Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott munkaviszony minősítő jegyei tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkaviszony minősítése bíróság által

Kérdés: "A" cég és "B" cég Magyarországon honos, kapcsolt vállalkozások. "X" munkavállaló kizárólag "A" céggel áll munkaviszonyban logisztikai vezető munkakörben, azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt ellát logisztikai vezetői feladatokat. Minősítheti-e a bíróság a munkaviszonyt (peres eljárás során) úgy, hogy "X" munkavállalónak "A" céggel, valamint "B" céggel szemben az Mt. 195. §-a szerinti több munkáltató által létesített munkaviszonya áll fenn?
Részlet a válaszból: […]a két céggel, vagy a körülmények alapján a munkavállaló "B" cégnél csak a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (a korábbi kirendelés) keretében dolgozik átmenetileg (Mt. 53. §). Esetleg megállapítható lehet (tiltott) munkaerő-kölcsönzés (Mt. 216. §), illetve a kérdésben is említett több munkáltatóval fennálló munkaviszony (Mt. 195. §).Az elhatárolás során elsősorban annak van jelentősége, hogy a két cég milyen körben gyakorolt munkáltatói jogkört a munkavállaló felett. Így például vizsgálandó, hogy kapott-e utasításokat "B" cégtől is, volt-e rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége közvetlenül a "B" cég irányába, mely cég rendelkezett a munkaidő-beosztásáról, kitől kérhetett szabadságot, ki gyakorolt felette fegyelmezési jogkört. A minősítés szempontjából a két cég közötti kapcsolat is vizsgálandó, különösen hogy a "B" cég fizetett-e bármilyen ellenértéket "A" cégnek a munkavállaló munkavégzéséért. Ha ez a foglalkoztatási költségek arányos részének megtérítését meghaladta (azaz "A" cég profitért engedte át a munkavállalót), az tiltott munkaerő-kölcsönzést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2709

2. találat: Munkaviszony mellett létrehozott megbízási jogviszony

Kérdés: Kérem, legyenek szívesek tájékoztatni, hogy egy heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló létesíthet-e ugyanazzal a céggel egy megbízási jogviszonyt is?
Részlet a válaszból: […]megbízási jogviszonyt létesítsen, amely polgári jogi jogviszony, ezért az Mt. hatályán kívül esik. Tehát az is lehetséges, hogy a munkavállaló a megbízási jogviszonyt saját munkáltatójával létesíti, és nem egy harmadik személlyel.E körben ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a megbízási jogviszonynak valóban megbízási szerződésen kell alapulnia; azaz mindez nem leplezhet munkaszerződést, a feleknek a jogviszony létrehozásánál nem lehet célja, hogy megkerüljék a munkavállalót védő munkajogi szabályokat - mint például különösen a munkaidőre vonatkozó korlátokat -, és a jogviszonyban nem is viselkedhetnek munkáltatóként és munkavállalóként. A színlelt szerződés ugyanis semmis, és ha az más szerződést - itt munkaszerződést - leplez, akkor a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni [Ptk. 6:92. § (2) bek.]. Azaz mintha közöttük munkaviszony, és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2497

3. találat: Megbízás vagy munkaviszony - az elhatárolás szempontjai

Kérdés: Laboratóriumi kutatómunkára alkalmaznánk egy nyugdíjas személyt, de nem tudjuk munkaszerződéssel foglalkoztatni, mert nem folyamatos munkáról van szó. Nem tudjuk előre megmondani, hogy mikor, hány napot vagy órát kell dolgoznia. Lehet, hogy több napig is eltart a feladat, de lehet, hogy csak napi 2-3 órát. Az is elő­fordulhat, hogy 1-2 hónapig nincs szükség a munkájára. A feladatokat mi is részletekben ismerjük meg, így ennek időigényét, rendszerességét sem tudjuk előre meghatározni, sőt kutatási/fejlesztési/analitikai munka lévén még a konkrét munka lefolyása, időigénye sem határozható meg pontosan. Milyen szerződéssel tudnánk őt foglalkoztatni?
Részlet a válaszból: […]hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,- egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,- hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,- húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát [Efotv. 1. § (2) bek.].Emellett arra is ügyelni kell, hogy a munkáltató az alkalmi munkavállalót összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony keretében foglalkoztathatja [Efotv. 2. § 3. pont]. Amennyiben megállapítható, hogy a kérdésben megjelölt probléma a nyugdíjas alkalmi munkavállalóként történő foglalkoztatásával megoldható, a fenti feltételeknek megfelelő foglalkoztatást is választhatja a munkáltató.Emellett nem kizárt, hogy a megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás is alkalmas lehet a kérdésben meghatározott feladat ellátására. Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni [Ptk. 474. § (1) bek.]. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni [Ptk. 474. § (2) bek.]. Amint azonban fentebb is kiemeltük, önmagában a rendszertelen munkavégzés nem jelenti azt, hogy a létesítendő jogviszony feltétlenül megfelel a megbízási jogviszony kritériumainak. Ehhez valamennyi körülmény együttes vizsgálata szükséges. Így meg kell vizsgálni például, hogy a laboratóriumi kutatómunkába tartozó feladatok munkakörként kerülnek-e meghatározásra, vagy egy jól körülírható feladat ellátását bízzák a nyugdíjas személyre. Fontos, hogy a felek között érvényesül-e a polgári jogviszonyra jellemző[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1790

