Köztisztviselői alapvizsga-kötelezettség - a határidő számítása

Kérdés: A Kttv. 118. §-a rendezi a köztisztviselőkre irányadó alapvizsga szabályait, mely szerint előadói besoroláshoz két éven belül, felsőfokú végzettségnél egy éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni. Esetünkben a köztisztviselő 2013. október 14. napjától középfokú végzettséggel dolgozik II. besorolásban, így 2015. október 14-ig lett volna köteles teljesíteni az alapvizsgát. A vizsgakötelezettség teljesítésének 2 évéhez 266 nap hiányzott, mert 2014. október 21-től 2017. február 10-ig (843 nap) keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2017. május 8-tól 2020. július 27-ig (1176 nap) ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2021. január 4-étől ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED távolléten van. A köztes időkben GYES utáni szabadságon volt, vagyis tényleges munkavégzés szinte alig történt. 2020-ban felsőfokú végzettséget szerzett, átkerült az I. besorolási osztályba. Alapvizsgára 2020. októberi időpontra jelentkezett, de betegségre hivatkozással lemondta, nem végezte el. A veszélyhelyzet alatt is meg volt tartva ez a közigazgatási alapvizsga.
1. Hogyan kell értelmezni, kiszámolni ilyen hosszú távollétek esetén a határidőbe nem számítandó kieső időket, egybefüggően vagy a hosszú évek alatt azok összeadódnak? A megszakítások közötti időszak (GYES utáni kiadott szabadság: 2017. február-május között: 82 nap, 2020. július-december között: 65 nap szabadság, 15 munkanap, 60 nap táppénz) figyelembe vehető-e a 2 évbe, vagy csak majd a jelenlegi GYED miatti fizetés nélküli szabadság időszak után számítjuk újra a két évhez szükséges időszakot? (2021. január 4-től kell-e figyelni a 2 évből hiányzó 266 napot, vagy 266 nap-15 munkanap-82 nap szabadság-65 nap szabadság = 104 napra módosul a kötelezettsége az újbóli munkába állás napjától?)
2. A felsőfokú végzettség megszerzése befolyásolja-e a 2 éves vizsgakötelezettséget, azt kell-e 1 évre módosítani, vagyis a jogviszonyt meg kellett volna már szüntetni 2021-ben?
Részlet a válaszából: […] ...gyermekvállalására tekintettel nem releváns - a közigazgatási alapvizsga letételére nyitva álló határidő számítása tekintetében a veszélyhelyzet miatt még egy szempontot figyelembe kell venni. A 2020. évi LVIII. törvény 60. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Távmunka - a veszélyhelyzet különös szabályai

Kérdés: Munkavállalónk területi képviselőként dolgozik, munkaideje nagy részében az országot járja, az adminisztratív munkákat pedig vagy otthon, vagy az irodában végzi el. Jól értjük, hogy a veszélyhelyzeti szabályozás alapján ő is lehet távmunkás, mivel most nem feltétel, hogy a munkáját számítógépen végezze?
Részlet a válaszából: […] ...amikor nem a munkáltató telephelyén (az irodában) dolgozik, számítástechnikai eszközzel végezze a munkáját [Mt. 196. § (1) bek.]. A veszélyhelyzeti szabályozás ugyanakkor az Mt. 196. §-a helyett a távmunkavégzés fogalmával kapcsolatban mindössze úgy rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Sztrájkjog gyakorlása veszélyhelyzet idején

Kérdés: A nyári hónapokban egyeztetések kezdődtek a felek között, mivel a szakszervezet sztrájkot akart szervezni, azonban nem volt megállapodás a még elégséges szolgáltatás tárgyában (a munkáltató szociális alapellátási tevékenységet végez). Végül augusztus végén a szakszervezet bírósághoz fordult, és egy felülvizsgálati eljárás után megszületett a bírósági végzés, amely megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Közben viszont veszélyhelyzetet rendeltek el. Ilyenkor lehet jogszerűen sztrájkolni - a végzés megtartása mellett -, vagy újra meg kellene állapítani a még elégséges szolgáltatás feltételeit?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás mértékének megállapítása általános működési körülményekre nézve történt meg. Új mérték megállapítására a veszélyhelyzet alatti sztrájk gyakorlása okán nincs szükség, mivel az valójában már azt a kérdést vizsgálná, hogy jogszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Vezetői megbízás meghosszabbítása

Kérdés: A Kjt. 20/A. §-a és 20/B. §-a tartalmazza a magasabb vezető beosztás ellátására szóló pályázati eljárást. Önkormányzatunk önálló gazdasági intézményének magasabb vezető (intézményvezető) beosztás ellátására a 2020. évben pályázatot írt ki. A veszélyhelyzet miatt - képviselő-testületi döntés nélkül - a polgármester határozatában a pályázatot eredménytelenné nyilvánította. A beosztásra pályázott az addigi intézményvezető-helyettes is, akit egy évre, az új pályázat kiírásáig határozott időre megbíztak az intézmény vezetésével. Kell-e új pályázatot kiírni, vagy újabb pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható-e a megbízott intézményvezető vezetői megbízása? Ha igen, lehet-e újabb egy évre a veszélyhelyzet miatt - nincs testületi ülés -, vagy csak a fennmaradó 4 évre?
Részlet a válaszából: […] ...Kat.tv. 46. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy "veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Krónikus beteg pedagógus munkavégzése a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: Amennyiben krónikus beteg egy pedagógus, milyen lehetőségei vannak az egészsége megőrzésére a maszkhasználaton és a távolságtartáson kívül? Élhet-e a táppénz lehetőségével? Adható-e számára fizetés nélküli szabadság? Iskolánk alapítványi iskola, tehát az Mt. hatálya alá tartozik.
Részlet a válaszából: […] Ha a pedagógus krónikus beteg, abban az esetben jogosult 15 munkanap betegszabadságra, majd annak lejártát követően táppénzre, ha krónikus betegsége egyben keresőképtelenséget is eredményez [Mt. 126. §, Ebtv. 43-49. §]. Az Ebtv. 43. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Szabadság - kiadás vagy megváltás

