Ismételt határozott idejű munkaszerződés – próbaidő-kikötés és végkielégítés

Kérdés: Adott egy shared service center mint munkáltató, amely harmadik országbeli állampolgárokat is alkalmaz különböző munkavállalási típusú tartózkodási engedéllyel, szükségszerűen határozott idejű munkaviszony keretében. Az engedélyek megújításakor a felek szükségszerűen újabb határozott idejű munkaviszonyt létesítenek [Mt. 192. § (3) bek.], amely értelmezési problémákat vet fel a próbaidő kikötésével és a végkielégítés szabályaival kapcsolatban. Az újabb és a korábbi határozott idejű munkaviszony szerinti hasonló munkakör – mint tilalmazott esetkör próbaidő kikötésekor – alatt pontosan mi értendő és milyen különbözőség az elvárt munkakörök között, hogy a próbaidő jogszerűen ismételten kiköthető legyen? Például elegendő-e, ha a felelősségi szint változik (pl. csapat vezetése), vagy elvárt, hogy az ellátott feladatok legalább 51%-ban eltérjenek az előző munkakörtől? Figyelemmel arra, hogy a tartózkodási engedély meghosszabbításakor a felek újabb határozott idejű munkaviszonyt létesítenek az újabb tartózkodási engedélyre hivatkozva, ilyen ismételten létesített munkaviszonyok hossza összeadódik-e a korábbi engedély alapján létesített munkaviszony tartamával? A tartózkodási engedélyeket tipikusan 1-2 évre igénylik, azaz, ha az ismételten létesített jogviszonyok tartama nem összeszámítandó, a hároméves jogosultsági idő elérésére nem kerül sor, azaz a végkielégítésre való joguk sem nyílik meg. Amennyiben azonban az új munkaviszonyok hossza összeszámítódik, úgy végkielégítésre jogosulttá válhatnak.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása, vagy megszűnését követő hat hónapon belül ismételt létesítése esetén azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás alkalmával próbaidő nem köthető ki [Mt. 192. § (4) bek.]. A törvény nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Polgármesterség – beszámítása a közszolgálati jogviszonyban töltött időbe

Kérdés: Köztisztviselőnk 2004. szeptember 1-től 2009. december 31-ig társadalmi megbízatású polgármester volt. Ezen jogviszony ideje a köztisztviselői besorolásakor beszámítható-e a közszolgálati jogviszony időtartamába?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselők besorolásánál figyelembe kell venni, annak tartamát értelemszerűen be kell számítani a besorolás során (így, ha pl. munkaviszonyban állt).(Kéziratzárás: 2025. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Pedagógus besorolása – a szakmai gyakorlat

Kérdés: A nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörbe kinevezendő személy korábban pedagógusvégzettséget szerzett, viszont nem dolgozott a 401/2023. Korm. rendelet 42. §-ának (1) bekezdésében részletezett munkakörök egyikében sem. Véleményünk szerint az említett kormányrendelet 37. §-ának (14) bekezdése alapján csak akkor sorolhatnánk Pedagógus I. fokozatba, amennyiben a 42. § (1) bekezdés a)–i) pontjában felsorolt jogviszonyok közül rendelkezne legalább két év szakmai gyakorlattal. Ezek alapján, mivel ezen szükséges két év szakmai gyakorlattal nem rendelkezik, őt Gyakornok fokozatba kell sorolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...alól csak a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében enged kivételt a rendelet, ha a jogviszony létesítésekor már legalább hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkeznek, bármilyen munkakörben töltötték is el azt. Őket Pedagógus I. fokozatba kell sorolni. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Semmisség – két nyolcórás munkaviszony azonos munkáltatóval

Kérdés: Önkormányzatunk mezőőrt foglalkoztat az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban, napi nyolc órában. A foglalkoztatott munkabérének és járulékainak 50%-ára támogatást kapunk. Ugyanazon személyt nyolc órában ugyanaz az önkormányzat foglalkoztathatja-e mint zöldterület-kezelőt, ugyanúgy napi nyolcórás munkaidőben?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló a felek között már eleve fennálló mezőőri feladatra kötött munkaszerződés mellett teljesítené oly módon, hogy mindkét munkaviszonyban teljes napi munkaidőben – napi nyolc-nyolc órában – dolgozna. Annak ellenére, hogy nincs olyan kifejezett munkajogi szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Felmondás – felmentési idő és szabadságkiadás

Kérdés: A munkáltató több munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg felmondással a visszaesett megrendelések miatt. Már egy hónappal korábban meghatározásra került a nyári leállás időpontja, amely alatt szabadságon lesznek a kollégák. A felmondást 2025. július 14-én közölték, a szabadság kiadása pedig július 21. és 31. között történt. Helyes ez így? Kell-e felmentési bért fizetni erre az időszakra is?
Részlet a válaszából: […] ...és az július 15-én kezdődött, ám július 21. és 31. között a munkavállaló szabadságon van, a felmondási idő utolsó napja és egyben a munkaviszony utolsó napja is augusztus 13. lesz.A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Azonnali hatályú felmondás – a munkáltatói következetlenség kérdése

Kérdés: A munkáltató – húsz év elteltével – azonnali hatállyal felmondott egy business operations vezető munkavállalójának azért, mert tíz nap alatt több alkalommal elhagyta a munkahelyét bejelentés és engedély nélkül. A munkaszerződésben az egy műszakos munkarend és a heti negyven óra munkaidő került rögzítésre. A munkáltató a távollétek időtartamának díjazását levonta a fizetéséből, majd azonnali hatállyal felmondott. Aránytalannak (ezzel együtt jogellenesnek) minősíthető-e ez a munkáltatói intézkedés úgy, hogy korábban is előfordult, engedélykérés nélkül elhagyta a munkahelyét a munkavállaló, de soha nem ment a munka rovására, és soha senki ezt nem kifogásolta, bár nyilvánvalóan volt erről tudomásuk? A távollétek soha nem befolyásolták a munkavégzést, és a munkáltató elégedett volt a munkavállaló teljesítményével. Így megvalósult-e az azonnali hatályú felmondás indokaként fennálló kötelezettségszegés? A munkáltató nem adott előzetes figyelmeztetést, írásbeli felszólítást, más munkajogi szankciót nem alkalmazott, bár bérlevonás történt. Az azonnali hatályú felmondás aránytalan intézkedés volt? Az eljárás a kettős értékelés tilalmába ütközött?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet. Az Mt. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél– a munkaviszonyból származó lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

„Nők40” – a jogviszony megszüntetése

Kérdés: A kolléga óvodában konyhai dolgozó, így a 2024. január 1-jével hatályba lépett Púétv. értelmében közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult át. 2025-ben jogosulttá válik a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjára. Ebben az esetben milyen jogcímen lehet megszüntetni a jogviszonyát? Ez esetben, hogy nem közalkalmazott, jogosult-e a közalkalmazotti jogviszonya után felmentési időre, illetve fele időre a munkavégzés alóli mentesítésére?
Részlet a válaszából: […] ...Púétv. 132. §-ának (1) bekezdése kimondja: a nevelési-oktatási intézményben munkaviszonyban foglalkoztatott köznevelési dolgozókra az Mt. szabályait a (2)–(7) bekezdésekben, valamint a 17. alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Vagyis a konyhai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Tájékoztatás munkaidő-beosztásról

Kérdés: Egy munkavállalónak napi 8 óra a munkaideje, és nincs munkaidőkeretben. Változó lenne a napi munkaidő kezdete a feladatoktól függően, lehet, hogy 8–16-ig vagy 9–15-ig dolgozna, de mindenképpen csak napi 8 órát. Ezt hogyan kell beleírni a tájékoztatójába, hogy megfelelő legyen a munkaidő kezdete és vége?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót – egyebek mellett – a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Munkába járás költségtérítése és havi utazási támogatás

Kérdés: Új munkavállalónk július közepén kezdett cégünknél. Mivel vidékről jár be budapesti üzletünkbe dolgozni, ezért a főváros közigazgatási határáig fizettük neki erre a két hétre a bejárást. Az augusztusi hónaptól viszont az állami foglalkoztatási szervtől (munkába állása előtt munkanélküli volt) utazási támogatásban részesül. Ebben az esetben az állam és a munkáltató is – egymástól függetlenül – fizeti a munkába járását? Vagy ugyanarra az időszakra és útvonalra kaphat párhuzamosan utazási költségtérítést a munkáltatótól és állami támogatást a foglalkoztatási szervtől?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér legfeljebb 5%-ának megfelelő összeg [100/2021. Korm. rendelet 38. § (2) bek.].A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amely részletszabályait külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Gyermek otthongondozási díjára jogosultság – a szabadság és táppénzfolyósítás alatt

Kérdés: Gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságról visszatérő anyuka kiveheti-e nyolcórás munkaszerződés alapján a felhalmozott szabadságát, ha mellette gyermek otthongondozási díjat (GYOD) folyósítanak a számára? Le kell-e ilyenkor mondani a GYOD-ot, vagy mivel szabadság alatt nincs munkavégzés, ezért nem szükséges? Ugyanez a kérdésem lenne a táppénzzel kapcsolatosan is.
Részlet a válaszából: […] ...e tekintetben – ha a Szoc-tv. másként nem rendelkezik – minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár. A munkaviszony a keresőtevékenységek közé tartozik [Szoc-tv. 4. § (1) bek. j) pont]. A szabadság alatt ugyan tényleges munkavégzés nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.
1
7
8
9
272