4. találat: Munkaviszonyban álló felek között létesített vállalkozási szerződés

Kérdés: Néhány fős kft. ügyvezetője vagyok. Lehetséges-e, hogy az egyik, egyébként értékesítő munkakörben heti 40 órában foglalkoztatott munkavállalómmal kötök egy rövidebb időtartamú vállalkozási szerződést a munkaszerződése mellett, annak érdekében, hogy lefordítsa idegen nyelvre cégünk teljes reklámanyagát? A munkakörét nem szeretném módosítani, illetve kibővíteni, mert a fordítást egyrészt otthon is el tudja végezni (a saját eszközei használatával, a saját időbeosztásával), másrészt csupán ideiglenes jellegű a fordítási feladat. Jogilag kivitelezhető az elképzelésem?
Részlet a válaszból: […]ezáltal "kibújjanak" bizonyos Mt.-beli szabályok (pl. a munkaidőre vonatkozó előírások) alkalmazása alól. Az FMM-PM irányelv részletesen tartalmazza a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítésének szempontjait és az egyes jogviszonyok elhatárolásának ismérveit, amelyre jelen kérdés megválaszolása során is célszerű röviden kitérnünk. Az irányelv szerint ugyanis a jogviszony alapján ellátandó tevékenység jellege és feltételei határozzák meg, hogy egy adott munkavégzésre mely jogviszony választható, így amennyiben a tevékenység jellege megengedi, a felek a szerződési szabadság alkotmányos joga alapján élhetnek azon jogukkal, hogy a szerződés típusát közös akarattal megválasszák. A tevékenység jellegétől függően a munkavégzésnek a gyakorlatban két fő típusát különböztethetjük meg. Az egyik esetben a munkát végző személy leginkább valamely termék vagy szolgáltatás nyújtására vállal kötelezettséget, mely mögött önálló tevékenység húzódik meg (pl. vállalkozás, megbízás), míg a másik esetben a munkát végző személy munkaerejét bocsátja áruba, és a tevékenysége függő munkaként jelenik meg (pl. munkaviszony vagy más foglalkoztatási jogviszony). Mindezekre figyelemmel - álláspontunk szerint - jogszerűen előfordulhat olyan eset, hogy az egymással egyébként munkaviszonyban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1013

5. találat: Munkaviszony vagy termékértékesítés?

Kérdés: Mezőgazdasági vállalkozóként a le nem szedett, be nem gyűjtött, ily módon visszamaradt terményt gyakorta csak oly módon tudom értékesíteni, hogy azt méltányos áron azok számára adom el, akik saját háztartási céljaikra leszedik. A terményeket leszedő és azokat megvásároló személyek esetében elképzelhető, hogy munkavégzésüket egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával munkaviszonynak minősítse a munkaügyi hatóság?
Részlet a válaszból: […]munkavállalóról és munkáltatóról, hanem vevőről és eladóról beszélhetünk. E szerződés alapján a vevő az általa leszedett termények tulajdonjogát a mezőgazdasági vállalkozó (eladó) által meghatározott ellenérték fejében szerzi meg. Kétségtelen, hogy ehhez szükség van arra is, hogy saját maga szedje le a terményeket, ám ez a tevékenység csupán a szó hétköznapi, s nem munkajogi értelmében minősíthető munkavégzésnek. A terményeket begyűjtő személy ugyanis egyfelől nem lát el munkakört, másfelől a mezőgazdasági vállalkozó semmilyen díjazást (munkabért) nem fizet a részére. Ezzel ellentétben maga a "munkát végző"[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 440
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Létesíthető-e megbízási jogviszony közművelődési alapfeladatra?

