161. Munkaügyi Levelek / 2018. február 26.

TARTALOM

3190. kérdés Fizetés nélküli szabadság megszakításának elodázása
Gyermekgondozási szabadságát töltő munkavállalónk jelezte, hogy mindenképpen szeretne januárban visszajönni dolgozni. Mi ezt most nem tudjuk megoldani, viszont tájékoztattuk, hogy mivel nemsokára több határozott idejű munkaszerződéssel dolgozó kollégának lejár a szerződése, március 1-jével már tudnánk alkalmazni. A munkavállaló ennek ellenére ragaszkodik a januári munkába álláshoz és a bérének aktualizálásához. Milyen lehetőségekkel számolhatunk? Megtiltható a visszatérés, ha a gyermek még csak kétéves múlt? Lehetséges felmondani a munkavállalónak azért, mert most még be van töltve az állása?
3191. kérdés Öt munkanap szabadság áthúzódása 2018-ra
Van egy munkavállalónk, aki heti 20 órában dolgozik. Hétfőn és szerdán nyolc órára, pénteken négy órára van beosztva, kedden és csütörtökön nem kell jönnie. Esetében hogyan kell értelmezni azt a szabályt, hogy a következő évre átvihető öt nap szabadság? Csak azokat a napokat kell számolni, amikor dolgozik? Jogszerű, ha január 3., 5., 8., 10. és 12. napra kapta meg ezt a tavalyról megmaradt öt munkanap szabadságot? A januárra kivett napokra már a 2018-as minimálbért kell fizetnünk, akkor is, ha ezek még 2017-re járó szabadságok voltak?
3192. kérdés Tizenkét havi munkaidőkeret kölcsönzött munkavállalóknak
Kölcsönvevőként foglalkoztatunk munkavállalókat. A nálunk hatályos kollektív szerződés alapján elrendelhetünk-e 12 havi munkaidőkeretet a kölcsönzött kollégáknak, vagy sem? Kérem szíves álláspontjukat a kérdésben!
3193. kérdés Szakszervezeti egyeztetés munkaidőkeret elrendelése esetén
A kollektív szerződésünk alapján szeretnénk elrendelni egyéves munkaidőkeretet. Ilyen esetben kell a szakszervezettel előzetesen egyeztetnünk?
3194. kérdés Nevelőszülő éjszakai foglalkoztatása
Egyik munkavállalónk nevelőszülő is egyben; ebben az esetben is igaz, hogy nem osztható be a részére éjszakára munkavégzés?
3195. kérdés Nevelést-oktatást segítők illetménye 2018-tól
Fennmarad-e 2018. január 1-jétől a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakört betöltők (pl. iskolatitkár) részére járó 107, illetve 110%-os emelés lehetősége? Ha igen, lehet-e újból és másként differenciálni az illetménymegállapításnál, mint a tavalyi évben, figyelemmel arra is, hogy január 1-je a tanév közepére esik?
3196. kérdés Pedagógus II. fokozatba sorolás
Azokat a pedagógusokat, akik 7 évvel állnak nyugdíj előtt, 2017. január 1-jén minősítés nélkül Pedagógus II. fokozatba kellett sorolni a jogszabály erejénél fogva. Kérdésem, hogy a hét évre vonatkozó 2016. szeptember 1-jei dátum az idő előrehaladásával évente folytatólagosan értelmezendő? Azaz, 2018. január 1-jén azokat kell-e előresorolni, akik 2017. szeptember 1-jéhez képest legfeljebb 7 év múlva szerzik meg a nyugdíjjogosultságot?
3197. kérdés Illetménykülönbözet-fizetés AB határozatra tekintettel
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a szabályt, ami alapján azok, akik korábban sikertelen minősítést tettek, nem voltak előresorolhatók Pedagógus II. fokozatba. Az egyik volt pedagógusunk, akinek 2017. december 31-ével szűnt meg a közalkalmazotti jogviszonya, most jelentkezett nálunk az illetménykülönbözetét kérve. Ki kell-e fizetnünk neki, tekintettel arra, hogy már nem dolgozik nálunk?
3198. kérdés Távolléti díj számítása az apák pótszabadságánál
Az apák pótszabadságának elszámolása körében hatósági ellenőrzést kaptunk. Ennek során az ellenőr kifogásolta a távolléti díj számításának módszerét, és így a megtérítés összegét is. Álláspontja szerint a munkaszüneti napot nem kellett volna figyelembe venni osztószámként, azaz novemberben 22, és nem 23 napra kellett volna osztani a havibért. Munkaügyi ellenőrzés keretében ugyanakkor ennek épp az ellenkezőjét mondták, ott elfogadták a számítást. Melyik a helyes?
3199. kérdés Garantált bérminimum fizetése anyagmozgatónak és minőségellenőrnek
Az anyagmozgató és minőségellenőr munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak kötelező-e megadni a garantált bérminimumot, ha gimnáziumi érettségivel, illetve valamely OKJ-s szakképzettséggel rendelkeznek?
3200. kérdés Pótlékalap rövidebb teljes munkaidőben
Egyik telephelyünkön egészségre ártalmas munkakörben dolgoznak munkavállalóink, ezért rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk őket, heti 38 órában. A pótlékok alapjának számításánál a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha heti 40 óra helyett csak heti 38 órát dolgoznak, akkor ezzel kell arányosítanunk az osztószámot? Teljes foglalkoztatottaknak minősülnek?
