29. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2010. január 11.
TARTALOM

2009-ben október 23-a péntekre esett. Az ünnepet megelőző napon igazolatlanul távol maradt az egyik alkalmazottunk, és legközelebb csak október 27-én (kedden) jelentkezett munkára. Utólag betegségre hivatkozott, ám orvosi igazolást nem tudott felmutatni. Úgy döntöttünk, hogy nem bocsátjuk el, azonban az igazolatlanul mulasztott időszakba esett munkaszüneti napra szerintünk nem illeti meg díjazás.

Egyik közalkalmazottunk még román állampolgárként 1985. július és 1987. november között sorkatonai szolgálatot teljesített Romániában. Nem tudjuk eldönteni, hogy a román állampolgárként teljesített sorkatonai szolgálatának ideje beszámítható-e a fizetési fokozatába?

Építőipari szolgáltatást nyújtó vállalkozást vezetek. Gyakorlatunk szerint a fizikai alkalmazottaim reggel 7-re érkeznek a telephelyre, a szükséges szerszámokat, eszközöket, anyagokat összekészítik, bepakolják a furgonba, majd magam szállítom őket az adott építkezés helyszínére. Délután szintén én viszem őket vissza a telephelyre, ahol kipakolnak, majd átbeszéljük a másnapi terveket. Véleményem szerint a munkaidejük a munka tényleges megkezdésétől számítandó, vagyis amikor a helyszínen dolgozni kezdenek, így az órabérüket is ekkortól számolom. A munka pedig "a szerszámok letételével" fejeződik be. Szerintük helytelenül járok el, ezért kérem a segítségüket. Kellene díjazást fizetnem az embereimnek a kérdéses időre?

Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?

Egyik köztisztviselőnk, aki I. besorolású főtanácsos, még nem tette le a közigazgatási szakvizsgáját, pedig már aktuális lett volna. Ennek oka: korábban hosszú ideig beteg volt, majd ezt követően a vezető engedélyezte, hogy később vizsgázzon a felhalmozódott munka miatt. Köztisztviselőnk jelezte, ha nem ütközik jogszabályba, akkor ő nem kívánja letenni a szakvizsgát. Kérdésem, javaslata sért-e valamilyen szabályt? Kötelező-e a szakvizsga akkor is, ha a köztisztviselő úgy gondolja, nem akar magasabb fizetési fokozatba kerülni? Kérhet-e mentesítést a szakvizsga alól? Milyen jogkövetkezménye van, ha nem tesz szakvizsgát?

Munkavállalóinkat öt éven keresztül folyamatosan határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztattuk oly módon, hogy a szerződésüket évente hosszabbítottuk meg. Az ötödik év lejártát követően munkaviszonyuk határozatlan idejűvé vált. Mi az alapja a végkielégítésük és a felmondási idejük számításának: az az időpont, amikor elkezdtek dolgozni a cégnél, vagy az, amikor a munkaszerződésük határozatlan idejűvé vált?

A múlt héten rendkívüli felmondással megszüntettük egy munkavállalónk munkaviszonyát, aki egyben szakszervezeti tisztségviselő is volt. A szakszervezet most azzal fenyegetőzik, hogy kifogást nyújt be, mivel előzetesen nem tájékoztattuk a rendkívüli felmondásról. Ilyen esetben mit tehetünk?

Az egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, amikor egy leszakadt lánc kijavítása során nem az előírt létrát használta, hanem önállóan próbálta meg kijavítani a hibát. A munkavállaló korábban több esetben megszegte a munkavédelmi szabályokat, és ezért legutóbb írásos figyelmeztetésben is részesült, de eddig semmilyen baj nem történt. Most viszont a baleset miatt kártérítést követel – viszont nem szeretnénk fizetni, mivel álláspontunk szerint a baleset kizárólag az ő elháríthatatlan magatartása miatt következett be. Érdemes ezzel az állásponttal egy jogvitába bonyolódnunk?

Cégünk likviditási gondokkal küszködik. Munkavállalóinkat november közepétől nem tudjuk foglalkoztatni, állásidőre járó személyi alapbért fizettünk a részükre. Egyik munkavállalónk közben megbetegedett, így a törvény szerint 15 napig betegszabadságot fizettünk, majd ezt követően táppénzigényt nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárhoz. A tb azonban az igényét elutasította, arra hivatkozva, hogy állásidőre járó bér fizetésére vagyunk kötelesek, így a munkavállalónak nincs a táppénzfizetést megalapozó keresetvesztesége. Szerintünk viszont, mivel keresőképtelen, táppénz jár a részére. Mi az álláspontjuk?

Kolléganőnk 6 órás részmunkaidőben dolgozik, mivel óvodás gyermekei vannak, ő viszi-hozza őket az óvodába. Kell-e 6 órás munkaidő esetén ebédidőt biztosítani, és így a munkaidő végét lehet-e 20 perccel meghosszabbítani? A kolléganő ezt nem kívánja igénybe venni.

Egyik munkavállalónk mostanában nagyon hanyagul végzi a munkáját. Többször felszólítottuk, hogy teljesítse határidőre a munkáit, legyen gondosabb. Ennek ellenére továbbra is követ el hibákat, és rossz a teljesítménye. Kollektív szerződésünk nincs, vagyis az Mt. "fegyelmi" eljárását nem tudjuk lefolytatni vele szemben. Felmondani még nem szeretnénk neki, mert annyira nem ítéljük súlyosnak a helyzetet. Hogyan és milyen eszközökkel szankcionálhatjuk a munkavállalót? Csökkenthetjük például a munkabérét vagy a cafeteriajuttatásait?

Üzletünk hétfőtől szombatig tart nyitva, vasárnap szünnap. Bronz-, ezüst- és aranyvasárnap azonban nyitva tartottunk. Milyen speciális szabályokat kell figyelembe vennünk? Szükséges-e vasárnapi pótlékot fizetnünk a munkavállalóink részére?

Két településből áll a körjegyzőségünk. Az egyik település jelezte, hogy kiválik a körjegyzőségből, és önálló polgármesteri hivatalt hoz létre, ahova új jegyzőt akar kinevezni. Mivel a körjegyzőség megszűnik, folytathatja-e jegyzőként a munkáját a jelenlegi körjegyző, vagy a körjegyzőség megszűnésével az ő jogviszonya is megszűnik?

Jegyzőnket – tekintettel arra, hogy idős és hosszabb ideje betegeskedik – a képviselő-testület nyugdíjazás jogcímén felmentette. A felmentés időtartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Mivel nem maradhat jegyző nélkül a település hosszú hónapokra, ezért kiírtunk egy pályázatot a jegyzői állás betöltésére. Kérdésünk, hogy kinevezhető-e az új jegyző az alatt az idő alatt, amikor a korábbi jegyző még a felmentését tölti?

Az önkormányzatunk pályázatot írt ki jegyzői állás betöltésére. A pályázatban meghatároztuk a pályázat beadásának, illetve az elbírálásának a határidejét. Azonban az önkormányzat képviselő-testülete a pályázatban megállapított határidőre a pályázatokat nem bírálta el. Kérdésünk, hogy az elbírálás határidejét a testület meghosszabbíthatta volna-e? Továbbá kérdés, hogy az elbírálásra megjelölt határidőt követően a pályázatok szabályosan elbírálhatók-e?

Tudomásunk szerint egy nemrégiben elfogadott törvény a munkáltató jogutód nélküli megszűnését a csoportos létszámcsökkentéshez hasonlóan szabályozza. Vajon a módosítás azt is jelenti egyben, hogy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően kötelező konzultációt kezdeményezni a munkavállalók képviselőivel?

Egy munkavállalónk – feltehetően valótlan tartalmú számlák benyújtásával – a társaságunknak kárt okozott. Mivel nem jelentős összegről volt szó, nem akartuk nagyon feszegetni az ügyet, nem is vizsgáltuk részletesen, hogy valóban milyen körülmények között zajlott az egész ügy. Inkább megállapodtunk a munkavállalóval, hogy közös megegyezéssel elválnak útjaink, és a kárösszeg felét megtéríti; cserébe mi lemondunk a kárigény másik feléről. Ezt követően viszont egy belső audit során nagyobb összegű károkat fedeztek fel, és rendőrségi feljelentést is tettünk. Ennek eredményeként kiderült, hogy a volt munkavállalónk több millió forint összegben hozott hamis számlákat. Immár meg akarjuk téríttetni vele a teljes összeget, de arra hivatkozik, hogy lemondtunk a kárigény megtérítéséről, ezért nem hajlandó semmit sem kifizetni. Van lehetőségünk a munkavállaló kötelezésére?

Ha a munkavállaló GYES vagy GYED után visszajön dolgozni, akkor köteles-e a munkáltató a régi beosztásába visszatenni? Mi a helyzet akkor, ha az a munkakör be van töltve, vagy már megszűnt?

Gépjárművezető (személygépkocsi-vezető) munkavállalónk munkaideje napi 8, heti 40 óra. Jellemző azonban, hogy sokszor csupán rendelkezésre áll, várakozik a tényleges munkavégzésre. Így általában munkaideje is hosszabb, átlagosan napi 10 óra munkavégzést rendelünk el részére. Ezzel azonban közel fél év alatt teljesen kimerítjük az éves szinten elrendelhető túlóra keretét (200 óra évente). Milyen jogszerű lehetőségeink vannak a munkaideje mértékének esetleges megemelésére?

Az Mt. 119. § új, 2010. január 1-jétől hatályos (9) bekezdése szerint munkaidőkeret hiányában az Mt. 125. § (5) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott munkarendet alkalmazó munkáltatónál a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a 119. § (3) bekezdésének b) pontja nem alkalmazandó. Nem egyértelmű számunkra az idézett bekezdés tartalma, kérjük értelmezésüket e szabállyal kapcsolatban!

Az önkormányzatunk a korábban a képviselő-testületének nem képviselő (külsős) bizottsági tagjaként feladatokat ellátó személlyel közszolgálati jogviszonyt akar létesíteni. Kérdésünk, hogy a fent említett megbízatás ideje a köztisztviselői besorolásakor a közszolgálati jogviszony időtartamába beszámítható-e?

Zeneiskolánkban a gitártanár alkalmazásakor sajnálatos hiba történt: most derült ki, hogy az illetőnek nincs zeneakadémiai végzettsége, csak konzervatóriumot végzett. A közoktatási törvény viszont szakirányú tanári, illetve művész képzettséget ír elő. Ezért sajnos el kell küldenünk, de nem tudjuk pontosan, hogyan járjunk el, hiszen felmentéssel nem élhetünk.