15 találat a megadott sztrájk tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit [Sztrájktv. 4. § (2)-(3) bek.].A még elégséges szolgáltatás megállapítására irányuló kérelmet az annak benyújtása időpontjában fennálló jogszabályok alapján kell elbírálni, és nem utasítható el az időközben megváltozott körülményekre és jogszabályokra hivatkozással (Mfv.X. 10116/2020.). Az adott esetben még a járványügyi vészhelyzet bekövetkezése, illetve bizonytalan ideig való fennállása sem eredményezheti azt, hogy egy azt megelőző időpontban benyújtott kérelem a megváltozott körülmények (járványveszély) alapján volna elbírálható. Fontos azonban, hogy a még elégséges szolgáltatások mértékének megállapítása és megtartása esetén sem gyakorolható a sztrájk, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná [Sztrájktv. 3. § (3) bek.]. A sztrájkjog gyakorlása továbbá nem lehet visszaélésszerű sem [Sztrájktv. 1. § (3) bek.].A még elégséges szolgáltatás mértékének megállapítása általános működési körülményekre nézve történt meg. Új mérték megállapítására a veszélyhelyzet alatti sztrájk gyakorlása okán nincs szükség, mivel az valójában már azt a kérdést vizsgálná, hogy jogszerűen lehet-e sztrájkot tartani a veszélyhelyzet alatt; a még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei megállapítása iránti és a sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítása iránti nemperes eljárások pedig egymástól függetlenek, önálló kérelemmel kezdeményezhetők [1/2013. (IV.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni, és a sztrájkjoggal való visszaélés tilos [Sztrájk tv. 1. § (3) bek.].A Kúria egy ítéletében értelmezte ezt a rendelkezést, és kimondta: a munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képes, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes. A Kúria szerint az ügyvezetőknek az éjjel küldött e-mail, amelyben két órával korábban jelentette be a szakszervezet a hajnali figyelmeztető sztrájkot, nem felelt meg ennek az elvnek, és megsértette az együttműködési kötelezettséget, amelynek szerves része a tájékoztatási kötelezettség is. Érvelése szerint a sztrájk - akkor is, ha annak időtartama a két órát nem haladja meg - a munkáltató és a szakszervezet tevékenységében, illetve a kollektív munkaügyi kapcsolatban rendkívüli eseménynek minősül. A sztrájk a szokásos működéshez nem tartozó esemény, amely a munkáltató részéről rendkívüli, illetve a szokásos munkaszervezési teendőket meghaladó tevékenységet kívánhat, ezért az előzetes bejelentésnek megfelelő időpontban kell megtörténnie. Ennek megállapíthatóságát, az együttműködési kötelezettség teljesítésének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]pont]. A jogszerű sztrájkban részt vevő munkavállaló munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége a Sztrájktv. mint munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján szünetel [Mt. 55. § (1) bek. k) pont]. Erre az időre a munkavállalót díjazás nem illeti meg (2/1999. MJE határozat).Az idézett szabályokból megállapítható, hogy a jogszerű sztrájkban részt vevő munkavállaló szolgálati időt szerez, de mivel a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól díjazás (járulékfizetés) nélkül mentesül, erre az időre biztosítása egyébként szünetel, azaz, az egészségbiztosítás ellátásaira nem jogosult. Így a sztrájkban való részvétel idejére táppénz vagy baleseti ellátás nem folyósítható, az e napon bekövetkező baleset - aktív biztosítási jogviszony hiányában - nem minősülhet üzemi balesetnek. A betegszabadság kapcsán abból kell kiindulni, hogy a munkavállaló a sztrájk idején is köteles a munkavégzés helyén az előírt időben megjelenni, csak éppen munkát nem végez, illetve nem áll a munkáltató rendelkezésére. Ha a munkavállaló keresőképtelen, akkor e megjelenési kötelezettségét nem tudja teljesíteni. Ezért véleményünk szerint fogalmilag[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna [Mt. 16. § (2) bek.]. Álláspontunk szerint a megváltozott minimálbérszabályok ilyen változásnak minősülnek.Annak sincs akadálya, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztás átalakításával próbálja csökkenteni bérköltségeit. Ennek egyik módja lehet, hogy míg korábban a munkaközi szünetet a munkaidő részének ismerte el, ezen változtat, és - a törvény általános szabályának megfelelően - azt a munkaidő megszakításával [Mt. 86. § (3) bek. a) pont] oly módon adja ki, hogy a munkaközi szünet tartama nem része a munkaidőnek. Megjegyezzük, hogy a drasztikus minimálbér-emelés célja éppen a munkaerő-megtartási készség emelése volt. Ezért a béremelést kiegyensúlyozó intézkedésekben csak annak a munkáltatónak érdemes gondolkodnia, amelyet nem érint a munkaerőhiány.A sztrájk, a kollektív munkabeszüntetés jogával a munkavállalók közvetlenül, szakszervezet nélkül is élhetnek [Sztrájk tv. 1. § (1) bek.]. Ugyanakkor a sztrájk nem lehet spontán, azt kötelezően meg kell előznie a felek egyeztetésének, amelyet hét napig kell folytatni, vagy addig, amíg az nem a sztrájkot kezdeményező félnek felróható okból hiúsul meg. Az egyeztetés tartama alatt csak figyelmeztető sztrájk tartható, legfeljebb két óra erejéig [Sztrájk tv. 2. § (1) és (3) bek.]. A kérdésből kitűnően, a munkáltató nem volt hajlandó egyeztetni a munkavállalókkal, ezért a két órát meg nem haladó figyelmeztető sztrájk nem jogellenes[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§ (1) bek.]. Amennyiben a kollektív szerződés feltétel nélkül meghatároz munkabérfizetési kötelezettséget, amelyet a munkáltató nem teljesít a kollektív szerződés szerinti határidőben, a munkabérre vonatkozó, a munkavállalókat megillető követelés ún. igényállapotba kerül, azaz bíróság előtt érvényesíthetővé válik.A munkavállalókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására - a törvényben meghatározott feltételek szerint - megilleti a sztrájk joga, jogellenes azonban a sztrájk, ha az olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel vagy mulasztással szemben történik, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik [Sztrájk tv. 1.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§ (1) bek.]. A jogszerű sztrájkban részt vevő munkavállalót megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok [Sztrájktv. 6. § (2) bek.]. A sztrájk miatt kiesett munkaidőre - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállalót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg [Sztrájktv. 6. § (3) bek.]. Ezen jogosultságok azonban csak jogszerű sztrájk esetén járnak a munkavállalónak.Mivel a törvény egyértelműen a "dolgozókat", és nem az egyént részesíti a sztrájkhoz való jogban, egyetlen munkavállaló nem tud jogszerűen sztrájkot folytatni. Akcióját a munkáltató jogellenes munkamegtagadásnak fogja tekinteni, és erre figyelemmel jogszerűen megszüntetheti felmondással a munkavállaló munkaviszonyát. A bírói gyakorlat is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a törvény értelmében egyetlen személy jogszerűen sztrájkot nem folytathat. A BH1996.563. számú[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esetben a napi munkaidő a 12 órát meghaladhatja, túlléphető az éves 200 órás túlórakorlát stb.). Megítélésünk szerint az itt említett kategóriákba nem sorolható be, ha a munkavállalók a sztrájk jogával élve kollektív munkabeszüntetést tartanak. Már csak azért sem, mert a Sztrájk-tv. 3. § (3) bekezdése szerint az élet, az egészség, a testi épség vagy a környezet közvetlen és súlyos veszélyeztetése esetén, vagy elemi kár elhárításának akadályozása mellett nincs helye sztrájknak. A sztrájk miatt így fel sem merülhetnek azok az esetek, amelyek mellett az Mt. megengedi a rendkívüli munkavégzés korlátaitól való eltekintést. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a bírói gyakorlat kimondottan engedi, hogy a munkáltató a sztrájk okozta kárát a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel csökkentse. A munkáltató eljárása ugyanis nem jogszerűtlen, ha a veszteségeinek csökkentése érdekében a sztrájkban részt nem vett munkavállalóit olyan feladatok ellátására utasítja, amelyek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit [Sztv. 4. § (2)-(3) bek.]. Sztrájk kezdeményezhető, ha -a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy -az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre [Sztv. 2. § (1) bek.]. A még elégséges szolgáltatás mértékének és feltételeinek megállapítása tehát három módon történhet: törvényi szabályozással, ennek hiányában a feleknek a sztrájkot megelőző - legalább hétnapos - egyeztetés során létrejött megállapodásával,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esetekben gyakorolható a sztrájk joga a kormány és a szakszervezetek megállapodása alapján [Sztrájktörvény 3. § (2) bek.]. A kollektív szerződés egyfelől a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának és teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárási rendet, másfelől a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert szabályozhatja. Tekintettel arra, hogy az Alkotmány szerint csak a törvény szabályozhatja a sztrájkjog gyakorlásának feltételeit, a sztrájktörvény pedig nem biztosít lehetőséget arra, hogy e jog tartalmát maguk a kollektív szerződést kötő felek határozhassák meg, arra a következtetésre jutunk, hogy a munkavállalókat megillető sztrájkhoz való jogot a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kollektív szerződés nem szabályozhatja, nem korlátozhatja, és nem üresítheti ki. Ebből következően a kollektív szerződés sztrájkjogot korlátozó, a sztrájkot megtiltó rendelkezései semmisnek minősülnek (Mt. 8-9. §). Figyelemmel arra, hogy a sztrájktörvény szerint nincs helye sztrájknak akkor, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná, ezt minden esetben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogszabály kifejezetten lehetővé teszi [Mt. 13. § (2)-(3) bek.]. Az előbbiekből következik, hogy a kollektív szerződés a sztrájktörvénnyel ellentétesen nem írhatja elő, hogy sztrájk csak a még elégséges szolgáltatás mértékében való megállapodás esetén tartható; a sztrájktörvény jogellenes sztrájkot meghatározó esetei kógensek [Sztv. 3. § (1) bek.]. A munkavállalók sztrájkhoz való joga gyakorlását ellehetetlenítené az ezzel ellentétes álláspont, hiszen az, hogy az elégséges szolgáltatás mértékében az egyezséget a munkáltató nem köti meg, önmagában nem jogellenes, mivel a megállapodásra a felek nem kötelezhetők. Az elégséges szolgáltatásra vonatkozó megállapodás hiányában viszont a figyelmeztető sztrájk jogellenesnek minősítése a sztrájktörvénybe ütközne, és ellentétes[…] részlet vége a válaszból.