256. Munkaügyi Levelek / 2024. február 13.
TARTALOM

A Panasz-tv. hatálya kiterjed-e az egyházakra, illetve az egyházi fenntartásban működő intézményekre (köznevelési, szociális stb.)? Kötelező-e ezen szervezeteknek is visszaélés-bejelentő rendszert működtetni?

A Munkaügyi Levelek 253. számnak 4838. számú válaszában kifejtették, hogy az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének g) pontban foglalt "szabály lényege, hogy a szolgáltatás fogadója külföldön van, ahol az Mt. szerinti munkaszüneti nap egyszerű munkanapnak minősül, és ezért indokolt, hogy a feladatot e napon is el tudja látni az Mt. hatálya alá eső munkavállaló". E tekintetben az a kérdésünk, hogy befolyásol-e valamit a hivatkozott rendelkezés szempontjából, ha a magyar munkaszüneti nap külföldön is munkaszüneti napnak minősül (pl. a karácsony)?

Igazolt fizetett távollét idejére elrendelhető a készenlét? Azzal tisztában vagyok, hogy szabadság idejére nem lehet elrendelni, viszont vezető kollégáink a szabadság idejére éjszaka rendeltek el készenlétet, gondolva, az már nem szabadság. Legyenek szívesek megerősíteni, hogy ez sem helyes így.

Egy kollégánkat három héten keresztül szeretnénk 18–06 óráig portaszolgálati munkakörben alkalmazni, munkaidőkeretben. Ez a munkakör tekinthető-e megszakítás nélküli munkakörnek? (A munkáltató vízügyi igazgatóság.) Esetében hogyan kell a heti pihenőnapokat/pihenőidőt beosztani szabályosan? Dolgozhat-e úgy három hétig, hogy a szombat, vasárnap munkaidő-beosztás szerint pihenőnapján/pihenőidejében is adott esetben rendkívüli munkavégzést teljesít? Egy három évet be nem töltött gyermeket nevelő kolléganőnk továbbá nappal (hozzájárulásával) munkaidőkeretben, heti 40 órát teljesítene, de a hét minden napjára be kellene osztanunk. Esetében hogyan kell a heti pihenőidőt/pihenőnapot meghatározni? Alkalmazható az Mt. 105. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon szabály, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani?

Anyuka GYED mellett vissza szeretne jönni dolgozni. Ebben az esetben is a felgyülemlett szabadság kiadásával kell kezdeni a foglalkoztatást? A szabadságot azonnal, egyszerre, megszakítás nélkül kell kiadni, vagy később több részletben is ki lehet adni, ha az anyuka úgy kéri?

A felmondási idő legkorábban a felmondás átadását követő napon kezdődhet az Mt. előírása alapján. Van arra lehetőség, hogy a felmondásban egyoldalúan meghatározza a munkáltató, hogy 10 nap múlva kezdődjék a felmondási idő? Ez nem jelent esetlegesen "röghöz" kötést a munkavállaló számára? A munkáltatónak is többletköltséget jelent.

Nyugdíjazás címén, közös megegyezéssel kéri a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését. Köteles-e a munkáltató vizsgálni a nyugdíjazás feltételeinek meglétét, mielőtt a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetné?

Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?

A 3/2024. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint: "Ha a pedagógus hároméves vagy ennek egész számú többszörösével azonos mértékű, a 42. §-ban meghatározottak szerint számítandó szakmai gyakorlatot az előző naptári évben fejezett be, és ebben az időszakban illetményemelésben nem részesült, a havi illetményét a munkáltató a tárgyév január 1-jén a tárgyévet megelőző év december havi illetménye legalább 102,5%-ában állapítja meg". E bekezdés alkalmazásában mi minősül illetménynek? Amennyiben egy pedagógus 2023-ban munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítésben részesült, ezáltal emelkedett a keresete, ez az idézett bekezdés alkalmazásában illetményemelésnek minősül?

Cégünknél szeretnénk folyamatosan átállni az elektronikus ügyintézésre a HR-területen is. Megfelelő-e a bérjegyzék elektronikus úton történő küldéséhez, ha a munkavállaló a beleegyező nyilatkozatában a céges e-mailt adja meg, vagy ilyen nyilatkozattal sem fogadható el a céges e-mail?

Helyesen járunk-e el évek óta a polgármesteri hivatalban foglalkoztatott, nem személyi illetményben részesülő köztisztviselők tekintetében, amikor a minimálbér és a garantált bér emelkedésekor az alapilletmény változatlan marad, és a garantáltra való kiegészítéséhez adjuk hozzá azt az összeget, amennyivel nőtt a garantált bérminimum? Így 2023 decemberében ezeknek a kollégáknak 29.600 Ft-tal emelkedett a garantáltra való kiegészítése. Felmerült a gyanú, hogy csak az új garantált bérminimum összegéig, azaz 326.000 Ft-ig lehetett volna legfeljebb elmenni a kollégák illetménye tekintetében. Így ugyanis lehetséges, hogy mindig sokkal többet kaptak, mint kellett volna, amit a mostani február végi illetményeltérítésnél azért lehet még korrigálni. Szeretnénk a jövőben helyesen és pontosan meghatározni az év eleji (év végi) illetményeket.