Kérdés: Létesíthető-e a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (önkormányzati fenntartású általános művelődési központnál) közművelődési alapfeladatra (művelődésszervező munkakörre) a Kjt.-n kívüli munkavégzésre irányuló jogviszony (pl. megbízási jogviszony)?
Részlet a válaszból: […]nem jelentheti azonban azt, hogy a munkáltató megbízási jogviszonyokkal "kiválthatná" a közalkalmazotti jogviszonyokat, a szerződéstípus megválasztásának joga ugyanis nem korlátlan jogosultság. Ha a felek által létrehozott jogviszony tartalmi jellemzői arra utalnak, hogy közöttük a valóságban nem polgári jogi jogviszony (pl. megbízási jogviszony), hanem - ismérvei és jellemzői alapján (pl. munkakörbe tartozó feladatok ellátása) - valamely, a munkajog hatálya alá tartozó, így esetünkben közalkalmazotti jogviszony jön létre, a felek e jogviszonyt az említett tényre tekintet nélkül nem sorolhatják a polgári jog szabályainak hatálya alá. Nem alkalmazhatják a közöttük fennálló jogviszonyra tetszésük szerint az egyik vagy a másik jogág rendelkezéseit. A szerződési szabadság elve ugyanis a szerződés tartalmának meghatározására, s nem pedig annak elnevezésére terjed ki (BH 2003/432.). A jogviszonyokat tehát nem a felek által adott elnevezésük (pl. megbízási jogviszony) szerint kell megítélni, hanem a tényleges jellemzőik alapján (BH 2005/102., BH 2002/504.).[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 381
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Munkaviszony után - megbízási jogviszony?

Kérdés: Munkáltatóként az egyik munkavállalóval közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyát, és még ugyanezen a napon határozatlan időtartamú megbízási szerződést kötöttünk. Ez működött is évekig, de pénzhiány miatt ezen feladatok ellátását más módon kell megoldanunk, így a szerződést felmondtam. Elöljáróban még annyit, hogy a szerződés nem tartalmazta a személyes munkavégzési kötelezettséget, illetve a munkakör megnevezését sem, hiszen megbízási szerződést kötöttünk. A fizetésre havonta a benyújtott számlák alapján került sor. A feladatok ellátása során - a szükséges mértékben - utasításokkal láttam el a megbízottat. Most, hogy felmondtam a megbízási szerződést, perrel fenyegetőzik a megbízott, arra hivatkozással, hogy ő igazából továbbra is munkaviszony keretében látta el feladatait, hiába kötöttünk megbízási szerződést, azt tulajdonképpen leplezett munkaviszonynak fogja minősíteni a bíróság. Szerinte a korábbi munkaviszonyát jogellenesen szüntettem meg, mivel az nem felelt meg a rendes felmondás szabályainak. Kérdésem, hogy a bíróság kinek adna igazat?
Részlet a válaszból: […]megbízási jogviszony és munkaviszony keretében egyaránt végezhető, a felek szerződéskötési akarata az irányadó. Jelen esetben viszont a kérdés azt támasztja alá, hogy a felek megbízási szerződést kívántak kötni, hiszen még a megbízott személyes munkavégzési kötelezettségét sem írták elő. A munkaviszony bizonyítottságához szükséges lenne továbbá, hogy a munkáltató biztosítsa a munkavégzés helyét, a munkaeszközöket és az infrastruktúrát. Jelen megbízási szerződésben a felek nem állapodtak meg sem a munkakörben, sem a munkabérben. A felek egyező akarattal számolták fel közös megegyezéssel a korábbi munkaviszonyt, és kötöttek helyette megbízási szerződést, amit a megbízott évekig nem kifogásolt. A megbízott a szerződést - a megbízási jogviszony megszűnéséig - nem sérelmezte, a munkaviszony fennállásának megállapítását nem kérte, az elvégzett tevékenység ellenértékeként benyújtott számlákat a megbízó kiegyenlítette. A munkaviszony megállapíthatóságának szempontjából a munkavégzés körének, helyének és idejének (Mt. 76. §) van jelentősége, értékelni kell továbbá a munkaszervezeti függőséget, az utasításhoz kötöttséget, valamint a személyes munkavégzési kötelezettséget. Azon tevékenységek esetében, amelyek mind munkaviszony, mind megbízásos jogviszony keretében végezhetőek - mint azt fent említettük -, a felek tényleges szerződéskötési akaratának van döntő jelentősége. A tények helyes mérlegelésével állapítható meg, hogy a megbízott is polgári jogi (megbízás) jogviszonyt akart-e létesíteni, és ennek okán került-e megszüntetésre korábban a munkáltatónál fennálló munkaviszonya is. Az a körülmény, hogy a munkát végző korábban munkaviszony keretében végezte tevékenységét, nem zárja ki későbbi időszakra nézve polgári jogi megállapodáson alapuló jogviszony megállapítását (Mt. 1. §). Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a megbízott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 263

