Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott biztosítási jogviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Fizetés nélküli szabadság és a biztosítási jogviszony

Kérdés: Dolgozónk másfél hónap fizetés nélküli szabadságot kért. Nem szeretnénk, ha a folyamatos biztosításban töltött ideje megszakadna emiatt. Helyesen járunk-e el, amennyiben azt tanácsoljuk, hogy biztosítunk számára 30 napot, majd álljon be dolgozni egy napot, és a fennmaradó időre újból biztosítjuk neki a fizetés nélküli szabadságot? A cég átvállalja első naptól kezdve az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Gyermekes anyuka, semmi esetre sem szeretnénk, ha hátrányba kerülne a plusz 15 nap miatt.
Részlet a válaszból: […]szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe [Tbj. 8. § a) pont]. A biztosítás szüneteléséhez tehát elég egy nap fizetés nélküli szabadság is. A kérdésben említett 30 napos fizetés nélküli szabadságnak a pénzbeli ellátások alapja meghatározásánál van jelentősége. E körben ugyanis a biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs, továbbá bizonyos ellátások időtartama nem minősül megszakításnak e körben sem (Ebtv. 48/A. §).A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén az ellátás alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni [Ebtv. 48. § (1) bek.]. Nincs akadálya, hogy a felek a kérdés szerinti módon állapodjanak meg a fizetés nélküli szabadságról, és ezzel elejét vegyék a 30 napnál hosszabb megszakításnak. Megjegyezzük, hogy az egybefüggő 30 napot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2707

2. találat: Részmunkaidő - a legrövidebb időtartam

Kérdés: Létezik-e heti egyórás munkaviszony úgy, hogy az azért kapott díjazás havi 1000 Ft? Ebben az esetben biztosított-e a munkavállaló, jár-e neki orvosi ellátás?
Részlet a válaszból: […]pedig jogosultak egészségügyi ellátásra [Tbj-tv. 16. § (1) bek.].Ugyanakkor még ilyen kis óraszámú részmunkaidős foglalkoztatás esetén is be kell tartani a munkaviszonyra irányadó bérszabályokat, és a munkabérnek el kell érnie a minimálbér, illetve legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum időarányos összegét. 2015-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazásánál 105 000 forint, hetibér alkalmazásánál 24 160 forint, napibér alkalmazása esetén 4830 forint, míg órabér alkalmazása esetén 604 forint [347/2014. Korm. rendelet 2. § (1) bek.]. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma pedig a teljes munkaidő teljesítésekor havibér alkalmazása esetén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2477

3. találat: Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
Részlet a válaszból: […]fizetnie.A szakmai gyakorlat során, annak ellenére, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására az Mt. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell [Fot. 44. § (2) bek.], nem jön létre munkaviszony a kft. és a hallgató között. Erre figyelemmel a hallgató a Tbj-tv. rendelkezései alapján nem minősül biztosítottnak (Tbj-tv. 5. §). Biztosítási jogviszony hiányában pedig nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége sem a gyakorlatot szervező kft.-nek (Tbj-tv. 18. §). A hallgatók egészségügyi szolgáltatásra a hallgatói jogviszonyuk alapján lesznek jogosultak [Tbj-tv. 16. § (1) bek. i) pont].Személyi jövedelemadó szempontjából adómentes a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része (Szja-tv. 1. számú melléklet 4.12. pont). Abban az esetben pedig, ha a hallgató részére fizetett díj, juttatás nem haladja meg az adómentes mértéket, a szakmai gyakorlatot szervező kft.-t nem terheli sem szociálishozzájárulási­adó- [Módtv. 454. § (2) bek.], sem egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség [Eho-tv. 3. § (5) bek.].Bejelentési kötelezettség egyébként a munkáltatót és a kifizetőt terheli - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóság felé elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Ezen kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1565

4. találat: Biztosításban töltött idő számítása a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjához

Kérdés: 1955-ben született nő az általános szabályok alapján számított 40 év szolgálati idővel rendelkezik. A 40 évből 3 év nappali tagozaton végzett főiskola, a többi munkaviszony. Ugyanakkor jelenleg nincs munkaviszonya, 3 éve őstermelői tevékenységet folytat. A tárgyévet megelőző évben őstermelői bevétele 800 000 Ft. A bevétel 20%-ának 4%-át egészségbiztosítási járulékként, 10%-át nyugdíjjárulékként befizeti. A 37 év munkaviszonyban töltött jogosultsági idő és a 3 év őstermelői tevékenység után jogosult lesz-e a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára? A 40 éves jogosultsági időbe teljes mértékben beszámít-e az őstermelői jogviszony?
Részlet a válaszból: […]támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idő vehető igénybe jogosító időként. Az őstermelői jogviszony a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján akkor minősül biztosítottnak, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és az általa már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év.Jelen esetben az 1955-ben született nő 64 évesen, 2019-ben mehetne el a Tbj-tv. 18. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján öregségi nyugdíjba, ami 5 évet jelent, ehhez adandó hozzá a 37 év munkaviszonyban töltött idő. A fenti szabály szerint, mivel ez meghaladja összesen a 20 évet, az őstermelői jogviszony biztosítással járó jogviszonyként ismerendő el. Tehát mivel a 37 év munkaviszony mellett az őstermelői jogviszony ideje eléri a 3 évet, Ön megszerezte a 40 éves szolgálati idővel igénybe vehető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1564

5. találat: Biztosítási jogviszony a fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Fennáll-e a munkavállaló biztosítási jogviszonya, ha a munkáltató 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot engedélyez számára?
Részlet a válaszból: […]keresőtevékenység hiányában nem keletkezik járulékalapot képező jövedelem. Kivétel ez alól, ha a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszi igénybe a munkavállaló [Tbj-tv. 8. § aa)-ab) pont]. Megjegyezzük, hogy a Tbj-tv. 34-35. §-ai alapján lehetőség van arra, hogy a járulékfizetés vállalása mellett az érintett - egyébként átmenetileg nem biztosított személy - megállapodást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 982