3201. kérdés Munkaviszony megszüntetése telefonon
Munkavállalónk a tegnapi napon betelefonált, és a próbaidőre hivatkozva közölte, hogy azonnal megszünteti a munkaviszonyát. Azt gondoljuk, hogy a munkaviszony megszüntetése a próbaidő fennállásától függetlenül jogellenes, mivel azt kifejezetten írásban kellett volna közölnie. Helyesen járunk-e el akkor, ha erre hivatkozva nem tekintjük megszűntnek a munkaviszonyt, így "válaszlépésként" nem adjuk ki számára az igazolásokat?
3202. kérdés Felmondás átvételének megtagadása
Mit tehetek akkor, ha a felmondásomat a felettesem nem fogadja el? A felmondást otthon elkészítettem, aláírtam, de amikor a felettesem irodájába bevittem, és át akartam neki adni, ő elutasított, mondván, hogy szó sem lehet róla, szükségük van a munkámra. A felmondást így nem tudtam átadni, és visszamentem a munkaállomásomra. Ettől függetlenül nem kívánok a cégnél tovább dolgozni. Mit tegyek: próbálkozhatok újra ezek után? Van-e egyáltalán joga a munkáltatónak megtagadni a felmondás átvételét?
3203. kérdés Kárenyhítési kötelezettség bizonyítása a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatos perben
A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perben a munkavállaló vagy a munkáltató köteles bizonyítani azt, hogy a munkavállaló eleget tett-e a kárenyhítési kötelezettségének az elmaradt jövedelemmel összefüggő kártérítés kapcsán?
3204. kérdés Munkaviszony helyreállítása - jogellenes munkáltatói munkaviszony-megszüntetés esetén
Határozatlan időre alkalmazott munkavállalónk a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított munkaügyi pert. Az elsődleges kereseti követelése a munkaviszony helyreállítására irányul annak ellenére, hogy a felmondás oka átszervezés volt, melyből következően sem az a szervezeti egység, sem az a tevékenység, amelynek keretében foglalkoztattuk, már nincs meg, illetve nem kerül ellátásra. Abban a nem várt esetben, ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság a munkavállaló keresetének ad helyt, elrendelheti-e mindezek ellenére a munkaviszony helyreállítását? Ha ugyanis erre sor kerülne, nem tudnánk foglalkoztatni, így ismételten meg kellene szüntetnünk a munkaviszonyát.
3205. kérdés Munkaviszony megszüntetése a munkába állítást megelőzően
Van egy munkavállalónk, akivel korábban munkaszerződést kötöttünk, de csak egy hónap múlva kellene munkába állítanunk. Időközben a bíróság helyreállította a munkaviszonyát annak a munkavállalónak, akinek a helyére felvettük a munkavállalót. Mivel két munkavállalóra ugyanabban a munkakörben nincs szükségünk, nem szeretnénk őt alkalmazni. Tekintettel arra, hogy nem kívánunk ismét egy jogellenes megszüntetésbe "beleszaladni", hogyan szüntethetjük meg jogszerűen a munkaviszonyát? Hivatkozhatunk a munkaszerződésében kikötött próbaidőre?
3206. kérdés Helyettesítésre létesített munkaszerződés meghosszabbodása
A munkaszerződésem szerint: "Munkáltató határozott időre alkalmazza a munkavállalót XY kolléganő távollétének idejére, előreláthatólag 2018. február 27. napjáig." A kolléganő várhatóan ekkor jött volna vissza gyermeke mellől dolgozni, de idén januárban bejelentette, hogy újból babát vár augusztus elejére. Ilyen esetben automatikusan módosul a határozott idejű szerződésem, azaz tovább dolgozhatok a kolléganő visszatértéig? Ha mégsem szeretnék tovább dolgozni, akkor felmondhatok, illetve a munkáltatóm felmondhat nekem?
3207. kérdés Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén
A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és - ami a legfontosabb - a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
3208. kérdés Nyugdíjas munkavállaló igazolatlan távolléte
Egy 1953-ban született kollégánk 1992-től dolgozik nálunk. Sajnos az utóbbi években sokat romlott a munkája színvonala. 2016-ban töltötte a nyugdíjkorhatárt, már előtte többször jeleztük neki, hogy kezdje intézni a nyugdíját, mert szeretnénk, hogy amint lehet, elmenjen nyugdíjba. Ez azonban nem történt meg, mivel anyagi okokból kérte, hogy tovább dolgozhasson. Tavaly karácsony előtt nem jött dolgozni, és csak napokkal később jelezte, hogy beteg. Azóta többszöri felszólításra, januárban sem igazolta a betegségét, dolgozni azóta sem jött. Kérdésem: mit tehetünk? Kell tennünk egyáltalán valamit? Kiléptethetjük? Táppénzen van, vagy ez igazolatlan távollétnek minősül?
3209. kérdés Összeférhetetlenségi szabályok a tankerületi központ intézményeinél
Egy tankerületi központ fenntartása alatt lévő köznevelési intézmények közül az egyik óraadóként alkalmazni kíván egy olyan matematikatanárt, aki a másik köznevelési intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Az Nkt. 61. §-ának (6) bekezdése szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Vagyis mindkét intézménynél ugyanaz a tankerületiközpont-igazgató lesz a munkáltatói jogok gyakorlója. Kizárja-e ez az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását, tekintettel arra, hogy ugyanaz a személy írja elő mindkét kinevezést, illetve szerződést? A Kjt. 42. §-a szerint ugyanis a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére