Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott gépjárművezetők munkaideje tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Telephelyek közötti utazás minősítése gépjárművezetők esetén

Kérdés: Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet az átpakolás után gépjárművezetőink "leterítenek". A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. Az Szja-tv. alapján a két telephely közötti utazás véleményem szerint kiküldetésnek tekintendő, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja az 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a Kt.-vel egyezően a munkahely változóként van megjelölve. Az Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető, mivel nem munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzésről van szó, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 munkanap korlátozás?
Részlet a válaszból: […]kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad (437/2015. Korm. rendelet 5. §).A munkajog szempontjából ugyanakkor más a helyzet. A kiküldetés fogalmát az Mt. nem határozza meg, és azt csak a 96/71/EK irányelv a 2014/67/EU irányelvvel összefüggésben használja. Ez utóbbi kiküldetés fogalom azonban nem vonatkozik az Ön által említett, és a munkaügyi gyakorlatban belföldi kiküldetésnek hívott jogintézményre, melyet az Mt. 53. §-a szabályoz a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás egyik eseteként. Az Mt. 53. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen foglalkoztatni.A kérdés megválaszolásánál elsőként azt kell tisztázni, hogy milyen hely vagy helyek minősülnek a kérdésben említett munkavállalók munkahelyének. Ebből a szempontból különös jelentősége van annak, hogy közúti áruszállítást végző gépjárművezetőkről van szó, akik a Kt. értelmében utazó munkavállalónak minősülnek, és akikre e törvény szabályai is kiterjednek. A Kt. 18/B. §-ának c) pontja értelmében munkahelynek a közúti személyszállítást, illetve árufuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végzéséhez használt jármű, továbbá bármely egyéb hely minősül, ahol a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik. Ebből következően a két telephely közötti utazás eleve nem minősülhet munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak, hiszen mind a Hajdú-Bihar megyei, mind a budapesti telephely a munkavállalók munkahelyének tekintendő, a munkaszerződés szerinti munkahely pedig változóként került megjelölésre. Ebből következően nem vonatkozik az utazásra a naptári évenkénti 44 munkanapos, illetve 352 órás felső korlát sem. Ez az utazás nem minősül munkába járásnak sem, mivel nem a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkavégzés helye között utazásról van szó [39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont].Megjegyezzük, hogy a hatályos rendelkezések értelmében jogszerűen nem lehetséges a munkaszerződésben kikötni olyan munkahelyet, amely önmagában "változóként" van megjelölve, mivel a munkahely csak egy vagy több konkrétan meghatározott hely lehet. Ezzel együtt nincs akadálya annak, hogy a felek például több megye vagy Magyarország területét határozzák meg munkahelyként, és az is lehetséges, hogy a munkaszerződés a munkáltató székhelyét, illetve valamennyi telephelyét jelölje meg. Ha a munkaszerződést az Mt. hatálybalépését, azaz 2012. július 1-jét megelőzően kötötték, és abban a munkahely megjelölése nélkül változó munkavégzési helyet határoztak meg, munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi [Mth. 4. § (1) bek., Mt. 45. § (3) bek.]. Mivel a munkavállalókra a Kt. rendelkezései vonatkoznak, a szokásos munkavégzési hely mindazon hely lehet, amelyet a Kt. - fentebb idézett - 18/B. §-ának c) pontja felsorol.A Kt. 18/B. §-a a) pontjának aa) alpontja szerint munkaidőnek minősül az Mt. 86. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel például a közúti árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja többek között a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2979

2. találat: Gépjárművezetők heti pihenőideje

Kérdés: Munkavállalóink tehergépjármű-vezetők, akiknek a heti pihenőidejét az 561/2006/EK rendelet hat nap után 45 órában, illetve csökkentett 24 órában (melyet meghatározott időn belül vissza kell adni) határozza meg, ezzel szemben az Mt. 106. §-ának (3) bekezdése szerint csak a legalább heti 40 órát kitevő megszakítás nélküli idő számít heti pihenőnek. Melyik rendelkezésnek kell megfelelni? Hogyan kell helyesen számfejteni, amennyiben az EK rendeletnek megfelelünk, de ha az Mt. szerint a lerövidített pihenőidőt (ha nem éri el a 40 órát) nem számoljuk pihenőidőnek, akkor a munkavállaló a munkaidőkeret alatt nem kapja meg a hetenkénti átlagban a 48 órát, mert a 40 óra feletti pihenőidőket összeadva ez kevesebb, holott vannak heti 38-39 órás pihenőidők is?
Részlet a válaszból: […]állandó átalakítása folytán a járművezetővel együtt kilencnél több személy szállítására alkalmas, és erre a célra szolgál [561/2006/EK rendelet 2. cikk (1) bek.]. Az uniós rendeletek közvetlen hatállyal rendelkeznek, a magyar jogrendszerben történő alkalmazásukhoz nem szükséges a jogharmonizáció, a jogszabály általi magyar (belső) jogba történő átültetés. Ezért az 561/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó munkavégzés esetén nem az Mt. mint általános, hanem e rendelet, mint speciális szabály irányadó. Elegendő ezért az 561/2006/EK rendeletben foglaltaknak megfelelni. Megjegyezzük, hogy az Mt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2875
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Gépjárművezetők munkaközi szünete és munkaidő-nyilvántartása

Kérdés: A gépjárművezetők esetében elfogadha­tó-e, hogy a munkaközi szünet naponta akár 2-3,5 óra között van, mert a gépjárműre szerelt tachográf szerint a gépjármű ezen időszak alatt nem volt mozgásban? Például reggel 4 órakor kezd a dolgozó, 10 órakor végez, és a tachográf adatai szerint 2 óra munkaközi szünet volt. Ezt a két órát le kell (lehet) vonni a munkaidőből? Vagyis a munkaidőkeret elszámolásakor csak 4 órát számolunk el munkavégzés címén? Jelenléti ívként elfogadható-e a tachográf adataiból nyert nyilvántartás?
Részlet a válaszból: […]volt meghatározható [Kkt. 18/B. § a) pontja].Emellett a Kkt. ismeri a rendelkezésre állási idő fogalmát is. Idetartozik minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munka­idő-beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő. Több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő is rendelkezésre állási idő [Kkt. 18/B. § b) pont].Nem lehet tehát minden olyan időszakot munkaközi szünetnek - és így a munkaidőn kívül eső, nem fizetett - időszaknak tekinteni, amikor a gépjármű nincs mozgásban. Ezeket az időszakokat a fentiek szerint kell minősíteni, és a szerint munkaidőként, rendelkezésre állási időként, vagy a munkaidőn kívül eső, fizetetlen időszakként elszámolni.A munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. 144. §-ának (1) bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér (az alapbér 40%-a) illeti meg (Kkt. 18/I. §). Egyébként a Kkt. hatálya alá tartozó munkavállalók esetén is irányadó, hogy a munkaközi szünet a felek megállapodása vagy kollektív szerződés alapján sem lehet hatvan percnél hosszabb [Mt. 103. § (3)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2049

4. találat: Gépjárművezetők műszak- és éjszakai pótlékra való jogosultsága

Kérdés: Bérszámfejtést végzünk egy fuvarozó cégnek, és a pótlékok elszámolása során nézeteltérésünk támadt. Az eddigi gyakorlat szerint az Mt. szerint jártunk el (munkaszerződésben is erre hivatkoztak), és amennyiben a dolgozó jogosult volt a műszakpótlékra, úgy azt számoltuk el, amennyiben csak éjszakai pótlékra volt jogosult, akkor azt számoltuk el, 22-06 óra közötti munkavégzés esetén.
1. Ügyfelünk szerint a Kkt. szerint a gépjárművezetők esetében másként kell eljárni a pótlékok számítása során. Az említett törvény csak az éjszakai pótlékról rendelkezik. Kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a munkavállalónak nem kell számfejteni műszakpótlékot akkor sem, ha egyébként jogosult lenne rá az Mt. szerint? A gépjárművezetők esetében az éjszakai pótlékot mikortól kell számfejteni?
2. A munkavállalókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatják. Ha szombati napon is dolgozik a munkavállaló, és ezzel együtt sem éri el a ledolgozott munkaórák száma a munkaidőkeretben előírtat, megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó 100%-os pótlék, és azt minden hónap végén ki kell fizetni? Ha a szombati nap helyett következő héten szabadnapot kap, milyen mértékű pótlék illeti meg a dolgozót?
Részlet a válaszból: […]§-ainak alkalmazását nem zárja ki. Az Mt. az éjszakai pótlékot nem az "éjszakai időszakhoz", hanem az éjszakai munkához köti, amely a 22 és 06 óra közötti munkavégzés (Mt. 89. §). Ebből következően nincs olyan szabály, amely alapján a Kkt. hatálya alá eső munkavállalónak ne járna műszakpótlék, vagy éjszakai pótlékra ne az Mt. szerint lenne jogosult. Mindkét bérpótlékot tehát az Mt. alapján kell fizetni.A rendkívüli munkavégzésért 100%-os pótlék akkor jár a munkavállalónak, ha munkaszüneti napon vagy heti pihenőnapon (heti pihenőidőben) végez rendkívüli munkát [Mt. 143. § (4) bek.]. Ha a munkavállaló beosztása szerint dolgozik szombatonként, akkor az nem minősül rendkívüli munkaidőnek, amelyért bérpótlék sem jár. Annak nincs jelentősége, hogy a szombati napra elrendelt munkaidő "belefér-e" még a munkaidőkeretben beosztható óraszámba. Ha ugyanis a munkavállaló munkaidő-beosztása alapján pihenőnapot kapott volna szombatra, ám mégis dolgoznia kellett, a munkaidő-beosztástól eltérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2048

5. találat: Éjszakai pótlékra jogosultság

Kérdés: Éjszakai pótlékkal kapcsolatban kérem a segítségüket. Gépkocsivezetőink egy része állandóan 4.30-tól 13.00-ig dolgozik, más részük állandóan 5.00-től 13.30-ig terjedő időszakban. Éjszakai pótlékot kell-e részükre számfejteni?
Részlet a válaszból: […]bérpótlék jár (Mt. 142. §). Éjszakai munka a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés (Mt. 89. §). A kérdés szerinti esetben azon munkavállalók, akik 4.30 és 13.00 között végeznek munkát, a 4.30 és a 6.00 közötti időszakban jogosultak éjszakai pótlékra, mivel az éjszakai munkavégzésük az egy órát meghaladja.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1960

6. találat: Gépjárművezetők munkaidejének nyilvántartása

Kérdés: A Kkt. 18/D. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be. Ez kötetlen munkaidő-beosztásnak minősül? Ha a munkavállaló kötetlen munkaidejű, munkaidejét nem kell nyilvántartani? A tachográfkorong által írt adatok nem minősülnek munkaidő-nyilvántartásnak. Az Mt. 134. §-a előírja - anélkül, hogy annak formáját meghatározná -, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, a készenlétet és a szabadságot. Kell a gépkocsivezetők munkaidejét külön íven nyilvántartani a tachográfkiértékelésen, a menet-, illetve a fuvarlevélen kívül? Hogyan kell együttesen helyesen alkalmazni ezeket a jogszabályokat?
Részlet a válaszból: […]§ (2) bek.].A munkáltató a munkavállalót személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be. A munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be [Kkt. 18/D. § (1), (3) bek.].A munkáltató az Mt. 134. §-ában foglaltakon túl a munkavállaló rendelkezésre állási idejét is köteles nyilvántartani, valamint a nyilvántartást öt évig megőrizni. A munkáltató a nyilvántartás egy példányát köteles a munkavállaló kérésére a munkavállaló részére átadni (Kkt. 18/H. §). A közúti közlekedési szolgáltatást végző személyek munkával töltött idejéről a munkáltató nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartást a szóban forgó időszakot követő két évig kell megőrizni. A munkáltató felelős az utazó munkavállalók munkaidejének nyilvántartásáért. A munkáltatók kötelesek kérésre átadni az utazó munkavállalóknak a ledolgozott munkaórák számáról szóló nyilvántartás egy példányát [Kkt. 18/L. § (1) bek.].Álláspontunk szerint a fenti, különösen a Kkt. által meghatározott szabályokból az következik, hogy a munkáltató minden esetben köteles vezetni az Mt. 134. §-a szerinti munkaidő-nyilvántartást. Ezt a kötelezettségét az sem érintené,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1748

