyettes azt állítja, hogy csak az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknak jár ez a kedvezmény, közalkalmazottaknak nem.
3061. kérdés Jubileumi jutalomra való jogosultság - és egy korábbi munkaviszony
Beleszámít-e a 40 éves jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításakor az 1983-2017-ig (minisztériumban töltött) kormányzati szolgálati jogviszonyhoz a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szolgálatnál (MÉM RSZ) 1975-1983 között eltöltött időszak? A 35 éves jubileumi jutalom kiszámításánál a MÉM RSZ-nél eltöltött 8 évet még figyelembe vették. A minisztériumba való áthelyezés 1983-ban történt. A 22/1974. MÉM É.41. MÉM számú utasítással (1974. október 29-én jelent meg) alapított MÉM RSZ jogutódjaként 1994. december 23-án alakult meg az Air Service Repülőgépes Szolgáltató Rt. Ha beleszámít, melyik jogszabály alapján?
3062. kérdés Helytelen besorolás korrekciója
Önkormányzati fenntartású szociális szolgáltatóközpontnál foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásával és fizetési fokozatuk megállapításával kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel: A személyi anyagok felülvizsgálásához szükséges-e vezetői utasítás, vagy ügyintézői hatáskörben megteheti-e a munkaügyi ügyintéző? Személyi anyagok felülvizsgálatakor észleltük, hogy a munkavállalók rossz (magasabb) fizetési osztályba és kategóriába kerültek besorolásra. A helyes osztályba és kategóriába (vissza) sorolásukat megtehetjük-e? A munkavállalókat először munkaviszony keretében foglalkoztatták. A jogutódlást követően közalkalmazotti kinevezést kaptak, és a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítés megszerzésére csak ezt követően kötelezték őket. A közalkalmazotti jogviszony beszámításához szükséges korábbi jogviszonyokat és az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál szerzett jogviszonyokat mikortól lehet elszámolni, a képesítés megszerzésétől, vagy ettől függetlenül is figyelembe kell-e venni? Némelyik közalkalmazott a kinevezésekor felmentést kapott a képesítés megszerzése alól.
3063. kérdés Azonnali hatályú felmondás visszavonása közfoglalkoztatási jogviszonyban
Határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszonyban azonnali hatállyal felmondott a közfoglalkoztatott, a munkáltató vitatja az indokolás valóságtartalmát, erre tekintettel nem számolt el vele. A megszüntetés jogellenessége iránti per egyik félnek sem érdeke a költségek és az eljárás esetleges elhúzódása miatt. Kezdeményezhet-e a munkáltató egyeztetést a közfoglalkoztatottal a per elkerülése érdekében? Visszavonhatja-e a közfoglalkoztatott az azonnali hatályú felmondását, és helyreállítható-e a közfoglalkoztatási jogviszony a felek közös akaratával? Amennyiben igen, a felek megszüntethetik-e a közfoglalkoztatási jogviszonyt közös megegyezéssel?
3064. kérdés Munkaviszony megszüntetése és a gyermekvállalás
Szövetkezetünk 45 fős varrodai üzemet működtet, több mint 70-féle terméket varr folyamatosan egy külföldi cég részére. A cég elvárásainak csak nagyon precíz munkával tudunk megfelelni, ugyanakkor a fizetéssel egyáltalán nem kényezteti el üzemünk a munkavállalóit. Egyik munkavállalónk 2014. április 24-től létesített munkaviszonyt üzemünknél mint varrónő. Előtte kilenc évig máshol dolgozott egy külföldi érdekeltségű üzemben. A munkavállalót három hónapnyi munka után a körzeti orvosa egy vizsgálat után azonnal keresőképtelen állományba vette. A munkavállaló mesterséges megtermékenyítésen esett át, a beültetés sikeres volt. Amikor munkára jelentkezett, nem szólt gyermekvállalási elképzeléseiről. A baba most kétéves, de a három év lejárta előtt a munkavállaló újabb babát szül, mert a mesterséges beültetés újra sikeres volt. Elmondása szerint nem kíván üzemünkbe visszajönni dolgozni. Három hónap munka után a két gyermek után járó költségek üzemünket terhelik. Van-e arra törvényes lehetőségünk, hogy a munkavállaló munkaviszonyát azonnal vagy három év után felmondjuk, megszüntessük?
3065. kérdés Kollégiumvezető pályázat nélkül
Közoktatási intézmény magasabb vezetői (kollégiumvezetői) pályázati kiírása után, ha van az előírt végzettséggel rendelkező pályázó, de a pályázati eljárás során leszavazták, kinevezhető vagy megbízható-e olyan személy, aki az előírt végzettségekkel nem rendelkezik, és pályázatot sem nyújtott be?
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
3066. kérdés Vezetői megbízás időtartama
Óvoda intézményvezető-helyettesét és tagintézmény-vezetőjét hány évre lehet kinevezni? A "legfeljebb 5 évre" kitétel lehetőséget ad egyéves kinevezésre?
3067. kérdés Munkába járás feltételeinek biztosítása
Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltatónak kell-e nyilatkoznia a szerződésben arról, hogy biztosítja-e a dolgozónak a munkába járást, vagy nem? Amennyiben a szerződés nem tartalmazza a munkába járás módját, kötelezhető-e a dolgozó saját magának biztosítani a napi munkába járást?
3068. kérdés Nagy-Britanniában szerzett végzettség hazai elismerése
Nagy-Britanniában élek, ott végeztem a Ryde Academy elnevezésű oktatási intézményben. Caring for children level 1 elnevezésű diplomám van, ebben az évben kezdem el a level 2 diploma megszerzésére irányuló képzést. Miután ezt is befejezem, szeretnék visszaköltözni Magyarországra. Nem vagyok benne biztos, hogy ez a diploma mit is ér Magyarországon, hogy munkába is állhatnék-e vele.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3069. kérdés Dajkák végzettsége
Költségvetési szervnél foglalkoztatott óvodai dajkák személyi anyagainak felülvizsgálatakor észleltük, hogy a dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink eltérő végzettséggel, képesítéssel rendelkeznek (pl. 8 általános iskolai végzettség, dajka szakképesítéssel; középfokú iskolai végzettség és szakmunkás-bizonyítvány; középfokú iskolai végzettség kisgyermekgondozó és nevelő szakképesítéssel). A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles-e szabályozni a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget/szakképesítést? Ha a belső szabályozás megalkotása megtörténik, kötelezhető-e olyan dajka az előírt képesítés megszerzésére, aki már 10-25 éve jogviszonnyal rendelkezik? Ha kötelezni kellene, kell-e vele tanulmányi szerződést kötni, a képzés költségeit kinek kell viselnie? Ha nem szükséges a szabályozás, akkor milyen végzettség/szakképesítés alapján kell a munkavállalót besorolni?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére