Felmondási idő és végkielégítés közvállalatnál – a korábbi munkaviszony lehetséges szerepe

Kérdés: A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál a munkavállaló jelenleg öt év, míg előtte köztulajdonban álló munkáltatónál töltött jogviszonya alapján tizenhét év munkaviszonnyal, azaz a végkielégítés szempontjából mindösszesen huszonkét év munkaviszonnyal rendelkezik, részére munkáltatói felmondás esetén öthavi végkielégítés jár. A felmondási idő tekintetében 2024-ben a munkáltató és a munkavállaló – az Mt. 69. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással – akként módosították a munkaszerződést, hogy a munkáltatói felmondás esetén a munkavállaló felmondási ideje hat hónap. Tekintettel az Mt. 205. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltakra, melynek értelmében a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése nem alkalmazható, jogszerű lehet-e a módosítás szerinti hathavi felmondási idő? Vagy az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti (30 + 60 napos) felmondási idő jár a munkavállalónak.
Részlet a válaszából: […] ...meghosszabbodik. E rendelkezésekből az következik, hogy az Mt. szerinti munkaviszonynak meghatározott időtartamban fenn kell állnia egy adott munkáltatónál ahhoz, hogy a végkielégítés és a felmondási idő magasabb összegét, illetőleg mértékét a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Korábbi intézményvezető foglalkoztatása üres állás hiányában

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve a művelődési ház, ahol a vezető megbízása idén 2025. november 30-én lejárt. A pályázat kiírásra került, és megvan az új intézményvezető 2025. december 1-jével. Az intézménynél nincs üres álláshely, tehát a régi intézményvezetőt nem tudjuk besorolni, illetve a régi intézményvezető elérte a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíját, így ő a megbízatása után nyugdíjba vonul. Neki négy hónap felmentési idő és a szabadság kiadása jár. Hogyan tudjuk őt alkalmazni, ha nincs üres álláshely? Mik a lehetőségek?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatóval fennáll a közalkalmazotti jogviszonya, a munkáltató köteles őt foglalkoztatni. Az, hogy nincs „álláshely” az adott intézménynél, irreleváns a közalkalmazotti jogviszony és a foglalkoztatási kötelezettség fennállása szempontjából. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Közvállalatok „összeolvadása” – a visszahívott ügyvezető felmondási ideje és végkielégítése

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete három, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság beolvadással történő egyesüléséről döntött 2026. január 1-jétől úgy, hogy két gazdasági társaság egy harmadikba olvad be. A tovább működő, átvevő gazdasági társaság (jogi személy) ügyvezetőjét a képviselő-testület 2025. december 31. napjával ügyvezetői tisztségéből visszahívta, és 2026. január 1. napjától új ügyvezetőt választott. Az ügyvezető a gazdasági társaságnál tizenhárom év munkaviszonnyal rendelkezik (ügyvezetőként), azt megelőzően tíz év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezett az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalában. A végkielégítés, valamint a felmondási idő számításánál mennyi időt kell figyelembe vennünk? A polgármesteri hivatalban eltöltött közszolgálati jogviszony is beleszámít a végkielégítés, valamint a felmondási idő alapjául szolgáló jogviszonyba, tehát huszonhárom évet kell számításba vennünk, vagy csak a gazdasági társaságnál eltöltött tizenhárom évet?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. 3:44. §-ának (1) bekezdése értelmében a beolvadással történő egyesülés esetén – vagyis amikor a beolvadó jogi személy megszűnik, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy – nem kizárt, hogy az Mt. 36. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Munkaközi szünet – munkaidőn belül vagy kívül

Kérdés: A munkavállalókat – amennyiben a beosztás szerinti napi munkaidejük a 6 órát meghaladja – az Mt. 103. §-ának (1) bekezdése alapján legalább 20 perc munkaközi szünet illeti meg. Az intézményi tevékenység sajátosságaira tekintettel a munkaközi szünet képezheti-e a munkaidő részét? Ha igen – közalkalmazotti szabályzat hiányában –, hol kell/lehet szabályozni a munkáltató és a munkavállalók ezen közös akaratát? Kérjük, hogy válaszukban az ide vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat is szíveskedjenek megjelölni!
Részlet a válaszából: […] ...Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabálya szerint, a munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakört kivéve – nem munkaidő [Mt. 86. § (3) bek.]. Ettől a rendelkezéstől a közalkalmazotti jogviszony tekintetében jogszabály vagy kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Vasárnapi munkavégzés rendes munkaidőben

