139. Munkaügyi Levelek / 2016. október 10.

TARTALOM

2736. kérdés Közalkalmazotti besorolás
Egyik intézményünk vezetője jelenleg az F fizetési osztály 9. fokozatába van besorolva. Alapdiplomáján kívül ebben az évben, mesterképzési szakon, mesterfokozatot és szakképzettséget szerzett. A képzés ideje 4 félév volt. Besorolható-e H fizetési osztályba?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2737. kérdés Pedagógiatanári végzettség a besorolásnál
Óvodában dolgozó gyógypedagógus a főiskolai gyógypedagógia tanári végzettsége mellett elvégezte az egyetemet, mellyel okleveles pedagógiatanári szakképzettséget szerzett. A dolgozó fizetési besorolásánál az egyetemi végzettség elismerhető-e, mivel óvodában dolgozik gyógypedagógusként?
2738. kérdés Végrehajtás alól mentes munkabér
Van olyan összeg, amit meg kell hagyni az adósnál, ha egyébként munkabére 50%-át letiltják?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2739. kérdés Teljesítménykövetelmény megállapítása megváltozott munkaképességű munkavállalóknak
A rehabilitációs munkakörben dolgozóktól a cég követelheti-e a normát vagy azonfelüli munkadarabot?
2740. kérdés Munkabérelőleg folyamatos fizetése
Mi a véleményük egy olyan szabályozásról, amikor a munkáltató évente háromszor adhat munkabérelőleget, legfeljebb a minimálbér ötszöröséig, 6 havi részletben történő visszafizetésre, akár olyankor is, ha az előző munkabérelőleg még nem került visszafizetésre, hanem az újabb felvételt közvetlenül megelőzően - illetve azzal egy időben, az újabb felvett összeggel megfinanszírozva - teljesítik a korábbi fennmaradó tartozást? Az aggályt az okozza, hogy ilyenformán 6 hónapot meghaladóan is lehet egy adott évben ugyanazon személynek munkabérelőleget nyújtani adómentesen.
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2741. kérdés Időbérre történő áttérés és a távolléti díj számítása
Társaságunk szeptember 1-jétől megszüntette a teljesítménybérezést, és helyette minden kollégánál egységesen havibéres rendszert vezetett be. Az ehhez szükséges munkaszerződés-módosítások is megtörténtek. Szeptemberi (illetve ezt követő) távollétek esetén figyelembe kell-e venni a megelőző hat hónapban kifizetett teljesítménybért a távolléti díj számításánál, vagy csak az új, időbérben meghatározott alapbérrel kell számolni? A törvényben nem találtunk kifejezett szabályt erre az esetre vonatkozóan.
2742. kérdés Kölcsön- vagy munkabértartozás
A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
2743. kérdés Munkáltatói kollektívszerződés-kötési jogosultság
Internetes keresőszolgáltatást üzemeltető, külföldi tulajdonú, de magyarországi székhelyű gazdasági társaság munkáltatói minőségben Önök szerint jogosult kollektív szerződés kötésére?
2744. kérdés Munkáltatói jogkör gyakorlása általános meghatalmazás útján
Egy cégnél az alapító okirat rendelkezése szerint az ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az ügyvezető, 1-2 hetes távolléte esetén, a távollét időtartamára adhat jogszerűen általános meghatalmazást (távollét időtartamára a munkáltatói jogkör gyakorlása során teljes körű eljárás) a cég egyik munkavállalója részére? Amennyiben igen, szüksége van arra, hogy az ügyvezető a visszatérésekor utólagosan jóváhagyja a helyette eljáró meghatalmazott személy által tett jognyilatkozatokat?
