137. Munkaügyi Levelek / 2016. augusztus 29.

TARTALOM

2696. kérdés Üzemi baleset elbírálása
Mennyi időt vesz igénybe a munkahelyi baleset igazolása? 2016 januárjában rakodás közben baleset ért, eltört az egyik térdem, a mai napig kezelésekre járok. Se táppénzt, se fizetést nem kapok, 2016. március 31-gyel megszüntették a munkaviszonyomat is.
2697. kérdés Tartozáselismerő nyilatkozat szerepe
Egy volt munkavállalónk kárt okozott. A károkozást elismerte, és hozzájárult, hogy a kár összegét levonjuk a munkabéréből. Nem sokkal ezután eltűnt, nem jött be dolgozni. Ha szeretnénk érvényesíteni a kárigényt, a perben mindent a munkáltatónak kell bizonyítania? Annak idején nem készült részletes dokumentáció, pontosan az elismerés miatt, és az akkori kollégák közül is nagyon kevesen vannak már csak állományban.
2698. kérdés Hallgatói gyakorlatra járó díjazás
Az Nftv., valamint a kapcsolódó 230/2012. Korm. rendelet előírása alapján hallgatói munkaszerződéssel egyetemi hallgatók nyári gyakorlatukat töltik társaságunknál, mely gyakorlat a 6 hét egybefüggő időtartamot meghaladja, ezért arra kötelezően díjazás jár. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ebben az esetben jár-e az első 6 hétre is a díjazás, vagy csak a hatodik hét letelte után kell díjazást fizetni (minimuma hetente a minimálbér 15%-a)?
2699. kérdés Végrehajtói jutalék letiltása
Egyik dolgozónknak letiltást foganatosítottak a munkabérére. Ezzel kapcsolatosan az a kérdésem, hogy a 10 százalék behajtási jutalékot hogyan kell kiszámítani? Február hónapban a béréből 33 százalékot tiltottunk le, melynek összege 27 583 forint. A végrehajtó azt írta, hogy minden levonás alkalmával a levont teljes összeg 10 százalékát behajtási jutalék címén kell átutalni. A fenti összegnek a 10 százaléka 2758 forint, ha ezt is levonom a béréből, akkor a levonható 33 százaléknál többet vontam le, ha a behajtási jutalék címén letiltom a 2758 forintot, de levonom a 27 583 forintból, és ennyivel kevesebbet utalok át, akkor pedig nem a levont teljes összeg 10 százalékát vontam le, hanem annál többet. A letiltott 27 583 forintból hogyan állapítom meg a behajtási jutalékot?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2700. kérdés Szakmunkások besorolása - nem változik
A Fogltv. 5. §-a 2016. július 8-i hatállyal módosította a Kjt. besorolási szabályát. A Fogltv. 5. §-a szerint
a) a Kjt. 61. § (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontjában "a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését" szövegrész helyébe "a középfokú végzettséget" szöveg, valamint cd) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
b) a Kjt. 61. § (1) bekezdése d) pontjának db) alpontjában és e) pontjának eb) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
c) a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az "f) pontja" szövegrész helyébe a "g) pontja" szöveg
lép.
Az Nkt. 9 §-ának (6) bekezdése értelmében a középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá az Szkt.-ben meghatározott szakiskolai végzettség. Középiskolának az Nkt. rendelkezései értelmében a gimnázium és a szakközépiskola minősül. Az Szkt. 2. §-ának 36. pontja a szakiskolai végzettség fogalmát akként határozza meg, hogy szakiskolai végzettségnek a szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség minősül, amely egyúttal az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít. Értelmezésünk szerint ez a végzettség a korábbi szakmunkásvégzettséget is magában foglalja. A Kjt. módosítás előtti 61. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör (szakmunkásvégzettség is), a "C" fizetési osztályba a "B" fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskolai végzettséghez kötött munkakör tartozott. A fentiek alapján a módosítás előtt a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör "B" fizetési osztályba került besorolásra. A Kjt. módosítását követően a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör már "C" fizetési osztályba tartozik-e? A módosítás következtében - amennyiben a Kjt. végrehajtási rendeleteiben található ún. csillagos tábla az adott munkakörre engedi - keletkezik-e a munkáltatónak átsorolási kötelezettsége? Ha igen, de a végrehajtási rendelet - a Kjt. régi szabályozásából következően - nem engedi meg "C" fizetési osztályba történő átsorolást, keletkezik-e a munkáltatónak ezzel kapcsolatban bármilyen kötelezettsége?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2701. kérdés Alkalmassági vizsgálat díjának megtéríttetése
A dolgozó béréből az alkalmassági orvosi díjat le lehet-e vonni például azért, mert a próbaidőt sem töltötte le? Cégünk hatalmas összegeket fizet ki az orvosnak, és van olyan dolgozó, aki csupán három napot dolgozik.
2702. kérdés Pedagógusasszisztens átsorolása
Többcélú intézmény óvodájában 2015. február 1-jétől pedagógusasszisztens munkakörben dolgozó pedagógus diplomát szerzett. A dolgozó a diploma bemutatásával azzal az igénnyel állt elő, hogy diplomájára tekintettel "Gyakornok" vagy "Pedagógus I." fokozatba kerüljön besorolásra. Melyik fokozatba lehet őt besorolni, és milyen időponttól úgy, hogy kétéves szakmai gyakorlattal nem rendelkezik? Kérdésünket azért is tettük fel, mert a 326/2013. Korm. rendelet 39/C. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat, aki pedagógus szakképzettséggel és 2015. szeptember 1-jén, ha már legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik, "Pedagógus I." fokozatba, továbbá a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, valamint a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába, ha pedig két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, "Gyakornok" fokozatba kell besorolni. A pedagógusdiploma 2015. szeptember 1-jén még nem állt rendelkezésére.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2703. kérdés Közszolgálati címek - "átvitel" áthelyezés esetén
A Kttv. hatálya alá tartozó egyik szervtől egy másik, szintén a Kttv. hatálya alá tartozó szervhez történő végleges áthelyezés esetén a kormánytisztviselő a Kttv. 126-128. §-aiban meghatározott címeket viheti-e tovább az áthelyezést kérő közigazgatási szervhez?
2704. kérdés Szabadság kiadása áthelyezéskor
Egyazon önkormányzathoz tartozó intézmények egymás között pedagógiai asszisztenst és óvodapedagógust helyeznek át megállapodással. A szabadságukat a 326/2013 Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése figyelembevételével időarányon felül az átadó munkáltató adja ki azzal, hogy a megállapodásban rögzítésre kerül a még igénybe vehető szabadság, amelyet az átvevő adhat ki. Értelmezésünkben a Kjt. 59. és 85. §-ai, valamint az Mt. 121. és 135. §-ai alapján az átvevő intézménynek az időarányosan járó szabadságot kellene megállapítania, majd kiadnia, függetlenül attól, hogy az átadó mennyi szabadságot adott ki, továbbá a pedagógiai asszisztensre a 326/2013. Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése nem vonatkozik. Helyes-e az értelmezésünk?
2705. kérdés Munkáltatói felmondás keresőképtelenség alatt
A 2599. számú kérdésre adott válasszal szemben, miért értelmezik mégis úgy sokan, hogy jogellenes felmondásnak minősül, ha keresőképtelenség alatt mond fel a munkáltató a munkavállalónak, ezzel pedig a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat? Ugyanis ha keresőképtelenség alatt mondunk fel neki, azt csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhatjuk vissza. Vagy ez csak a munkakör megszűnésére, és nem az átszervezésre vagy gazdasági okra hivatkozva történhet meg?
2706. kérdés Besorolásra jogosító jogviszonyban töltött idő igazolása
Közalkalmazotti fizetési fokozatba történő besorolás szempontjából elfogadható-e a munkáltató által kiállított munkaviszonyról, közalkalmazotti jogviszonyról szóló igazolás helyett a kormányhivatal által kiállított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló igazolás?
2707. kérdés Fizetés nélküli szabadság és a biztosítási jogviszony
Dolgozónk másfél hónap fizetés nélküli szabadságot kért. Nem szeretnénk, ha a folyamatos biztosításban töltött ideje megszakadna emiatt. Helyesen járunk-e el, amennyiben azt tanácsoljuk, hogy biztosítunk számára 30 napot, majd álljon be dolgozni egy napot, és a fennmaradó időre újból biztosítjuk neki a fizetés nélküli szabadságot? A cég átvállalja első naptól kezdve az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Gyermekes anyuka, semmi esetre sem szeretnénk, ha hátrányba kerülne a plusz 15 nap miatt.
2708. kérdés Felmondás átszervezéssel indokolva
Jogszerű-e az átszervezésre alapított felmondása "A" cégnek "X" munkavállalóval szemben a következő esetben? "A" cég és "B" cég Magyarországon honos, kapcsolt vállalkozások. "X" munkavállaló kizárólag "A" céggel áll munkaviszonyban logisztikai vezető munkakörben, azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt ellát logisztikai vezetői feladatokat. "A" cég átszervezésre hivatkozással, felmondással megszünteti "X" munkavállaló munkaviszonyát, tekintettel arra, hogy ezt követően kiszervezés (megbízási jogviszony) keretében "B" cég (és annak munkavállalója) fogja ellátni a logisztikai vezetői feladatokat "A" cégnél. "A" cégnél a logisztikai vezető munkakör megszűnik. A kiszervezésre tekintettel "B" cég logisztikai vezető munkakörben munkaszerződést köt "Y" munkavállalóval, aki azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt el fogja látni a logisztikai vezetői feladatokat.
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2709. kérdés Munkaviszony minősítése bíróság által
"A" cég és "B" cég Magyarországon honos, kapcsolt vállalkozások. "X" munkavállaló kizárólag "A" céggel áll munkaviszonyban logisztikai vezető munkakörben, azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt ellát logisztikai vezetői feladatokat. Minősítheti-e a bíróság a munkaviszonyt (peres eljárás során) úgy, hogy "X" munkavállalónak "A" céggel, valamint "B" céggel szemben az Mt. 195. §-a szerinti több munkáltató által létesített munkaviszonya áll fenn?
2710. kérdés Jogviszonyváltás vagy jogutód nélküli megszűnés
Amennyiben egy költségvetési szerv jogutód nélkül szűnik meg, de feladatait egy nonprofit szervezet veszi át, jár-e felmentés a közalkalmazottaknak a végkielégítés mellett?
2711. kérdés Hátrányos jogkövetkezmény és munkaviszony-megszüntetés együttes alkalmazásának tilalma
Elmulasztottam megjelenni egy fontos szerződéskötésnél, ami miatt a cég, ahol dolgoztam, elveszítette az üzletet. Ezért a munkáltatóm azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyomat. A felmondás után vettem észre, hogy az utolsó havi időarányos munkabéremet 20%-kal csökkentette. Mikor megkérdeztem az okát, azt mondta, hogy ez is szankció az elkövetett hibámért. Megteheti ezt a munkáltatóm?
2712. kérdés Közalkalmazotti végkielégítés mértéke
19 év 10 hónap közalkalmazotti jogviszony esetén valóban hathavi végkielégítés jár, míg 20 év és 1 nap jogviszonyban töltött idő esetén, azaz kb. 62 nap eltéréssel már 8 havi végkielégítés?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2713. kérdés Szakszervezeti jognyilatkozat pótlása
Cégünknél két munkavállaló is dolgozik azonos munkakörben, egyikük védett szakszervezeti tisztviselő. Utóbbi év eleje óta gyakorlatilag nem dolgozik, a teljes munkaidejére nézve kikérték a szakszervezeti munkaidő-kedvezményt. A munkakört a vezetőség át kívánja szervezni, egy munkavállaló is elég lesz a feladatok ellátására. Ebben az esetben felmondhatunk-e a szakszervezeti tisztviselőnek, aki egyébként kevesebb gyakorlattal rendelkezik, és a másik munkavállaló jobban el tudja látni a feladatokat?
2714. kérdés Műköröm és gyűrű viselésének tilalma a munkahelyen
Egészségügyi intézményben dolgozom titkárnőként, nem belgyógyászaton és nem is sebészeten, de még a műtéti részlegen sem. Tudomásunkra jutott, hogy a munkáltató szeptember 1-jétől bevezeti a műköröm, lakkozott köröm és gyűrű viselésének tilalmát. Nem gondolom, hogy a jegygyűrű viselését megtilthatja. De egyébként is az ápolt és jól kinéző köröm megtiltásával korlátozza személyiségi jogainkat. A műköröm tiltását értem, de a többit nem. A nővéreknek talán elfogadható a korlátozás. Viszont a nővérek és az orvosok a betegekkel gumikesztyű használatával érintkeznek.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2715. kérdés Vasárnapi műszak elcserélése
Munkavállalóink esetenként vasárnapi munkavégzésre is be vannak osztva. Azonban vannak olyanok, akik mindig egymás között cserélnek, hogy ne kelljen vasárnap dolgozniuk. Lehet-e kötelezni a munkavállalót arra, hogy esetenként szombaton vagy vasárnap dolgozzon, és ha ezt továbbra is visszautasítja, akkor ezt szankcionálni?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére