3660 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál felülvizsgálatra került a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapítása. Egyik kollégánk esetében kiderült, hogy közel öt év olyan munkaviszonya is beszámításra került, ami nem jogosít jubileumi jutalomra (G. Árammérőgyár, 1987. szeptember 1. és 1992. június 26. között). A 25 és 30 éves jubileumi jutalmát ezek alapján kapta meg, és idén járt volna neki a 35 éves. A fentiek alapján azonban csak idén kapta volna meg a 30 éves jutalmát. Mit tudunk ebben az esetben tenni? Megkaphatja-e ebben az évben a 35 éveset az előzőekre történő hivatkozással – mivel csak most derült ki, hogy nagyon régen tévesen lett megállapítva a jogszerző idő –, vagy csak öt év múlva?

Kérdés: 1. Közös önkormányzati hivatalnál pénzügyi és számviteli feladatkörben dolgozó köztisztviselő jelenleg középfokú (érettségi, pénzügyi-számviteli ügyintéző) végzettséggel rendelkezik, részére személyi illetmény került megállapításra. Tavalyi évben főiskolai tanulmányokba kezdett. A tanulmányait Állam- és Jogtudományi Karon, személyügyi, munkaügyi és igazgatási ügyintézői alapszakon végzi. A 29/2012. Korm. rendelet alapján az I. besorolási osztályba soroláshoz „felsőoktatásban szerzett gazdaságtudományi, közszolgálati, műszaki menedzser, gazdasági agrármérnöki, jogi, szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és gazdaságtudományi, statisztikai, informatikai, műszaki, logisztikai felsőfokú, illetve mérlegképes könyvelő szakképesítés” szükséges. A felsőfokú szakképzettség megszerzését követően besorolható lesz a köztisztviselő a Kttv. 1. melléklete szerinti I. besorolási osztályba?
2. A közigazgatási alapvizsgát már korábban letette. A felsőfokú végzettség megszerzését követően legkorábban mikor köteles teljesíteni a közigazgatási szakvizsgát?

Kérdés: A munkabérelőlegnek mi a helyes jogi minősítése? Polgári jogi kölcsönnek minősül, és ezáltal a munkabérelőleg nyújtásával kapcsolatos megállapodás szükségszerűen polgári jogi kölcsönszerződés, vagy pedig az „megmarad” a munkajog területén, és úgy kell a munkabérelőlegre tekinteni, mint olyan, jövőben kifizetendő munkabér, amelynek pusztán az esedékességét „hozzák előre” a felek, és azt – annak visszafizetése céljából – az időben későbbi havi munkabérekből levonják? A Hpt. értelmében a munkabérelőleg pénzkölcsön nyújtásának minősül?

Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása esetén – figyelembe véve a GDPR előírásait is – kérheti-e a munkáltató a munkavállalótól a nyugdíj-megállapító határozat másolatát? Amennyiben igen, a határozat teljes terjedelmében bekérhető, vagy elegendő csak azokat a részeket (oldalakat) bekérni, amelyek a munkáltató szempontjából relevánsak, illetve elfogadható-e, ha a munkavállaló a számára érzékeny, nem releváns adatokat (pl. ellátás összege, egyéb ellátások) kitakarja? Ebben az esetben mennyi a megőrzési idő? Amennyiben a dokumentum másolata nem kérhető be jogszerűen, milyen módon tudja a nyugdíjas munkavállaló hitelt érdemlően igazolni nyugdíjas státuszát a munkáltató felé? Végezetül, egy esetleges hatósági (pl. munkaügyi vagy adóhatósági) ellenőrzés során a hatóság kérheti-e a munkáltatótól a nyugdíjhatározat másolatát, illetve annak meglétét vizsgálhatja-e?

Kérdés: Óvodánk három csoporttal működik, egy pedagógiai asszisztenssel, csoportonként két óvodapedagógussal és három dajkával. Szeptember elsejétől a nagycsoportban az egyik pedagógus álláshely üressé vált határozott időre (egy évre), és sajnos a mai napig nem jelentkezett óvodapedagógus az álláshelyre. Ilyen esetben átmenetileg/határozott időre megbízható-e egy 4. dajka (3 csoportban így 4 dajka lenne), annak ellenére, hogy a kormányrendelet rögzíti, csoportonként csak 1 dajkát lehet alkalmazni? Amennyiben ez nem megoldás, hogyan oldhatnánk meg jogszerűen a szakemberhiányt? Két elsőéves óvodapedagógus is szívesen jelentkezne az álláshelyre, azonban a jogszabályban úgy olvastam, hogy csak utolsó éves diákokat lehet alkalmazni.

Kérdés: Lehetséges-e a Kttv. 129. §-ának (5) bekezdése alapján egy betöltetlen vezetői álláshelyre helyettesítés céljából határozott időtartamra kinevezni egy köztisztviselőt?

Kérdés: Szabályos-e közalkalmazottként alkalmazni ugyanazon munkáltatónál a szociális szférában egy személyt – nem vezetői beosztásban – úgy, hogy négy órában határozatlan időben, négy órában pedig más munkakörben határozott időben? Ha lehetséges, akkor az egyik kinevezése „másodállásnak” számít?

Kérdés: Alapítványi iskola igazgatója vállalhat-e másik alapítványi iskolában tanári állást?

Kérdés: Könyvtárunkba ki lett nevezve közalkalmazotti jogviszonyban a könyvtárvezető mint megbízott vezető, mivel nincs meg a végzettsége. Mikor felvettük, a munkáltató kötelezte, és ő egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy egy éven belül jelentkezik a könyvtárvezetői képzésre. A jelentkezés meg is történt, de sajnos nem vették fel. Ebben az esetben, mivel itt a környékünkön sajnos nagyon nehéz könyvtárvezetőt találni (előzőleg is majdnem egy évig hirdettük az állást), meghosszabbítható a megállapodás az iskola elvégzésére?

Kérdés: Önkormányzatnál dolgozó közalkalmazott éves fizetett szabadsága elfogyott. A Kjt. és a háttérszabályként alkalmazandó Mt. a fizetés nélküli szabadság eseteit konkrétan meghatározza, valamint az Mt. 135. §-a (2) bekezdésének r) pontja rendelkezik arról, hogy ezektől az előírásoktól a munkavállaló javára el lehet térni. Ez utóbbi értelmezhető-e a fenti esetre úgy, hogy a közalkalmazott éves fizetett szabadságának kivételét követően kérhet-e fizetés nélküli szabadságot? Az Mt. 55. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkáltató mentesítheti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól. A munkáltató munkavégzés alóli mentesítése alkalmazható-e a fenti esetben? Ha igen, mik a feltételei? Kell-e különmegállapodás róla? A fent említett két jogszabályhely alapján kérheti-e a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadságot akár egy-egy napra is? Ez milyen módon és milyen feltételekkel adható? Esetlegesen mitől esik el a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt (pl. biztosítási jogviszony)?