Hosszú betegállomány és jogviszony-megszüntetés

Kérdés: Közalkalmazottunk 22 éve dolgozik az intézményünkben. Tavaly júniustól táppénzre ment, amit először úgy kommunikált, hogy néhány hónapos pihenésre van szüksége, majd ebből egy év lett. Közben szóban többször elmondta, hogy nem szeretne visszajönni dolgozni, de ezt nem volt hajlandó írásba adni. Idén júniusban a korábban ki nem adott és az idénre részarányosan járó szabadságát is kivette, ami augusztus közepéig tartott. Azóta csak felszólításra volt hajlandó közölni, hogy szabadságát követően ismét betegállományban van. Távollétei ezek alapján: 2021. június 2. - 2022. június 17. (keresőképtelenség), 2022. június 20. - 2022. augusztus 16. (szabadság), 2022. augusztus 17. - 2022. szeptember 30. (keresőképtelenség). Meddig lehet keresőképtelen állományban? Esetleg ez a távollét idővel igazolt lesz illetmény nélkül? Munkaköri alkalmatlanság címen fel lehet menteni? Nem valószínűsíthető, hogy vissza szándékozik jönni, illetve már az együttműködés sincs kilátásban. A kollégák elmondása alapján végkielégítéssel szeretne elmenni, "erre játszik". Valóban ez az egyetlen út? A munkáltató milyen módon válhat meg tőle? 1960-ban született, tehát az öregségi nyugdíj betöltése előtt áll három évvel.
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelenség eseteit az Ebtv. 44. §-a határozza meg, e szerint keresőképtelen többek között az is, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. Az Mt. - közalkalmazotti jogviszonyra is irányadó - 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Nyugdíjas továbbfoglalkoztatása az önkormányzatnál

Kérdés: Az önkormányzat foglalkoztatásában áll egy idén nyugdíjba lépő, napi nyolcórás munkajogviszonyban foglalkoztatott dolgozó. A nyugdíj betöltésekor "le kell-e zárni" a munkaviszonyt, és nyugdíjasként újra felvenni, vagy foglalkoztatható tovább, az eredeti tervek szerint napi négyórás részmunkaidőben? Ha "le kell zárni" a jogviszonyt, akkor van-e előtte felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében a Kttv. 60. §-ának (8) és (9) bekezdéseit nem kell alkalmazni [Kttv. 229. § (4) bek.], azaz a kormánynak nincs egyetértési joga e döntés tekintetében. Ha azonban a hivatali érdek alapján a munkáltató nem tartaná fenn a közszolgálati jogviszonyt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Főállású személy fogalma egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: Az Efo-tv. a létszámkeret meghatározása során a "főállású személyt" említi. Ismereteim szerint egyetlen adójogszabály, az Mt., sőt a KSH sem használja, határozza meg ezt a szóösszetételt. Mit kell ez alatt érteni? A részmunkaidős munkavállaló idesorolható? Ha esetleg igen, milyen mértékű részmunkaidőig?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hathavi, ha a munkáltató ennél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Nyugdíjas munkavállaló indokolás nélküli felmondása

Kérdés: Munkavállalónk nyugdíjasnak minősül, mivel betöltötte a 65. életévét, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel. Az Mt. értelmében a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyának munkáltató általi felmondását nem kell megindokolni. Attól tartunk, hogy amennyiben felmondunk, arra fog hivatkozni, hogy életkora alapján diszkrimináltuk, mivel jelenleg ő az egyetlen, aki ilyen helyzetben van. Erre tekintettel nem járunk-e jobban, ha például megindokoljuk a felmondását egy egyébként valós indokkal?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 66. §-ának (9) bekezdése értelmében a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Azokat a személyeket, akik nyugdíjasnak minősülnek a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Jubileumi jutalom - a kutatóintézettel fennállt munkaviszony

Kérdés: Önkormányzati intézményben dolgozó közalkalmazott jubileumi jutalomra jogosító idejébe beszámítható-e az 1982. július 1. és 1992. október 19. közötti időszak, mely alatt a munkavállaló a Takarmánytermesztési Kutatóintézetnél dolgozott? Az intézet a 2000. január 1. napjával létrehozott Kaposvári Egyetem jogelődje volt (az alapító okirat szerint). Az egyetem alapító kutatási intézete az 1971-ben létrehozott Takarmánytermesztési Kutatóintézet volt.
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmazottjait. Azt, hogy az intézet ilyen munkáltató volt, az is erősíti, hogy az a - közalkalmazottakat foglalkoztató - Kaposvári Egyetem egyik jogelődje. Mivel közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként kell elismerni, ha a közalkalmazott 1992. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Műszakpótlékra jogosultság - távollétek esetén

Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Főszabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 nap 18.00-06.00 és 2 nap 06.00-18.00 végez munkát, és 14 napon a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-14.00 (heti 2 pihenőnap kiadásával). Műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? (Példa: 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie?)
Részlet a válaszából: […] ...a legkorábbi és a legkésőbbi időpontnak van jelentősége. A felsőfokú szóalak használatából következik, hogy minden hónapban csak egyetlen legkorábbi és egyetlen legkésőbbi időpont lehetséges. A törvény szerint e két időpont között kell megvizsgálni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Változás a munkáltató személyében - a túlóra éves maximuma

Kérdés: Az Mt. 36. §-a alapján 2022. február 1-jétől átvettük egy munkáltató egyik részét további működtetés céljából. Az átadó munkáltatóra a kollektív szerződés hatálya nem terjedt ki, és a munkavállalói sem rendelkeztek "önként vállalt túlmunkára" irányuló megállapodással, így a rendkívüli munkaidő naptári évenkénti korlátjára az Mt. 109. §-ának (1) bekezdése, azaz kétszázötven óra volt az irányadó. A munkáltató személyében bekövetkező változással a munkavállalók a társaságunkra kiterjedő kollektív szerződés hatálya alá kerültek, amely egy naptári évre legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkaidő elrendelését teszi lehetővé. Önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodást egyelőre egyetlen munkavállalóval sem kötöttünk. Hogyan alakul a rendkívüli munkaidő éves korlátja a munkáltató személyében bekövetkező változás következtében 2022. február 1-jétől általunk foglalkoztatott munkavállalók esetén? Álláspontunk szerint a 2022. február 1-jétől 2022. december 31-éig tartó időszakot figyelembe véve a kollektív szerződés által meghatározott háromszáz óra 11/12-ed részét, azaz 275 óra rendkívüli munkaidőt lehet a munkavállaló részére elrendelni azzal, hogy a 2022. január 1. és 2022. január 31. közötti időszakban teljesített rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni. Az Mt. 109. §-a az arányosítást három pontosan meghatározott esetben írja elő, ezek között azonban az Mt. 36. §-a szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás nem szerepel. Az esetleges "önként vállalt túlmunka" maximuma pedig, abból kiindulva, hogy bármilyen variációval legfeljebb évi négyszáz óra "túlmunka" lehetséges, a 275 órához viszonyítva legfeljebb 125 óra lehet.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató személyében bekövetkező változás esetében a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Nyugdíjas szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme

Kérdés: A választott és a szakszervezet által megjelölt szakszervezeti tisztségviselő(ke)t megillető munkajogi védelem szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a szakszervezeti tisztségviselő nyugdíjasnak minősül? Szakszervezetünk számos kereskedelmi munkáltatónál működik, ahol a szakszervezeti tisztségviselők kérhetik a nyugdíjuk megállapítását, és ehhez már nem kell a munkaviszonyukat megszakítani (felmondani). Vannak, akik a nők számára nyitva álló, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjban részesülnek, de van olyan férfi is, aki már betöltötte a rá irányadó hatvanöt éves öregségi nyugdíjkorhatárt. Amennyiben a munkáltató kívánná megszüntetni az ilyen szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát, kell-e kérnie a szakszervezet egyetértését? Tekintettel arra, hogy a védelem az Mt. 273. §-a kapcsán nem rendelkezik másként, álláspontunk szerint a munkajogi védelem fennáll, és az egyetértés szükséges a munkáltatói felmondás jogszerűségéhez akkor is, ha az indokolás nélkül gyakorolható. Úgy véljük, hogy a kérelem elmaradása a szakszervezeti tisztségviselő hátrányos megkülönböztetését eredményezné.
Részlet a válaszából: […] ...megindokolnia a felmondását [Mt. 66. § (8) bek.].Az Mt. 273. §-ának (1) bekezdése szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges - az Mt. 273. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint megjelölt - választott szakszervezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Változás az óvoda mint munkáltató személyében

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
Részlet a válaszából: […] ...követően valamennyi kötelezettség már az átvevő munkáltatót terheli. Megjegyzendő azonban, hogy az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált közalkalmazotti követelésért, ha a közalkalmazott az igényét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Bérszámfejtéshez szükséges szakképesítés

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú termelő és szolgáltató kft. ügyvezetőjének "általános közgazdász" főiskolai végzettsége (diploma) megfelelő képzettséget nyújt-e ahhoz, hogy ő maga végezze a társaság 11 munkavállalója (alkalmazottak és közfoglalkoztatottak) számára a havi bérszámfejtési feladatokat? A társaság nem tb-kifizetőhely, a bérszámfejtő programmal és annak ismeretével rendelkezünk. Fenti végzettség elfogadható-e a teljes bérszámfejtési tevékenység elvégzéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzettségi feltételt jogszabály nem ír elő.A kft. ügyvezetője a bérszámfejtési feladatokat elláthatja. A közgazdasági egyetemi végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező könyvelővel kötött szerződésben rögzíteni kell, hogy a könyvelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
1
2
3
39