Vasárnapi pótlék két műszakos tevékenységben

Kérdés: Dolgozónk két műszakban dolgozik (H-P, 6:00–14:00 és 14:00–22:00). A kérésére egy hétfői napra a beosztása 5:00–13:00-ra került változtatásra. Jár számára 1 órára a vasárnapi pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a hét és huszonkét óra közötti tartam a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap része legyen [Mt. 87. § (1)–(2) bek.]. Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,a) rendes munkaidőre, ha a vasárnapi munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Helyszínelés beosztás szerinti munkaidő után

Kérdés: Munkavállalóink más telephelyi munkavégzés után az autóval karamboloztak. Személyi sérülés nem történt, viszont a rendőrségi helyszínelés idejére ott kellett maradniuk, ezért késő éjszaka érkeztek haza. Milyen díjazásra jogosultak a kieső szabadidejükért?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama [Mt. 86. § (1) bek.]. Rendkívüli munkaidő – egyebek mellett – a munkaidő-beosztástól eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Munkavégzés húsvétvasárnap

Kérdés: A munkaidőnaptárban a március 31-e, húsvétvasárnap nem munkaszüneti nap. A hivatalosan kihirdetett 2024. évi munkaszüneti napok listájában sem szerepel, így arra jutottunk, hogy ez a nap nem munkaszüneti nap, így azoknak a munkavállalóknak, akik ezen a napon dolgoztak, nem jár a 100% munkaszüneti napi pótlék (csak a vasárnapi 50% pótlék jár, a munkáltató tevékenységének függvényében). Van olyan kölcsönvevő partnerünk, aki vitatja ezt az álláspontot az Mt. 102. és 140. §-ában foglaltakra hivatkozva. Melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...viselkedik. Ezért e napra csak az Mt. 102. §-ának (2) bekezdésében felsorolt esetekben osztható be munkaidő, és az e napon történő munkavégzésért a munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (3) bek.].(Kéziratzárás: 2024. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Rendelkezésre állás laptoppal munkaidőn kívül

Kérdés: A 2019–2023. években – a pandémia miatt – a munkáltatóm biztosította az otthoni munkavégzést (először home office, majd a világjárvány elhúzódása miatt távmunka keretében), melyet munkaszerződésben rögzítettünk, és céges laptopot és költségtérítést is biztosított. 2024. január 1-jétől megszűnt a munkakörömben a home office és a távmunka lehetősége, visszaálltunk a pandémia előtti teljes irodai munkavégzésre. A munkavégzés kizárólag a cég székhelyén és telephelyein folyik, továbbra is azokkal a laptopokkal, amiket a pandémia kezdetén kaptunk. A hetekben jött olyan utasítás a részlegvezetőnktől, miszerint az elmúlt időszakban több alkalommal előfordult, hogy a munkaidő letelte után érkezett ad hoc adatszolgáltatás megválaszolása és egyéb feladatok ellátása esetén nem volt az érintett kollégánál otthon a cég által az irodai munkavégzéshez biztosított laptop. Ezért azt az utasítást kaptuk, hogy a munkaidő végén minden kolléga köteles hazavinni az irodai munkavégzéshez biztosított laptopot, így biztosítva az ad hoc adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítését. Jogszerűen jár el ebben az esetben a munkáltató, hogy munkaidő letelte után rendel el otthoni munkavégzést mindennap, esetenként hétvégén is? Ehhez már semmilyen költségtérítést sem biztosít. Jogszerűen jár-e el így a munkáltatóm? Kötelezhet-e arra, hogy a szabadidőmben folyamatosan a rendelkezésére álljak? Kit terhel a kártérítési kötelezettség, ha történik valami a laptoppal a munkaidőm után hazafelé menet (pl. elveszítem, ellopják)?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló rendelkezésére állási és munkavégzési kötelezettsége a munkaidő alatt áll fenn [Mt. 52. § (1) bek. a)–b) pontok]. A munkaidőn kívül a munkáltató csak akkor várhatja el, hogy a munkavállaló a munkahelyen kívül továbbra is munkára képes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Elszámolás negyedéves munkaidőkeretben

Kérdés: Intézményünkben negyedéves munkaidőkeret szerint dolgozunk. A munkaidőkereten felüli munkaórák elszámolása (túlóra-kifizetés vagy szabadidő-megváltás) április hónapban megtörténhet-e?
Részlet a válaszából: […] ...is a keret lejártakor kell kifizetni, a következő havi munkabérrel [Mt. 156. § (3) bek.]. A felek megállapodása alapján a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék helyett alapbérrel díjazott szabadidő is biztosítható (Mt. 143. §). Ha tehát a kérdéses esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Heti pihenőidő beosztása hatnapos munkarendben

Kérdés: Hogyan lehetséges Magyarországon a jogszabályoknak megfelelően foglalkoztatni az építőiparban a dolgozókat (harmadik ország állampolgárait is beleértve) általános munkarendben, heti 48 órában, hétfőtől szombatig tartó munkavégzéssel, a munkabérnek az erre a napra járó "megduplázásával", vagyis a túlóráknak a megfizetése mellett úgy, hogy közben az nem ütközik a kötelező, folyamatosan hetente biztosítandó 48 órás pihenőidő követelményeivel? Meg lehet váltani a pihenőnapot? A heti hatnapos munkarendre a dolgozóknak van igénye. A munkaidőkeretben való elszámolás, mely szerint a munkaidőkeret ideje alatt is ki kell adni a heti 48 órás pihenőidőt, illetve a munkaidőkeret végén fennmaradó pihenőidőt egyben kell kiadni, sajnos számunkra nem jelent megoldást.
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap [Mt. 143. §]. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a heti pihenőidőre elrendelt rendkívüli munkavégzés csak kivételes (azaz valóban rendkívüli) lehet. A munkáltató ugyanis joggal való visszaélést [Mt. 7. §] követ el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Pihenőidő tömbösített kiadása

Kérdés: Van-e Magyarországon olyan munkarend, amely biztosítja azt, hogy a dolgozók 2-3-4 hónapot dolgozzanak "erőltetettebb" tempóban, amely után akár 2-3 hét vagy akár egy hónap pihenőidőt biztosít a munkáltató? Ez azért merül fel kérdésként, mert több, messziről érkező külföldi dolgozóval számolunk, akiknek az átlag rendes szabadság, ami a magyar jogszabályok szerint járna, nagyrészt évi egy alkalommal való hazalátogatást tenne lehetővé, ami számukra kevés lenne.
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis csak az a követelmény, hogy havonta legalább egy vasárnapra pihenőidőt adjon a munkáltató. Más munkarendekben viszont hat nap munkavégzés után kötelező egy pihenőnap beosztása [Mt. 105–106. §]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban tehát előfordulhat, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Létszámcsökkentéssel indokolt felmondás és új munkavállaló felvétele

Kérdés: A munkáltató létszámcsökkentésre hivatkozva több munkavállaló munkaviszonyát is kénytelen volt felmondással megszüntetni. Az intézkedés többféle munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra is kiterjedt, nem korlátozódott csak egy munkakörre. Az indoklásban az szerepel, hogy a munkavállaló pozíciója megszüntetésre kerül oly módon, hogy a feladatai az azonos munkakört betöltő többi munkavállalóhoz kerülnek leosztásra. Mennyi időnek kell eltelnie a munkaviszony megszüntetésétől számítva, hogy a munkáltató az érintett munkakörök betöltésére újra felvehessen valakit, vagy cégen belül áthelyezzen munkavállalókat anélkül, hogy a felmondási indok megtámadhatóvá váljon?
Részlet a válaszából: […] ...belül változásokat hajt végre a felmondást követően oly módon, hogy például átmenetileg "áthelyezi" a munkavállalókat az egyik munkavégzési helyről vagy munkakörből a másikra/másikba a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra irányadó rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Egymást követő csekély kötelezettségek súlya

Kérdés: Önmagában akár a csekélyebb jellegű kötelezettségszegésnek a tendenciózus, ismétlődő jellege magát a kötelezettségszegést jelentőssé teszi-e, és ezáltal lehetséges-e az azonnali hatályú felmondás?
Részlet a válaszából: […] ...a munkahelyéről, nem kizárt, hogy ez a sorozatos, következetesen ismétlődő kötelezettségszegés – mint a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség megszegése – jelentős mértékűnek minősüljön), ezáltal pedig – korábbi szankcionálás hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen munkahelyi felettesét, sem a munkáltatói jogkör gyakorlóját nem tájékoztatta. Írásbeli felszólítás után adott le keresőképtelenségéről igazolást, amelyen az orvos 2023. október 29-ig igazolt folyamatos keresőképtelenséget. Azóta szintén nem kommunikál, nem tudunk róla semmit. Írásban többször felszólítottuk, de az ajánlott, tértivevényes levelet nem veszi át.
1. Melyik jogszabályi hivatkozás alapján lehetne jogszerűen a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni és mikortól?
2. Mit tudunk tenni abban az esetben, ha kiküldjük részére a jogviszony megszüntetéséről a dokumentumokat, de azokat – ugyanúgy, mint a korábbi leveleket – nem veszi át? Kiküldhető-e kézbesítési megbízott által?
3. Mi a teendő abban az esetben, ha megszüntetjük a jogviszonyát, kiküldjük a jogviszony megszüntetéséről a papírjait, azokat nem veszi át, és közben beküld részünkre ismételten egy keresőképtelenségi igazolást?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlatilag már hónapok óta nem tesz eleget ezen kötelezettségeinek, és nem tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy a munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettségének milyen ok miatt nem tesz eleget, nyilvánvaló módon megalapozza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
1
16
17
18
237