Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott állapotos munkavállaló tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Helyettes helyettesítése

Kérdés: Terhes munkavállalónk helyettesítése céljából határozott időre egy másik munkavállalót alkalmaztunk. A minap ez utóbbi munkavállaló arról tájékoztatott minket, hogy ő is állapotos, s mivel veszélyeztetett terhes, nem tud dolgozni, így keresőképtelen állományba kerül. Mivel a munkát valakinek el kell látnia, szintén határozott időre újabb határozott idejű munkaszerződés megkötését tervezzük egy harmadik munkavállalóval. Miképpen fogalmazzuk meg a munkaszerződésben a határozott idejű kikötést: az első vagy a második munkavállaló visszatéréséig szóljon a munkaszerződés? Ha az első munkavállaló helyettesítését tüntetjük fel, s közben visszatér a második, megszűnik-e automatikusan a harmadik munkavállaló határozott idejű munkaviszonya?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló munkaszerződésében tanácsos oly módon meghatározni a határozott idő kikötését, hogy az a gyermeke otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő "második" munkavállaló visszatéréséig szóljon. Ha ugyanis ez utóbbi, azaz a második távol lévő munkavállaló ismételten munkavégzésre jelentkezik, a harmadik helyettesítő munkavállaló munkaviszonya ebben az időpontban a törvény erejénél fogva külön jognyilatkozat nélkül automatikusan megszűnik. Amennyiben az "első" munkavállaló tér vissza korábban, mint az ő közvetlen helyettesítője (azaz a második munkavállaló), úgy ezzel a törvény erejénél fogva ugyancsak megszűnik a második munkavállaló munkaviszonya - függetlenül attól, hogy ebben az időpontban keresőképtelen, terhes vagy egyébként a gyermeke otthoni gondozása céljából fizetés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 795
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Terhes munkavállaló határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?
Részlet a válaszból: […]szóba.) Mindebből következően a munkáltatónak csak addig az időpontig áll fenn a foglalkoztatási kötelezettsége, ameddig a határozott idő le nem jár, vagyis addig, amíg a munkaviszony meg nem szűnik. A munkaviszony ily módon a terhesség ideje alatt is megszűnhet, ezért azt követően a munkáltatót nem terheli a munkavállaló továbbfoglalkoztatásának kötelezettsége. A rendelkezésre álló adatok alapján a munkavállaló a terhességével összefüggésben 2009. október 20-án táppénzes állományba került. Erre csak abban az esetben kerülhetett sor, ha az orvos a munkavállaló keresőképtelenségét azon oknál fogva állapította meg, hogy a munkáját terhessége miatt nem tudja ellátni [Ebtv. 43. § (1) bek., 44. § b) pontja]. Mivel a munkavállalót csak a betegség miatti keresőképtelensége idejére illeti meg a naptári évenként számított 15 munkanap betegszabadság [Mt. 137. § (1) bek.], a keresőképtelenség ezen esetére nem vonatkoznak a betegszabadság díjazására vonatkozó szabályok. Abban az esetben tehát, ha a munkavállaló táppénzre jogosult, a munkáltatót nem terheli kifizetési kötelezettség. Mindezekből következik az is, hogy a munkavállalót megillető betegszabadságra vonatkozó kérdés ebben az összefüggésben nem értelmezhető. Az Mt. 138. § (1) bekezdése szerint a terhes, illetőleg a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Az Mt. 130. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében a szülési szabadság teljes időtartama jogszerző időnek minősül a rendes szabadság szempontjából. Megjegyzendő, hogy ugyanígy minősül a szülést követően a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bek.] első éve is [Mt. 130. § (2) bek. c) pontja]. Amennyiben a határozott idő a terhesség ideje alatt jár le, és ezáltal a munkaviszony megszűnik, a munkáltató köteles - a munkáltatónál eltöltött idővel arányos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 557

3. találat: Egyenlő bánásmód - a jogviszony megszüntetésekor

Kérdés: Tavasszal közszolgálati jogviszonyt létesítettem határozott időre, hat hónapos próbaidővel. Miután nyár közepén bejelentettem a kirendeltségvezetőmnek, hogy várandós vagyok, megromlott a munkahelyi légkör, és többé nem kaptam érdemi munkát. Október 1-jétől a próbaidő alatt megszüntették a közszolgálati jogviszonyomat. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a Ktv. szerint a próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a munkáltató, mégis úgy érzem, hogy jogszerűtlenül jártak el velem szemben. Érdemes eljárást kezdeményeznem?
Részlet a válaszból: […]rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy terhessége miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint más, összehasonlítható helyzetben levő személy. Ezzel összhangban az Ebktv. 21. § c) pontja kimondja, hogy az egyenlő bánásmód elvének sérelmét jelenti, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a foglalkoztatásra irányuló jogviszony - így a közszolgálati jogviszony - megszüntetése kapcsán. Egy esetleges eljárás során a hatóság vagy a bíróság azt vizsgálná, hogy Önt az Ebktv. 8. § l) pontja szerinti védett tulajdonsága miatt hátrány érte-e, és a bizonyítékokat is ebben a körben értékelné. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 474
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Várandós munkavállaló felmondási védelme és foglalkoztatása

Kérdés: Megszüntetheti-e a munkáltató a várandós kismama munkaviszonyát rendes felmondással? Foglalkoztatható-e éjszakai műszakban a várandós kismama?
Részlet a válaszból: […]támasztott alaki és tartalmi követelményeknek. A felmondási tilalom idején közölt rendes felmondás esetén a munkavállaló a munkaügyi perben az Mt. 100. §-a alapján kérheti a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazását. A terhesség miatt fennálló felmondási tilalom ugyanakkor nem terjed ki - többek között - a munkáltató vezetőjére, illetve helyettesére [Mt. 190. § (2) bek.], valamint a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra [Mt. 193/P. § (1) bek.]. Az Mt. 121. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a nő a terhessége megállapításától egészen a gyermeke egyéves koráig [Mt. 127. § (6) bek. a) pontja] éjszakai munkára - vagyis 22 óra és reggel 6 óra között [Mt. 117. § (1) bek. d) pont] - nem vehető igénybe. E szabálytól a felek egyező akarata ellenére sem lehet érvényesen eltérni. Mindebből következik, hogy éjszakai műszakban történő munkavégzésre (több műszakos munkarend alapján végzett éjszakai munkára) nem lehet jogszerűen igénybe venni a terhes munkavállalót. Az Mt. 85. §-a előírja, hogy a női munkavállalót a terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 391

5. találat: Felmondási tilalom - kezdő időpont a lombikbébiprogramban részt vevőnél

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy lombikbébiprogramban kíván részt venni. Vajon mely időponttól áll fenn a rendes felmondással szembeni védettsége?
Részlet a válaszból: […]szabályozza. Az 168. § (2) bekezdése értelmében a beavatkozás megkezdését megelőzően a beavatkozást végző orvos, illetve orvoscsoport tagja az egyidejűleg személyesen megjelent kérelmezőket köteles szóban és írásban is tájékoztatni az adott esetben elvégezhető reprodukciós eljárásról. A reprodukciós eljárás csak azt követően kezdhető meg, hogy a kérelmezők az orvosi tájékoztatást követően együttesen, vagy amennyiben a kérelmező egyedülálló, akkor maga írásbeli beleegyező nyilatkozatot tett. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a felmondási tilalom attól az időponttól áll fenn, amikor a kérelmező(k) - ideértve az érintett munkavállalót is - írásban beleegyező nyilatkozatot tett vagy tettek. Felhívjuk a figyelmet azonban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 369

6. találat: Terhesség elhallgatása munkáltatói rendes felmondás közlésekor

Kérdés: Munkavállalónknak rendes felmondással szüntettük meg a munkaviszonyát, ezt követően - a felmondási idő első napján - bejelentette, hogy a felmondás jogellenes, mivel áldott állapotban van. Arra a kérdésünkre, hogy tudott-e erről aznap, amikor átadtuk a rendes felmondást, igennel válaszolt. Önök szerint valóban jogellenes a felmondás?
Részlet a válaszból: […]fennálló terhesség mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató tudomása nélkül felmondási tilalmat valósít meg (EBH 2005/1242.), a terhességről tudomással bíró munkavállalónak azonban kötelezettségévé teszi, hogy erről a munkáltatót legkésőbb a rendes felmondás közlésének megkísérlésekor tájékoztassa (EBH 2001/564.). Ha ugyanis a munkáltató nem tud a terhességről, a munkavállalónak - az Mt. 3. §-ában előírt együttműködési kötelezettségéből és a jóhiszeműség elvéből következően - kötelessége a munkáltató informálása erről a rendes felmondás jogszerűsége szempontjából különös jelentőséggel bíró tényről. Ha tehát a kérdésben szereplő munkavállaló szándékosan elhallgatta azt, hogy a felmondás közlése idején felmondási tilalom hatálya alatt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 360
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Határozott idő lejárta és a terhesség

Kérdés: Határozott időre alkalmazott munkavállalónk a múlt hónapban bejelentette, hogy terhes. Ezzel egyidejűleg felhívtuk a figyelmét arra, hogy a munkaszerződése csak augusztus 31-éig szól, így ebben az időpontban a terhességétől függetlenül meg fog szűnni a munkaviszonya. Erre reagálva kifejtette, hogy szerinte nem szűnhet meg a munkaviszony, mivel a terhes munkavállalók védelmet élveznek. Szerintünk ez nem következik a törvényből. Önök szerint kinek van igaza? Nem szeretnénk jogszerűtlenül eljárni, el kívánjuk kerülni a pereskedést.
Részlet a válaszból: […]felek akaratától függetlenül megszünteti a munkaviszonyt [Mt. 86. § c) pont], vagyis a határozott idő lejárta - függetlenül a bekövetkezése idején fennálló körülményektől - minden esetben a munkaviszony megszűnéséhez vezet. Jelen esetben a munkavállaló arra hivatkozik, hogy a terhessége folytán őt "védelem" illeti meg, ezért a munkaviszonya nem szűnhet meg a munkaszerződésben rögzített időpontban. Az Mt. 90. §-a valóban meghatároz olyan élethelyzeteket, amelyek fennállása alatt a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát, és ezen esetek között szerepel egyebek mellett a munkavállaló terhességének időtartama is, ez az ún. felmondási tilalom azonban jelen esetre nem alkalmazható. Az Mt. 90. § (1) bekezdésében előírt felmondási tilalmak kizárólag a munkáltató rendes felmondásával összefüggésben értelmezhetők, azaz csakis a munkáltatói rendes felmondás közlését akadályozzák meg. A munkáltatói rendes felmondáson túlmenően tehát más megszüntetési, illetve megszűnési jogcím vonatkozásában nem érvényesülhetnek a felmondási tilalmak. A felmondási tilalom fennállása azért sem értelmezhető, mert a rendes felmondás egyébként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 72