Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

38 találat a megadott veszélyhelyzet tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Sztrájkjog gyakorlása veszélyhelyzet idején

Kérdés: A nyári hónapokban egyeztetések kezdődtek a felek között, mivel a szakszervezet sztrájkot akart szervezni, azonban nem volt megállapodás a még elégséges szolgáltatás tárgyában (a munkáltató szociális alapellátási tevékenységet végez). Végül augusztus végén a szakszervezet bírósághoz fordult, és egy felülvizsgálati eljárás után megszületett a bírósági végzés, amely megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Közben viszont veszélyhelyzetet rendeltek el. Ilyenkor lehet jogszerűen sztrájkolni - a végzés megtartása mellett -, vagy újra meg kellene állapítani a még elégséges szolgáltatás feltételeit?
Részlet a válaszból: […]bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit [Sztrájktv. 4. § (2)-(3) bek.].A még elégséges szolgáltatás megállapítására irányuló kérelmet az annak benyújtása időpontjában fennálló jogszabályok alapján kell elbírálni, és nem utasítható el az időközben megváltozott körülményekre és jogszabályokra hivatkozással (Mfv.X. 10116/2020.). Az adott esetben még a járványügyi vészhelyzet bekövetkezése, illetve bizonytalan ideig való fennállása sem eredményezheti azt, hogy egy azt megelőző időpontban benyújtott kérelem a megváltozott körülmények (járványveszély) alapján volna elbírálható. Fontos azonban, hogy a még elégséges szolgáltatások mértékének megállapítása és megtartása esetén sem gyakorolható a sztrájk, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná [Sztrájktv. 3. § (3) bek.]. A sztrájkjog gyakorlása továbbá nem lehet visszaélésszerű sem [Sztrájktv. 1. § (3) bek.].A még elégséges szolgáltatás mértékének megállapítása általános működési körülményekre nézve történt meg. Új mérték megállapítására a veszélyhelyzet alatti sztrájk gyakorlása okán nincs szükség, mivel az valójában már azt a kérdést vizsgálná, hogy jogszerűen lehet-e sztrájkot tartani a veszélyhelyzet alatt; a még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei megállapítása iránti és a sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítása iránti nemperes eljárások pedig egymástól függetlenek, önálló kérelemmel kezdeményezhetők [1/2013. (IV.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4115
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Vezetői megbízás meghosszabbítása

Kérdés: A Kjt. 20/A. §-a és 20/B. §-a tartalmazza a magasabb vezető beosztás ellátására szóló pályázati eljárást. Önkormányzatunk önálló gazdasági intézményének magasabb vezető (intézményvezető) beosztás ellátására a 2020. évben pályázatot írt ki. A veszélyhelyzet miatt - képviselő-testületi döntés nélkül - a polgármester határozatában a pályázatot eredménytelenné nyilvánította. A beosztásra pályázott az addigi intézményvezető-helyettes is, akit egy évre, az új pályázat kiírásáig határozott időre megbíztak az intézmény vezetésével. Kell-e új pályázatot kiírni, vagy újabb pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható-e a megbízott intézményvezető vezetői megbízása? Ha igen, lehet-e újabb egy évre a veszélyhelyzet miatt - nincs testületi ülés -, vagy csak a fennmaradó 4 évre?
Részlet a válaszból: […]került sor a képviselő-testület helyett a polgármester részéről az intézményvezetői pályázati eljárással kapcsolatos intézkedések meghozatalára. E szabály a polgármester számára is csak olyan jogkört biztosít, mint a képviselő-testületnek, tehát a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetőjének kinevezésével, megbízásával kapcsolatosan kizárólag olyan jogkörök illetik meg, amelyeket a Kjt. és annak ágazati végrehajtási szabálya, a 77/1993. Korm. rendelet előír. A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint "a magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb öt évig terjedő határozott időre szól". A 77/1993. Korm. rendelet nem jelöl meg a törvényben foglalttól eltérő hosszúságú megbízási időt.Mindebből az következik, hogy a veszélyhelyzetben sem adható, csak öt évre szólóan intézményvezetői megbízás. Az intézmény működtetése a fenntartó önkormányzat feladata, ebbe beletartozik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4096

