3765 talált állásfoglalás az adó kifejezésre

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő egészségi állapota megromlott, több műtéten esett át az elmúlt években. Részére 2023 augusztusától rokkantsági ellátás került megállapításra, egészségi állapotának mértéke akkor 54%-os volt. A köztisztviselő két alkalommal került keresőképtelen állományba műtéti beavatkozások miatt, először 2024. augusztus 16. és 2024. december 15. között, majd 2025. április 1-jétől, amely tart jelenleg is. A köztisztviselő táppénzre való jogosultsága 2026. január 5-től lejárt, a háziorvos eddig adott ki orvosi igazolást. A köztisztviselő kérelmet nyújtott be méltányossági táppénzt megállapítására, de kérését elutasították. Az elnyúló gyógyulási folyamat miatt heti 40 órában előreláthatólag visszatérni nem tud azonnal. A köztisztviselő véleménye szerint 2026 áprilisától naponta maximum három-négy órát tudna az irodában tölteni, ami a munkáltatónak nem megfelelő opció. Ilyen esetben kell-e bármilyen lépést tennie a munkáltatónak, vagy csak tudomásul veszi a helyzetet? Ha kell lépéseket tennie, milyen lehetőségei vannak? Mi az eljárásrend munkáltatói oldalról ilyen esetben? A táppénzre való jogosultság lejárta után a köztisztviselő keresőképtelenségét hogyan tudja, illetve hogyan kell igazolnia? Ilyen esetben egészségügyi alkalmatlanság miatt megszüntethető a jogviszonya? Ha igen, hogyan?

Kérdés: A köztisztviselők 2025. július hónapban illetményemelésben részesültek a 1232/2025. Korm. határozat alapján. Ennek 2. pontjának b) bekezdése alapján az illetmény növelésére 2026-ban is sor kerül. A Kttv. 2025-ben módosított rendelkezései, a 254/A. és 254/B. § megteremtik-e a jogalapját a 2026. január 1. napjától történő illetményemeléseknek? Természetesen a 2026. február hónapban elfogadott önkormányzati költségvetés felhatalmazásával történne visszamenőleges hatállyal az illetmények növelése. A kérdés azért fontos, mert a személyi illetmény megállapításának szabályait megváltoztatva a 254/B. §-a akként rendelkezett, hogy a 235. § (1) bekezdésétől eltérően a személyi illetmény 2025. március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy összege emelhető. Ekkor a teljesítményértékelés mellőzhető. Ugyanakkor Kttv. 254/B. §-a alapján ez a szabály a központi költségvetés többlettámogatása felhasználása érdekében alkalmazható, viszont a 254/A. § (1) bekezdése szerint az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatottak illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja. A dilemmánk: a Kttv. általános szabályaitól eltérő személyi illetmény megállapítása történhet-e 2026-ban, vagy ez a lehetőség csak a konkrét, 2025. július 1-jétől és a 2025. évre megállapítható személyi illetményekre vonatkozott? Ha csak 2025. évre vonatkozott az év közbeni személyiilletmény-megállapítás lehetősége, az előírt illetménynövelést a Kttv. általános rendelkezései alapján 2026. március 1-jétől lehetne megállapítani. De ha úgy értelmezhető a törvény, hogy e szabályt a 2025. július 1-jétől elindított kétlépcsős emelésre lehet alkalmazni, akár 2026. január 1-jétől kaphatnak személyi illetményt a köztisztviselők.

Kérdés: Ha háromhavi munkaidőkeretet alkalmaz egy munkáltató, hétfőtől péntekig tartó munkarenddel, az esetleges, első hónapban teljesített rendkívüli munkavégzés (pl. hétköznapi túlóra vagy szombati munkavégzés) után járó bérpótlék kifizetése kapcsán dönthet úgy a munkáltató, hogy azt munkaidőkereten kívül végzett munkának tekinti? Ezért nem a munkaidőkeret végén veszi figyelembe a rendkívüli munkavégzést, hanem az adott hónap végén kifizeti a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot a munkavállaló számára?

