Munkaidő-nyilvántartás vezetése

Kérdés: Szellemi munkavállalóink általános munkarend szerinti munkaidő-beosztásban dolgoznak munkaidőkeretben, napi 8 órában. A munkaközi szünet nem a munkaidő része. Korábbi szokásjog alapján minden munkavállalónk minden esetben, minden napra 8 óra 20 percet tüntet fel a jelenléti ívén, amikor dolgozik, függetlenül attól, hogy felettese elengedte-e őt korábban a munkából. A munkaidőkeret végén nem kívánjuk a mínuszórákat levonni a fizetésből, pluszóra nem szokott keletkezni. Mikor járunk el helyesen? Ha a munkavállaló továbbra is minden esetben 8 óra 20 percet ír a jelenléti ívére, vagy ha adott napra azt írja be, amit ténylegesen dolgozott (pl. 8 órától 14:30-ig, ha előbb elengedte a felettese)? Ha a ténylegeset írja a jelenléti ívre, akkor mi van abban az esetben, ha a felettes tudta nélkül tovább marad bent a dolgozó, és ezáltal a jövőben pluszóra keletkezik a keret végén? Köteles a felettes a jelenléti íven az általa nem elrendelt, de ledolgozott pluszórát jóváhagyni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, továbbá az önként vállalt túlmunkaként teljesített rendkívüli munkaidő tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Munkaközi szünet hatása a munkaidő-beosztásra

Kérdés: Múzeumi dolgozóink egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaközi szünet nem a munkaidő része. Van olyan nap, amikor reggel 9-től este 20 óráig van nyitva a múzeum. Ilyenkor az kerül a beosztásba, hogy 9:00 órától 20:00 óráig, azaz 11 órára vannak beosztva. Viszont ilyen esetben 20+25 perccel kitolódna a munkaidő vége a szünet miatt, de a múzeum zár este 20:00-kor, és nem tud tovább maradni a munkavállaló. Mit tehetünk? Ha a munkaidőt 9:00-tól 19:15-ig osztjuk be, akkor helyesen járunk el, és akkor ott kell maradnia 20:00 óráig?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő (ideértve a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt is) tartamaa) a hat órát meghaladja, húsz perc,b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt percmunkaközi szünetet kell biztosítani, amit a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Négynapos munkahét bevezetése a közigazgatásban

Kérdés: Hivatalunk szeretné bevezetni a négynapos munkahetet, napi 10 órában dolgoznánk, hétfőtől csütörtökig. A munkavállalóink egy része a Kttv. hatálya alá tartozik, a másik része pedig az Mt. alá. Hogyan tudja a munkáltató ezt elrendelni, illetve egyoldalúan dönthet-e erről. vagy kell a munkavállaló hozzájárulása? Kell emiatt munkaidőkeretet elrendelni, illetve a munkavállalók munkaszerződéseit módosítani?
Részlet a válaszából: […] E vonatkozásban a két törvény szabályai között lényegi különbség nincs, így a munkavállalók és a köztisztviselők esetében is ugyanazt az eljárást lehet követni. Abból kell kiindulni, hogy a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

A munkavállaló elérhetősége a pihenőnapján

Kérdés: A munkáltató a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosítja a közölt munkaidő-beosztását egy munkavállalónak. Az érintett munkavállaló azonban épp a pihenőnapját tölti, vagy szabadnapon van. Ilyen esetben hogyan tudja a munkáltató tájékoztatni a munkaidő-beosztás változásáról az érintett munkavállalót? Telefonon vagy sms-ben? Mivel lehet szankcionálni a munkavállalót, ha a munkáltató nem éri el a munkavállalót a pihenőnapján, így nem tudja vele közölni a munkaidő-beosztás módosítását? Jól gondoljuk, hogy a felek együttműködési kötelezettségéből eredően a munkavállalótól elvárható lenne, hogy a pihenőnapján/szabadnapján is vegye fel a telefont, vagy hívja vissza a munkáltatót, illetve válaszoljon a munkáltató üzenetére, azaz hogy elérhető legyen?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be [Mt. 97. § (1) bek.]. A munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Munkaszüneti napi pótlék - a naptári napon átnyúló műszak

