956 talált cikk a felmondás kifejezésre

Kérdés: Az azonnali hatályú munkáltatói felmondás esetén a tizenöt napos szubjektív határidő megtartását megalapozhatja-e önmagában az, hogy a munkáltató a jognyilatkozatot a tizenötödik napon írja, ha egyébként annak közlését eleve a tizenhatodik napra időzíti (a munkavállalót erre a napra hívja be személyes átadás céljából), a közlés is ténylegesen ekkor történik meg, és a munkaviszony megszűnésének időpontjaként is ez a nap szerepel? Az azonnali hatályú felmondásban az is rögzítésre kerül, miszerint, ha a személyes átadás bármely okból meghiúsul, akkor a munkáltató azt követően intézkedik a jognyilatkozat postai úton történő megküldéséről. Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben a munkavállaló sikeresen támadhatja az azonnali hatályú felmondást jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogcímén?

Kérdés: Munkajogi szempontból hogyan értékelhető az a tényállás, hogy a munkáltató a céges autó kizárólagos biztosításakor aláírattat egy használati szerződést az adott munkavállalóval, ami tartalmazza, hogy ha meghatározott időn belül felmond, akkor köteles a futamidő fennmaradó részére eső bérleti díjat havonta megfizetni a munkáltatónak, ami több százezer forintos költség is lehet? Megérzésünk szerint ez alapvetően korlátozza a munkavállaló felmondási jogát (kvázi röghöz kötés), ami ilyen módon az Mt. által nem megengedett, vagy ebben az esetben csak szimplán magánjogi alapon kell értékelni a tényállást?

Kérdés: A munkáltató a cafeteria teljes, éves összegét kifizeti a munkavállalónak a tárgyév legelején. A felek közös megegyezéssel – a cafeteria teljes összegének kifizetését követően – megszüntetik a munkaviszonyukat. A közös megegyezésben a felek megállapodhatnak úgy, hogy a munkavállalónak a cafeteria időarányos összegét meghaladó mértékét „vissza kell fizetnie” a munkáltatónak? Ha igen, akkor ez jogintézményt tekintve levonásnak, illetve polgári jogi beszámításnak minősül, és alkalmazni kell a beszámításra vonatkozó polgári jogi szabályokat, annak ellenére, hogy ebben az esetben nem egyoldalú jognyilatkozat az alapja a levonásnak/beszámításnak, hanem a felek megállapodása?

Kérdés: Az idei évben a művelődési ház mint költségvetési szerv megszüntetésre kerül, a dolgozók és a feladatellátás átkerül az önkormányzat 100%-os tulajdonú nonprofit társaságába. A munkavállalók most az Mt. hatálya alá tartoznak, és a nonprofit kft.-ben is az Mt. hatálya alá fognak tartozni. Marad-e a jogfolytonosság? Ez esetben a munkaszerződésben hogyan kell megjelennie, hogy védve legyen a dolgozó? Ha a jogfolytonosság nem lehetséges, milyen módon kell a megszüntetést „lepapírozni”? Kell-e végkielégítést fizetni? Milyen tájékoztatási kötelezettsége van a jelenlegi és az új vezetésnek?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott asszisztens, aki 1967-ben született, szeretné igénybe venni a nők 40 éves nyugdíját. A nyugdíj mellett szeretne tovább dolgozni. 2026-ban a 40 éves szolgálati elismerési ideje is meglesz. A jelenlegi foglalkoztatónál 2024. II. 26. naptól áll jogviszonyban. Milyen módon szüntethető meg a jogviszonya? Mennyi felmentési idő jár a dolgozónak, és mikortól kell számolni? Fel kell menteni a munkavégzés alól a felmentési idő egy részére? A megszűnés napjáig ki kell fizetni neki a 40 éves szolgálati elismerést? Amennyiben továbbra is dolgozik, a nyugdíj megállapításához mindenképp szükséges a jogviszony megszüntetése?

Kérdés: A munkavállaló pár hónapot dolgozott a cégnél, mielőtt bejelentette várandósságát. Kilenc éve van otthon a három gyerekkel, és most járt le a GYES folyósításának időtartama. A gyermek nem fogyatékos, nem áll fenn semmilyen olyan körülmény, ami miatt ellátásban részesülnének utána. A munkavállaló szeretne visszajönni hozzánk dolgozni négy órában, de majd csak szeptemberben tud, mert nem tudja hova rakni a hároméves gyereket, aki még nem jár óvodába. Elkezdtük kiadni a bent maradt szabadságait, illetve megemeltük a munkabérét. Kötelesek vagyunk-e szeptemberig fizetés nélküli szabadságon tartani őt, és szeptembertől foglalkoztatni? Mivel három gyermeke van, alapesetben a gyermek hatéves koráig el kellene fogadnunk a négyórás munkaidőben történő foglalkoztatását. Amennyiben nincs ilyen kötelezettségünk, nem szeretnénk fenntartani a jogviszonyát, mert nem tudunk várni szeptemberig. Élhet-e a munkáltató felmondással? Ha igen, milyen opció a legbiztonságosabb a közös megegyezés mellett?

Kérdés: Alkalmazhatók-e az Mt. 36–40. §-ok szerinti, munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó rendelkezések akkor, ha egy magánegészségügyi szolgáltató egy adott telephelyét (az ott munkaviszonyban álló munkavállalóit és teljes infrastruktúrát) kiszervezi egy állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónak? Amennyiben nem, és az Mt. 63. §-ának (3) bekezdése irányadó, akkor a felek megállapodhatnak-e a köztük létrejött jogügyletben úgy, hogy mégis alkalmazni rendelik az Mt. 36–40. §-ait? (Különösen a munkafeltételek, a díjazás megtartása és a munkavállalói felmondás esetén végkielégítés az átvevő részéről.)

Kérdés: A 2023. évi Mt.-módosítás óta a munkavállaló kérheti a próbaidő alatt történő azonnali hatályú felmondás utólagos indoklását. A törvény konkrét eseteket felsorol, ezek között azonban nem szerepel a várandósság. Ebben az esetben, ha a munkáltató az után mondja fel a munkaviszonyt, hogy tudomást szerez a munkavállaló várandósságáról, a munkavállaló nem kérhet tőle utólagos indoklást?

Kérdés: Önkormányzatunknál 2025. szeptember 8-tól közalkalmazotti jogviszonyban áll egy művelődésszervező. A próbaidő leteltekor közölte a munkáltató vele, hogy aktívabb érdeklődést, pontosságot, jobb kommunikációt kér tőle a partnerek és a munkáltató irányába, és ha ezen javítani tud, folytatja vele a közalkalmazotti jogviszonyt. A közalkalmazott szóbeli figyelmeztetésben részesült. Ezt követően az általa elkészített 2025. évi beszámolót és 2026. évi munkatervet a képviselő-testület számottevő hiányosságok (főleg az egyikből a másikba átmásolt szövegek és a lényegi tartalom hiánya) miatt nem fogadta el. Településünk legnagyobb rendezvényének szervezését sem kezdte el, mellyel jelentős időhátrányban vagyunk. Részéről nemtörődömség, hanyag magatartás tapasztalható. A képviselő-testület úgy döntött, mivel nem elfogadható ez a hozzáállás, támogatja a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. Sajnos február végén munkájából hazafelé közúti balesetet szenvedett, mely miatt 100%-os táppénzre jogosult. A munkáltató felmondást vagy azonnali hatályú felmondást szeretne alkalmazni vele szemben a táppénzt követően. Ebben az esetben a közalkalmazott által munkaügyi bíróságon megtámadott munkáltatói döntésnek milyen következményei lehetnek? Ha a munkaadót elmarasztaló jogerős ítélet születik, milyen összegű kártérítésre számíthatunk?

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolánkban 2018. február 15-től áll alkalmazásban egy munkavállalónk iskolagondnok munkakörben, aki 2026 első felében betölti a nyugdíjkorhatárt. A Púétv. 132. §-a alapján felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-i rendelkezései az irányadók. A köznevelési dolgozó munkaviszonyának megszüntetése a nyugdíjkorhatár betöltésével időszerűvé válik. Meglátásunk szerint ez a folyamat az Mt. alapján közös megegyezéssel, illetve a munkavállaló vagy a munkáltató felmondásával történhet. A Púétv. alapján hivatkozott Kjt. 33. §-a megszüntetési eljárásként felmentést, továbbá hatvannapos felmentési időt nevesít, illetve ezt kiegészítendő további hónapokat bizonyos közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartamokat követően. Mi alapján számítható ki az említett dolgozó felmentési ideje, ha a munkaviszonya nem felmentéssel szűnik meg, és nem is dolgozott közalkalmazotti jogviszonyban az intézményben? Van-e különbség a felmentési idő kiszámításánál abban az esetben, ha a munkáltató vagy a munkavállaló kezdeményezi a felmondást?