Dajkák végzettsége
Kérdés
Költségvetési szervnél foglalkoztatott óvodai dajkák személyi anyagainak felülvizsgálatakor észleltük, hogy a dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink eltérő végzettséggel, képesítéssel rendelkeznek (pl. 8 általános iskolai végzettség, dajka szakképesítéssel; középfokú iskolai végzettség és szakmunkás-bizonyítvány; középfokú iskolai végzettség kisgyermekgondozó és nevelő szakképesítéssel). A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles-e szabályozni a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget/szakképesítést? Ha a belső szabályozás megalkotása megtörténik, kötelezhető-e olyan dajka az előírt képesítés megszerzésére, aki már 10-25 éve jogviszonnyal rendelkezik? Ha kötelezni kellene, kell-e vele tanulmányi szerződést kötni, a képzés költségeit kinek kell viselnie? Ha nem szükséges a szabályozás, akkor milyen végzettség/szakképesítés alapján kell a munkavállalót besorolni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. szeptember 25-én (154. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3069
[…] követelményekből kiolvasható, hogy melyik szakképesítés milyen munkakör betöltésére készít fel. A munkáltatónak ebből célszerű kiindulnia. Erről akár belső szabályzatot is alkothat. Mivel azonban a 326/2013. Korm. rendelet 2. melléklete akár az általános iskolai végzettséget is elegendőnek határozza meg a dajka munkakör betöltéséhez, amely végzettséggel szinte mindenki rendelkezik, az ezenfelüli, a munkakörhöz nem illeszthető szakképesítéseket egyszerűen figyelmen kívül lehet hagyni. Aki jelenleg is megfelel a képesítési előírásoknak (pl. az általános iskolai végzettséggel rendelkezők is), azok számára az előzőekből következően nem a munkakör betöltésének feltételeként, hanem többletként jelentkezik a további, munkakörben hasznosítható szakképzettség, szakképesítés megszerzése. Ezt a munkáltató előírhatja számukra, azonban ebben az esetben a képzés költségeit a munkáltatónak kell viselnie (tandíj, tananyag, utazási és szállásköltség), valamint a képzésre fordított idő fizetett munkaidőnek tekintendő. Ebben az esetben tanulmányi szerződés kötése kizárt [Mt. 229. § (2) bek. b) pont].Ami a besorolást illeti: a 326/2013. Korm. rendelet 13. fejezete tartalmazza a köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak besorolására vonatkozó szabályokat. A 32. § értelmében, […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. szeptember 25-én (154. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3069
[…] követelményekből kiolvasható, hogy melyik szakképesítés milyen munkakör betöltésére készít fel. A munkáltatónak ebből célszerű kiindulnia. Erről akár belső szabályzatot is alkothat. Mivel azonban a 326/2013. Korm. rendelet 2. melléklete akár az általános iskolai végzettséget is elegendőnek határozza meg a dajka munkakör betöltéséhez, amely végzettséggel szinte mindenki rendelkezik, az ezenfelüli, a munkakörhöz nem illeszthető szakképesítéseket egyszerűen figyelmen kívül lehet hagyni. Aki jelenleg is megfelel a képesítési előírásoknak (pl. az általános iskolai végzettséggel rendelkezők is), azok számára az előzőekből következően nem a munkakör betöltésének feltételeként, hanem többletként jelentkezik a további, munkakörben hasznosítható szakképzettség, szakképesítés megszerzése. Ezt a munkáltató előírhatja számukra, azonban ebben az esetben a képzés költségeit a munkáltatónak kell viselnie (tandíj, tananyag, utazási és szállásköltség), valamint a képzésre fordított idő fizetett munkaidőnek tekintendő. Ebben az esetben tanulmányi szerződés kötése kizárt [Mt. 229. § (2) bek. b) pont].Ami a besorolást illeti: a 326/2013. Korm. rendelet 13. fejezete tartalmazza a köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak besorolására vonatkozó szabályokat. A 32. § értelmében, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
