Találati lista:
1. cikk / 547 Hét százalék – az illetménynövekedés feltétele
Kérdés: Természettudományos tárgyak oktatásához megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógus – amennyiben kémiát és biológiát is tanít, és mindkét tárgy oktatásához megfelelő szakképzettséggel rendelkezik – csupán egyszeri 7%-os, egyes tantárgyak után járó illetménynövekedésre jogosult, vagy tantárgyanként 7% illeti meg, azaz ebben az esetben 14%?
2. cikk / 547 Alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés – az illetmény összege
Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottját esetfelelős munkakörbe neveztük ki, melyhez figyelembe tudtuk venni a főiskolai végzettségét, tehát „F” fizetési osztályba soroltuk be. Ebben a munkakörben nem felelt meg, így a beleegyezésével másik munkakörbe lett helyezve. Az új munkakörhöz elegendő az érettségi, ezt a 257/2000. Korm. rendelet nem is engedi, csak az „E” fizetési osztályig a besorolást. Helyesen járunk-e el, ha a közalkalmazott beleegyezése nélkül egyoldalúan módosítjuk „D” fizetési osztályba a besorolást? Ebben az esetben az illetménye is csökkenni fog. Csökkenhet az illetménye vagy várakoztatni kellene? Szabályos-e, ha a kinevezés módosítása előtt nyilatkoztatjuk a közalkalmazottat, hogy a munkáltatói döntést tudomásul veszi?
3. cikk / 547 Egészségügyi intézményvezető besorolása
Kérdés: Településünkön a kistérségi társulás alá rendelték (társulási döntéssel) a járóbeteg-szakellátást, ami addig kft.-ként működött, de megszűnt. A társulás népjóléti, szociális és gyermekvédelmi feladatokat lát el a környék több településén költségvetési intézmény formájában, melynek a székhelye a mi településünk. Az addigi intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyban magasabb vezetőként látta el a feladatát, majd a NEAK értesítése alapján egészségügyi szolgálati jogviszonyra kellett módosítani a kinevezését a finanszírozás miatt, ami meg is történt. Figyelembe véve az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdésében, a Vhr. 5. §-ában, valamint a 256/2013. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakat, az intézményvezetőt az Eszjtv. 1. melléklete szerinti – intézményvezetőt megillető – legmagasabb fizetési fokozatba soroltuk. A NEAK szerint nem jó a besorolás, mert az intézményvezetőt az 1/A. melléklet szerint kellett volna besorolni, ami az egészségügyi szakdolgozók bértáblája. (Az intézményvezetőnek mentálhigiénés főiskolai és egyéb egyetemi végzettsége van.) Melyik besorolás tekinthető jogszerűnek, figyelembe véve azt, hogy a szociális és egyéb feladatok ellátását az intézményvezető-helyettes végzi, az intézményvezető pedig a járóbeteg-szakellátással járó összes intézményi feladatot?
4. cikk / 547 Személyi illetmény megállapítása és a munkáltatói jogkörgyakorlás
Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve vezetőjének közszolgálati jogviszonya a tárgyévben létesült képviselő-testületi döntés alapján. Hat hónapot követően teljesítményértékelés alapján sor kerülhet-e személyi illetmény megállapítására év közben a Kttv. 235. §-a alapján? A személyi illetmény megállapításáról a képviselő-testület vagy a polgármester dönt?
5. cikk / 547 Illetmény öregségi nyugellátás mellett a közegészségügyben 2026-tól
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. Az új szabályozások alapján, 2026. január 1-jétől az orvosok mellett az egészségügyben dolgozók is (pl. gazdasági terület) – ha van továbbfoglalkoztatási engedélyük – kaphatnak nyugdíjat és fizetést egyszerre?
6. cikk / 547 Helyettesítési díj közalkalmazottak esetén
Kérdés: Idősek otthonában (Kjt. szerinti kinevezés alapján) a nyolcórás pénztárost hosszú időn keresztül helyettesíteni kell. A helyettesítést a gazdasági, pénzügyi ügyintéző látja el. Mekkora helyettesítési összeget kell részére megfizetni? A helyettesített munkakör alapbére vagy illetményével együtt számított bére az irányadó? Az első hónapban ez három nap, de a második hónapban ez a helyettesítés már a teljes hónapot érinti. A munkaköri leírását ki kell egészíteni, vagy elég külön dokumentumban megfogalmazni az elvárásokat?
7. cikk / 547 Műszakpótlék – ha nem jár a bölcsődékben
Kérdés: A bölcsődében dolgozóknak jár-e műszakpótlék a 14–18 óra közötti időszakban, ha hetente váltakozva dolgoznak 6.30–14.30, illetve 9–15 óra közötti időszakban?
8. cikk / 547 Illetmény összegének meghatározása szabadság idejére
Kérdés: Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője 2023. február 1-jétől keresőképtelen állományban, ezt követően szülési szabadságon, majd fizetés nélküli szabadságon volt. A felgyűlt szabadságait 2025. november 4-től szeretné kivenni. Távolléte előtti illetménye besorolás szerint került megállapításra, mely alapilletményből, a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése és 234/A. §-a szerinti alapilletmény-eltérítésből, a Kttv. 234. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti illetménykiegészítésből és nyelvvizsgapótlékból állt. A szabadság idejére, illetve azt követően a tényleges munkavégzés idejére milyen illetmény illeti meg? Figyelembe vehető-e az eltérítés?
9. cikk / 547 Jubileumi jutalomra való jogosultság – ami nem jogszerző idő II.
Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnk jubileumi jutalma tekintetében a jogszerző időbe beletartoznak-e a következő munkaviszonyban töltött idők: 1979. július 23. – 1979. augusztus 10. Gyógyszertári Központ (munkaviszony); 1980. március 3. – 1980. július 24.: Kartográfiai Vállalat (munkaviszony); 1980. szeptember 1. – 1983. július 31.: Ybl Miklós Műszaki Főiskola (főiskolai hallgató); 1983. szeptember 1. – 1985. augusztus 29.: Építőipari Szövetkezet (munkaviszony); 1985. augusztus 30. – 1989. május 31.: Tatabányai Ingatlankezelő Vállalat?
10. cikk / 547 Kulturális illetménypótlék – az időarányosság alapján
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó művelődési központban „Közművelődési munkatárs, adminisztrátor” munkakörben foglalkoztatott 4112 FEOR számú közalkalmazottnak jár-e a kulturális illetménypótlék?