8. találat: Közszolgálati jogviszony vagy megbízási szerződés?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam, de létszámleépítés miatt közös megegyezéssel megszüntettük a jogviszonyomat, azóta korengedményes nyugdíjban részesülök. A volt munkáltatóm több alkalommal is kötött velem megbízási szerződést, amelynek keretében ugyanazt a munkakört látom el (határozatokat írok), mint korábban, ugyanannál az asztalnál ülök, mint korábban. Persze a megbízási díj kevesebb, mint az illetményem volt. Az egyik ismerősöm szerint kérhetném a megbízási díj és a korábbi illetményem közötti különbözet megtérítését a munkáltatómtól, mivel valójában közszolgálati jogviszonyom van, hiszen a jelenlegi munkám mindenben azonos a közszolgálati jogviszonyban ellátott tevékenységemmel. Mások szerint hiányzik egy fontos feltétel, az eskü letétele, e nélkül nem jön létre közszolgálati jogviszony. Kérdésem, hogy melyiküknek van igaza?
Részlet a válaszból: […]mindenben megfelel az Ön korábbi közszolgálati jogviszonyának. A kérdésében foglaltak alapján megállapítható, hogy Ön megbízási szerződés alapján ugyanazt a munkát végzi, mint korábban köztisztviselőként, változatlan körülmények között; a munkaidőt a munkáltatója határozza meg, a munkavégzés helye a hivatalban van, a munkáltató utasításai szerint és ellenőrzése mellett végzi a köztisztviselői munkaköri leírásával azonos feladatokat. Minthogy a felek között fennálló jogviszonyt nem a szerződés elnevezése, hanem a jogviszony tényleges tartalma alapján kell elbírálni, ezért az Ön munkavégzési jogviszonya közszolgálati jogviszonynak felel meg. A közszolgálati jogviszony létesítésére előírt törvényi feltétel (eskü) hiánya miatt a közszolgálati jogviszony azonban nem jön létre érvényesen [Ktv. 13. § (2) bekezdés]. A Ktv. 71. § (2) bekezdés a) pontja alapján a közszolgálati jogviszony tekintetében is alkalmazandó Mt. 10. § (1) bekezdése értelmében azonban az érvénytelenség az Ön illetményigényét nem érinti, mivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 209
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Megbízás vagy munkaviszony?

Kérdés: Gépkocsivezetőként dolgozom megbízási szerződéssel. A főnököm mindennap meghatározza, mi lesz az útvonal, mi a feladatom, mindennap a telephelyén vesszem fel és adom le a gépkocsit, a munkaidőmről is ő dönt. Ha megbetegszem, vagy valamilyen okból kiesek a munkából, nem kérhetek meg ismerőst, hogy ugorjon be helyettem, mert azt a főnököm nem engedi. Valóban megbízásnak minősül-e a jogviszonyom, vagy inkább munkaviszonynak tekinthető?
Részlet a válaszból: […]ad, nem kötelező erejű, azonban meghatározza azokat az elsődleges és másodlagos minősítő jegyeket, amelyek segítik a munkaviszony meghatározását. Annak megítélésénél, hogy egy jogviszony munkaviszonynak minősül-e, a minősítő jegyeket egyenként és összességében kell vizsgálni. Elsődleges minősítő jegy például a tevékenység jellege, a személyes munkavégzési kötelezettség, alá-fölé rendeltségi viszony, másodlagosnak tekintendő például az utasításadási jog, a munkaidő beosztásának meghatározása, a munkavégzés helye, a munkáltató munkaeszközeinek felhasználása. Jelen esetben a feladatok ellátása személyesen történik, helyettesítésről csak a "megbízó" gondoskodhat. A munkaidő meghatározott a "megbízó" által, napi kapcsolat van a két fél között, a "megbízó" széles körű utasítási joggal rendelkezik, a munkát egy meghatározott telephelyen kell kezdeni és befejezni, a "megbízott" a "megbízó" munkaeszközét használja a munkavégzéskor. A "megbízott" munkaerejét bocsátja a "megbízó" rendelkezésére, hiszen az ő tulajdonában lévő gépkocsival végzi munkáját. A felsoroltak alapján a munkaviszony tartalmi elemei megvalósultak. Nem állapítható meg a megbízásra jellemző olyan laza kapcsolat, amely a megbízott részéről csak esetenkénti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 79
Kapcsolódó tárgyszavak: