Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott illetménykülönbözet tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Köztisztviselői illetménycsökkenés - az utólagos kifizetés

Kérdés: A 2020. évi XIX. törvény iktatta be a Kttv. 260/E. §-át: "A köztisztviselő az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követően 2020. január és február hónapokra visszamenőleg jogosult az e törvény 2019. december 31-éig hatályos 133. §-a alapján hozott munkáltatói intézkedés szerint számított, 2018. évi minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján eltérített 2019. évi december havi illetménye és a 2020. január havi illetménye közötti különbözetre. A különbözetet az egyes törvényeknek Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell részére egy összegben kifizetni." A 2020. évi XIX. törvény több törvényt is módosított (pl. a Kjt.-t és az Iasz.-t). Többen úgy értelmezik, hogy az eltérítést nem kell kifizetni a polgármesteri hivataloknál, mert csak azoknak kell, akik a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálya alá tartoznak, amivel nem értünk egyet. Jól gondoljuk, hogy a polgármesteri hivatalok vonatkozó köztisztviselői számára ki kell fizetni a különbözetet? Amennyiben igen, milyen kódon számfejthetnénk az eltérítés miatti különbözetet?
Részlet a válaszból: […]évben alapilletmény-eltérítésben részesült köztisztviselők alapilletménye 2019. december 31-ével visszaállt a 100%-os beállási szintre, 2020. január és február hónapban alapilletmény-eltérítésben nem részesülhettek, azt csak 2020. március 1-jétől lehetett részükre újra megállapítani. Az illetménycsökkenés elkerülése érdekében a 2019. december 31-ig megállapított alapilletmény-eltérítési különbözet január és február hónapokra történő utólagos kifizetését lehetővé tévő átmeneti rendelkezés - a kérdésben hivatkozott Kttv. 260/E. § - került megalkotásra.A Kttv. 260/E. § általánosságban használja a "köztisztviselő" fogalmat, ezért elvben alkalmazandó lenne bármely, a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél foglalkoztatott köztisztviselőre, azonban ezt a szakaszt - figyelemmel a Kttv. 234/A. §-ának megfogalmazására - csak a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőre lehet - és kell - alkalmazni. A Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a képviselő-testület hivatala alatt a Kttv. alkalmazásában a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalát, közterület-felügyeletét,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3915

2. találat: Pótlékkülönbözet megfizetése - ha megszűnt a közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: A Kjt. végrehajtási jogszabálya, a 257/2000. Korm. rendelet módosításáról szóló 18/2020. (II. 19.) Korm. rendelettel megállapított 5. és 6/a. számú melléklete szerinti pótlékra a közalkalmazott 2020. január 1-jétől jogosult. A 2020. január hónapra járó illetménykülönbözetet 2020. március hónapban kell kifizetni a közalkalmazott részére. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a közalkalmazotti jogviszony határozott idő lejárta miatt, illetve közös megegyezéssel 2020. január 31. napjával megszűnt? Így a 2020. február 20-án hatályba lépett kormányrendelet idején ezen dolgozókkal intézményünk már nem állt jogviszonyban. Ennek ellenére meg kell adni a január hónapra járó illetménykülönbözetet?
Részlet a válaszból: […]februári illetménnyel együtt) kell kifizetni a közalkalmazott részére.Tekintettel kell lenni azonban a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolási szabályokra is, melyek a következőket tartalmazzák. Az Mt. 80. §-ának (2) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel, lemondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a jogviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a közalkalmazott részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat, így például a Kjt. 36. §-ában szereplő közalkalmazotti igazolást.Álláspontunk szerint, ha az emelt szociális ágazati összevont pótlékra vagy a bölcsődei pótlékra jogosult közalkalmazott jogviszonya a 257/2000. Korm. rendelet 24. §-ában meghatározott 2020. márciusi időpontnál előbb szűnik meg, ez nem jelenti azt, hogy amíg a jogviszonya fennáll, ne keletkezne jogosultsága az említett, emelt összegű pótlékokra. Az illetménykülönbözet-kifizetés időpontjára vonatkozóan azonban nem a 257/2000. Korm. rendelet 24. §-át, hanem az Mt. 80. §-ában szereplő szabályt kell alkalmazni. Ennek oka egyfelől az, hogy ez utóbbi törvényi, míg a 24. § csak rendeleti szintű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3882

3. találat: Illetménykülönbözet kifizetése - a tájékoztatás kérdése

Kérdés: Intézményünknél lefolytatott belső ellenőrzés megállapította, hogy egyik, korábban takarító, jelenleg bölcsődei dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottunkat évekkel korábban jogelődünknél helytelenül sorolták be "B" fizetési osztály helyett "A"-ba. A jogelődtől átvett személyi anyaga csak az alapfokú végzettségét igazoló, általános iskolai bizonyítványt tartalmazta, ezért az "A" fizetési osztályba történő besorolása a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a jogszabályi előírások szerint történt. A jogszabály szerint kötelező bölcsődei tanfolyamon való részvétele előtt nyújtotta be szakmunkás-bizonyítványát. A tudomásunkra jutott adatok alapján azonnal megtörtént a közalkalmazott besorolásának módosítása. A korábbi időszak vonatkozásában azonban az illetménykülönbözet kifizetését nem tartottuk megalapozottnak, tekintve, hogy véleményünk szerint a közalkalmazott a kellő időben történő tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, emiatt vált lehetetlenné a munkáltató számára a jogszabályszerű besorolása és illetménymegállapítása. Kérjük állásfoglalásukat.
Részlet a válaszból: […]megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Az Mt. 18. §-ának (1) bekezdése továbbá előírja, hogy a tájékoztatást - munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában - olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.Jelen esetben a közalkalmazottat terhelte a munkáltató felé a szakképesítéséről szóló okirat bemutatásának (tájékoztatási) kötelezettsége, amivel szemben a munkáltatónak az a tájékoztatási kötelezettsége állt, hogy milyen végzettség, szakképesítés igazolása szükséges és vehető figyelembe az adott munkakörben a besoroláshoz. Mivel a kinevezés írásba foglalásáért a munkáltató a felelős, a két fél közül elsődlegesen őt terheli a kinevezésre vonatkozó jogi követelmények ismeretéért, és ebből következően a másik féllel való közléséért is a felelősség. Amennyiben a munkáltató az illetménykülönbözet-hátralék kifizetésétől elzárkózik, és az ügyből per lesz, abban várhatóan az lehet a döntő,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3744

4. találat: Illetménykülönbözet-fizetés AB határozatra tekintettel

Kérdés: Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a szabályt, ami alapján azok, akik korábban sikertelen minősítést tettek, nem voltak előresorolhatók Pedagógus II. fokozatba. Az egyik volt pedagógusunk, akinek 2017. december 31-ével szűnt meg a közalkalmazotti jogviszonya, most jelentkezett nálunk az illetménykülönbözetét kérve. Ki kell-e fizetnünk neki, tekintettel arra, hogy már nem dolgozik nálunk?
Részlet a válaszból: […]legfeljebb hét évvel az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzése előtt álló, Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógusokat minősítési eljárás nélkül Pedagógus II. fokozatba kellett sorolni 2017. január 1-jén. Az AB határozat révén azokra is vonatkozik az előresorolási kötelezettség, akik korábban, saját kezdeményezésükre minősítési eljárásban vettek részt, ám az sikertelenül végződött. Így e pedagógusok esetében most utólag, visszamenőleges hatállyal kell elvégezni az átsorolást, és a 2017. január 1. utáni időszakra az illetménykülönbözetet is ki kell fizetni. Erre a Ptk. késedelmi kamatra vonatkozó szabályai szerint a késedelemmel érintett naptári[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3197