Munkáltatói utasítás a póló lecserélésére

Kérdés: Felmerült egy probléma a cégünknél, miszerint a vezérigazgató kötelezte az egyik munkavállalónkat, hogy cserélje le a pólóját, mert szerinte nem a munkahelyre való. A póló egy egyszerű, normál póló, amelyen szerepel egy felirat a hátán: „Segítenék, de nem akarok.” Nincs dresszkód nálunk, nem kapunk ruhapénzt, nincs semmilyen előírás, ami egyébként tiltaná, hogy bármilyen feliratú pólót felvegyünk. Mennyire jogszerű az utasítás a vezérigazgató részéről, hogy menjen haza, és cserélje le a pólóját, ha nem akarja, hogy drasztikusabb eszközökhöz folyamodjon?
Részlet a válaszából: […] ...állapot hiányát jelenti, hanem egyebek mellett magában foglalja azt is, hogy a munkavállaló öltözetének, ruházatának meg kell felelnie az adott munkakör, illetve munkahely elvárásainak. Azt, hogy ez konkrétan mit is jelent, a munkáltatói jogkört gyakorló határozhatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Munkaviszonyban töltött idő számítása a tanulmányi szerződés teljesítése esetén

Kérdés: Kikötheti-e egy társaság a kollektív szerződésében, hogy a tanulmányi szerződés alapján a munkáltatónál a munkaviszony-fenntartási idő számításánál az Mt. 115. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, munkában töltött időnek minősülő időtartamokat nem kell figyelembe venni? Azaz, ha valaki a kikötött fenntartási idő alatt például szülési szabadságra megy, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vesz fizetés nélküli szabadságot, és ez alatt az idő alatt letelne a fenntartási idő, akkor a munkáltató a kollektív szerződés fenti pontja alapján dönthet úgy, hogy ezeket az időtartamokat nem veszi figyelembe a fenntartási idő viszonylatában, és akkortól számítja a fenntartási időt, amikor a munkavállaló újból munkába áll? Fentiek nem ütköznek az Mt. 229. §-ának (1) és 115. §-ának (2) bekezdésével, valamint a 229/A. § (2) bekezdésének b) pontjával?
Részlet a válaszából: […] ...meg. A munkaviszonyban töltött idő számításánál – eltérő megállapodás hiányában – a 115. § (2) bekezdése megfelelően irányadó [Mt. 229. § (1) bek.]. A törvény tehát eleve nem tekinti a tanulmányi szerződés alapján munkaviszonyban töltött időnek azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Bérkorrekció időpontja a minimálbér összegének növelése okán

Kérdés: Az Mt. 59. §-a alapján, amennyiben a munkavállaló minimálbérre van bejelentve, akkor is köteles korrigálni a bért a munkáltató a minimálbér növekedése miatt automatikusan, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van? Vagy ez a kötelezettség kizárólag a szabadság megszűnése után terheli a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...kell alapul venni. Ha ilyen munkavállaló nincs, akkor a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó [Mt. 59. §]. Amennyiben van az adott munkakörben dolgozó másik munkavállaló, csak a munkakörben megvalósult béremelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Pedagógus-illetménysávok – mozgástér a sávokon belül

Kérdés: A munkáltató a pedagógus illetményét a jogszabályok által előírt sávokon belül állapíthatja meg. Amennyiben a pedagógus részére az adott sávon belül, a kötelezően előírt minimumnál magasabb alapilletmény került megállapításra, ez a későbbiekben csökkenthető-e az akkor aktuális sáv határainak figyelembevételével, vagy az alapilletmény összege ezt követően csak pozitívan változhat?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 43. §-ának (1) és (3) bekezdései szerint a kinevezést a felek közös megegyezéssel módosíthatják. Ettől eltérően a munkáltató a foglalkoztatotti jogviszonyban álló havi illetményének összegét egyoldalúan meghatározhatja, továbbá a korábbi illetményhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:    

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom és jubileumi jutalom – az együttes jogosultság

Kérdés: Egy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló munkavállaló a beszámítható szakmai gyakorlati ideje alapján jogosulttá válik köznevelési foglalkoztatotti jutalomra. Ugyanakkor ezen jogviszonya mellett egy másik munkáltatónál további jogviszonyban fennálló közalkalmazotti jogviszonnyal is rendelkezik, mely jogviszonya előbb keletkezett. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alapján járó köznevelési foglalkoztatotti jutalom, valamint a további jogviszony alapján járó jubileumi jutalom egymást kizáró juttatásnak minősül, mely szerint a két juttatás ugyanazon jogosultsági idő figyelembevételével egyidejűleg nem fizethető ki, így kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy melyik jogviszony alapján és melyik munkáltató köteles a juttatás kifizetésére. A döntés során van-e jelentősége annak, hogy az érintett jogviszony fő- vagy további jogviszonynak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...a Púétv. szerinti köznevelési foglalkoztatotti jutalom bár hasonló elnevezésű, de két külön jogintézmény. Mind a kettőt a rá irányadó törvény alapján kell megállapítani; az egyikre való jogosultság alapja a fennálló közalkalmazotti jogviszony, a másiké a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Pedagógus illetményemelés – nem érinti a kifizetett köznevelési foglalkoztatotti jutalom összegét

Kérdés: A 96/2026. Korm. rendelet szerint 2026. évben a kategóriákhoz új béreket/bérsávokat állapít meg. Ebből adódóan, akinek év közben volt köznevelési foglalkoztatotti jutalom kifizetése, számára korrigálni kell a kifizetett összeget? Az akkor hatályos bérével lett kiszámolva az összeg, azonban az új rendelet szerint, mivel úgy fogalmaz, hogy a 2026. évben, tehát 2026. 01. 01-től kell érteni az új béreket, így neki a különbözetet ki kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A 96/2026. Korm. rendelet az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: egyfelől a 2. § (1)–(2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató 2026. január 1-jétől visszamenőlegesen intézményi szinten átlagosan 0,4%-os, egyénenként legalább 0,3%-os illetményemelést köteles végrehajtani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Polgármesterek – megszűnt költségtérítés egy kivétellel