7. találat: Utazó munkavállalók munkaideje

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 84. számában megjelent 1628. számú kérdésre adott válasszal kapcsolatban lenne kérdésem. A válaszban az Mt.-re hivatkoznak, és az ott szereplő munkaidőbeosztás-közléssel kapcsolatos rendelkezésekre. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény idevonatkozó része az utazó munkavállalók munkaidejével foglalkozik. A 18/E. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató a munkavállalót a 18/D. § (1) bekezdése szerinti (személyszállítás és árufuvarozás) munkavégzésre annak megkezdése előtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni. Válaszuk utolsó bekezdésében a kötetlen munkaidő-beosztás lehetőségét a gépkocsivezetők számára kizárják. A fent említett törvény 18/D. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltak között ellentmondást vélek felfedezni. Az (1) bekezdés szerint a munkáltató a munkavállalót személyszállítási és árufuvarozási tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be. A (3) bekezdésben az szerepel, hogy a munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be. Kérem ezeknek a szakaszoknak az értelmezését és az ellentmondás feloldását. Van olyan eset, amikor a gépkocsivezetőkre vonatkozóan kizárólag az Mt. alapján kell rendelkezni, vagy a két jogszabályt mindig együttesen kell egymással összhangban alkalmazni? Mi a helyzet a nem tachográfos járműt vezető sofőrökkel?
Részlet a válaszból: […]fogalmaz, hogy a munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be. Ez azonban semmiképpen nem jelent az Mt. 96. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti kötetlen munkarendet. A kötetlen munkarend lényege ugyanis az, hogy a munkaidő-beosztást a munkavállaló maga határozza meg, heti átlagban legalább a napi munkaidő fele tekintetében. Ezt azonban a Kkt. 18/D. §-a kizárja, hiszen úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló munkaidejét a munkáltató osztja be, mégpedig a 18/C. § szerint kötelezően munkaidőkeretben. A kötetlen munkarend mellett nincs mód munkaidőkeret alkalmazására - ez értelmezhetetlen lenne -, illetve a Kkt. azon fordulata is ellentmond ennek, hogy a munkavállaló a "munkáltató utasításainak keretei között oszthatja be" munkaidejét. Összességében így az idézett szabály nem kötetlen munkarendet jelent, hanem csak annyit, hogy a felsorolt keretek között a munkavállaló dönt a munkaidőről, ami azonban szükségképpen jóval szűkebb szabadságot jelent, mint az Mt. 96. §-a szerinti kötetlen munkarend.Ahogyan az 1628. számú válaszunkban is jeleztük, kötetlen munkarendet csak akkor lehet alkalmazni, ha a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel valóban lehetősége van arra a munkavállalónak, hogy a saját ütemezésében végezze a munkát. Ezt az önálló munkaszervezést a Kkt. maga zárja ki speciális[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1747

8. találat: Gépjárművezetőket megillető bérpótlékok

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 73. számában megválaszolt, 1404. számú kérdésben a gépkocsivezetők műszakpótlékra való jogosultságát vizsgálták. E szerint a gépkocsivezetőt ebből a szempontból ugyanazon szabályok szerint illeti meg a műszakpótlék, mint a többi munkavállalót. A kérdésem arra irányulna, hogy a Kkt. 18. §-ában foglalt eltérő rendelkezések nem befolyásolják-e eltérően ezt a szabályt? A Kkt. csak az éjszakai pótlék 15%-át és a rendelkezésre állás 40%-át említi, műszakpótlékról nem tesz említést. Hogyan kell helyesen együtt alkalmazni az Mt.-t és a Kkt.-t ebben a tekintetben?
Részlet a válaszból: […]éjszakai pótlékot kell fizetni; tehát vizsgálni kell azt, hogy a munkavállaló jogosult-e műszakpótlékra, mivel ha annak feltételei fennállnak, akkor a munkavállaló ez utóbbira lesz jogosult az éjszakai pótlék helyett.A munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. 144. §-ának (1) bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér illeti meg (Kkt. 18/I. §). A rendelkezésre állási idő:a) minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő-beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő;b) több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett vagy a fekvőhelyen eltöltött idő.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1746

