Hosszú betegállomány és jogviszony-megszüntetés

Kérdés: Közalkalmazottunk 22 éve dolgozik az intézményünkben. Tavaly júniustól táppénzre ment, amit először úgy kommunikált, hogy néhány hónapos pihenésre van szüksége, majd ebből egy év lett. Közben szóban többször elmondta, hogy nem szeretne visszajönni dolgozni, de ezt nem volt hajlandó írásba adni. Idén júniusban a korábban ki nem adott és az idénre részarányosan járó szabadságát is kivette, ami augusztus közepéig tartott. Azóta csak felszólításra volt hajlandó közölni, hogy szabadságát követően ismét betegállományban van. Távollétei ezek alapján: 2021. június 2. - 2022. június 17. (keresőképtelenség), 2022. június 20. - 2022. augusztus 16. (szabadság), 2022. augusztus 17. - 2022. szeptember 30. (keresőképtelenség). Meddig lehet keresőképtelen állományban? Esetleg ez a távollét idővel igazolt lesz illetmény nélkül? Munkaköri alkalmatlanság címen fel lehet menteni? Nem valószínűsíthető, hogy vissza szándékozik jönni, illetve már az együttműködés sincs kilátásban. A kollégák elmondása alapján végkielégítéssel szeretne elmenni, "erre játszik". Valóban ez az egyetlen út? A munkáltató milyen módon válhat meg tőle? 1960-ban született, tehát az öregségi nyugdíj betöltése előtt áll három évvel.
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelenség eseteit az Ebtv. 44. §-a határozza meg, e szerint keresőképtelen többek között az is, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. Az Mt. - közalkalmazotti jogviszonyra is irányadó - 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Egészségileg alkalmatlan közalkalmazott felmentése

Kérdés: Az intézményben dolgozó közalkalmazott egyéves táppénzideje lejárt. Munkaügy szempontjából mi a teendő? 1. Elküldjük üzemorvoshoz. Az üzemorvos megállapítja, hogy az intézménynél lévő minden munkakörre alkalmatlan. Ez esetben nem terheli az intézményt munkakör-felajánlási kötelezettség. Közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetjük egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva felmentéssel. A ki nem adott szabadság megváltásra kerül. 2. Atáppénzjogosultság lejárta után kiadjuk a felhalmozódott szabadságot. A szabadság ideje alatt elküldjük üzemorvoshoz. Az üzemorvos megállapítja, hogy az intézménynél lévő minden munkakörre alkalmatlan. Közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetjük egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva felmentéssel.
Részlet a válaszából: […] A 30 napos keresőképtelenséget követően soronkívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni [33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. d) pont]. Ha ennek eredményeként a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapítja, hogy a közalkalmazott a munkakörére alkalmatlan, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Összeférhetetlen pedagógus pszichológiai vizsgálata

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó általános iskolában tanítok fizikát és biológiát felső tagozatosoknak. Igazgatóm szerint összeférhetetlen vagyok, nem megfelelő a kommunikációm, ezért szóban utasított, hogy vizsgáltassam ki magam az iskolapszichológussal, és számoljak be az eredményről. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 10. §-ának (1) és (4) bekezdései szerint a munkáltató a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy a törvényből származó igény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Bontási munkák - szakképzettség és munkavédelmi intézkedések

Kérdés: Az önkormányzat az egyik tulajdonában álló ingatlant le szeretné bontani. Költséghatékonysági okokból, mivel szakembert nem tud megfizetni, a saját munkaviszonyos (Mt. szerinti) dolgozóival végeztetné el a feladatokat. A munkavállalók jelenleg segédmunkásként, takarítóként, illetve mezőőr/közterület-felügyelőként vannak foglalkoztatva, a bontáshoz kapcsolódó szakirányú végzettségük nincs. Kerti munkás, parkgondozó, dísznövénykertész, személy- és vagyonőr, közterület-felügyelő, általános kertész, vadászvizsga, lővizsga, golyós-, sörétesfegyver-kezelés végzettségekkel rendelkeznek. Végezhetnek-e jogszerűen ingatlanbontási munkát? Milyen munkakör szükséges hozzá, mik a feltételei az ilyen típusú munkavégzésnek? Munkavédelmi intézkedéseket kell-e betartani, hogy ha ellenőrök szállnak ki, ne találjanak problémát?
Részlet a válaszából: […] Az épületek bontásánál többféle rendelkezést kell betartani, így az építésügyi előírások (a bontás esetleges engedélyeztetésére, bontási e-napló vezetésére, felelős műszaki vezető irányítására vonatkozóan stb.) mellett munkajogi és munkavédelmi szabályokat is.Ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Felmentés - a köztisztviselő egészségügyi alkalmatlansága

Kérdés: Köztisztviselőnk orvosi alkalmassági vélemény (kelte: 2021. VI. 4.), valamint a rehabilitációs ellátási és szakértői osztály határozata (dátuma: 2021. V. 28.) alapján nem alkalmas a munkavégzésre, jelenleg táppénzen van, viszont a táppénzjogosultsága 2021. VII. 16-án lejárt. Az egészségügyi állapotának megfelelő munkakört nem tudunk felajánlani, ezért felmentéssel szeretnénk megszüntetni a közszolgálati jogviszonyát. Melyik nappal kell felmentenünk munkatársunkat? A foglalkoztathatósági szakvélemény dátumától vagy a táppénz lejártát követő naptól kell számolni a felmentési időt? Kell-e frissebb orvosi foglalkoztatás-egészségügyi szakvéleményt kérnünk, vagy a 2021. VI. 4-én kiállított szakvélemény alapján felmenthető a köztisztviselőnk? Afelmentési idő két hónap, melynek felére mentesíteni kell a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól, de mivel munkavégzésre nem alkalmas, így a másik felében nem tud munkát végezni, a felmentési idő alatt kiadható-e legalább egyhavi szabadság? A munkatársunk nem tud munkába állni, ebben az esetben mi minősül utolsó munkában töltött napnak munkakörátadás, járandóságok kifizetése szempontjából [Kttv. 74. § (2) bek.]?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének c) pontja, (4) bekezdése és a Kttv. 226. §-ának (2) bekezdése alapján a közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a köztisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Egészségügyi okból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Munkavállaló felelőssége egészségbiztosítási ellátásért

Kérdés: Könnyű fizikai munkát végző munkavállalónak súlyos térdműtétje volt 2020-ban. Visszajött dolgozni, viszont soron kívüli alkalmassági vizsgálatra nem lett elküldve. A munkavégzése során anyagmozgatás közben a már korábban műtött területre csapódott az alkatrésztároló kocsi vontatószára. A kocsival nem volt semmi probléma, a vontatószár megfelelő helyzetben maradt, miután visszatették, ellenben valószínűsíthető, hogy korábban nem tette vissza rendesen a vontatószárat egy másik munkavállaló. Amunkavállaló által is ismert általános munkavédelmi utasításban benne van, hogy a használt eszközöket/szerszámokat szemrevételezéssel ellenőrizniük kell, de valószínűleg nem nézett rá. A régebbi sérülése miatt még MR-vizsgálat is szükséges, és min. 45-50 naptári nap lesz a kiesett ideje. Egy sérülésmentes lábszáron nem okozna ilyen súlyos sérülést egy hasonló eset. Várható, hogy így is teljes egészében minden egyes vizsgálatot, táppénz- és egyéb költséget visszaterhelnek a munkáltatóra?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztató (munkáltató) köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Végkielégítés és a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszerzése

Kérdés: A közalkalmazottnak 2019. december 2. napján az óvoda lépcsőjén kifordult a térde. Bár aznap még dolgozott, de két nap múlva visszamenőlegesen keresőképtelenséget állapítottak meg nála, amit ekkor bejelentett a munkáltatónak. Később üzemi balesetként ismerték el az esetet. Ezt követően egy évig, 2020. december 1. napjáig keresőképtelen volt, majd kiadásra került részére a 2020. évi szabadsága. A keresőképtelenségét követően az elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem alkalmas minősítést kapott. Tájékoztattuk, hogy más felajánlható munkakör a munkáltatónál, illetve a fenntartónál nincs, majd közöltük a felmentést. Időközben tudtuk meg, hogy a közalkalmazott elindította a megváltozott munkaképességűvé minősítéshez szükséges eljárást (leszázalékolást). Jár-e végkielégítés, illetve emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottnak (az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg a jogviszonya)? Változtat-e ezen, ha kiderül, hogy a felmentési idő lejártakor rokkantsági ellátásra jogosult? A felmentési idő alatt a munkáltató adhat-e fegyelmit, mert a közalkalmazott az adataiban történt jelentős változásról nem adott tájékoztatást? Ebben az esetben megváltozik-e a felmentéssel történt jogviszony megszüntetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont] - idetartozik az egészségügyi alkalmatlanság esete is, ami nem kötelező felmentési ok....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Lőfegyvertartási engedély - a pszichológiai feltétel

Kérdés: A kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. NM rendelet alapján a munkáltató által megbízott foglalkozás-egészségügyi orvos jogszerűen jár-e el akkor, ha az I. alkalmassági csoportba sorolt munkavállalótól kizárólag a munkáltató által megbízott foglalkozás-egészségügyi orvosi beutalón feltüntetett (tehát általa meghatározott) pszichológus szakember vagy egészségügyi szolgáltató pszichológiai alkalmassági szakvéleményét fogadja el?
Részlet a válaszából: […] A Lő-tv. a lőfegyvertartás (lőfegyver birtoklása, viselése és tárolása) céljai között nevesíti a munkavégzést is (2. § 21. és 43. pont). A lőfegyvertartáshoz rendőrségi engedély szükséges [Lő-tv. 3. § (1) bek.]. Az engedély kiadásának feltételei közé tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján

Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
Részlet a válaszából: […] A leírt tényállás alapján a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát az első- és másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleményére hagyatkozva a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően felmondással szüntette meg a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Munkavállalói egészségi állapot - az ellenőrzés lehetősége

Kérdés: Miként küldhető orvosi vizsgálatra a munkahelyén betegség tüneteit mutató munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabályok úgy rendelkeznek, hogy a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, haa) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.
1
2
3
7