Kérdés: Egy önkormányzati intézmény vásárt készül üzemeltetni. A dolgozók közalkalmazottak, nem szeretnénk rendkívüli munkaidőként elszámolni a vasárnapi munkavégzésüket. Mindenki fix 40 órás, hétfőtől péntekig végzendő munkára van foglalkoztatva. Milyen módosításokkal lehet megoldani azt, hogy normál munkaidőként legyen számításba véve a havi egy vasárnapi munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...rendes munkaidőt beosztani, ami közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó. Ezek közül a szóban forgó vásárra több eset is irányadó lehet, így különösen, hogy ez a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónak minősül. Hiszen a vásár tartásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Munkaszüneti nap – munkaadói megállapíthatóság közalkalmazottaknak

Kérdés: A Kttv. szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben rendelkezhet arról, hogy a képviselő-testület hivatala köztisztviselője számára a közszolgálati tisztviselők napja, július 1-je munkaszüneti nap. A közalkalmazottak részére van-e arra jogszabály adta felhatalmazás – ha igen, melyik –, hogy a közszolgálati tisztviselők napja mintájára a munkáltató munkaszüneti napot rendeljen el?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Kjt. 2. § (3) bek.]. Ennek megfelelően a Kjt. tekintetében is irányadó az Mt. 102. §-ának (1) bekezdése, amely a munkaszüneti napokat sorolja fel. Az Mt. – Kjt. tekintetében ki nem zárt – 135....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Ha a munkavállaló nem kéri a szabadsága kiadását

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló a saját döntése alapján kiadható hét munkanap szabadságáról nem hajlandó nyilatkozni? Írásban felszólítottuk, e szabadságnapok kiadásáról nyilatkozzon november 25-ig, hogy tervezni tudjunk az év végi feladatkiosztás kapcsán, de ennek nem akar eleget tenni, felháborodott a levélen is. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] ...kivételtől eltekintve – a tárgyévben kell kiadni [Mt. 123. § (1) bek.]. A fentiekből következik, valamint az általános – a munkaadó és alkalmazottja közötti – együttműködési kötelezettségből is ered [Mt. 6. § (2) bek.], hogy a munkavállalónak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

„Munkaidő-csúsztatás” – jogszabályi lehetőségek

Kérdés: Ahhoz, hogy a munkavállaló hivatalosan „csúsztatni” tudjon (egyik nap többet dolgozik, máskor később jön be), rugalmas vagy kötetlen munkaidő meghatározása szükséges? Mindkettő közös megállapodáson alapul, vagy egyoldalú nyilatkozat a munkáltató részéről? A rugalmas munkaidő alkalmazásához is munkaidőkeret meghatározása szükséges? Egyhavi munkaidőkeret alkalmazásával is megoldható mindez, melyről elegendő a munkáltatói tájékoztatóban informálni a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben a munkáltató csak a munkaidő egy részét, a törzsidőt osztja be maga (pl. minden hétköznap 10–14 óra), a fennmaradó munkaórákat, a peremidőt viszont a munkavállaló maga ütemezheti (pl. hétköznapokon 6 és 18 óra között). Így nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Ügyvezető – új munkakörben a jogutód munkáltatónál

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete három, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság beolvadással történő egyesüléséről döntött 2026. január 1-jétől úgy, hogy két gazdasági társaság a harmadik gazdasági társaságba olvad. A tovább működő, átvevő gazdasági társaság ügyvezetőjét a képviselő-testület 2025. december 31. napjával ügyvezetői tisztségéből visszahívta, de részére a polgármester felajánlott egy új, nem ügyvezetői állást ugyanennél a cégnél. Ebben az esetben, mikor az ügyvezető 2026. január 1-jétől a számára felajánlott munkakört elfogadta, kell-e részére végkielégítést fizetni, kell-e intézkedni a felmondási időről, majd kötni vele egy új munkaszerződést, vagy az a megoldás, hogy a munkaszerződése módosításra kerül, a munkaviszonya folyamatos, és így a végkielégítésről, felmondási időről nem kell intézkedni?
Részlet a válaszából: […] ...sem kell kötni, hanem a korábbi módosítása szükséges a polgármester által felajánlott és a jelenleg még ügyvezető által elfogadott munkakör vonatkozásában, és minden olyan további, a munkaszerződésre tartozó feltételben, ami a munkakörváltozás következménye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Hét százalék – az illetménynövekedés feltétele

Kérdés: Természettudományos tárgyak oktatásához megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógus – amennyiben kémiát és biológiát is tanít, és mindkét tárgy oktatásához megfelelő szakképzettséggel rendelkezik – csupán egyszeri 7%-os, egyes tantárgyak után járó illetménynövekedésre jogosult, vagy tantárgyanként 7% illeti meg, azaz ebben az esetben 14%?
Részlet a válaszából: […] ...Ez két tantárgy esetében egymástól eltérő időpont is lehet, tehát mindkét tárgy vonatkozásában külön-külön kell megállapítani az adott tantárgyra vonatkozó jogosultság kezdő és befejező időpontját.(Kéziratzárás: 2025. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címke:
1
24
25
26
371