892 cikk rendezése:
21. cikk / 892 Munkavégzés megtagadása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés: Közölhet-e egy munkáltató jogszerűen felmondást a munkavállalóval, mert az nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztáshoz? A munkavállaló gyermeke (anyukáról beszélünk) 3 év alatti.
22. cikk / 892 Emelt összegű végkielégítésre való jogosultság – a meghatározó időpont
Kérdés: Az Mt. 77. §-a (2) bekezdésének első pontja szerint a végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartamban fennálljon. Az Mt. 77. §-ának (4) bekezdése szerint a végkielégítés az Mt. 77. §-ának (3) bekezdése szerinti mértéke attól függően, hogy a munkaviszony három–öt, tíz–tizenöt, húsz–huszonöt éve áll fenn, további egyhavi, kéthavi vagy háromhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha például a munkaviszony a munkáltató felmondása alapján, és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. Hogyan kell értelmezni az emelt összegű végkielégítésre vonatkozó jogosultsági feltételt? Mikor kell a munkáltatónak vizsgálni, hogy a munkavállaló védett korúnak minősül-e, ami alapján az emelt összegű végkielégítés megilleti? A védett korúak egységesen a felmondás közlésének időpontjában válnak jogosulttá az emelt összegű végkielégítésre is, vagy pedig a felmondási idő hossza, illetve az ötéves védett időszakból még hátralévő idő befolyásolja ezt a jogosultságot, és például a nyugdíjhoz már közel álló védett korú munkavállaló egy hosszabb felmondási idő alatt a munkaviszony megszűnéséig „elveszti” jogosultságát a magasabb összegre? Konkrét példával: a munkavállaló munkaviszonya a felmondás közlésének időpontjában öt éve áll fenn, így kéthavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre jogosult. A munkavállaló a felmondás közlésekor védett korú, de a felmondási idő alatt betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (illetve megszerzi az előírt szolgálati időt), ami alapján a munkaviszony megszűnésekor már nyugdíjas munkavállalónak minősül. Jár-e a munkavállalónak az emelt összegű végkielégítés?
23. cikk / 892 Nyugdíjas egészségügyi szolgálati jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó dolgozónk a 2024. év elején nyugdíjba ment, a felmentési időt letöltötte, végkielégítést nem kapott. Néhány hónap múlva visszavettük dolgozni, és jelenleg is Eszjtv.-s jogviszonyban van foglalkoztatva úgy, hogy a nyugdíját szünetelteti, és jövedelemkiegészítés formájában kapja meg. Ha a dolgozóra nem lesz szükségünk, akkor ebben az esetben mi a felmondás menete, illetve van-e még valami, ami megilleti a dolgozót a munkaviszony megszüntetésekor?
24. cikk / 892 Felmondási idő – nem határidő
Kérdés: Az Mt. 25–26. §-a értelmében a felmondási idő határidőnek számít-e? Az Mt. 25. §-ának (5) bekezdése alapján a határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap – így, amennyiben határidőnek minősülne, és a felmondási idő heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor a következő munkanapon járna csak le a felmondási idő? Amennyiben a felmondási időben van ún. „ledolgozós” szombat, azt bele kell számítani a felmondási időbe?
25. cikk / 892 Szabadság pénzbeli megváltása – elévülés egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése esetén hány évre visszamenőleg tarthat igényt a munkavállaló a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására?
26. cikk / 892 Kötelező képzés a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Telekommunikációs cég visszatérő kismamákat 3 hónapos 8 órás tréningre kötelezi. Ilyenkor a kötelezően biztosítandó 4 órás részmunkaidőt a tréning idejére is köteles lenne a cég biztosítani? Szabályos egyáltalán, hogy a visszatérő kismamákat csak azzal a feltétellel alkalmazza tovább a cég, ha sikeresen elvégzik a tréninget, és átmennek a számonkérő vizsgákon?
27. cikk / 892 Édesanya visszatérése gyermekgondozási szabadságról
Kérdés: Ha gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról térne vissza egy kismama, de a munkáltató nem tudja visszavenni a pozíciójába – az hiába nem szűnt meg –, mert teljes a létszám, mi a teendő? Eleget tesz-e ilyenkor a munkáltató a kötelességének, ha felajánl egy másik pozíciót, vagy lehetővé kellene tennie, hogy a létező munkakörben elérhetővé tesz egy pozíciót a visszatérő édesanya számára?
28. cikk / 892 Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntetése felmentéssel
Kérdés: Adott egy határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatott közalkalmazott. A határozott idő 2024. december 31-én jár le, de szerződését 2025. február 15-ig tudjuk meghosszabbítani. A közalkalmazott 2025. február 12-én szerzi meg a 40 év jogosultsági időt a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése szerinti nyugdíjra, és a szerződése meghosszabbítását követően 2025 januárjában vagy február elején tervezi beadni a kérelmet, hogy a munkáltató szüntesse meg felmentéssel a jogviszonyát. Ebben az esetben köteles a munkáltató elfogadni a közalkalmazott felmentési kérelmét? Amennyiben igen, hogyan alakul a közalkalmazott felmentési ideje?
29. cikk / 892 Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése – a védett kor
Kérdés: A vezető tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetésére az Mt. általános szabályait kell alkalmazni. A vezető tisztségviselőnél is számít a védett kor? Ha idén leváltják, de jövőre betölti az irányadó nyugdíjkorhatárt, akkor nála is figyelembe kell venni a végkielégítésnél a pluszjuttatásokat?
30. cikk / 892 Felmondási idő – a tartam növekedése
Kérdés: Munkáltatói felmondás esetén, ha a munkaszerződésben harminc napnál több felmondási idő szerepel (pl. hatvan nap), abban az esetben is növekszik a felmondási idő az Mt. 69. §-a alapján?