2745. kérdés Munkaügyi per elhúzódása
2007 februárja óta folyamatban van családunk három tagjának munkaügyi pere ugyanazon munkáltatóval szemben. 2012-ben a törvényszék megállapította a munkáltató általi jogellenes munkaviszony-megszüntetés tényét, de álláspontunk szerint a munkaviszony utolsó napját nem helytállóan határozta meg. A Kúria helybenhagyta a törvényszék részítéletét, azzal, hogy elszámolásra kötelezte a munkáltatót. Az elsőfokú bíróság az elszámolást elkezdte, de a vagyoni kártérítést szerintünk súlyos hibákkal ítélte meg, mert nem vette figyelembe az általunk előadott körülményeket. Betegség folytán nem tudtunk, csak egy alkalommal megjelenni a tárgyaláson, és kértük, hogy a bíróság a tárgyalást halassza el, amíg a pártfogó ügyvédet ki nem jelölik, de végül nélkülünk tartották meg a tárgyalási napokat. Ez szerintünk méltánytalan és jogsértő. Ezért szeretnénk tanácsot kérni a több mint kilenc éve folyamatban lévő ügyünkben, mert szeretnénk elkerülni a pervesztességet.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2746. kérdés Gyermek utáni pótszabadság elvált szülőnek
Elvált munkatársunknak, akinek a feleségénél van elhelyezve a 16 éven aluli gyermek, jár-e a gyermekek utáni pótszabadság? Több helyen olvasom szakértőktől, hogy igen, de az Mt. idevonatkozó paragrafusából ezt nem látom egyértelműen.
2747. kérdés Szabadság kiadása az alkalmatlan munkavállalónak
Táppénzjogosultságom lejárt, de nem vagyok még munkaképes, a munkáltató elküldött az üzemorvoshoz, aki megállapította, hogy nem vagyok alkalmas. Szeretném kiíratni az előző évről megmaradt szabadságot. Ki lehet-e venni, hogy addig is meglegyen a jogviszonyom, ugyanis közben várom a foglalkozási megbetegedésről a határozatot?
2748. kérdés Jogviszonyváltás felmentési idő alatt
2017. január 1-jén a közalkalmazotti jogviszonyom jogállásváltozással munkaviszonnyá alakul, és ezzel egyidejűleg előreláthatólag 20%-os létszámleépítés várható. Az átvenni kívánt közalkalmazottakkal munkaszerződést kötnek, a többiek pedig, tudomásom szerint, végkielégítés megfizetése mellett felmondási idő nélkül távoznak. 2017. augusztus 30-án leszek öregségi nyugdíjra jogosult (63 és fél éves), de nőként már július 2-án elmehetnék a 40 éves szolgálati időm miatt. Szintén ekkor lennék jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra is közalkalmazottként. Ha 2016. november 2-án megkezdem a nyugdíj előtti 8 hónapos felmentésemet közalkalmazottként, mi történik velem január 1-jén? Velem is új munkaszerződést kötnek? Felmondhatnak nekem január 1-jén? Megkaphatom-e a jubileumi jutalmat, hiszen július 2-án már nem közalkalmazottként fogok nyugdíjba menni, de önhibámon kívül alakultak így az események?
2749. kérdés Munkahelyi félelemkeltés mint felmondási ok
Cégünk egyik osztályáról több munkavállaló panaszkodott egy bizonyos kollégára. Elmondásuk szerint furán viselkedik, több alkalommal erőszakos dolgokról beszélt nekik, ezért mindig szoronganak a közelében. Előfordult, hogy állatkínzásról vagy valaki megveréséről is fantáziált, amit többeknek hangoztatott. A munkavállalók azt kérték, hogy távolítsuk el, mert lassan nem mernek vele egy szobában tartózkodni. A fentiek szolgálhatnak-e alapul egy munkáltatói felmondáshoz?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2750. kérdés Kamerás megfigyelés a munkavégzés hatékonyságáért
Termeléssel foglalkozó cég termelési területén lehet-e kamerákkal a munkavállalók munkavégzését figyelni, ellenőrizni kizárólag a munkavégzés minőségével kapcsolatosan? A kamerás rendszerről a tájékoztatás megtörtént. Milyen törvényre kell hivatkozni?
