Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott rehabilitációs járadék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Foglalkoztatás rehabilitációs járulék mellett

Kérdés: Rehabilitációs nyugdíjas vagyok. Négyórás részmunkaidőben sikerült elhelyezkednem, 61 000 Ft a bruttó fizetésem, 59 éves vagyok, egyedülálló. A férjem két éve meghalt, a gyerekeim nagyok. Mennyi fizetést fogok kézbe kapni, jár-e étkezési utalvány, és mennyi szabadság illet meg?
Részlet a válaszból: […]166 500 Ft-ot (a minimálbér másfélszeresét), az Mmtv. 10. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. Ekkortól a munkaidő mértékének nem lesz jelentősége.Ami a munkabért terhelő közterheket illeti: 2016-tól 15%-ra csökkent a személyi jövedelemadó, emellett mindösszesen 18,5% nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot kell levonni a bérből. Ez alapján havonta várhatóan 40 565 Ft-ot kap majd kézhez (az esetleges kedvezményektől függően a tényleges nettó összeg ettől eltérhet). Étkezési utalványt a törvény alapján a munkáltatónak nem kötelező biztosítania, ezért az, hogy ilyet kap-e, attól függ, a munkáltató saját döntése vagy belső szabályzata, kollektív szerződése alapján biztosítja-e ezt a juttatást.Az Mt. 116-117. §-a alapján egy munkavállalót[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2624

2. találat: Rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Felvettünk egy új, megváltozott munkaképességű dolgozót heti 20 órás, munkaidőkeretes alkalmazással, órabérben (564 Ft/óra), fűnyírásra, állathajtásra (szarvasmarha). Nevezett szervezeti egészségkárosodásának mértéke 60%, rehabilitációs járadékban részesül, melyet 2011. március 17-től folyósítanak, összege 107 810 Ft/hó. Lehet-e őt úgy foglalkoztatni, hogy egyik hónapban meghaladja pár órával a ledolgozott óra a heti 20 órás keretet, a másik hónapban annyival kevesebbet dolgozik, vagy kógens szabály a heti 20 óra, s ennél egyik héten sem dolgozhat többet? Lehet-e mozgó bérrel jutalmazni a jó munkáját, és kaphat-e több bért, vagy csak a minimálórabért? Az ONYF honlapján olvastam, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét. Most rá nézve a járadék összegének kétszerese vagy a minimálbér vonatkozik?
Részlet a válaszból: […]jogosultságát az a heti 20 órás részmunkaidőben foglalkoztatott személy, aki a munkaidő-beosztása szerint meghatározott heteken több mint 20 órát dolgozik.A kereset összege nem a rehabilitációs ellátásban, hanem a korábbi szabályok szerint megállapított rehabilitációs járadékban részesülő, munkát végző személy esetén lényeges. Az Mmtv. 34. §-ába foglalt átmeneti szabály értelmében a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személynek - felülvizsgálat elvégzése nélkül - az ellátás hatósági döntésben megállapított időtartamáig a rehabilitációs járadékot tovább folyósítják. Ez alatt az idő alatt a rehabilitációs járadékra - többek között - a Tny. és az annak végrehajtásáról szóló 168/1997. Korm. rendelet 2011. de­cember 31-én hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell. A kormányrendelet 2011. december 31-ig hatályos 28/B. §-a kimondta, hogy a rehabilitációs járadékra a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A Tny. 2012. január 1. előtt hatályos 36/D. §-ának (1) bekezdése pedig a rokkantsági nyugdíj kapcsán[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1715

3. találat: Rehabilitációs járadék mellett szerezhető jövedelem

Kérdés: Ideiglenes rehabilitációs járadék mellett munkából mennyi jövedelem szerezhető a járadék megtartása mellett? A hathavi átlag bruttó minimálbér (73 500 Ft) 80%-a, vagy a nettó minimálbér 80%-a? De azt is olvastam, hogy a legkisebb munkabér - ami esetemben 2010-ben 89 500 Ft - nettó vagy bruttó összegének 80%-a. Rehabilitációs járadékom 71 000 Ft, egy másik közlönyben pedig ennek 90%-át írják. Pontosan mit kell figyelnem, hogy a járadékom ne szűnjön meg, mellette mennyi jövedelmet szerezhetek?
Részlet a válaszból: […]évre nyújtható. A járadékra való jogosultságot nem érinti ugyan, de annak mértékét 50%-kal csökkenteni kell az Rjtv. 4. § (2) bekezdése szerint, ha a keresőtevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő három egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének (a továbbiakban: nettó jövedelem) havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. 2010. január 1-jétől a minimálbér összege havi 73 500 forint. Elsősorban tehát a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve az ennek rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét kell figyelembe venni. Ha ez az összeg meghaladja a mindenkori minimálbért, akkor kell annak összegét figyelembe venni. Az Rjtv. 13. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a járadékot meg kell szüntetni, ha az abban részesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó nettó jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 728
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Egyik fizikai munkát végző, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk egészségkárosodása az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye értelmében 45%, s nem rehabilitálható. Jelenleg táppénzes állományban van. Véleményük szerint tovább foglalkoztatható-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszból: […]hatályon kívül helyezte az e kérdést szabályozó EüM-PM rendeletet, jelenleg nincsen olyan jogszabály, amely a továbbfoglalkoztatási kötelezettséget részleteiben meghatározná. Noha az "egészségkárosodás" és a "megváltozott munkaképesség" fogalma nem feleltethető meg teljes mértékben egymásnak, az azonban kétségtelenül megállapítható, hogy a kérdésben szereplő munkavállaló megváltozott munkaképességű munkavállalónak tekintendő. Mindezekre tekintettel az Mt. 85. § (3) bekezdése alapján arra a megállapításra juthatunk, hogy a munkáltató továbbfoglalkoztatási kötelezettsége ebben az esetben is fennáll, mivel azonban a munkavállaló egészségkárosodásának mértéke nem éri el az 50%-ot [lásd Rjtv. 3. § (1) bekezdés], nem jogosult rehabilitációs járadékra, így a komplex rehabilitációról szóló rendelet [Korm. rendelet (II.)] hatálya sem terjedhet ki rá. Ugyanakkor a kérdésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 200

5. találat: Munkakör-módosítás vagy munkaviszony-megszüntetés - dilemma az egészségkárosodott munkavállaló körül

Kérdés: Raktáros munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk egészségkárosodásának az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által megállapított mértéke 49%. Mivel jelenlegi munkakörét erre tekintettel nem tudja ellátni, számára más munkakört ajánlunk fel. A munkakör könnyű fizikai munkával járna, más munkakört sajnos nem tudunk biztosítani. A munkavállaló jelenlegi bére sem változna. Ha a munkavállaló nem fogadja el a felajánlott munkakört, megszüntetheti-e a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással az Mt. 96. §-a alapján? Jár-e a munkavállalónak végkielégítés, illetve felmondási idő, ha nem írja alá a munkaszerződés-módosítást? Kötelező-e a munkáltatónak a hatályos jogszabályok szerint rehabilitációs eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszból: […]definíciók azonban csak a konkrét rendeletek vonatkozásában tekinthetők irányadónak. Mindezektől függetlenül az Mt. fentiekben idézett szakasza alapján arra a megállapításra juthatunk, hogy a munkáltató továbbfoglalkoztatási kötelezettsége a kérdésben említett munkavállaló tekintetében fennáll, de a hatályon kívül helyezett EüM-PM rendelet szerinti rehabilitáció szabályait értelemszerűen nem kell alkalmazni. A rehabilitáció megváltozott szabályait a Korm. rendelet (IV.) határozza meg, tekintettel azonban arra, hogy a munkavállaló nem jogosult rehabilitációs járadékra, hiszen egészségkárosodásának mértéke nem éri el az 50%-ot [l. Rjtv. 3. § (1) bekezdés], a komplex rehabilitációról szóló rendelet hatálya sem terjed ki rá. Amennyiben a munkavállaló nem fogadja el a munkáltató által felajánlott munkakört, azaz nem járul hozzá a munkaszerződésének módosításához, ez önmagában még nem alapozhatja meg a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetését. Tekintettel arra, hogy a munkaszerződés tartalmát a felek megállapodással határozzák meg, a munkaszerződés módosítása is csak a felek közös megegyezésével, egyező akaratnyilvánításával történhet [Mt. 82. § (1) bekezdés]. A munkaszerződés-módosítás elől való elzárkózás nem minősül a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyos gondatlansággal történő jelentős mértékű megszegésének, sem pedig olyan magatartásnak, amely a rendkívüli felmondásra kellő okot adva lehetetlenné tenné a munkaviszony fenntartását. E tekintetben utalunk az ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a munkaszerződés-módosításához való hozzájárulás megtagadása önmagában nem lehet a felmondás indoka (BH 2002. 458). Amint arra utaltunk, a kérdésben szereplő munkavállaló nem jogosult[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 157