3. találat: Krónikus beteg pedagógus munkavégzése a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: Amennyiben krónikus beteg egy pedagógus, milyen lehetőségei vannak az egészsége megőrzésére a maszkhasználaton és a távolságtartáson kívül? Élhet-e a táppénz lehetőségével? Adható-e számára fizetés nélküli szabadság? Iskolánk alapítványi iskola, tehát az Mt. hatálya alá tartozik.
Részlet a válaszból: […]szakmai feladata. Ha a krónikus beteg pedagógus e betegségére tekintettel a munkakörét tekintve egyébként nem keresőképtelen, akkor köteles munkát végezni.Ebben az esetben a 12/2020. EMMI határozat alkalmazható. E szerint a veszélyeztetettnek minősülő - krónikus alapbetegségben (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri, krónikus légúti megbetegedés, malignus megbetegedés) szenvedő -, továbbá erre tekintettel saját jogon adókedvezményben részesülő pedagógus kérelmére a pedagógus az intézményvezető engedélyével tantermen kívüli, digitális munkarendben is elláthatja a nevelő-oktató munkáját olyan intézményben is, ahol jelenléti nevelés-oktatás folyik. Ennek feltételei: az intézmény képes megfelelő technológiai színvonalon, a tanulók más tanterembe való mozgatása nélkül biztosítani az ehhez szükséges infrastrukturális feltételeket, így a pedagógus tartózkodási helyéről, valós időben, online csatornán, kamerával és mikrofonnal rendelkező eszköz segítségével képes tanítani, valamint a tanuló saját iskolájában, az órarend szerinti osztályteremben tartózkodva kivetítőn nézheti és hallgathatja a pedagógust, illetve követi az instrukciókat. További feltétel, hogy a tanulók felügyeletét a helyszínen más pedagógus vagy nevelő-oktató munkát segítő, illetve technikai dolgozó munkakörben foglalkoztatott személy lássa el, és az intézmény rendelkezzék a tanulók felügyeletéhez szükséges megfelelő számú foglalkoztatottal. Ha a krónikus beteg pedagógus nem részesül adókedvezményben, vagy az intézmény a fenti feltételeket nem tudja biztosítani, a keresőképes krónikus beteg pedagógus a jelenléti oktatásban köteles részt venni, természetesen a védelmi és elővigyázatossági szabályok betartásával.Az Mt. 55. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor a munkavállaló jogszerűen mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ezek részben fizetett, részben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4067

4. találat: Csökkentett munkaidős bértámogatás és a korábbi álláskeresői státusz

Kérdés: Két éve dolgozik nálam egy virágkötő. A vírus miatt üzletünket átmenetileg bezártuk; a munkavállaló pedig álláskeresőként bejelentkezett. Június 29-én lejárt az álláskeresési ellátása, az üzletünk is lassan beindul, így június 30-tól újra 4 órában dolgozni fog nálunk. Mivel munkanélkülit alkalmazok, igényelhetem a bértámogatást?
Részlet a válaszból: […]2020. december 31-ig lehet alkalmazni, azzal, hogy a kérelem a kormány által meghatározott időpontig, azaz 2020. augusztus 31-ig nyújtható be [Vhtv. 66. § (1) bek., 290/2020. Korm. rendelet]. A bértámogatás iránti kérelem tehát még benyújtható.A 105/2020. Korm. rendelet alapján viszont bértámogatás - egyebek mellett - csak akkor nyújtható, ha a munkavállaló a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll [105/2020. Korm. rendelet 2. § a) pont aa) alpont]. Ez feltételezi, hogy a munkaviszony e naptól, azaz március 11-től a felek között megszakítás nélkül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3954