2751. kérdés Eltérés a törvényes felmondási időtől a régi Mt. alapján
A régi Mt. alapján jogszerűen kerülhetett kikötésre a munkaszerződésekben, hogy a régi Mt. 92. §-ának (2) bekezdésétől - tehát a felmondási időnek a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel arányos meghosszabbodásától - eltérően, fix két hónapos felmondási idő került kikötésre a munkavállaló rendes felmondása esetére? Fentiekkel kapcsolatban ugyanis találtunk olyan jogértelmezést, amely szerint ezen eltérés abban az esetben volt jogszerű, ha mind a munkavállalói, mind a munkáltatói rendes felmondás esetére azonos időtartamú, azaz jelen esetben két-két hónap felmondási idő került kikötésre.
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2752. kérdés Neveléssel-oktatással lekötött időbe beszámítandó tevékenységek
Szeptembertől a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejébe nemcsak a tanórákat, hanem 2-2 óra erejéig az osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői, 1 óra erejéig, de összesen legfeljebb 4 óráig a diákönkormányzat-segítői feladatokat is be kell számítani. Ennek tervezésénél mit kell kiinduló óraszámnak tekinteni, hiszen a törvény heti 22-26 óra között teszi lehetővé a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének megállapítását?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2753. kérdés Közalkalmazotti tanácsi tagok munkaidő-kedvezményének tervezése
Hogyan kell kiadni a pedagógus közalkalmazotti tanácsi tagok munkaidő-kedvezményét? Be kell-e előre tervezni a tantárgyfelosztásba, illetőleg a heti munkaidő-beosztásba, azaz hetente fix időpontban kiadni?
2754. kérdés Vagyoni hátrány hátrányos jogkövetkezményként minimálbér esetén
Az Mt. 56. §-a alapján a vagyoni hátrány szankcióként azon munkavállalók esetében is megállapítható, akik minimálbért kapnak? Álláspontom szerint igen, hiszen az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 56. §-a sem zárja ki, hogy a minimálbéres munkavállaló esetében a vagyoni hátrány ne lenne alkalmazható. Továbbá azon munkavállalókkal szemben, akiknek több az alapbére, mint a minimálbér, diszkriminatív lenne, ha velük szemben emiatt alkalmazható a vagyoni hátrány szankcióként, a minimálbéres munkatársaikkal szemben azonban nem, még abban az esetben sem, ha a minimálbéres munkavállaló ráadásul súlyosabb vétséget követ el.
2755. kérdés "4+4"-es munkarend
Új munkarendet vezetünk be, amely szerint a munkavállalók 4 műszakban, 4 napon keresztül, nappal 12 órás munkaidő-beosztás mellett, 6 és 18 óra között dolgoznak, majd 4 napot otthon vannak; ezt követően kezdődik elölről a ciklus, csak fordított (éjszakás) beosztás mellett. Jogszerűen megoldható ez?
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
2756. kérdés Munkavédelmi képviselő választásának kötelezettsége
Úgy tudom, hogy 2016. július 8-tól változott a munkavédelmi képviselők választására vonatkozó szabályozás, és már 20 fős létszámtól kötelező megválasztani. Mi történik akkor, ha nem választanak a munkavállalók képviselőt, de még csak jelöltet sem állítanak?
2757. kérdés Határozott idejű munkaszerződések láncolata
Cégünknél egyes kollégákat határozott idejű szerződéssel alkalmazunk, néhányukat évek óta, de a törvényi ötéves felső korlátot tiszteletben tartva. Erre azért van szükségünk, mert ezek a munkatársak olyan megrendelői körnek dolgoznak, akiknél bármikor változhat a megrendelt munka mennyisége, akár évekig kimaradhat a megrendelés, ezért állandó kockázat, hogy alkalmazottaink feleslegessé válnak. Hogyan tudunk úgy munkaszerződést kötni velük, hogy az ebből eredő kockázatokat csökkentsük, de szabályosak maradjunk munkajogi szempontból is?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére