Vezető állásúvá vált munkavállaló – a próbaidő hossza

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltató vagyunk. A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyt létesített a munkáltatóval. A munkavállaló a kollektív szerződés hatálya alá tartozik. A kollektív szerződésünk lehetőséget ad a hathavi próbaidőre, amivel a munkáltató élt is. A munkavállaló munkaköre közös megegyezéssel másfél hónap múlva megváltozott. Az új munkakörében a kollektív szerződés hatálya alól kikerül, mivel az Mt. szerint vezető állású munkavállalóvá vált. Hogyan érinti ez a tény a munkaszerződés megkötésekor, a kollektív szerződés alapján meghatározott hat hónap próbaidőt? (Abból, hogy az eredeti szerződésben hathavi próbaidőről állapodtunk meg, nem következik az, hogy a megváltozott helyzetben a három hónap próbaidőről lenne egyezség.) Amennyiben a vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője lenne, részére lehet-e próbaidőt kikötni, illetve maradhat-e határozatlan idejű a munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...eltekintve – eltérhet, akár a munkavállaló hátrányára is [Mt. 209. § (1) bek.]. Ezért álláspontunk szerint lehetséges, hogy a munkáltató a már vezetővé vált munkavállalóval olyan munkaszerződést kössön, ami három hónapnál hosszabb próbaidőt tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Élményfestés-foglalkozás vezetője – akár szakképzettség nélkül is

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervhez szeretnénk felvenni határozott időre legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben egy élményfestés- (örömfestés-) foglalkozás vezetőt heti 2 órában. Az Mt. hatálya alá tartozik majd. A munkaköre kreatív és dekoratőr munkatárs. Szakmunkás-bizonyítványa – ami bizonyítaná a középfokú végzettséget – elmondása szerint nincsen. A befejezett 3 évről azonban megvan az iskolai bizonyítványa. Azt szeretnénk megkérdezni, hogy mi alapján fogadhatjuk el a befejezett 3 évről szóló bizonyítványt ugyanúgy, mintha lenne a hölgynek szakmunkás-bizonyítványa?
Részlet a válaszából: […] ...A Kjt. 3. §-ának (3) bekezdése szerint továbbá munkaerő-kölcsönzés vagy iskolaszövetkezeti tagság keretében van lehetőség a munkáltató alaptevékenysége körébe nem tartozó munkára személyeket foglalkoztatni, vagy – kivételesen – az alaptevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Munkakör kiüresedése és a felmondás indoka

Kérdés: A visszatérő kismama munkavállaló korábbi pozíciója („lead könyvelő”) jelenleg nincs a munkáltatónál – alapvetően nem a pozíció szűnt meg, hanem időközben megszűnt a projekt, és emiatt nincsen csapat, akit vezethetne. Értelmezésem szerint ez nem a klasszikus, Mt. szerinti munkakörmegszűnés, hanem kvázi kiüresedett a pozíció. A tervek között szerepel egy eggyel alacsonyabb szintű munkakör felajánlása. Amennyiben nem fogadja el a munkavállaló, az Mt. 66. §-ának (5) bekezdése alapján fel lehet neki mondani?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló felmondási tilalom alatt áll [Mt. 65. § (3) bek. c) pont]. Annak megszűnése után a munkáltató köteles a munkavállalót továbbfoglalkoztatni a munkaszerződésben meghatározott munkakörében. A kérdés megválaszolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Pedagógus felmentése – a teljes felmentési idő munkában töltése és a KIRA problémája

Kérdés: Köznevelési jogviszonyban álló óvodapedagógus kollégánk 2026. 08. 21-én jogosult lesz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára. Jogviszonya 2026. 08. 31-gyel megszűnik, de 2026. 09. 01-jével újabb kinevezése lesz. 2026. 01. 01-től 08. 31-ig felmentési idejét töltötte, amiből 05. 01-től 08. 31-ig mentesült a munkavégzés alól, de a Púétv. 52. §-ának (8) bekezdése lehetővé teszi, hogy amennyiben a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül közöttünk ismételten köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesül, kérésére a felmentési idő teljes időtartama alatt munkavégzésre kerüljön sor. A dolgozónak most be kell rögzítenünk a rendszerbe (KIRA) a felmentéssel való megszüntetést, illetve a munkavégzés alóli mentességet 05. 01-től 08. 31-ig úgy, hogy közben végigdolgozza a felmentési idejét? Vagy ez esetben nem felmentéssel, hanem közös megegyezéssel kell megszüntetnünk a jogviszonyát 08. 31-gyel, és 09. 01-jével nyugdíjasként új kinevezést csinálnunk?
Részlet a válaszából: […] ...rendszerben) való rögzítés közül a jognyilatkozatok az elsődlegesek, hiszen a rögzítés csak folyománya annak, hogy történt a munkáltató és/vagy a foglalkoztatott részéről olyan jognyilatkozat-tétel, amely valamely joghatást vált ki, és amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

„Nők40” – nyugdíjba vonulás és távozás vagy maradás intézményvezetőként

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott intézményvezető (élelmezési központ – szociális és gyermekétkeztetés) 2026. december 6. napjával jogosult a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonulni. Ha a nyugdíjra való jogosultság megszerzése után is ellátja ezt a munkakört, milyen munkaügyi keretek között teheti meg? Jár-e neki ebben az esetben felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére? Ha mégis úgy dönt, hogy 2026. december 6. napjával megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát és a vezetői kinevezését, jár-e neki felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére?
Részlet a válaszából: […] ...ha továbbra is dolgozik.Indokolt azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Korhatár előtti ellátásra való jogosultság – nem felmentési indok

Kérdés: Az egyik közalkalmazottunk (falugondnok) a közalkalmazotti jogviszonyát megelőzően korkedvezményes munkakörben történt munkavégzése alapján korkedvezményt szerzett, így 2026. január 11. napjával korhatár előtti ellátásra vált jogosulttá. Úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne tovább dolgozni, és kérte a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján. A korhatár előtti ellátást a Kehtv. vezette be 2012. január 1-jével. A korhatár előtti ellátás ismereteim szerint nem minősül társadalombiztosítási szempontból nyugellátásnak, azonban sok esetben osztja annak sorsát. Mindezekre tekintettel a jogviszony megszüntetésére a Kjt. 30. § (1) bekezdése d) pontjának, és azzal összefüggésben az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának rendelkezése az irányadó? A jogviszonyt felmentéssel, a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján kell megszüntetni, vagy a közalkalmazott általi lemondással? A felmentési idő az esetében nyolc hónap lenne, míg lemondása esetén a lemondási idő két hónap, így a jelentős pénzügyi különbség miatt, illetve a jogviszony jogszerű megszüntetése érdekében fontos tisztázni a kérdést.
Részlet a válaszából: […] ...2026. január 11. napjától korhatár előtti ellátásra vált jogosulttá. A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Felmentés indokolása és a gyermeklétszám-csökkenés

Kérdés: Elküldhető-e óvodapedagógus csupán azért, mert csökken a gyermeklétszám egy óvodában?
Részlet a válaszából: […] ...felmentési okok rendszerét tartalmazza. A Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése értelmében a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, haa) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a köznevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Egészségügyi szolgálati jogviszony megszüntetése a „nők 40” nyugdíjra tekintettel

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő iskolaorvosunk 2026. december 26-án eléri a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időt, melyet határozattal igazolt. 2027. január 15-én munkáltatói felmondással szeretné kérelmezni a jogviszony megszüntetését, hogy nyugdíjba mehessen. Iskolaorvosunk 1962-es születésű, és 2012. augusztus 20. óta az intézményünkben dolgozik. Szolgálati idő elismeréséhez 1990. július 23. óta van beszámított munkaviszonya. Munkavállalói kérésre, munkáltatói felmondással jogszerű-e a jogviszony megszüntetése? Milyen kötelezettségünk van munkáltatói felmondás esetén? Amennyiben jogszerű a munkáltatói felmondás, jogosult-e végkielégítésre és a további négyhavi végkielégítésre a 528/2020. Korm. rendelet 29. §-ának (2) bekezdése alapján? A törvény szerint hány nap felmondási idő jár a dolgozónak? A felmondási idő feléről mentesíteni kell a munkavégzés alól? Ha öt éven belül eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és csak 36 év szolgálati idővel rendelkezik, ki kell-e fizetni a megszűnés évében az utolsó munkanapján a 40 év jogviszony után járó szolgálatiidő-elismerést?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni [Eszjtv. 12. § (6)–(7) bek.]. A kérdés szerinti esetben tehát a munkáltató köteles a munkavállaló kérése szerint felmondással megszüntetni a jogviszonyt. Ebben az esetben végkielégítés nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Felmentés átszervezés vagy nem megfelelő munkavégzés miatt

Kérdés: Társulás által fenntartott 5 tagintézményből álló óvodával kapcsolatban, intézményi átszervezés következtében az egyik tagintézményben megszűnik a bölcsődei ellátás, mely mindenképpen egy jogviszony megszűnésével jár. Helyette egy új óvodai csoport alakul. Mivel egy intézményhez tartozik az összes tagóvoda, lehetséges-e az átszervezés miatt, hogy nem a megszűnő bölcsődei csoport dolgozói közül kerül valaki felmentésre, hanem egy másik tagintézmény olyan dolgozója, aki munkáját nem tudja teljes mértékben ellátni?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony a Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése alapján felmentéssel megszüntethető a következő okok miatt:a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót foglalkoztatták,b) a fenntartó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Munkába járás változó munkavégzési helyre

Kérdés: Gépjárművek üzemeltetéséhez kapcsolódó költségelszámolással kapcsolatban az alábbiakban kérem a segítségüket. Gondozói munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásában a munkavégzés helyeként meg van határozva a telephely címe, valamit az, hogy a munkavállaló a munkaviszony időtartama alatt változó helyszínen végzi a munkáját. A 39/2010. Korm. rendelet a munkavégzés helyének fogalmát nem határozza meg, így ebben az esetben megfelelő-e, hogy munkába járás jogcímen történik az elszámolás, vagy pedig a kiküldetés szabályait kell ilyen esetekben alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...oda- és visszautazás nem minősül kiküldetésnek adózási szempontból, azt munkába járásként kell minősíteni. Az ezenkívül, a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás lesz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.
1
7
8
9
486