Az Eszjtv.-ben meghatározott szolgálati elismerés tekintetében kit terhel a fizetési kötelezettség? Egy szakorvos a szolgálati elismerésre történő jogosultság napján többes egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik. Az egyik munkahelyen heti 15, a másik munkahelyen heti 10 órában. Ahol heti 10 órában dolgozik, a jogviszonya ott áll fenn 40 éve. A szolgálati elismerés kifizetésére vonatkozó jogszabályokban nem található olyan rendelkezés, amely szerint a főfoglalkoztató lenne kötelezett a kifizetésre. De e tekintetben szeretnénk azt is meghatározni, hogy mely munkáltató a főfoglalkoztató.

Ha a munkaidőkeretben foglalkoztatott közterület-felügyelő beosztása munkaszüneti napra esik, milyen pótlék illeti meg és hány százalékban?

Cégünk egyik régióvezetője – vezető állású munkavállaló – a régión belüli másik telephelyre osztotta be a munkavállalót, akinek a munkaszerződésében csak az eredeti telephely szerepelt mint munkavégzési hely. A munkavállaló két hónap után jelezte, hogy "kiküldetésre" a továbbiakban nincs mód, és hogy jogellenesnek tartja innentől kezdve a foglalkoztatást. A vezető – ügyvéddel történő egyeztetés után – az intézkedését fenntartotta, mire a munkavállaló azonnali hatályú felmondással élt; erről utóbb a bíróság jogerősen meg is állapította, hogy jogszerű volt. A munkáltatónál számottevő kár keletkezett a munkavállalói azonnali hatályú felmondással együtt járó bérelemek kifizetése miatt; felelőssé tehető ezért a régióvezető, akinek a magatartása miatt mondott fel azonnali hatállyal a munkavállaló?

A munkavállalónk munkavégzési helyeként a munkaszerződésben a vármegye van megjelölve; a munkakör alapján a vármegye területén kell az ügyfeleket felkeresni, és hetente egyszer pár órában elszámolni azon a telephelyen, ahol a munkavállalót foglalkoztató szervezeti egység működik, illetve ott havi 1-2 alkalommal oktatáson részt venni. Átszervezés miatt a szervezeti egység más telephelyre (településre) került, de ugyanabban a vármegyében – az eredeti telephelyre is másik szervezeti egység költözött. A munkavállalót tájékoztattuk arról, hogy az elszámolást és az oktatásokat a jövőben itt kell teljesítenie; ez heti egyszer, havi 1-2 alkalommal 30-50 perc többletutazást jelent az előző telephelyre bejáráshoz képest. A munkavállaló a változtatást arra hivatkozással tagadta meg, hogy a házastársa súlyos beteg, otthoni ápolásra szorul, ami miatt számára a többlet-időráfordítás nem vállalható. Jogos lehet ez az érv?

Egyik munkavállalónk maradandó egészségkárosodást szenvedett, amikor munkavégzés közben egy emelési folyamatnál jobb karjában fájdalmat érzett; kiderült, hogy mélyizomszakadása lett, és a csuklójának mozgása beszűkült. A munkavállaló korábban szabadidejében rendszeresen űzött küzdősportot, de azt éppen azért hagyta abba, mert jobb csuklója állandóan fájt. Ilyen egészségügyi előzményekkel nem rendelkező munkavállalóinknál ez a munkafolyamat soha nem okozott még semmilyen problémát. Nem tudunk erre hivatkozással mentesülni a felelősség alól?

Megteheti-e a kölcsönvevő munkáltató, hogy a munkaerő-kölcsönzésben, egy adott munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közül mindenkinek megszünteti a kikölcsönzését (amelynek eredményeképpen minden munkavállaló munkaviszonya megszüntetésre kerül a kölcsönbe adó által), majd helyettük, ugyanattól a kölcsönbe adótól nem magyar állampolgárságú munkavállalókat kölcsönöz ki, ugyanabba a munkakörbe?

Egyik munkavállalónk még tavaly év elején, próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott. A munkaszerződésébe egy versenytilalmi kikötés is be volt építve, amely szerint a munkaviszony megszűnése esetén attól számítva egy évig versenytilalom alatt áll, amelyért utolsó érvényes alapbérének harmada illeti meg. A versenytilalmi kikötéstől a munkáltató az utolsó munkában töltött napig elállhatott. Figyelemmel azonban arra, hogy a munkavállaló alig két hónapig dolgozott nálunk, a próbaidős megszüntetése során ilyen elállás nem történt, de nem is fizettünk neki semmit. Pár napja azonban bejelentkezett a versenytilalmi ellenértékért. Jogosan igényli ezt?

Lehetséges-e jogszerűen, hogy a szakirányú oktatást a szakképző intézménynél kezdje meg a tanuló, és az intézménynél eltöltött bizonyos idő után (pl. 1 év) kerüljön a duális képzőhelyre szakképzési munkaszerződéssel?