Bíróság illetékességének kikötése a munkaszerződésben

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében az szerepel, hogy a munkavállaló és a munkáltató jogvitájukra egy bizonyos törvényszék illetékességét kötik ki. Ez a bíróság a munkáltató székhelye szerint illetékes bíróság, amely nagyon messze (az ország másik végében) van a munkavállaló állandó lakóhelye, valamint tartózkodási helye szerint illetékes bíróságtól, és így volt ez a munkaszerződés aláírásakor, azaz e rendelkezés kikötésekor is. Most a munkavállaló perelne, azonban nagyon hátrányos neki a kikötött bíróságra eljárni. Egyetértenek-e azzal, hogy munkaszerződésben nem lehet kikötni kizárólagos illetékességet, vagy pedig ez lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...sem lehet eltérni a munkavállaló hátrányára. Megítélésünk szerint ez utóbbi álláspont kellően megalapozott, így összességében egyetértünk azzal, hogy a munkaszerződésben nem lehet kikötni a munkavállaló szempontjából hátrányosan egy távoli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Csoportos létszámcsökkentés - létszámkorlát, ütemezés és egyeztetés

Kérdés: Cégünk egy városban működik több telephelyen. Az egyik telephelyen folytatott tevékenységét befejezni kényszerül, ami tizenöt munkavállaló munkaviszonyát érinti. A csoportos létszámleépítés szabályai alapján, a leépítéssel érintett munkavállalói létszámkorlát meghatározásánál csak a megszüntetésre kerülő telephelyen dolgozók átlagos statisztikai létszámát kell figyelembe venni, vagy a cég összes telephelyén dolgozók létszámát? Amennyiben a társaságnál nincs üzemi tanács, a munkáltatónak kötelező-e az érintett munkavállalók képviselőivel tárgyalni? Mit jelent az, hogy a csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezését harmincnapos időszakok alapján kell meghatározni? Ha lehet, kérem, konkrét példán keresztül bemutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...mond fel működéssel összefüggő okból, majd ezt követően május 31. és június 29. között hat munkavállalónak, de úgy, hogy közben egyetlen olyan harmincnapos időszak sem adódik, amelyen belül a csoportos létszámcsökkentés törvényi feltételei fennállnának. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Igazgatói megbízás a köznevelésben

Kérdés: A Púétv. 73. §-a rendelkezik a magasabb vezetői megbízásokról. Az intézményvezetői feladatokat az igazgató látja el. Ezt megelőzően a Kjt. és a 326/2013. Korm. rendelet alapján az intézményvezető látta el a magasabb vezetői megbízást (bölcsőde-, óvodavezető). Kell-e módosítani a megbízást, illetve alapító okiratot, törzskönyvi bejegyzést a MÁK felé az intézményvezető és az igazgató elnevezés közötti eltérés miatt, kell-e hozzá képviselő-testületi döntés, vagy elegendő a törvényi hivatkozással a kinevezési megbízást módosítani? A vezető személyében változás nincs, csak a kinevezési, megbízási okmányán intézményvezető szerepelt, az új jogszabállyal igazgató.
Részlet a válaszából: […] ...jogairól szóló törvényben meghatározott személy vagy testület,c) az a)-b) pontba nem tartozó esetekben köznevelésért felelős miniszter egyetértésével a köznevelési intézmény fenntartójagyakorolja.A b) pontban említettekhez kapcsolódva a Mötv. 41. §-ának (6) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Szakszervezeti reprezentativitás változása kollektív szerződés módosításánál

Kérdés: Hét évvel ezelőtt kötöttünk kollektív szerződést a nálunk működő egyetlen szakszervezettel, amelyet azóta is rendszeresen felülvizsgálunk és módosítunk. Tavaly létrejött egy új szakszervezet, amely nagy taglétszámot épített fel (részben a másik rovására), és bőven elérte a 10%-os reprezentativitási küszöböt. A kollektív szerződés idei felülvizsgálata során így tanácskozási joggal részt vesz a tárgyalásokon. Be kell vonni aláíró félként is, illetve felmondhatja a kollektív szerződést?
Részlet a válaszából: […] Kollektív szerződést köthet - egyebek mellett - a munkáltató és a szakszervezet; utóbbi akkor, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának 10%-át [Mt. 276. § (1)-(2) bek.], azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Polgármester - az óvodaigazgatókkal kapcsolatos munkáltatói jogkör

