37. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2010. június 28.

TARTALOM

714. kérdés Levonás a munkabérből - miért felel a munkáltató?
2009 végén felmondtunk munkavállalónknak. Munkabérét végrehajtói letiltás terhelte, ami alapján munkáltatóként minden hónapban rendszeresen levontuk és a megadott számlaszámra utaltuk az összeget. Ezt a bérelszámoláson feltüntettük. Most, 2010 áprilisában jelentkezett volt munkavállalónk, hogy a végrehajtótól azt a felvilágosítást kapta, az említett és általunk igazolt levonások nem érkeztek meg sem a végrehajtóhoz, sem a végrehajtást kérőhöz. Terhel-e minket emiatt felelősség?
715. kérdés Emelt összegű végkielégítés - ha a védett korú munkavállaló munkaviszonya három évnél rövidebb
Jár-e többlet-végkielégítés azon védett korban lévő alkalmazottunk részére, aki két éven belül jogosulttá válik az öregségi teljes összegű nyugdíjra, azonban még csak másfél éve áll munkaviszonyban? Az alkalmazottunk rendkívüli felmondással élt, és az Mt. alapján plusz háromhavi átlagkeresetet követel. Szeretném megtudni, hogy a többlet-végkielégítésre való jogosultság összefügg-e a végkielégítésre való jogosultsággal, vagy az attól teljesen független jogintézmény?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
716. kérdés GYET beszámítása a közszolgálati jogviszonyba, illetve a jubileumi jutalomra jogosító időbe
Az egyik köztisztviselőnkkel vitában állunk a jogviszonyának, illetve a jubileumi jutalomra jogosító idejének kiszámításával kapcsolatban. Kérdésünk: a GYET ("főállású anyaság") idejét be kell-e számítani a közszolgálati jogviszonyban töltött, valamint a jubileumi jutalomra jogosító időbe?
717. kérdés Kollektív szerződés - mikorra mondható fel?
Amennyiben 2010. január 1-jén - újévkor - írtunk alá egy kollektív szerződést, amely ugyanazon a napon hatályba is lépett, mi a leghamarabbi időpont, amikorra fel lehet mondani a törvény szerinti 3 hónapos felmondási idővel?
Kapcsolódó tárgyszavak:
718. kérdés Csökkenő megrendelések - mit tehet a munkáltató?
Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
719. kérdés Gépjárművezetők éjszakai pótléka
Gépjárművezetőink a Kkt. hatálya alá tartoznak, tehát az Mt.-hez képest speciális munka- és pihenőidő-szabályok vonatkoznak rájuk. Az éjszakai időszakban végzett munka mást jelent az Mt. szerintinél (22-06 óra közötti munkavégzés), a Kkt. alapján ez a 0 és 4 óra közötti időszak. Kérdésünk, hogy esetükben az éjszakai pótlékra jogosító időszak csak a Kkt.-ben meghatározott éjszakai időszak, vagy a kedvezőbb Mt.-szabályok is irány­adók rájuk?
720. kérdés Tanulmányi munkaidő-kedvezmények - munkaszervezési kérdésekkel
Leányvállalatunk egyik osztályán összesen hat fő dolgozik, akik közül ketten jelenleg éppen egyetemi záróvizsgáikra készülnek, míg további két kolléga is felsőfokú tanulmányokat folytat, és rendszeresen távol van. Egyiküknek sincs tanulmányi szerződése. A kérdésem az, hogy van-e bármilyen jogszerű lehetőségünk arra, hogy elejét vegyük a munkaszervezést teljesen ellehetetlenítő távolléteknek, hiszen a "hatemberes" munkát szinte képtelenség két kollégával elvégeztetni?
721. kérdés Felmentési időre járó átlagkereset
A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben - ha nincs kieső időszak - az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
722. kérdés Főépítészi munkakör ellátása
Önkormányzatunknál új főépítészt bíznánk meg a feladat ellátásával. Ha munkakörét megbízás keretében (nem köztisztviselőként) látná el, akkor ehhez kell-e a képviselő-testület hozzájárulása? További kérdésünk, hogy ez esetben is kell-e pályázatot kiírni a főépítészi munkakörre?
