2575 cikk rendezése:
71. cikk / 2575 Munkába járás költségtérítése – a visszamenőleges kifizetés
Kérdés: Amennyiben a munkavállaló visszamenőleg 3 évre jogosult lehetett munkába járási költségtérítésre, és tudja igazolni a bérletek megvételét, visszamenőlegesen a munkáltatónak kötelessége-e kifizetni a költségtérítést? A visszamenőleges időszakra – 3 évre – kifizetett költségtérítés kifizethető adómentesen a munkavállaló részére, vagy csak a tárgyévi fizethető adómentesen az Szja-tv. 25–26. §-ai alapján?
72. cikk / 2575 Cégautó biztosítása megbízottnak
Kérdés: Amennyiben egy kereskedelmi képviselet vezetője a tisztséget megbízási jogviszonyban látja el, jogosult lehet a céges autó használatára? A cégautó esetében mennyire szigorúan kell betartani azt a követelményt, hogy a megbízott rendszerint saját eszközével dolgozik? Mennyire érvényesülhet cégautó esetén ez az elvárás?
73. cikk / 2575 Köztisztviselő besorolása – a főiskolai tanulmányok
Kérdés: A Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése alapján a köztisztviselő besorolásánál figyelembe vehető-e 1987. szeptember 1. és 1990. június 30. időtartamú főiskolai képzésből hat hónap?
74. cikk / 2575 Jogviszonyok között a köznevelésben
Kérdés: Ha egy munkavállaló a Púétv. szerint köznevelési dolgozói jogviszonyban áll, de a továbbiakban nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben szeretnénk foglalkoztatni, akkor ebben az esetben van-e valamilyen lehetőség jogviszonyváltásra úgy, hogy folyamatos maradjon a jogviszony? Vagy meg kell szüntetni a munkavállalói jogviszonyt, el kell vele számolni, és új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt kell létesíteni?
75. cikk / 2575 Több munkakör betöltése egy munkaviszonyban
Kérdés: Mire kell figyelni, ha egy munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál több munkakört tölt be, különösen a munkaszerződés és munkaköri leírás tartalmának meghatározása során? Mennyiben bonyolítja a konstrukciót, hogy elvileg az egyik pozíció betöltése esetén vezető állású a munkavállaló, míg a másikban nem feltétlenül, illetve hogy eltérő közvetlen felettesek alá tartoznak a pozíciók?
76. cikk / 2575 Kötelező béremelés fizetés nélküli szabadságot követően
Kérdés: Több ügyfelünk fordult hozzánk azzal a kérdéssel, hogy sok esetben a munkába fizetés nélküli szabadság után visszatérő kismama ugyan jelzi visszatérési szándékát, de egyben be is adja a felmondását úgy, hogy már többet nem áll munkába a munkáltatónál. Az ügyfelek ilyen esetekben azt a gyakorlatot követnék, hogy a visszatérő munkavállaló munkaszerződésének módosítását – habár az Mt. ezt kötelezővé teszi – nem tennék meg, így a megváltandó szabadságok, valamint az esetleges végkielégítés összegét a korábbi (a szülési szabadság kezdetén hatályban lévő) munkaszerződésben meglévő munkabér alapján számítanák. Melyik időponttól/eseménytől terheli a munkáltatót a munkaszerződés módosításának kötelezettsége? Lehet-e az a gyakorlat, hogy az így felmondó munkavállalónak legalább egy napra, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően munkába kell állnia, akár csak „papíron” is annak érdekében, hogy a bérét lehessen korrigálni, egy munkaszerződésmódosításban? Az Mt. kommentár ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a kötelező módosítás szabályozási hátterében az a gondolat áll, hogy a felsorolt személyek munkától való távolléte közérdek, vagy legalábbis privilegizált magánérdek, ezért a munkavállalót ebből származóan ne érje hátrány.
77. cikk / 2575 Munkáltatói jogos gazdasági érdekveszélyeztetése
Kérdés: A beszerzésért felelős vezetőnk – aki egyébként vezető állású munkavállaló is – vonatkozásában merült fel egy probléma. Egy belső ellenőrzés során kiderült, hogy megváltoztatta az egyik alkatrészünk beszerzési csatornáját. Jelenleg egy olyan cégtől vásárolunk, amely kizárólagosan egy, a munkavállalónk felesége által 100%-ban tulajdonolt cégtől veszi az alkatrészt; ez a „családi” cég pedig attól a cégtől, amely eredetileg a beszállítónk volt. A jelenlegi beszerzési árak így magasabbak is, mint amikor az eredeti beszállítótól vásároltunk. A vezető a rokoni kapcsolat „beépülését” a beszerzési láncba nem jelezte. Elvárható lett volna ez a munkavállalótól, és ha nem jelentette be, akkor azzal megvalósul a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek a veszélyeztetése?
78. cikk / 2575 Idegen nyelvű okiratok fordítása besoroláshoz a közegészségügyben
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban kívánunk foglalkoztatni háziorvost. A doktornő közel 10 évet élt és dolgozott Svédországban. A külföldi jogviszonyairól bemutatta a többnyire angol és néhány svéd nyelvű munkaviszony-igazolását. A külföldi jogviszony a besoroláshoz beszámításra került, viszont a munkáltató részéről elvárás az idegen nyelvű igazolások fordíttatása. A munkavállaló ezen elvárást sérelmezi. Helyesen jár-e el a munkáltató a fordíttatás megkövetelésével, vagy a fordítás nélkül is gond nélkül elfogadható az angol és svéd nyelvű munkáltatói igazolás?
79. cikk / 2575 Távollét igazolása munkaviszony megszüntetését követően
Kérdés: Próbaidős dolgozó több napon keresztül nem jelent meg a munkahelyén, ezért megszüntetésre került a munkaviszonya, ki lett postázva minden papírja is. Rá három nappal beküldte a táppénzes papírját. Köteles ilyen esetben a munkáltató korrigálni a számfejtést?
80. cikk / 2575 Azonnali hatályú felmondás a felmondási idő alatt
Kérdés: Adott egy munkavállaló, aki felmondás hatálya alatt áll két hónapos felmondási idővel, ám ez idő alatt olyan magatartást tanúsított, amelynek következtében a munkáltató végül azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát. A munkavállaló vitatja az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét, és a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként, elmaradt jövedelem címén kártérítést igényel a munkáltatótól. 1. Ilyen esetben a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege ugyanúgy tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeg? 2. Tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnésének a napja a felmondási idő meghatározásával egzakt volt, a munkavállaló jogszerűen legfeljebb a felmondási idő végéig járó, elmaradt jövedelem összegét követelheti a munkáltatótól? 3. Változtat-e álláspontjukon, amennyiben a munkavállaló kezdeményezte a munkaviszony megszüntetését, majd ezt követően közölte a munkáltató az azonnali hatályú felmondását?