Kérdés: A Mötv. 67. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A Púétv. 73. §-ának (15) bekezdése szerint a köznevelési intézmény igazgatója felett az egyéb munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre tekintettel ki gyakorolja az önkormányzati fenntartású óvoda igazgatója felett az egyéb - a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más - munkáltatói jogokat? Az illetmény(emelés), jutalom, teljesítményértékelés megállapítása a képviselő-testület vagy a polgármester hatáskörébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében - a települési önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási egyesület, más személy vagy szervezet (pl. alapítvány, egyetem, gazdasági társaság). Az óvoda tekintetében tehát az Nkt. a települési önkormányzatot jelöli meg. Emellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Új év - új pedagógusbérekkel

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató - tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője javaslatára és egyetértésével - a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja". 2024. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Ha a "főnök" nem tud magyarul

Kérdés: A kizárólag magyar nyelvű munkaszerződést egy magyar munkavállaló és egy külföldi, magyar nyelven nem értő munkáltatói jogkört gyakorló személy kívánná aláírni. A munkaszerződésnek az előbbiek okán az Mt. 22. §-ának (6) bekezdése alapján teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell minősülnie. Az előbbi feltételnek megfelel-e az, ha a munkaszerződést a munkavállaló egy meghatározott időpontban két tanú előtt írja alá, majd a következő napon a külföldi, munkáltatói jogkört gyakorló személy két, teljesen más tanú előtt írja alá?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza,a) amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti,b) amelyen ügyvédi ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Külföldre utazás ideje kötetlen munkarendben

Kérdés:

Kötetlen munkarendű munkavállalónk munkaköre a munkáltató ügyfeleivel való személyes kapcsolattartás ("területi képviselő"), és ebből kifolyólag állandó munkavégzési hellyel nem rendelkeznek. Ha külföldre kell utaznia, hogy tárgyaljon a külföldi ügyféllel, és ez az utazás vasárnap történik, viszont a tényleges munkavégzésre csak hétfőn kerül sor, akkor ez a vasárnapi utazás munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár arra?

Részlet a válaszából: […] ...visszautazással kell töltenie, akkor a munkába járás ideje munkaidőként minősülhet [lásd Európai Unió Bírósága C-266/14. sz. (Tyco) ügyet].(Kéziratzárás: 2023. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Köztisztviselői besorolás – az osztály meghatározása

Kérdés: Szeretnénk alkalmazni egy hölgyet közszolgálati jogviszonyban műszaki ügyintézőként, hatósági feladatkörben. A hölgy jogi felsőoktatási szakképzési szakon felsőfokú jogi asszisztensi szakképzettséget szerzett. Jól gondolom, hogy a 29/2012. Korm. rendelet alapján I. besorolási osztályba kell sorolnom?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 116. §-a előírja, hogy a köztisztviselőt a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén – a Kttv. 119. §-ában foglaltak kivételével – iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A Kttv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Munkaidőn kívüli tevékenységért adott szabadnap

Kérdés: Nem a munkaköri feladathoz tartozó rendezvény szervezésében való önkéntes munkáért (munkaidőn kívüli időben) adhat-e a munkáltató "jutalomszabadnapot"?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásokon felül a munkáltató mérlegelési jogkörben bármilyen juttatást bármilyen okból adhat. A döntésével kapcsolatos egyetlen korlát, hogy a döntés kialakítására vonatkozó szabályokat nem sértheti [Mt. 285. § (3) bek.], azaz nem lehet ellentétes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.
1
2
3
42