Kapcsolódó tárgyszavak:
723. kérdés Sztrájk jogellenessége - kiköthető-e?
A kollektív szerződésünk meghatározza azokat az eseteket, amelyeket a szakszervezettel egyetértésben jogellenes sztrájkként fogadtunk el; ezek között szerepel a még elégséges szolgáltatás mértékében történő megállapodás kötelezettsége is. A szakszervezetek viszont sztrájkot jelentettek be úgy, hogy az előzetes egyeztetés során az elégséges szolgáltatás tárgyában nem született megállapodás. Ilyenkor hivatkozhatunk a jogellenes sztrájk tényére, és felmondhatunk a sztrájkban részt vevőknek?
Kapcsolódó tárgyszavak:
724. kérdés Egyszerűsített foglalkoztatás - cégcsoporton belül?
Az agrártermelésben is előfordul, hogy cégcsoportok alakulnak ki. Az ebbe tartozó vállalatok a közös termelési célra alakulnak, de elkülönülve működnek, például az egyik végzi a növénytermesztést, a másik működteti a gépészetet, a harmadik végzi az adminisztrációt. Megfelel-e az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénynek, ha az adminisztratív cég köti meg a munkaszerződést, ugyanakkor a termelés nem ebben a társaságban folyik? A termőföld sem ennek a cégnek a tulajdonában van. Ilyenkor tekinthető-e ez a foglalkoztatás a munkáltató saját gazdasága területén végzett mezőgazdasági, növénytermesztési idénymunkának?
Kapcsolódó tárgyszavak:
725. kérdés Összeférhetetlenség - hatása a tanulmányi szerződésre
Megyei kórház vagyunk. Gazdasági ügyintézőnkkel korábban tanulmányi szerződést kötöttünk. Tudomásunkra jutott, hogy időközben felügyelőbizottsági tagságot vállalt egy magánrendelőnél. Összeférhetetlenség miatt érvénytelenség címén megszűntnek nyilvánítottuk a közalkalmazotti jogviszonyát. Mi szüntettük meg a jogviszonyt, kizárja-e ez a tanulmányi szerződésben a szerződésszegés következményeinek érvényesítését a volt közalkalmazottal szemben?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
726. kérdés Változó munkahelyre alkalmazott munkavállaló rendkívüli felmondása
Változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat írásban értesítettük arról, hogy őt a jövőben egy másik telephelyünkön kívánjuk foglalkoztatni. Az értesítés átvételét megtagadta, és előadta, hogy ragaszkodik az eredeti munkahelyéhez. Ennek megfelelően a következő napon és az ezt követő négy munkanapon nem jelent meg a kijelölt munkahelyen munkavégzés céljából, helyette rendszeresen a korábbi munkavégzési helyén jelentkezett. Ott minden esetben arra utasítottuk, hogy az új telephelyen vegye fel a munkát. Mivel ezt nem tette meg, a munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntettük arra hivatkozva, hogy jogellenesen tagadta meg az utasítást és a munkavégzést. Két nappal a rendkívüli felmondás kézbesítését követően telefonon értesített minket arról, hogy mivel az új munkahelyen történő munkavégzésre kötelezés első napjától kezdve visszamenőleges hatállyal keresőképtelen állományba vette a háziorvosa, a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt. Erről mi nem tudtunk, hiszen korábban nem tájékoztatott minket a keresőképtelenségéről. Jogszerűen szüntettük meg a munkaviszonyát?
727. kérdés Távmunkavégzés - hetente egyszer?
Minősíthetjük-e távmunkavégzésnek azt, ha a munkavállalónk hetente egy munkanapot rendszeresen a céges irodától távol dolgozik?
Kapcsolódó tárgyszavak:
728. kérdés Rehabilitációs járadék mellett szerezhető jövedelem
Ideiglenes rehabilitációs járadék mellett munkából mennyi jövedelem szerezhető a járadék megtartása mellett? A hathavi átlag bruttó minimálbér (73 500 Ft) 80%-a, vagy a nettó minimálbér 80%-a? De azt is olvastam, hogy a legkisebb munkabér - ami esetemben 2010-ben 89 500 Ft - nettó vagy bruttó összegének 80%-a. Rehabilitációs járadékom 71 000 Ft, egy másik közlönyben pedig ennek 90%-át írják. Pontosan mit kell figyelnem, hogy a járadékom ne szűnjön meg, mellette mennyi jövedelmet szerezhetek?
Kapcsolódó tárgyszavak:
729. kérdés Közmunkások átirányíthatósága az árvízvédelmi vagy helyreállítási munkakörökbe
Települési önkormányzatunk közmunkaprogram keretében foglalkoztat 40 főt. Figyelemmel a rendkívüli időjárási helyzetre, átirányíthatók-e a közmunkások egyes árvízvédelmi, helyreállítási munkakörökbe? Ha igen, kell-e módosítani a közmunkások munkaszerződését ehhez?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
730. kérdés Szakszervezeti egyetértés kötelező megkérése
Társaságunknál megszüntetünk egy telephelyet, és az ott dolgozókat elbocsátjuk. A munkavállalók között van egy szakszervezeti tisztségviselő is, de mivel a teljes telephelyet megszüntetjük, az ő munkaviszonyát is fel akarjuk mondani. Ebben az esetben is meg kell kérni a szakszervezet előzetes egyetértését? A szakszervezetnek több más tisztségviselője is van, és számunkra komoly anyagi terhet jelentene egy megszűnt szervezeti egységben a munkaviszony fenntartása, ezért a szakszervezet egyébként is köteles lenne megadni az egyetértést, így teljesen felesleges azt megkérnünk.
Kapcsolódó tárgyszavak:
731. kérdés Károkozás - túlzott benzinfogyasztással
Egyik munkavállalónk gépjárművezetőként dolgozik, és autójával feltűnően sok benzint fogyaszt a többiekhez képest. Mivel nagyon bonyolult lenne folyamatosan ellenőrizni a fogyasztás tényleges mértékét, ezért arra gondoltunk, hogy a munkavállalónak jegyzék ellenében adunk át üzemanyagot, és a fogyasztási norma szerinti részre visszaszolgáltatási kötelezettséget írunk elő; így neki kellene bizonyítania, hogy miért fogyasztott többet. Alkalmazhatónak tartják a kárigény érvényesítésének egyszerűsítésére ezt a megoldást?
732. kérdés Előmenetel-gyorsítás és az áthelyezés
Egy köztisztviselő a másik önkormányzattól áthelyezéssel kerül hozzánk. Az átadó önkormányzatnál a köztisztviselő gyorsított előmenetel szerint került besorolásra, így ahhoz képest a magasabb besorolási osztály legalacsonyabb fizetési fokozatába került át. Kérdésünk, hogy ekkor az év közbeni áthelyezéskor az új munkáltatójánál a korábbi magasabb besorolásra lesz jogosult, vagy a besorolása szerintire?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
733. kérdés Munkaidő és munkabér átmeneti és egyidejű csökkentése
Cégünknél a munkavállalók teljes munkaidőben, váltott műszakban dolgoznak, hetente körülbelül nyolc normál munkaóra díjával számolt műszakpótlékot kapnak. Egyoldalúan elrendelhetjük-e, hogy a munkavállalók ideiglenesen csak heti 32 órát dolgozzanak úgy, hogy ezért megkapják a heti 40 óráért járó bérüket, de - figyelemmel arra, hogy a ténylegesen ledolgozott munkaidő és az ahhoz járó műszakpótlék eléri a heti 40 órára járó díjazást - műszakpótlékot nem fizetünk részükre? Vagy ebben az esetben is ki kell fizetnünk részükre a heti 40 óráért járó díjazást, valamint a ledolgozott órákhoz kapcsolódó pótlékot?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére