Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott üzemi baleset tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Elmaradt bónuszért fennálló kártérítési felelősség

Kérdés: A munkáltató teljesítménybónuszt fizet az áruház(ak) dolgozóinak az elért mértékű teljesítményükért, amely rendszeresnek minősíthető: tavaly havonta kapták a munkavállalók, idén fél-fél éves méréssel és kifizetéssel. Egy munkavállaló a munkáltató által is elismerten üzemi balesetet szenvedett a munkaidejében az áruházban, két és fél hónapig volt baleseti táppénzen (100%). A bónuszt még a "nem beteg" időszakra sem kapta meg, mert a cég szerint nem jár. Az Mt. 169. §-ának (1) bekezdése az irányadó ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló elmaradt munkabérét megtéríteni. A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette [Mt. 169. § (1) bek.]. Elmaradt munkabérként a bírói gyakorlat alapján a munkavállaló elmúlt 12 naptári havi átlagjövedelmét kell figyelembe venni, ami korrigálható olyan jövőbeni juttatásokkal, amelyeknek a bekövetkezésével számolni lehet [3/2018. (IX. 17.) KMK vélemény 1-3. pont]. Ebből következően az elmaradt jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni a tavaly kapott bónuszokat is.Amennyiben tehát a munkavállaló azért nem tudta teljesíteni a bónusz feltételeit, mert balesetet szenvedett és beteg volt, és az emiatt kiesett idő okán a fennmaradó idő alatt sem lehetett a bónuszra jogosultság követelményeinek eleget tenni, úgy ezt az igényét kárként érvényesítheti az elmaradt munkabér körében,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4013

2. találat: Baleset home office-ban - a minősítés kérdései

Kérdés: Amennyiben a munkavállalót otthoni munkavégzése (home office) során olyan helyen éri baleset, amelyet a munkavégzés helyszíneként nem jelentett be, így annak megfelelőségét a munkáltató nem vizsgálta (pl.: konyhában megégeti magát, fürdőszobában elcsúszik), a munkáltató mentesül-e a kártérítési felelőssége alól (pl. mert a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozza), illetve ettől függetlenül üzemi balesetnek minősülhet-e az ilyen baleset?
Részlet a válaszból: […]számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi [Mvt. 86/A. § (8) bek.]. Ezen a munkahelyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket [Mvt. 86/A. § (3) bek.]. Home office esetén is érdemes tehát egyértelműen, akár a munkaszerződés módosításával rendelkezni a munkavállaló otthoni munkavégzési helyéről.A munkáltató kártérítési felelőssége a munkaviszonnyal összefüggésben bekövetkezett károkra terjed ki [Mt. 166. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállaló távmunka esetében elhagyja a fentiek szerint megállapított munkahelyét, az megítélésünk szerint olyan, mintha a hagyományos munkaviszonyban elhagyná a munkáltató irodáját, üzemét. Ez jellemzően megszakítja a munkaviszonnyal összefüggést is, aminek fennállását a munkavállalónak kell bizonyítania. Azaz a munkaviszonnyal oksági kapcsolatban nem álló káreseményekért a munkáltató általában nem felelős. Így tehát, ha a munkavállaló az otthonában a kijelölt munkahely elhagyásával, a fürdőszobában vagy a konyhában szenved balesetet, azért a munkáltató általában - a munkaviszonnyal való összefüggés hiányában - nem lesz felelős. Ha a munkaviszonnyal összefüggés mégis fennállna, akkor a munkáltató nehezebb helyzetben van, mivel csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4012

3. találat: Baleset üzemisége - ha a munkáltató nem ismeri el

Kérdés: A munkahelyemen készterméket készítettem elő szállításra. A munkatársam hozzám szólt, és ahogy fordultam, megroppant a térdem. Fájdalmam nem múlt el, így elmentem az orvoshoz, aki gyűrűs porcsérülést állapított meg, és javaslatot tett a műtétre. 4-es kóddal az orvos táppénzre vett. A tb-ügyintéző küldött egy nyilatkozatot, hogy írjam meg, mi történt. A munkavédelmi előadó szerint ez nem üzemi baleset. A munkáltatóm jól járt-e el vagy sem, mikor nem ismerte el a balesetem üzemiségét?
Részlet a válaszból: […]járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagyc) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása sorántörtént [Ebtv. 53. § (1) bek.].A baleset üzemiségének megállapítása körében a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely elsőfokú hatóságként bizonyítást folytat le; ennek keretében a munkavállaló nyilatkozatát és a háziorvos által kiállított keresőképtelenségi igazolást is figyelembe veszi, okirati bizonyítékként, de az azon szereplő besorolás (a kérdés szerinti esetben a 4-es kód) nem köti, a döntését önállóan hozza meg.A baleset üzemiségével kapcsolatban a társadalombiztosítási kifizetőhely önálló határozatot hoz, amit közölnie kell a biztosítottal, azaz Önnel [Ebtv. 64.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3681
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Üzemi baleset elbírálása

Kérdés: Mennyi időt vesz igénybe a munkahelyi baleset igazolása? 2016 januárjában rakodás közben baleset ért, eltört az egyik térdem, a mai napig kezelésekre járok. Se táppénzt, se fizetést nem kapok, 2016. március 31-gyel megszüntették a munkaviszonyomat is.
Részlet a válaszból: […]rakodás közben szenvedte el a leírt balesetet, minden valószínűség szerint munkabalesetnek minősül. A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell [Mvt. 64. § (4) bek.].Azt, hogy a munkáltatóhoz bejelentett baleset társadalombiztosítási szempontból is üzemi balesetnek minősül-e, a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv - a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely vagy az illetékes kormányhivatal - határozattal állapítja meg, az ellátásra jogosult kérelmére. Erre a kérelem benyújtásától számított 21 nap áll rendelkezésre [Ket. 33. § (1) bek.], kivéve ha az eljárás sommás eljárás keretében is elbírálható [Ket. 29. § (1b) bek.]; ebben az esetben az eljárási határidő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2696

5. találat: Baleset utáni munkavállalói igények

Kérdés: 60 évesen előrehozott nyugdíjas lettem, de a munkámat folytattam tovább. Több mint 35 éve a nemzetközi árufuvarozásban veszek részt. 2016. I. 20-án rakodás közben megcsúsztam, leestem a platóról. Hívtam a munkáltatómat, elmondtam, hogy nem tudom továbbvinni az árut, mert balesetet szenvedtem. Ott a helyszínen nem kaptam orvosi ellátást, a mellettem rakodó kolléga segített beülni a fülkébe, és vártam a váltótársamat, aki órákkal később érkezett csak meg. Kerülővel hazaszállítottak, mert útközben felvettünk egy új kollégát, akinek azonnal indulnia kellett. A baleseti osztályra nem vittek be, otthon felvittek a harmadik emeletre, és elmentek. Másnap a feleségem mentőt hívott, ami elszállított a baleseti sebészetre. Megállapították, hogy a jobb térdem eltörött, és erős rándulásom van, teljesen begipszelték a lábamat. Még azon a héten felkeresett a munkáltatóm és az irodavezető, elmondtam nekik a történteket. Felajánlották, hogy mivel nem vetne jó fényt a cégre, ha jegyzőkönyvet vennének fel, úgy gondolták, fizetnek mindent utánam, mintha dolgoznék. Mivel régóta ismerjük egymást, rábólintottam. Azt mondták, hogy kiszámolnak egy átlagbért, és azt utalják. Februárban utalták azt az összeget, amiért januárban megdolgoztam, márciusban utaltak 70 000 Ft-ot, áprilisban csak akkor utaltak, amikor telefonáltam, ismét 70 000 Ft-ot. Mivel minden hónap 10-én van fizetés, úgy gondoltam, hogy felkeresem a munkáltatót, hogy a következő fizetésnap előtt tisztázzuk a dolgokat. Sajnos erre nem került sor, mert április 19-én kaptam egy ajánlott levelet, hogy 2016. III. 31-gyel a munkaviszonyomat megszüntették. Másnap bementem a munkaügyi felügyelőségre, és panasz tettem, azóta semmit nem tudok, nem keres senki, pénzt sehonnan nem kapok. Meddig kell még várnom, vagy hova kell mennem? Baleseti jegyzőkönyvet a mai napig nem kaptam. A gyógyulásom sajnos lassú, a mai napig kezelésekre járok.
Részlet a válaszból: […]fordulhat, a kár bekövetkezésétől számított három éven belül [Mt. 286. § (1) bek.]. Az egészségbiztosítási szabályok értelmében üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri [Ebtv. 52. § (1) bek.]. Üzemi baleset esetén a biztosított munkavállaló teljes költségtérítés mellett veheti igénybe az orvosi ellátásokat, és a korábbi jövedelmét teljesen pótló baleseti táppénzre jogosult.Kérdése szerint a munkáltató mulasztásából eredően (a balesetet nem vizsgálta ki, nem jelentette be) Ön nem tudja igényelni ezeket az ellátásokat. Az ebből eredő károk is érvényesíthetők a munkaügyi perben. Kérdése nem tér ki arra, hogy milyen formában került sor a munkaviszony megszüntetésére március végével. A nyugdíjas munkavállalóval szembeni felmondást ugyan nem kell indokolni [Mt. 66. § (9) bek.], ám a keresőképtelen munkavállalóval szemben közölt felmondás esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év elteltével kezdődhet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2683

6. találat: Baleset csoportépítő tréningről hazafelé - a munkáltató felelősségének kérdései

Kérdés: A cég csoportépítő tréninget tartott a Balaton mellett. Visszautazáskor az egyik kocsi és a benne ülő dolgozók súlyos balesetet szenvedtek. Ez munkahelyi balesetnek tekinthető-e?
Részlet a válaszból: […]bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. A másik lehetőség, ha azt bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (2) bek.].Munkavédelmi szempontból az a baleset minősül munkabalesetnek (és így azt kell bejelenteni, kivizsgálni), amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt (Mvt. 87. § 3. pont). E szempontból tehát annak is jelentősége van, hogy a balesetet szenvedett autó a munkavállalóé volt-e, vagy azt a munkáltató biztosította.Végül, a társadalombiztosítási szabályok szempontjából az a baleset minősül üzemi balesetnek (és így az jogosít baleseti ellátásokra), amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan a lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset). Ugyanakkor, nem üzemi baleset, amely részben vagy egészében a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi - igazolt - befolyásoltsága[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2681

7. találat: Munkahelyi baleset - üzemi baleset

Kérdés: Cégünknél ebédidőn kívüli étkezés során következett be baleset az e célra kialakított konyhában. Értelmezésem szerint a vonatkozó jogszabályok alapján csak a szervezett étkezés során bekövetkezett baleset számít munkabalesetnek, illetve üzemi balesetnek az tekinthető, ha a baleset a munkavállalót a munkavégzéssel összefüggésben éri. Mivel az étkezés szerintünk nem tekinthető a munkavégzéssel összefüggőnek, helyesen gondolom, hogy ez nem tekinthető üzemi balesetnek? Illetve adott esetben üzemi balesetnek minősülne az az eset, amikor nincs szervezett étkeztetés a munkáltatónál, a munkavállaló ezért a telephelyen kívül vásárol élelmiszert, és ekkor éri baleset?
Részlet a válaszból: […]étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető ugyanakkor munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására menet közben éri, kivéve ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt [Mvt. 87. § 3. pont].Mivel baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár [Ebtv. 51. § (1) bek.], ezért szükséges rögzíteni az üzemi baleset fogalmát is. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására menet közben szenved el, és üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri [Ebtv. 52. § (1) bek.]. Továbbá az Ebtv. eltérő rendelkezése hiányában üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell [Ebtv. 52. § (4) bek.].Mindkét definíció azonos kritériuma, hogy a baleset a munkavégzéssel összefüggésben következzen be. Amint arra a Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú állásfoglalása is rámutat, a gyakorlat egyértelmű a tekintetben, hogy ez az összefüggés fennáll a munkavégzéshez szükséges előkészítő tevékenységgel, a munkavégzéstől el nem választható személyi szükségletekkel, így étkezéssel,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1527
Kapcsolódó tárgyszavak: ,