9. találat: Gépjárművezetők pihenőideje és rendkívüli munkaideje

Kérdés: Szállítmányozó cégünknél négyhavi munka­időkeretben foglalkoztatott sofőrök esetében 2012. július 1-jétől milyen szabályokat kell alkalmazni a munkaközi szünetekre? Esetükben a sofőrök 4,5 óra vezetési idő után járó 45 perc munkaközi szünete elszámolandó, vagy nem fizetettként kezelendő? A 45 perc kötelező munkaközi szünetre való jogosultság megállapításánál kifejezetten csak a vezetési időt kell nézni, vagy az autó reggeli indulását és hazaérkezését, amiben a vezetésen kívül a sofőrök pakolnak, várakoznak stb.? A négyhavi munkaidőkeret ledolgoztatható óraszámánál a 8 óra munkavégzés és a munkanapok szorzatával számolunk, vagy a 45 percekkel növelt óraszám és a munkanapok szorzatával? Eddig négy­havi keretet alkalmaztunk: januártól áprilisig, májustól augusztusig, de a cég döntése alapján hathavi keretre térünk át, tehát a jelenlegi keret szeptembertől februárig tart. Ebben az esetben hogy történik az éves túlóramaximum figyelembevétele? Januártól augusztusig elszámolható az egész éves 225 óra, majd 2013 terhére számolandó a következő keret túlóráinak száma?
Részlet a válaszból: […]tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát, de emellett idetartozik a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerződés azonban ettől eltérhet, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez [Kkt. 18/B. § a) pont]. Mindezek alapján a munkaidőbe beszámít a pakolás, illetve a fent meghatározottak szerint a várakozás időtartama is, így a gépjárművezetőket megillető pihenőidőt ezek figyelembevételével kell megállapítani.Általános szabály szerint a munkaközi szünet nélkül folyamatosan végzett munka a hat órát nem haladhatja meg. Amennyiben a teljes napi munkavégzés ideje hat és kilenc óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben - a fent meghatározott tényezőket (pakolás stb.) is beleszámítva - meghaladja a kilenc órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani [Kkt. 18/F. § (1) bek.]. A munkaközi szünetet egyenként legalább 15 perces időszakokra a munkavállaló feloszthatja [Kkt. 18/F. § (2) bek.]. A munkaközi szünet általános szabály szerint nem tartozik bele a munkaidőbe, ahogyan nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama sem [új Mt. 86. § (3) bek.]. Ugyanakkor az új Mt. megengedi, hogy a kollektív szerződés a munkaidő meghatározása tekintetében a munkavállaló javára eltérjen [új Mt. 135. § (2) bekezdés a) pont], így van arra lehetőség, hogy a kollektív szerződés a 45 perces munkaközi szünet tartamát beleszámítsa a munkaidőbe, amennyiben ez a munkavállaló számára kedvezőbb. E szerint, ha a munkaközi szünet nem minősül munka­időnek, akkor tartamára nem kell munkabért fizetni, ha azonban a kollektív szerződés szerint munkaidőnek tekintendő, akkor munkabér jár ezen időtartamra is. A munkaidőkeret szerinti munkavégzési időtartamban is csak akkor számít bele a pihenőidő, ha azt a kollektív szerződés szerint munkaidőnek kell tekinteni. Ellenkező esetben csak a munkaközi szünet tartamával nem növelt munkaidőt kell figyelembe venni a számítás során.A kérdésben szereplő gépjárművezetők esetében a munkáltatónak munkaidőkeretet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1493

10. találat: Gépjárművezetők éjszakai pótléka

Kérdés: Gépjárművezetőink a Kkt. hatálya alá tartoznak, tehát az Mt.-hez képest speciális munka- és pihenőidő-szabályok vonatkoznak rájuk. Az éjszakai időszakban végzett munka mást jelent az Mt. szerintinél (22-06 óra közötti munkavégzés), a Kkt. alapján ez a 0 és 4 óra közötti időszak. Kérdésünk, hogy esetükben az éjszakai pótlékra jogosító időszak csak a Kkt.-ben meghatározott éjszakai időszak, vagy a kedvezőbb Mt.-szabályok is irány­adók rájuk?
Részlet a válaszból: […]00.00 és 04.00 óra közötti időszakra esik (a továbbiakban: éjszakai időszak), a napi munkaidő - ha kollektív szerződés, illetve munkaszerződés eltérően nem rendelkezik - a tíz órát nem haladja meg. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint éjszakai időszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti bérpótlék illeti meg. Ebből következik, hogy a Kkt. az Mt.-hez képest speciális szabályként csak a Kkt. fogalmai szerinti éjszakai időszak alatti munkavégzés esetére írja elő az Mt. szerinti bérpótlékra való jogosultságot a munkavállalók számára. Az Mt. általános szabályai szerint az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 719