Kérdés: Amennyiben a Mötv.-nek a polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki javadalmazás korlátozásával összefüggő módosításáról szóló T/253. számú törvényjavaslat a benyújtott tartalommal kerül elfogadásra, a polgármesterek átalány-költségtérítése [Mötv. 71. § (6) bek.] 2026. július 1. napjától megszűnik. A Kttv. 75. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében – mely a Kttv. VIII. fejezetének rendelkezései alapján a köztisztviselőkre is kiterjed – a köztisztviselőnek a közszolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit meg kell téríteni. A Kttv. 225/L. § (1)–(5) bekezdései azonban nem terjesztik ki a Kttv. 75. § (1) bekezdése i) pontjának alkalmazhatóságát a polgármesterre, a jogszabály-módosítás tervezete pedig nem tervez változtatást ezen a szakaszon. Az átalány-költségtérítés esetleges megszűnését követően van-e lehetőség a polgármester indokolt költségeinek (pl. munkába járás vagy gépjárművel végzett munk0avégzés költségeinek) a megtérítésére?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni a Kttv. – a jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségek megtérítésére irányadó – 75. §-a (1) bekezdésének i) pontját, megítélésünk szerint sem lesz olyan norma a polgármesterekre vonatkozóan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Polgármesteri tisztség – nem érinti az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzése

Kérdés: Polgármesterünk nemsokára betölti a hatvanötödik életévét. A születésnapja után két hónappal lenne meg az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő kerek egész éve. Ebben az esetben alkalmazni kell-e rá a köztisztviselőkre irányadó szabályokat, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt jelentő hatvanötödik évének betöltésekor, a születésnapján nyugdíjasnak minősül-e, és ennélfogva nem is dolgozhat tovább? Vagy ettől eltérően, mivel a tisztsége választással keletkezett, semmi nem tiltja azt, hogy továbbra is folytassa a polgármesteri munkát, és a hatvanötödik életévének betöltése után két hónappal ugyanúgy kérheti az öregségi nyugdíjat, kihasználva azt a lehetőséget, hogy akkor meglegyen a szolgálati idő kerek egész éve, ami 2 százalékkal magasabb nyugdíjat jelent számára?
Részlet a válaszából: […] ...polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra a Kttv. közszolgálati tisztviselőkre irányadó szabályait csak abban az esetben kell megfelelően alkalmazni, ha azt a Kttv. kifejezetten előírja. Mivel a Kttv. 225/L. §-a nem rendeli alkalmazni a Kttv. közszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Pedagógus I. fokozatba sorolás – a jogszabály megkerülésének gyanúja

Kérdés: Intézményi átsorolási és felvételi ügyben szeretnék állásfoglalást kérni. Egy munkavállaló 2024. 08. 26. és 2026. 06. 30. között állt köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban egy óvodában, pedagógiai asszisztens munkakörben, akinek a jogviszonya 2026. 06. 30-án megszűnt. Ugyanez az óvoda 2026. 07. 01. napjától újra foglalkoztatni kívánja őt a diploma megszerzését követően, már diplomás óvodapedagógus munkakörben. A Púétv. alapján a 2026. 07. 01-jei új felvételkor kötelező-e őt Gyakornok fokozatba sorolni, vagy felvehető közvetlenül Pedagógus I. fokozatba? A korábbi óvodai intézményben, pedagógiai asszisztensként eltöltött időszak (amely pontosan 1 év, 10 hónap és 4 nap) szakmai gyakorlatként teljes egészében beszámítandó-e a kötelező 2 éves gyakornoki időbe? Ha Gyakornokként kell felvenni, a kinevezésben rögzíthető-e, hogy a gyakornoki idejéből mindössze a fennmaradó kb. 2 hónap van hátra, és ezt követően azonnal kezdeményezhető a minősítése, vagy az új jogviszony létesítésekor Pedagógus I-be sorolható-e a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Nem derül ki a kérdésből, miért szüntették meg az érintett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát, ha másnaptól továbbra is alkalmazni kívánták. Elegendő lett volna a munkakörét közös megegyezéssel módosítani. Ha a korábbi jogviszony ideje alatt a pedagógiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Távolléti díj számítása részmunkaidőben és egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: A munkavállaló havi 7 műszakban köteles munkát végezni, 7×12 óra/műszak = 84 óra. Ez megközelítőleg 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásnak felel meg. Egy műszak 12 órás, a munkáltató 12 órás műszaknál egy óra munkaközi szünetet biztosít, amely nem része a munkaidőnek. 1 havi munkaidőkeretben dolgozik. Évközi belépő volt, munkaszerződés szerinti alapórabére 1868 Ft, de az állattenyésztésben órabéres és teljesítménybéres munkák is vannak. Az eddig teljesített 231 órára (21 műszak) 839.591 Ft munkabér került részére elszámolásra. Hogyan kell kiszámolni az egy napra jutó távolléti díj átlagát? Előfordulhat olyan eset, hogy ugyanakkora összegre lesz éves szinten jogosult, mint aki dupla ennyi műszakban és dupla órában dolgozik? Szabadságra évi 30 munkanapra jogosult.
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány (alapbérrész),b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetettba) teljesítménybér (teljesítménybérrész),bb) bérpótlék (bérpótlékrész)figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.
1
2
3
371