5. találat: Home office - jogi megoldás a veszélyhelyzet után

Kérdés: Cégünknél felmerült, hogy a járványügyi veszélyhelyzet után is kihasználnánk a home office nyújtotta előnyöket. Ezt azonban nem állandóan, csupán eseti jelleggel, hetente egy-egy alkalommal vehetnék igénybe a munkavállalók. Szükség van-e jelen helyzetben a munkaszerződések módosítására például akként, hogy a munkavégzés helyét Magyarország területére határoznánk meg annak érdekében, hogy valamennyi munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helye "beleférjen"? Ha nem módosítjuk, vonatkozik-e erre a home office-ra a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás negyvennégy munkanapos időbeli korlátja?
Részlet a válaszból: […]53. §-a szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, hiszen a munkáltató nem kötelezi a munkavállalót arra, hogy az otthonában végezzen munkát, hanem csupán arról van szó, hogy saját mérlegelési jogkörében eljárva, egyoldalúan kötelezettséget vállal (Mt. 16. §) arra, hogy amennyiben a munkavállaló él e lehetőséggel, az általa megjelölt lesz a munkavégzés helye. Ebből következik az is, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás - naptári évenkénti 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát kitevő - felső korlátja sem alkalmazandó.Ha a munkáltató egyoldalúan rendeli el a home office-t, annak kereteit is maga jogosult meghatározni. Így időben korlátozhatja az igénybevétel lehetőségét (pl. hetente egy alkalomra, határozott időre), de jogosult a visszavonás jogát is biztosítani a maga számára. Ugyanakkor amennyiben a visszavonás jogát a munkáltató nem köti ki (pl. munkáltatói szabályzatban), akkor csak az Mt. 16. §-ának (2) bekezdésében rögzített feltételek esetén módosíthatja a kötelezettségvállalása tartalmát.Összegezve:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3950

6. találat: Vírusveszély - keresőképtelenség, munkamegtagadás

Kérdés: Könyvtárat működtetünk, több munkatársunk a koronavírus-fertőzés szempontjából a többszörösen veszélyeztetett csoportba tartozik (nyugdíj előtt állnak, vagy nyugdíjasként dolgoznak, sokaknak többféle krónikus betegsége is van, tömegközlekedéssel járnak munkába). Több szakértői vélemény szerint a járvány az őszi-téli hónapokban fel fog lángolni. Szeretnénk ezért előre tervezni, hogy a veszélyeztetettség okán, egészségügyi indokkal táppénzes állományba küldhetjük-e az érintett munkavállalókat? Maguk a munkavállalók megtagadhatják-e a munkavégzést? Intézményünk olyan archiválási feladatokat is ellát, amelyeket akkor is el kell végezni, ha egyébként a könyvtárat olvasók nem látogatják.
Részlet a válaszból: […]beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Ha azonban sem maga a munkavállaló nem beteg, sem közegészségügyi elkülönítésről, zárlatról nincs szó, önmagában a veszélyeztetettségre tekintettel a munkavállaló nem minősül keresőképtelennek. Ezért táppénzre sem jogosult.A munkavállaló akkor jogosult megtagadni a munkáltató utasítását, ha az az egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti [Mt. 54. § (2) bek.]. Ehhez azonban közvetlen és súlyos veszély kell (pl. igazolt fertőzés a munkahelyen az alkalmazottak vagy az ügyfelek között), a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3947

7. találat: Munkaidőkeret tartama és a veszélyhelyzet megszűnése

Kérdés: A vírusválság alatt egyik üzemünkben bevezettük a 24 havi munkaidőkeretet, az átmeneti rendeleti szabályok alapján. A veszélyhelyzet megszűnésével most ugyanebben az üzemben létszámbővítést hajtunk végre. A most felvett új kollégákat is alkalmazhatjuk olyan munkaidőkeretben, amely a többiek 24 havi keretének végével (2022. május 31.) fog lejárni?
Részlet a válaszból: […]rendelet azonban a veszélyhelyzet megszüntetésével, 2020. június 18-ával hatályon kívül helyezésre került, ezért ettől az időponttól kezdve nincs mód erre hivatkozással hosszabb munkaidőkeret alkalmazására. A Vhtv. ugyanakkor előírja, hogy a veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti [Vhtv. 56. § (3) bek.]. Tehát azon munkavállalók esetében, akik vonatkozásában a munkáltató a 104/2020. Korm. rendelet alapján elrendelte a 24 havi munkaidőkeret, annak fennállását nem érinti a veszélyhelyzet megszűnése.Az Önök esetében így a meglévő állomány kapcsán a keret vége változatlanul 2022. május 31. Új lehetőség, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal engedélyével lehet 24 havi munkaidőkeretet alkalmazni, de csak akkor, ha ez munkahelyteremtő beruházás miatt szükséges, és a beruházás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3946

8. találat: Szabadság - kiadás vagy megváltás

Kérdés: Egy állami iskolában dolgozom iskolapszichológusként, határozott időre szóló kinevezéssel, amely július 20-án lejárt. Idénre 21 nap szabadság jár nekem, amelynek a munkáltatóm kiadta már kb. felét a veszélyhelyzet miatt, és tartok attól, hogy az egészet ki kívánja adni. Mivel határozott időre alkalmaznak évek óta, az eddigi gyakorlat az volt, hogy a nyári szünet kezdetén megkaptam a ki nem adott szabadságom megváltását pénzben, ami segített átvészelni a nyári hónapokat. Félek, hogy az idén elesek ettől az összegtől. Tehetek-e valamit ennek megakadályozására?
Részlet a válaszból: […]kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A szabadság hét munkanap feletti részét az iskola pedig mérlegelési jogkörében meghatározott időpontban adhatja ki. Ezek az előírások vonatkoznak azokra is, akik határozott időre szóló kinevezéssel rendelkeznek. E szabályok a koronavírusra tekintettel bevezetett veszélyhelyzet miatt sem változtak, ettől eltérni csak a felek megállapodásával lehet. Nincs ugyanakkor törvényi rendelkezés arra nézve, mi a teendő, ha a közalkalmazott/munkavállaló az érintett naptári évben nem kéri az említett szabadság kiadását. Megítélésünk szerint például a jogviszonya[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3941

9. találat: Munkaidőkeret elrendelése a veszélyhelyzettel összefüggésben

Kérdés: A veszélyhelyzet alatt nem rendeltünk el 24 hónapos munkaidőkeretet, de úgy tűnik, hogy most szükség lenne rá. Kollektív szerződésünk nincsen. Mit tudunk tenni? Megállapodhatunk a munkavállalókkal a hosszabb munkaidőkeretben?
Részlet a válaszból: […]veszélyhelyzet tartalmára a felek megállapodhattak, hogy az Mt. szabályaitól eltérő, hosszabb munkaidőkeretet alkalmaznak [47/2020. Korm. rendelet 6. § (4) bek.]. A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti [Vhtv. 56. § (3) bek.]. Nincs azonban azonos szabály arra a munkaidőkeretre, amelyet a felek a veszélyhelyzet megszűnését, június 17-ét követően megállapodásban kötnének ki; azaz most hiába állapodnak meg, az Mt.-ben megengedettnél hosszabb tartamú munkaidőkeret nem lesz fenntartható 2020. július 2-től.A hosszabb munkaidőkeret elrendelésére ugyanakkor még egy egyedi lehetőség van. Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal - az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétettek szerint benyújtott munkáltatói kérelem alapján - engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3935
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Felmondási szabályok a járványügyi veszélyhelyzetben

Kérdés: Úgy tűnik, hogy vége a járványhelyzetnek, ennek ellenére szükség lehet egyes munkakörökben a munkaviszonyok megszüntetésére. Módosult-e az Mt. az utóbbi időben úgy, hogy az könnyebbé tette volna a munkáltató általi felmondást?
Részlet a válaszból: […]ugyanakkor, hogy a 47/2020. Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése lehetőséget biztosított arra, hogy a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérjenek. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a szabály a járványügyi veszélyhelyzet tartama alatt lényegében felhatalmazást adott arra, hogy a felek az Mt. rendelkezéseitől - így a felmondásra irányadó szabályoktól is - akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára eltérhessenek. Ez alapján lehetőség volt arra, hogy a munkaviszony alanyai félretegyenek olyan rendelkezéseket, amelyeknek célja a munkavállalók védelme, és arra is, hogy a munkavállalóra kedvezőtlenebb szabályokat állapítsanak meg. Mivel a jogalkotó a munkaviszony megszüntetésével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3929
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 38 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést