412 talált cikk a végkielégítés kifejezésre

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A Kttv. 68. §-ának (1) és (4) bekezdései alapján a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell. Megteheti a munkáltató, hogy a felmentési idő egészére mentesíti a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól? Erre a két hónapra jár neki szabadság? Vagy csak arra az időszakra jár, amikor tényleges munkavégzés zajlik?

Kérdés: A munkavállaló 2024. január 1. napját megelőzően közalkalmazotti jogviszonyban állt. A Púétv. hatálybalépését követően – nem pedagógus-munkakörben – jogviszonya kertész, karbantartó munkakör ellátása mellett az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonnyá alakult át. A munkavállaló 2026. április 6. napján tölti be a 65. életévét, ezáltal az öregségi nyugdíjkorhatárt eléri. 2025. május 16. napja óta keresőképtelen állományban van. 2026. január végén postai úton nyilatkozatot küldött, amelyben arról tájékoztatott, hogy hatvanötödik életévének betöltésével nyugállományba kíván vonulni. A munkavállaló nyilatkozata jogilag munkavállalói felmondásnak minősül-e, vagy szükséges külön, kifejezett munkavállalói felmondó nyilatkozat? Amennyiben igen, a felmondási idő mértékére és kezdő időpontjára mely rendelkezések irányadók? A keresőképtelen állapot befolyásolja-e a munkavállalói felmondás közlésének joghatását, illetve a felmondási idő számítását? Amennyiben a munkáltató kezdeményezné a jogviszony megszüntetését a nyugdíjkorhatár elérésére tekintettel, milyen eljárási és időzítési szabályok alkalmazandók a jelenlegi keresőképtelenség mellett? A korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő milyen módon releváns a jogviszony megszüntetése során (különösen felmondási idő, végkielégítés szempontjából)? Az írásban benyújtott, nyugdíjba vonulási szándékot tartalmazó nyilatkozat a munkáltató részéről történő elfogadás hiányában a hatvanötödik életév betöltését megelőzően egyoldalúan visszavonható-e a munkavállaló által? Amennyiben igen, milyen feltételekkel, illetve van-e jelentősége annak, hogy a nyilatkozat munkajogi értelemben felmondásnak minősül-e? Az öregségi nyugdíjba vonulás esetén mely jogszabályi rendelkezések irányadók a jogviszony megszüntetése során, különös tekintettel a felmondási (illetve – amennyiben releváns – felmentési) idő mértékére és számításának kezdő időpontjára?

Kérdés: Munkavállalónk 2022. szeptember 16. óta dolgozik cégünknél. 2025. március 11. óta táppénzen van a mai napig. Egészségi állapota miatt várhatóan nem tudunk megfelelő munkakört felajánlani számára. Hosszú betegségére tekintettel jogosult lesz végkielégítésre, amennyiben a munkáltató kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését?

Kérdés: Intézményünknél több esetben előfordul, hogy határozott időre, helyettesítésre nevezünk ki alkalmazottakat. Ha például a határozott idejű kinevezés 2026. január 31-ig szól, de a helyettesített személy visszatérése miatt 2025. december 31-ig van a munkájára szükség, megszüntethető-e 2025. december 31-i hatállyal a jogviszonya? A megszüntetéssel kapcsolatban milyen kötelezettsége van az intézményüknek? Egyszerűen megszüntethető határozott idejű jogviszony december 31-ével? Az eredeti kinevezésben az szerepel, hogy a kinevezése előreláthatólag 2026. január 31-ig tart, de legfeljebb „XY” távolléte idejére szól. Ha egy határozott idejű kinevezést határozatlan tartamúvá teszünk még a próbaidő alatt, a kinevezés módosításába bele kell-e írni a próbaidőt, mely az eredeti kinevezésben szerepel?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője szeptemberben tölti be a nyugdíjkorhatárt. Ezt követően nem szeretné fenntartani a jogviszonyát. Milyen formában és meddig szükséges jeleznie – kell-e egyáltalán jeleznie – a munkáltató felé, hogy nem kéri a továbbfoglalkoztatást? Közös megegyezéssel vagy felmondással célszerű megszüntetni a jogviszonyt? A felmentési idő hogyan alakul ebben az esetben?

Kérdés: Egyházi intézményben a dolgozók az Mt. hatálya alatti munkáltatónál, a Kjt. szerinti besorolással vannak foglalkoztatva. Ebben az esetben, ha megszűnik a munkavállaló munkaviszonya az adott egyházközségben, és egy másik egyházközségben kerül foglalkoztatásra, akkor a megszűnt jogviszony időtartamát a munkakörbetöltéshez szükséges iskolai végzettségtől függetlenül, valamint azt az időszakot a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe lehet-e venni?

Kérdés: Községi polgármesteri hivatalban dolgozó közalkalmazott (karbantartó) besorolásához és jubileumi jutalmához mely időszakok kerülhetnek beszámításra a következő jogviszonyokból?
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1984. VII. 1. – 1987. III. 4.;
Szénbányák; 1987. III. 6. – 1988. I. 12.;
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1988. I. 13. – 1992. 05. 31.;
Kft.; 1993. III. 1. – 1995. I. 31.;
Erdészeti Faipari Rt.; 1996. V. 1. – 1998. XII. 31.;
Bt.; 2000. VII. 18. – 2004. I. 7.

Kérdés: Az önkormányzatunk által fenntartott bölcsőde alkalmazásában áll egy dajka, aki 2021 júniusától dolgozik. A végzettségét tekintve rendelkezik dajka képesítéssel 2004 óta, 2020-ban végezte el a szociális gondozó és ápoló képzést. A bölcsődei foglalkoztatást megelőzően kb. 6 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik, emellett csak közfoglalkoztatott volt, munkaviszonyban dolgozott (bolti eladóként) és álláskereső volt. A hölgy jelenlegi besorolásánál (D4) csak a közszolgálati jogviszonyok vannak beszámítva. A munkaviszony (bolti eladó) időtartama, illetve a közfoglalkoztatásban töltött idő figyelembe vehető-e a besorolásnál, illetve a jubileumi jutalom és a végkielégítés számításánál?

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő I. 9. napjától X. 31. napjáig (megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó) betegség miatt keresőképtelen állományban tartózkodott. A Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a köztisztviselő besorolásánál mely időszakokat kell beszámítani. E rendelkezés szerint a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A fenti rendelkezés alapján a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejéhez beszámító időként az I. 9. – VII. 9. (6 hónap) került figyelembevételre, míg a VII. 10. – X. 31. (3 hónap 22 nap) közötti időszakot mint be nem számító időt figyelmen kívül hagytuk. A köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének, valamint a végkielégítéshez figyelembe vehető idejének számításánál hogyan kell kezelni a fenti 9 hónap 22 napos időszakot? Csak a 6 hónap vehető figyelembe, mint a besorolásnál, vagy más számítást kell alkalmazni?

Kérdés: A köztisztviselő 2021. VI. 1-jén lépett be hivatalunkhoz, diplomája nincs, bemutatott legmagasabb iskolai végzettsége: érettségi. A köztisztviselő a nyugdíjbiztosítási hatóságnál adategyeztetési eljárást kezdeményezett. Az erről készült értesítést 2025. december elején leadta, és kérte a szolgálati idejének felülvizsgálatát. A belépéskor leadott jogviszonyokhoz képest, a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban feltüntetésre került a Kossuth Lajos Katonai Műszaki Főiskola az alábbi adatokkal: Jogviszony kezdete: 1987. VIII. 26.; jogviszony vége: 1990. II. 28. Jogviszony megnevezése: egyetemi/főiskolai hallgató. Figyelembe vehető napok száma: 918. 1990. III. 1-jétől a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál kezdett dolgozni. A közszolgálati jogviszonyba történő besorolásakor és a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításakor fenti időszak jogszerző időnek minősül-e? Ha igen, akkor a főiskolán töltött tanulmányi időt egészében be kell-e számítani, vagy csak bizonyos időszakot (6 hónap)?