Kérdés: Egy állami iskolában dolgozom iskolapszichológusként, határozott időre szóló kinevezéssel, amely július 20-án lejárt. Idénre 21 nap szabadság jár nekem, amelynek a munkáltatóm kiadta már kb. felét a veszélyhelyzet miatt, és tartok attól, hogy az egészet ki kívánja adni. Mivel határozott időre alkalmaznak évek óta, az eddigi gyakorlat az volt, hogy a nyári szünet kezdetén megkaptam a ki nem adott szabadságom megváltását pénzben, ami segített átvészelni a nyári hónapokat. Félek, hogy az idén elesek ettől az összegtől. Tehetek-e valamit ennek megakadályozására?
Részlet a válaszából: […] ...előírások vonatkoznak azokra is, akik határozott időre szóló kinevezéssel rendelkeznek. E szabályok a koronavírusra tekintettel bevezetett veszélyhelyzet miatt sem változtak, ettől eltérni csak a felek megállapodásával lehet. Nincs ugyanakkor törvényi rendelkezés arra nézve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Munkaidőkeret tartama és a veszélyhelyzet megszűnése

Kérdés: A vírusválság alatt egyik üzemünkben bevezettük a 24 havi munkaidőkeretet, az átmeneti rendeleti szabályok alapján. A veszélyhelyzet megszűnésével most ugyanebben az üzemben létszámbővítést hajtunk végre. A most felvett új kollégákat is alkalmazhatjuk olyan munkaidőkeretben, amely a többiek 24 havi keretének végével (2022. május 31.) fog lejárni?
Részlet a válaszából: […] ...is lehetősége volt, ha a hatályos kollektív szerződés ezzel ellentétes szabályozást tartalmazott. A 104/2020. Korm. rendelet azonban a veszélyhelyzet megszüntetésével, 2020. június 18-ával hatályon kívül helyezésre került, ezért ettől az időponttól kezdve nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Vírusveszély - keresőképtelenség, munkamegtagadás

Kérdés: Könyvtárat működtetünk, több munkatársunk a koronavírus-fertőzés szempontjából a többszörösen veszélyeztetett csoportba tartozik (nyugdíj előtt állnak, vagy nyugdíjasként dolgoznak, sokaknak többféle krónikus betegsége is van, tömegközlekedéssel járnak munkába). Több szakértői vélemény szerint a járvány az őszi-téli hónapokban fel fog lángolni. Szeretnénk ezért előre tervezni, hogy a veszélyeztetettség okán, egészségügyi indokkal táppénzes állományba küldhetjük-e az érintett munkavállalókat? Maguk a munkavállalók megtagadhatják-e a munkavégzést? Intézményünk olyan archiválási feladatokat is ellát, amelyeket akkor is el kell végezni, ha egyébként a könyvtárat olvasók nem látogatják.
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelenség eseteit az Ebtv. 44. §-a határozza meg. Ez a fogalom tágabb annál, mint hogy a munkavállaló betegség miatt nem tudja ellátni a munkáját, így például e körbe tartozik, ha a szülő otthonában gondozza 12 évesnél fiatalabb gyermekét, vagy a kórházi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Home office - jogi megoldás a veszélyhelyzet után

Kérdés: Cégünknél felmerült, hogy a járványügyi veszélyhelyzet után is kihasználnánk a home office nyújtotta előnyöket. Ezt azonban nem állandóan, csupán eseti jelleggel, hetente egy-egy alkalommal vehetnék igénybe a munkavállalók. Szükség van-e jelen helyzetben a munkaszerződések módosítására például akként, hogy a munkavégzés helyét Magyarország területére határoznánk meg annak érdekében, hogy valamennyi munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helye "beleférjen"? Ha nem módosítjuk, vonatkozik-e erre a home office-ra a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás negyvennégy munkanapos időbeli korlátja?
Részlet a válaszából: […] A home office-t (otthoni munkavégzést) ugyan nem szabályozza az Mt., ennek lehetőségét azonban a felek akár megállapodásban is rögzíthetik (pl. a munkaszerződésben), és annak sincs akadálya, hogy a munkáltató egyoldalúan rendelkezzék erről. Ennek magyarázata: a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Csökkentett munkaidős bértámogatás és a korábbi álláskeresői státusz

Kérdés: Két éve dolgozik nálam egy virágkötő. A vírus miatt üzletünket átmenetileg bezártuk; a munkavállaló pedig álláskeresőként bejelentkezett. Június 29-én lejárt az álláskeresési ellátása, az üzletünk is lassan beindul, így június 30-tól újra 4 órában dolgozni fog nálunk. Mivel munkanélkülit alkalmazok, igényelhetem a bértámogatást?
Részlet a válaszából: […] ...veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszüntetésre került (282/2020. Korm. rendelet 1-2. §), az Országgyűlés ugyanakkor fenntartotta a veszélyhelyzet alatt bevezetett bértámogatás lehetőségét. Ennek értelmében a 105/2020. Korm. rendeletben foglaltakat a kormány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.
1
2
3
4