Kérdés: A két műszakos beosztásban foglalkoztatottak részére fizetendő munkaszüneti napi pótlékkal kapcsolatos a kérdésünk. A műszakok az alábbiak szerint alakulnak: a nappalos műszak 8-20 óra között, az éjjeles műszak 20-8 óra között dolgozik.
1. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot nem csúsztatja el a naptártól (tehát egy munkanap/munkaszüneti nap 0-24 óra közötti időszak), mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár neki munkaszüneti napi bérpótlék, mivel nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8-tól este 8-ig), akkor 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
c) Ha a munkaszüneti nap előtti napon kezd dolgozni a munkavállaló (április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig dolgozik), 8 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 8 órát dolgozott munkaszüneti napon.
d) Ha a munkaszüneti napon kezd dolgozni a munkavállaló (május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig dolgozik), 4 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 4 órát dolgozott munkaszüneti napon.
2. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot elcsúsztatja a naptártól az Mt. 87. § (1) és (2) bekezdések alapján, mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A példa kedvéért az eltolt napok: az első április 30. reggel 8-tól május 1. reggel 8-ig tart, a második május 1. reggel 8-tól május 2. reggel 8-ig tart.
A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár bérpótlék a munkavállalónak, mert nem lóg át május 1-jére a munkavégzés, tehát nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. reggel 8-tól este 8-ig), 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár neki, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
Ebben az esetben megítélésünk szerint figyelembe kell venni azt a szabályt, hogy a munkanap/munkaszüneti nap elcsúsztatása esetén a 7-22 közötti időintervallumot nem lehet "kettévágni", ez tehát mindenképpen munkaszüneti napnak minősülne (a példában mégis ketté van vágva, mert reggel 8-tól másnap reggel 8-ig tart a munkanap/munkaszüneti nap).
c) Ha tehát április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig), akkor - szerintünk - 1 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mert reggel 7 és reggel 8 között már 1 munkaóra átlóg a május 1-jei munkanapra (munkaszüneti napra).
d) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig), akkor 11 órányi bérpótlék jár, mivel a reggel 7 és reggel 8 között átlógó egy óra már nem munkaszüneti napra esik, így ezt le kell vonni a 12 órából.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt elszámolások - egy kivételével - helyesek. A törvénynek azt a rendelkezését kell alapul venni, miszerint munkanapnak a naptári napot kell tekinteni, vagy egy megszakítás nélküli 24 órás időszakot, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Készenlét melletti pihenőidők és díjazás

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?
Részlet a válaszából: […] A készenlét a munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelent, amit a munkavállaló által megválasztott helyen kell teljesíteni, azzal, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre kell állnia [Mt. 110. § (4) bek.]. Mivel a készenlét fogalmilag a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Naptári naptól eltérő munkanap és munkahét

Kérdés: Három műszakban dolgozó munkavállalóink részére a havi munkaidő-beosztást az alábbi formában, táblázatban megszerkesztve tesszük közzé a csarnok hirdetőtábláján. Példaként az I. műszak nevű csoport június havi beosztása így néz ki (külön készül a II. és a III. nevű műszakoknak is). A június havi munkaidő-beosztás:
"I. műszak 2022. 06. 05 .- 07. 03. Figyelem! Az éjszakás műszak 06. 26-án vasárnap indul.
Hét Dátum Műszak Pihenőnapok
23. 2022. 06. 06. munkaszüneti nap 2022. 06. 07. - 06. 10.
éjszakai 2022.06.11. - 06. 12.
24. 2022. 06. 13. - 06. 17. délutáni 2022. 06. 18. - 06. 19.
25. 2022. 06. 20. - 06. 24. délelőtti 2022. 06. 25. - 06. 26.
26. 2022. 06. 26. - 06. 30. éjszakai 2022. 07. 01. - 07. 03.
Délelőtti: 06.00 - 14.00 óra; délutáni: 14.00 - 22.00 óra; éjszakai: 22.00 - 06.00 óra
Kifüggesztve: "X" telephelyen, 2022. 05. 30-án 14:00 órakor; Aláírás: ...
Ebben a formában helyes a munkahét kezdetének és végének, illetve a pihenőnapok dátumának a megadása? Tekintve, hogy a három műszakos működés miatt a munkanap naptári napon átnyúlik, illetve esetenként az éjszakás műszak vasárnap 22.00 órakor indul, így a munkahét se hétfőn reggel 6 órakor kezdődik. Szükséges-e még ezekkel a meghatározásokkal kiegészíteni a havi beosztási közléseket?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint munkanapnak a naptári napot kell tekinteni, vagy egy megszakítás nélküli 24 órás időszakot, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Ez megfelelően irányadó a heti pihenő- vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Rendkívüli munkaidő a munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Ha egy napon 8 óra helyett 10 órát kell dolgoznia, azt le lehet csúsztatni a munkaidőkeretben, vagy rendkívüli munkavégzésnek számít?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be [Mt. 97. § (1) bek.]. Amunkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Műszakpótlékra jogosultság - távollétek esetén

Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Főszabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 nap 18.00-06.00 és 2 nap 06.00-18.00 végez munkát, és 14 napon a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-14.00 (heti 2 pihenőnap kiadásával). Műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? (Példa: 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie?)
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munka­idő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Vasárnapi pótlék naptári napon átnyúló munkanap esetén

Kérdés: A munkavállaló készenléti munkakörben dolgozik (portás), vasárnap 07.00-kor kezdi a munkát, és másnap, hétfőn 07.00-kor végez. A cég megszakítás nélküli tevékenységű. Jár-e neki ebben az esetben vasárnapi pótlék, ha igen, mennyi időre, 24 órára vagy csak 17 órára?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint munkanapnak a naptári napot kell tekinteni, vagy egy megszakítás nélküli 24 órás időszakot, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Ez megfelelően irányadó a heti pihenő- vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
1
2
3
14