Kérdés: A pedagógusok 2026. január 1-jétől hatályos, intézményi szinten megvalósuló 10%-os illetményemelésével kapcsolatban kérdezzük: Mi a 10%-os illetményemelés számításának menete abban az esetben, ha a pedagógus teljesítményértékelés alapján megállapított és mesterfokozat után járó illetményemeléshez kapcsolódó illetményelemekkel is rendelkezik? Továbbá milyen illetményemelés vonatkozik 2026. január 1-jétől a nem pedagógus végzettségű, de nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkakörben foglalkoztatottakra?

Kérdés: A pedagógusok 2026. január 1-jei 10%-os béremelésével kapcsolatban kérdezzük: Helyes-e az az értelmezés, hogy a pedagógusok 2025. december 1-jei alapilletménye, mesterfokozat után járó 2%-os, egyes tantárgyak után járó 7%-os illetménynövekedése, az esélyteremtési illetmény 20%-os összegeit emeljük, a TÉR 20 000 Ft-os összege változatlan marad, és nem képezi az emelés alapját az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, főigazgatói, helyettesi megbízási díj, illetve a pótlékok sem? A kérdés a megbízási díjakra és pótlékokra irányulna, mert egy előadáson elhangzottak alapján ez is része a 10%-os emelésnek. Igaz, hogy a gyakornoki bér növekedése miatt az alsó határok nőni fognak?

Kérdés: Vezető állású munkavállaló esetén a versenytilalmi megállapodásban kiköthető-e a munkaerő elcsábításának tilalma is? Amennyiben igen, szükséges-e konkrétan megjelölni azon munkaköröket, amelyekben a foglalkoztatott munkavállalók elcsábítására a tilalom kiterjed? Az ellenérték egy összegben meghatározható-e a versenytársnál történő elhelyezkedés és az elcsábítás tilalmára együttesen, vagy ez ebben a formában nem kellően határozott és egyértelmű (például a munkavállaló csak az egyik tilalmat sérti meg)?

Kérdés: Munkavállalónk 2022. szeptember 16. óta dolgozik cégünknél. 2025. március 11. óta táppénzen van a mai napig. Egészségi állapota miatt várhatóan nem tudunk megfelelő munkakört felajánlani számára. Hosszú betegségére tekintettel jogosult lesz végkielégítésre, amennyiben a munkáltató kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését?

Kérdés: Tanácsadó munkavállalóink munkaszerződésében az szerepel, hogy a munkavégzés helye: Magyarország területe. Szolgáltatásnyújtás esetén különböző foglalkoztatási osztályokra kell utazniuk, ahol csoportos vagy egyéni tanácsadást végeznek, különböző időtartamban. A kollégának mikor kezdődik és végződik a munkaideje? A szolgáltatásnyújtás helyére történő utazás minek számít ebben az esetben? Amennyiben az utazás és a szolgáltatásnyújtás meghaladja a napi kötelező munkaidőt, abban az esetben a pluszidő túlmunkának számít?

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alatt a 3. fizetési kategóriába sorolt rezidens orvosnak hány munkanap pótszabadság jár (bruttó 875.906 Ft bér szerinti besorolás)?

Kérdés: Munkavállalónknak pénzügyi ügyintéző munkakörben határozatlan idejű munkaszerződése van. Elment szülni, majd GYED-en volt. Lejárt a GYED-ellátása január 11-én, és nem jelentkezett, sem azzal, hogy kérje a fizetés nélküli szabadságot, sem azzal, hogy vissza kíván jönni. Nem hivatalos úton tudta meg a munkáltató, hogy már nem is ott lakik, ahol korábban, a lakcímváltozását sem jelentette be a munkáltatójának. Tizenöt munkanap kiadatlan szabadsága van. Hogyan kell ebben az esetben eljárni? Meg tudjuk szüntetni a munkaviszonyát? Amennyiben igen, mi a menete, amennyiben nem, akkor mit csináljunk?