449 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: A közszolgálati tisztviselő 2025. február 5-én írásbeli bejelentésében jogviszonyának lemondással történő megszüntetését kérte, amelyet a munkáltató elfogadott. Lemondási ideje – jogviszonyának 2025. április 5. napjával történő megszüntetésére figyelemmel – 2025. február 6-tól 2025. április 5-ig lett meghatározva, amely időszakban a munkáltató a közszolgálati tisztviselőt jogviszonya megszűnéséig megillető összesen 30 munkanap szabadságából 12 munkanapot adott ki, így a ki nem adott szabadsága a jogviszony megszűnésére figyelemmel 18 munkanap. A 98/2018. Korm. rendeletben előírt kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében 2025. május 12-én írásban tájékoztatást kértünk a közszolgálati tisztviselőtől, a Kttv. 107. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint, a minket, mint korábbi munkáltatót terhelő szabadságmegváltási kötelezettség teljesítése érdekében. 2025. május 13-án kelt válaszában arról tájékoztatott, hogy 2025. április 6-tól kormányzati szolgálati jogviszonyt létesített. Fentiekre figyelemmel, a Kttv. 62/A. §-ában, valamint a Kit. 104. §-ának (10) bekezdésében foglaltak alapján szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Tájékoztatására hivatkozással 2025. május 15-én levélben megkerestük a közszolgálati tisztviselő által megnevezett új (Kit. hatálya alá tartozó) munkáltatót, amely véleménye szerint a ki nem adott szabadság tekintetében a Kttv. 107. §-ának (2a) bekezdését kell alkalmazni. Ezzel nem értünk egyet, mivel a közszolgálati tisztviselő jogviszonya lemondással került megszüntetésre. Álláspontunk szerint, figyelemmel a Kttv. 107. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, a fennmaradó szabadságot az új kormányzati szolgálati jogviszonyban a kormánytisztviselőt megillető szabadsághoz hozzá kell számítani. Tekintettel arra, hogy közszolgálati tisztviselő jogviszonya nem azért került megszüntetésre, mert a Kit. hatálya alá tartozó szervvel kívánt kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni, a Kttv. 107. §-ának (2a) bekezdése nem alkalmazható, sőt jelen esetben a szabadság megváltása jogalap nélküli kötelezettségvállalás lenne. Helyesen gondoljuk, hogy a szolgálati jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, ezáltal a ki nem adott szabadságot az új szolgálati jogviszony alapján megállapított szabadsághoz hozzá kell számítani?

Kérdés: Egy budapesti székhelyű vállalkozásnál dolgozik egy harmadik országbeli munkavállaló, aki a hazautazási költségtérítéssel kapcsolatban érdeklődött. Az úr egyiptomi állampolgár, és szeretne családlátogatás céljából hazautazni Egyiptomba. Az ő értelmezésében a 39/2010. Korm. rendelet szerint, különösen annak 2. § c) pontja alapján, jogosult az egyiptomi repülőjegyének részbeni megtérítésére. A munkavállaló úgy gondolja, hogy mivel addig, amíg Egyiptomban tartózkodik (pl. 2 hetet családlátogatás céljából), életvitelszerűen ott fog lakni, illetve van eredetileg regisztrált címe Egyiptomban, és a budapesti címe csak tartózkodási hely, így megfelel a jogszabályi követelményeknek és a munkáltató köteles számára megtéríteni az utazását, vagy legalábbis a költségek egy részét a jogszabály alapján. A jogszabály világosan definiálja a lakóhelyet, illetve a tartózkodási helyet is, azonban az életvitelszerű ott lakást nem határozza meg. A munkáltató köteles számára megtéríteni a hazautazás költségét? Azért fontos ez a kérdés, mert a cégnél számos külföldi munkavállaló dolgozik, akik számára ez precedens értékű lenne, a cégre azonban hatalmas anyagi terhet róna a magas létszám miatt.

Kérdés: A munkavállaló egyetemen tanul, most az államvizsgához szeretne igénybe venni szabadságot. Kötelesek vagyunk kiadni a részére? Ha igen, ez fizetett vagy fizetés nélküli? Nincs tanulmányi szerződése a munkáltatóval.

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka pozíciójában egyetlen ember dolgozik, akit sokkal magasabb bérrel vettek fel az anyuka helyettesítésére, mint a visszatérni készülő édesanyát. Ez azt jelenti, hogy a bérkorrekció esetén ugyanarra a szintre kell felhozni a visszatérő édesanya bérét, mint amit a helyettesítő munkavállaló keres?

Kérdés: Két kapcsolt vállalkozás az ügyvezetőt (mindkét társaságban tag és ügyvezető is) foglalkoztathatja-e munkaviszony keretében közös foglalkozásban 1210 FEOR kóddal [gazdasági, költségvetési szervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató)] minimális munkaórában?

Kérdés: Mi a munkajogi megítélése annak, ha a munkáltató elektronikus levélben közli a munkavállalóval a leendő munkakörét és alapbérét, majd pedig erre válaszul a munkavállaló – szintén elektronikus levélben – tesz egy, az „ajánlatot” elfogadó nyilatkozatot? Ebben az esetben létrejött a felek között a munkaviszony? Az ilyen esetben milyen kockázat rejlik a munkáltató számára, és hogyan tudja az ilyen helyzeteket megfelelően kezelni? Ha az a helyes megítélése a felvázolt esetnek, hogy létrejött a munkaviszony, akkor a felek köthetnek még – a jogviszonyuk tartalmát részleteibe menően meghatározó – munkaszerződést, illetve a „formális” munkaszerződés megkötését a munkavállaló megtagadhatja?

Kérdés: Az egyetemünkön nappali, illetve levelező tagozaton tanulmányokat folytató doktoranduszokkal szeretnénk munkaszerződést vagy doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést kötni. A szerződéseket elsősorban oktatási tevékenységre, tanársegédi/tudományos segédmunkatársi munkakörben történő foglalkoztatásra, másodsorban adminisztratív feladatok ellátására kötnénk meg. Az Nftv. szerint a doktorandusz által végzett munka ideje – a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartammal együtt – egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát, továbbá a munkadíj havi összege a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része [Nftv. 44. § (5) bek.]. Amennyiben foglalkoztatni szeretnénk PhD-hallgatót, minden esetben doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést szükséges kötni a hallgatóval, függetlenül attól, hogy nappali vagy levelező tagozaton PhD-hallgató egyetemünkön, vagy utóbbi esetében köthető általános munkaszerződés úgy, mint bármely más munkavállalóval? Meghaladhatja-e a munkaidő a heti teljes munkaidő 50%-át? Semmilyen esetben sem, vagy levelezős PhD-hallgató esetében igen, nappali tagozatos hallgató esetében nem? Van-e különbség? Hogyan alakul a díjazás, ha a heti munkaidő 50%-ában végez munkát a doktorandusz? Jól értelmezzük, hogy a hatályos minimálbér 100%-át szükséges kifizetni, ha a heti munkaidő 50%-ában végez csak munkát, vagy a teljes minimálbér munkaidővel arányos részét, vagyis a minimálbér 50%-át? Hogyan járunk el helyesen, ha a korábban egyetemünkön 8 órában adminisztratív területen foglalkoztatott munkavállaló elkezdi doktori tanulmányait egyetemünkön (akár levelezőn, akár nappalin), és ezzel egyidejűleg tanársegédi munkakörbe áthelyezésre kerül? Az óraszámát csökkenteni szükséges, és ezzel egyidejűleg doktoranduszi munkaszerződést kell kötni vele, vagy elég egy munkaszerződés-módosítás, ahol a munkaköre ügyintézőről tanársegédre módosul óraszámának változatlanul hagyása mellett? Azaz van-e jelentősége az események sorrendiségnek? Először munkavállaló, aztán PhD-hallgató, vagy először PhD-hallgató és a hallgatói jogviszonya alatt vállal munkát egyetemünkön oktatási tevékenység ellátására? Lehet-e megbízási szerződéssel foglalkoztatni a nappali vagy levelező tagozaton tanuló doktoranduszt abban az esetben, ha egy tanulmányi félévben maximum 20 órát tart, vagy ilyen esetben is doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést szükséges kötni akár havi 4 óra oktatási tevékenység ellátása esetén is? (Ebben az esetben a megbízási szerződést tartjuk célszerűnek, de nem szeretnénk jogszabályt sérteni.)

Kérdés: Kötelesek vagyunk kifizetni a repülőjegy árát hazautazási költségtérítésként, ha a munkavállalónak Brazíliában van a lakóhelye? Vagy csak egy részét az utazásnak, ami Európán belül van, mert Budapestről elmegy Madridba repülővel, és utána száll át a brazil járatra. Belső szabályzatunk szerint csak EGT-államban lévő lakóhelyre fizetünk hazautazást.

Kérdés: A közalkalmazott 2018. augusztus 6-án lépett be a munkáltatóhoz, asszisztensi munkakörbe, középfokú végzettséggel, „C” besorolással. 2020-ban jogi asszisztensi felsőfokú szakképzettséget szerzett. 2025. március 1. napjával referensi munkakörbe került, átsorolva az „E” fizetési osztályba. Helyesen alkalmazza-e a Kjt. 63–64. §-át, és helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha a közalkalmazott előző munkaviszonyait 2020-tól, a felsőfokú bizonyítvány megszerzésétől, míg a közalkalmazotti jogviszonyait teljes egészében beszámítja a fizetési fokozatba, és így a közalkalmazottnak magasabb fizetési osztály, de alacsonyabb fizetési fokozat kerül megállapításra?

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt bölcsődei dajka munkakörbe szeretnénk felvenni egy hölgyet. A bölcsődei dajka csillagos táblázata már „A”-tól enged dajkát felvenni, ez azt jelenti, hogy az összes jogviszonya beszámítható a besorolásba. Beszámítható-e a külföldön vendéglátásban töltött munkaviszony? Ha igen, milyen módon kell ezt igazolnia a munkáltató felé? Elég lehet-e a Fővárosi Nyugdíjfolyósítótól ügyfélkapun vagy e-papíron megkérni? A Nyugdíjfolyósító pedig megkéri a külföldi országból? Avagy a jogviszony fennállásáról és megszűnéséről készült iratról mindenképpen hiteles fordítást kell, hogy kérjen a leendő bölcsődei dajka? Ha a Fővárosi Nyugdíjfolyósítótól hosszú hónapok után jön csak meg az irat, de a dajkát már fel kell venni, akkor dolgozik az alacsonyabb besorolással, és ha megjön a külföldi jogviszony kezdő- és végdátuma, akkor kell egy módosítást készíteni visszamenőleg a dajka kinevezésének időpontjától? A bölcsődei pótlék és a besorolás miatt járó pótszabadság miatt nem lenne mindegy ez az időszak, hogy igazolásra kerüljön, amit külföldön dolgozott munkaviszony keretében.